OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Dr. Sallai Éva

Pedagógusnak lenni a mai iskolában

(Az előadás összefoglaló leírása)

Mit jelent pedagógusnak lenni egy olyan világban, amely tele van ellentmondással, nehezen értelmezhető változásokkal, hatalmas feszültségekkel? Nem mondhatjuk, hogy ez a szakma olyan mindennapokat ad a pedagógusoknak, ahol könnyen eligazodnak, jól kiérlelt módszerekkel eredményesen dolgozhatnak, és az erkölcsi, anyagi megbecsülés mértékével elégedettek lehetnek.

Napjainkban a pedagógia nagyon összetett társadalmi gyakorlattá vált, ezért a változó világ rákényszeríti a gyors megújulást az iskolára is. Ez a nagyon nehéz folyamat meghatározza a pedagógusok szakmai közérzetét, amely tele van egymásnak ellentmondó elvárások feszültségével, bizonytalanságokkal, szorongásokkal. Szerencsére a szakma önjutalmazó sajátosságából fakadóan sok örömet, elégedettséget eredményező helyzettel is találkozunk az iskola világában. Alkalmanként az is elég az örömhöz, hogy egy szakmai beszélgetésben megmutatkozhasson, hogy sokan, sokféleképpen, de azonos felelősséggel gondolkodunk az iskolaügyről, ebben például a pedagógusok felkészültségének fontosságáról.

Néhány szempontot kiválasztva próbálom megmutatni azokat a nagyon is hétköznapi helyzeteket, amelyek szerintem jelentősen befolyásolják a pedagógusok gondolatait, érzéseit.

Állandó változás

1. A szaktanári munkát érintik az oktatás tartalmához, módszereihez kapcsolódó változások. Új tantárgyak születnek, amelyek tartalmi bizonytalanságaival gyakran találkozunk. Legyenek-e önismereti órák, és hogyan osztályozzuk? Ki tanítsa az etikát, médiaismeretet? Milyen veszélyek vannak? Lehet-e új tárgyakat régi módszerekkel tanítani? Mit jelent a tanárok tankönyvválasztási szabadsága? Ennek milyen következményei vannak, amikor új tanár veszi át az osztályt?

2. Az életminták változása magával hozza a szokatlan iskolai helyzeteket is. Soha nem tapasztalt különbségek vannak az egy osztályba járó diákok életmódjában. Csak felsorolás szintjén: festett hajú 6–10 évesek, „fogyókúrázó” óvodások; vallási nézetek miatt nem ehet a születésnapi tortából a 8 éves kisgyerek, nem készülhet a közös műsorban az ünneplésre; SMS-ek az órán, a tanár fényképezése mobiltelefonnal, vagy félmeztelen 12-13 éves kislányok fényképezik egymást a WC-ben és elküldik a fiúknak a képeket; éhezéstől összeeső középiskolás diák, az italozó, drogozó diákok jelenléte. A felsorolt helyzetek nem rosszak vagy jók, hanem feszültséget teremtenek, és a megoldásuk nehéz helyzet elé állítja a pedagógusokat.

3. Az iskola mint szervezet is megújulásban van. Más típusú házirend, másféle jogi szabályozás érvényes napjainkban. A pedagógusokat érinti a minőségbiztosítási őrület is. Az iskola világában a minőségbiztosítás fontos, de a jelenlegi értelmezésben sok formális, a munka minőségét nem emelő adminisztrációval jár. Az iskola szervezeti zártsága is oldódott, pl. az iskolaszék és a diákönkormányzat beleszólásának megerősödésével.

Elvárások kereszttüze

1. A gyerekek olyan iskolákra vágynak, ahol érdekes dolgok történnek velük. Ahol a tanárok olyan légkört tudnak teremteni, amelyben nem kell szorongani, nem kell félni, ahol lehet hibázni. De legfőképpen olyan tanárokra vágynak, akiktől lehet sok elismerést, dicséretet, támogatást kapni.

2. A szülők többnyire olyan iskolát szeretnének, ahol a lehető legtöbb tudást belegyömöszölik a gyerekük fejébe, amivel simán bejuthatnak a következő iskolatípusba. Vagy legalábbis szeretnék, hogy ne kelljen foglalkozni a gyerek iskolai előmenetelével. Ne kelljen különórára vinni, az iskola adjon sok idegen nyelvet és informatikát. Már az első osztályba így toboroznak az igazgatók. A szülő szeretné, ha visszaigazolná az iskola a „jó szülőségét”. Nem időt ad a gyerekének közös élményekkel, hanem jó iskolát, néha anyagilag erején felül teljesítve.

3. A szakmai elvárások is feszítőek. A pedagógus tudjon hatékonyan dolgozni úgy, hogy a feltételek nem adottak. Dolgozzon bontott csoportokban, jó módszerekkel, jó pszichés állapotban, amelyek számon is kérhetőek rajta. A szakma által körülírt jó tanár kritériumaival összehasonlítva a munkáját, saját szakmai önértékelése is meginog az eredménytelenségek láttán. Még akkor is, ha ezek az osztálytermek zárt ajtaja mögött történnek.

4. Az iskola-fenntartók pedig a legolcsóbban működő iskolát szeretnék. Ahol nem kell emelni a pedagógusok fizetését, olyan kollégát lehet elküldeni, akinek a bérén spórolni lehet, úgy lehet összevonni iskolát, hogy költségeket lehessen megtakarítani. „Nem érdekelnek a szakmai kérdések, csak a költségek adatai” – mondja az önkormányzat. Ennek a következményeit láthatjuk nap mint nap.

5. Az oktatásirányítás, oktatáspolitika pedig lassan naponta dob be minden előkészítettséget nélkülöző és komoly szakmai kérdéseket felvető elvárásokat. Itt beszélhetünk a titoktartási törvénytől a szöveges értékelés mentén a testnevelési osztályzatok eltörlési törekvéséig. De megfogalmazható az a kétely is, hogy mit szeretnénk az élethosszig tartó tanulásért és a kooperativitás erősítéséért tenni egy olyan iskolakultúrában, ahol a gyerekek döntő többsége nem szeret iskolába járni, a tanulás szóhoz a szorongás társul, illetve a kooperativitás nincs benne a tanári módszertani kultúrában.

Szellemi intimitás hiánya

1. Az iskola világában nagyon sok motiválatlan diákkal és motiválatlan, munkakedvét elvesztett tanárral találkozhatunk. A tanuláshoz nem kapcsolódik a kíváncsiság kielégítése, és mint kötelező rosszat viselik el az iskolai mindennapokat. Itt a szellemi tudás „adásának és kapásának” elértéktelenedését tapasztalhatjuk.

2. Ahol az erős tanulási motivációval rendelkező diákok örömre adhatnának okot, ott pedig egyre gyakrabban találkozunk olyan légkörrel, amelyben csak a tanár tudásának használata a fontos, és nem alakul ki a közös szellemi munka öröme. Például egy közös kiállítás látogatásában a tanár csak az információ forrása a megbeszélt egy órára.

3. A legjellemzőbb mégis az, hogy az iskola nem tudja megszólítani a diákok tömegeit sem a tanítás tartalmával, sem a tanórán kívüli aktivitásaival. Nem tud vonzó lenni, vagy legalább jó érzésekkel elviselhető. A kultúra-azonos pedagógiától is nagyon messze van a pedagógiai gyakorlat.

Erős szereptúlterhelés

1. Az elnőiesedett pedagógus szakma sajátos kérdések végiggondolására is kényszerülne. A nőpedagógusok túlterheltsége (szorongást okozó szakmai feladatok özöne) bizony éppen azt a pozitív jelenséget gyöngíti, amelyet a nők erősebb empátiakészsége jelent az iskolai munkában.

2. Napjainkban az anyai szerep – egyáltalán a szülői szerep – is megnehezedett, így a saját családi feszültségek is befolyásolják a pedagógusok pszichés állapotát. Gondolunk-e annak a következményeire, hogy a diákok érdeklődésére adott válaszok elmaradása milyen következményekkel járhat?

3. A szereptúlterheléshez hozzájárulhat a kollegialitás nehézsége is. Sokféle szemlélet, a szakmai kommunikáció nehézségei. A tanári szobák hangulata, pszichoszociális légköre nem segíti a feszültségek csökkentését. A tipikus női problémakezelés: az agresszió, szexuális szabadosság túlreagálása.

Pszichés megterhelés

1. Tanítás közben figyelni a logikus kifejtésre és figyelni az osztálytermi történésekre egyidejűleg pszichésen is megterhelő. A már elmondottak miatt nehéz a csoport figyelmét megragadni, és még nehezebb megtartani.

2. Ha a pedagógus közel kerül érzelmileg is a diákokhoz, sokszor mesélnek neki, kérdezni fogják, időt kérnek tőle, belevonódik a problémáikba, akár a megoldásban is segítséget kérnek. Ezt elkerülni csak úgy lehet, ha a tanár csak a tanító közlésekre szorítkozik, és megerősíti magában azt a szemléletet, hogy ő egy szaktanár. Az ő dolga a matematika tanítása, a többi az osztályfőnöké vagy a szülőé.

3. Ez a leszegényített kapcsolat viszont a diákok negatív visszajelzéseinek formáját is befolyásolja. Sokkal nyíltabban fogalmazzák meg azt, hogy nem jók a gyakorlatok, hogy nem érdekes az óra. Ezeknek, de a más helyzetekben születő negatív visszajelzéseknek a feldolgozásával is nagyon magára hagyottak a pedagógusok. Ehhez kapcsolódnak a minőségbiztosításban megjelenő diák- és szülői értékelések, amelyek szakmai értelmezéséről sokkal többet kellene beszélgetnünk.

Nem vitatható, hogy napjainkban a teljesebb mesterségbeli tudás egyre értékesebbé válik. Az új tanítási módszerek, a kapcsolati és irányítási készségek, a konfliktusmegoldás feszültségeket csökkentő módjai elengedhetetlenül a sikeres szakmai munka feltételeivé váltak. Ezekhez a feltételekhez sorolhatjuk még a reflektivitás képességét, a szakmai önértékelés forrásainak átgondolását, a változni tudás képességét és a kreativitás szükségességét, a viselkedés-repertoár gazdagságát.

„...a munkahelyi stressz leggyilkosabb formája az, ha senki sem érdeklődik eredményeink és céljaink iránt" – írta Csikszentmihályi Mihály. Mindannyiunk figyelmébe ajánlom.

Az előadás csak néhány szempontot kínál a „mit jelent ma pedagógusnak lenni” témához.

(Az előadás elhangzott az „Elvárások kereszttüzében” című IV. Országos Osztályfőnöki Konferencián, 2004. november 26-án.)

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.01.18.
Kásler Miklós: az óvoda az oktatás egyik legfontosabb eleme
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a magyar óvodák alapfeladata az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlesztés. A 2018. szeptember 1-jétő...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.18.
Véleménye van, de állásfoglalása nincs Nagy Blanka és a propagandasajtó ügyéről Péterfalvi Attilának
Bár a tanulmányi eredmény vitathatatlanul személyes adat, az elnök szerint a közügyek szabad vitatásába beletartozik a közszereplő megítélése. Annak a megítélése viszont, hogy ezek a...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.01.18.
„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat” -Interjú Csovcsics Erikával
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Miniszteri biztossá nevezték ki a Klik vezérét
A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Minderr...
(Forrás: Népszava)
--
2019.01.18.
Zsebből vennének tankönyvet a szülők, ha nem elég jó az állami
em csak a tanárok, a szülők is elégedetlenek az állami tankönyvek minőségével – hangzott el az RTL Híradóban. A Szülői Hang nevű szülői fórum legfrissebb felmérése arra jutott: tov...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon
Az Európa 2020 stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy a jövő évre 10 százalék alá nyomja azoknak a gyerekeknek az arányát, akik korán kiesnek az iskolarendszerből. (Az EU definíci...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok....
(Forrás: index)
--
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tá...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás...
(Forrás: Magyar Hírlap)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek