OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Gerstenbrein Judit

Álom a stresszmentes pedagógusról

Egy osztályfőnöki stressz-felmérés margójára

A Mentor Magazin 2001. június-júliusi számában megjelent, Álom a stresszmentes életről című írást olvasva az alábbi – reményeim szerint tanulságos és érdeklődésre számot tartó – gondolatok jutottak eszembe.

A stressztől mentes élet valóban álom. Utópisztikus, egyben értelmetlen idea. E megállapítás helyességét támasztja alá a stresszelméletet kidolgozó Selye János híres mondása: „A stressz az élet sója”.

Kisebb-nagyobb, erősebb-gyengébb stresszhatások mindenkit érnek. Véleményem és személyes tapasztalataim szerint a pedagógusok különösen veszélyeztetettek ilyen szempontból. Ők azok, természetesen számos szakma, hivatás képviselői mellett, akiknek mindennapjaiban a stressz kézzelfoghatóan jelen van. Meglehetősen gazdag szakirodalom foglalkozik a pedagógus-stresszel, illetve a stresszel való megküzdés hatékony módszereivel.

A pedagógusok stresszérzete nagyban összefügg azzal, hogy a tanítók, tanárok jelentős része képtelen megfelelni azoknak a követelményeknek, elvárásoknak és igényeknek, amelyeket velük szemben a társadalom, az iskolavezetés, a szülők és a tanulók támasztanak.

Az idevonatkozó kutatások a pedagógusok elégedetlenségét, feszültségét kiváltó stresszorokat az alábbi tényezőkben határozzák meg:

  • a gyermekek magatartási problémái által okozott megterhelés
  • a tanulók folyamatos irányítása, ellenőrzése
  • a hatékony munkát hátráltató munkakörülmények
  • az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya
  • a problematikus kollegiális viszonyok
  • a szervezési, irányítási és adminisztratív feladatok

Természetesen az egyes iskolák tantestületi „stressztérképe” külön – külön is megrajzolható, s annak elemei eltérhetnek a fenti „országos átlagtól”, hiszen a pedagógus – stressz összetételét alapvetően meghatározza az adott tantestületi klíma, illetve a konkrét iskolai összes helyi jellegzetessége.

Munkahelyem – a kőbányai Harmat u. 88-as Általános Iskola – pedagógusainak „stresszhelyzete” feltérképezésének, megismerésének szándéka vezérelt az elmúlt tanév májusában, amikor az osztályfőnöki munkaközösséggel együttműködve, stressz – leltárt készítettem kollégáim körében. A vizsgálat keretében 22 osztályfőnök (10 alsós és 12 felsős) véleményét kértem ki a tanári stresszel kapcsolatban. A vizsgálat mérőeszköze az a mellékelt kérdőív (Mi jelent stresszt a pedagógusnak?, forrás: Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk, Iskolafejlesztési Alapítvány, 1998, 224-225.old.) volt, amelyen egy ötfokozatú attitűdskála alapján kellett megítélniük az egyes stressztényezők intenzitását. Számos érv szólt amellett, hogy a felmérés célcsoportja az osztályfőnöki munkaközösség legyen. Köztudomású és kétségtelen az osztályfőnökök tantestületen belüli dominanciája, illetve a tanulócsoportok irányításában, a gyermekek személyiségének fejlesztésében való kitüntetett szerepe.

A felmérés adatainak összegzése alapján megállapítottam, hogy a helyi mérésben részt vevő pedagógusok által legsúlyosabb feszültségforrásként említett stressz – tényezők teljes mértékben adekvátak az „országos átlaggal”, a tanári stresszel kapcsolatos kutatások általános tapasztalataival.

Az iskolánkban dolgozó 22 osztályfőnök megítélése szerint a legerősebb stressz – tényezők közé kaptak besorolást az alábbi tényezők: az alacsony fizetés, a tanítást zavaró diák, a konfliktus a kollégákkal, a pihenésre szánt idő rövidsége és az iskolai ünnepély szervezése. Mind az alsó, mind a felső tagozatos osztályfőnökök a pedagógusok anyagi megbecsülésének hiányát tették az első helyre. A válaszadók többsége szerint a végzett munka nehézsége és társadalmi fontossága nem áll arányban a jövedelemmel. Sokak számára erős stressz a túlterheltség, a testi – szellemi regenerálódásra szánt idő rövidsége. Komoly feszültséget okoz a tanulók közönye, passzivitása, valamint az a tény, hogy a diákok figyelmét egyre nehezebb a hagyományos módszerekkel felkelteni, fenntartani. A tudás értékének devalválódása is csökkentette a tanulók egy részének ismeretszerzés iránti motivációját. Előzetes várakozásomnak az is megfelelt, hogy a tanulók fegyelmezetlen magatartását, illetve annak kezelését jelentős stresszként élik meg az osztályfőnökök. A konfliktus a kollégával – tényező előkelő helyezése problematikus kollegiális viszonyokra, nem teljesen felhőtlen tantestületi légkörre enged következtetni.

Természetesen az élet az iskola falain kívül sem mentes a stressztől. Miért lenne az egy iskolában, ráadásul a problémákkal teli, minden oldalról lojalitást és tökéletes tanáregyéniséget kívánó, nagyon szerteágazó osztályfőnöki munkakörben?

Maximálisan helytálló a téma szakértőjének számító Bagdy Emőke alábbi megállapítása:

„A pedagógus szakma »személyiségfogyasztó« szolgálat. Magányos foglalkozás, a nevelő felnőtt társak nélkül, elkülönülten végzi a tanítás munkáját. Erős autonómiaigény, fokozott felelősségi szorongás, a kollegiális segítségkérés elutasítása, a tanári önértékelési bizonytalanság, a munka sikerélményének szűkössége, perfekcionista igényrendszer, idealizáló normatívák, irreálisan magas lelki követelményrendszer jellemzi a pedagógusok többségét.” (forrás: Új Pedagógiai Szemle 1996. / 2.)

A tanulmány megjelenése óta eltelt öt esztendőben egyre növekvő publicitást kaptak a szaksajtóban a pedagógusok mentálhigiénéjével kapcsolatos kérdések. Örömteli, hogy ma már számos akkreditált program és egyéb képzési forma áll a kollégák rendelkezésére. A téma aktualitását jelzi a vele való kormányszintű törődés. Az Oktatási Minisztériumon belül Mentálhigiénés Szakértői Bizottság működik, amelynek célja a pedagógusok mentálhigiénés szemléletét megalapozó, a hivatásbeli képességeket fejlesztő programok kidolgozása. A mentális eredetű problémák – többek között a pedagógus – stresszel összefüggő problémák – hatékony orvoslása érdekében célszerű lenne az oktató – nevelő intézményeket a jelenleginél fokozottabb mértékben ellátni speciális szakemberekkel, akiknek tevékenysége segítené az iskolai nevelőmunkát, valamint professzionálisabb alapokra helyezné a tanári stressz prevencióját és kezelését.

Addig is merítsünk erőt Erich Kastner – nemcsak tanítványainknak megszívlelendő – frappáns gondolatából: „A tanár nem varázsló, hanem kertész. Gondoz és ápol benneteket. Felnőni azonban nektek, magatoknak kell.”

Gerstenbrein (Till) Judit

--

Mi jelent stresszt a pedagógusnak?

(Kérdőív)

Instrukció: Kérjük, hogy állapítsa meg, milyen erős stresszhatást jelentenek a következő dolgok! Az egyes stressztényezők után a következők szerint írja a megfelelő számot!

  • nagyon erős stresszt jelent = 5
  • erős stresszt jelent = 4
  • közepes stresszt jelent = 3
  • gyenge stresszt jelent = 2
  • nem jelent stresszt = 1
  1. Magas osztálylétszám
  2. A gyerekek passzivitása
  3. Zaj a tanáriban
  4. Az igazgató óralátogatása
  5. Időhiány a szépirodalom olvasására
  6. Kirándulás az osztállyal
  7. Iskolai ünnepély szervezése
  8. Rongálás az osztályban
  9. A szülők közömbössége
  10. A pihenésre szánt idő rövidsége
  11. A tanításhoz szükséges eszközök hiánya
  12. Az alacsony fizetés
  13. A tanítást zavaró diák
  14. Szülői értekezlet tartása
  15. Időhiány az egyéni beszélgetésre
  16. Az osztályok közötti verseny
  17. Erdei iskola
  18. Év végi osztályozás
  19. A kollégák panasza az osztályra
  20. A magas óraszám
  21. Lopás az osztályban
  22. Szülői fogadóóra
  23. Időhiány a szakirodalom olvasására
  24. A kolléga óralátogatása
  25. A gyerekek házi feladatának hiánya
  26. A szülők elégedetlensége az iskolával
  27. Váratlan iskolai feladatok
  28. Színház-, mozilátogatás az osztállyal
  29. Konfliktus a kollégával
  30. Az iskolai kiszolgáló helyiségek piszkossága
  31. Jutalomosztás
  32. Bombariadó
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.18.
“Kékgalléros szakmunkásokká fokozták a pedagógusokat, miközben teljesen szétzuhan a társadalom”
Az bürokratikus centralizációnak az volt a velejárója, hogy ha bármilyen probléma fölvetődik a közoktatásban, az automatikusan a kormányzatra hullik vissza, hiszen minden döntési kompetenci...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.18.
Öt megyében nincs egyetlen gyermekpszichiáter sem
A budapesti fölény mellett érdemes megnézni, hogy például Győr-Moson-Sopron megyében több mint négyszer annyi pszichiáter dolgozik, mint mondjuk Baranyában, hogy Pest megyében több mint...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.18.
Knausz Imre: A tanár tudása. Három bálványról
Mi következik mindebből? Szerintem két dolog. Az egyik, hogy az egyetemeken sokkal intenzívebb kapcsolatra van szükség a szakismereteket és a pedagógiát oktató személyek és szervezeti egys...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
L. Ritók Nóra: Őszinte kitárulkozás vagy rasszizmus?
Az egyik tantestületben, amikor belekezdtem a mondandómba, egy pedagógus folyamatosan félhangosan kommentelte a mondataimat. Többször megálltam, kértem, mondja akkor hangosan. Mondta (lásd fentebb...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
Ki van a margón kívül? Kutatás – Büszkeségi újnacionalizmus vagy erősödő nemzettudat
Nemzeti érzéseik mellett fiatalok beszéltek a tanuláshoz, a munkához, a családhoz és a gyerekvállaláshoz való hozzáállásukról, elmondták, mit gondolnak a kultúráról és a politikáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Kibővíthetik a Digitális iskola programot
Jelenleg 280 tanodában nyolcezer gyereket érnek el országszerte, jövőre pedig első alkalommal költségvetési támogatásban is részesülnek a tanodák, 2,5 milliárd forint állami forrás jut...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.18.
Eltitkolt fiatalok nyomában
Két évig titkolta a kormány a 2016-os ifjúságkutatás adatait, amely szerint a 15–29 évesek az egyik legégetőbb problémának a kilátástalanságot és a létbizonytalanságot tartják. Szakemberek...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.11.18.
Fekete-Győr kiosztotta a rektorokat, tanárokat, orvosokat
Egységbe kell rendeződni, ha változást akarunk. Mi itt vagyunk, de nem vagyunk elegen a változtatáshoz, szükségünk van rájuk is, folytatta. "Orbán az erő nyelvén beszél, az erő nyelvén...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek