OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Földes Petra

Ki honnan érkezett?

Gyereknek lenni a mai iskolában

A rendszerváltás nyomán felszínre került és kiéleződött társadalmi különbségek nem hagyták érintetlenül az iskola világát. Az elszegényedés, meggazdagodás, a különféle – sikeres és sikertelen – megküzdési stratégiák, az ezekből fakadó családi hangulat rányomja bélyegét az iskolába érkező gyermek személyiségére, iskolával kapcsolatos várakozásaira s hétköznapi viselkedésére. Természetes (kellene, hogy legyen), hogy egy pluralista társadalom iskolája számol ezekkel a különbségekkel, annál is inkább, mivel napjaink pedagógiája azt a célt tűzi maga elé, hogy adaptív, kooperációra, megújulásra képes személyiséggé fejlessze diákjait; vagyis célkitűzése individuális, az egyes gyermekre irányuló. Ezt a nagyon is differenciált célt azonban még mindig egy erősen homogenizáló s egyúttal rendkívül hierarchizált rendszerben próbáljuk elérni.

Ez a rendszer bizonyos családi háttérből érkező gyermekeknek kedvez, másoknak viszont – idegenségénél fogva – komoly nehézségeket okoz. Vagyis, ha a kultúrát mint adott társadalmi csoport érték- és szokásrendjét értelmezzük, egyes gyerekek kultúrája illeszkedik az iskola kultúrájához, másoké viszont idegen tőle. Ilyen értelemben a kezdet kezdetétől nem beszélhetünk esélyegyenlőségről.

Úgy tűnik – bár éppen az individuális pedagógiai megközelítés okán veszélyes az általánosítás –, hogy különösen veszélyeztetettek a beilleszkedési nehézségek szempontjából (a deviáns családi hátteret most nem is említve) a nagyon szegény, az újgazdag és a határozottan megengedő nevelési légkörű családok gyermekei. Előbbi kettőnél az iskola és az otthon értékvilágának különbsége, utóbbiaknál a hierarchizált, tekintélyelven működő iskolával való azonosulás jelent komoly gondot. Ezek a gyermekek nehezen (vagy egyáltalán nem) találják meg szerepüket az osztályközösségben, viselkedésük passzív vagy romboló, így nem jutnak el hozzájuk a pedagógus fejlesztő törekvései.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy esetükben – a fent vázolt kulturális, illetve értékkülönbségek okán – az iskola és a család kommunikációja is gyakran disszonáns. Tanári részről nehezíti a partneri kommunikációt a több évtizedes tekintélyelvű gyakorlat, a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek szülei pedig – érthető módon – frusztráltan, sérülten vagy éppen támadó daccal reagálnak a helyzetre.

A pedagógiai megoldás keresésében nem nélkülözhetjük ezeknek a tényezőknek a mélyebb ismeretét. Csak így tudunk olyan osztálytermi közösséget kialakítani, amelyben minden gyermek – kulturális hátterétől függetlenül – biztonságban érezheti magát, s megtalálja adekvát szerepét. Ez a záloga annak is, hogy létrejöjjön a szülők és a pedagógusok közötti partneri viszony, és így lehetőség teremtődjön a gyermek jobb megismerésére és a családi aspirációk felmérésére, vagyis az iskolai kultúra közelítésére a családi kultúrához. Mert az iskola fejlesztő hatása csak akkor érvényesülhet, ha megtalálja azt a családdal közös pontot, ahonnan a gyermek oktatásával-nevelésével elindulhat.

(Az előadás elhangzott az „Elvárások kereszttüzében” című IV. Országos Osztályfőnöki Konferencián, 2004. november 26-án.)

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.13.
„A gyerekeket tényleg nem érdekli Petőfi meg Arany” (Beszélgetés Csovcsics Erikával)
A fiatalok jól tudják, hogy melyik pálya milyen egzisztenciát ígér. Tudják, hogy a versenyszférában a kétszázezer forintos nettó pedagógusbérnél sokkal többet lehet keresni. Ma azokban...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.13.
Kovács Zoltán: A Közép-európai Egyetem továbbra is működik
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete eleinte próbálta kompromisszumra bírni Magyarországot, Orbán Viktor azonban elutasította próbálkozásait, miután David B. Cornstein egyszerűen csak...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2018.12.13.
Államkincstár: a fiatalok pénzügyi tudatosságát fejleszti a videópályázat
Borbély László András elmondta: a pályázat elsődleges célja az volt, hogy a fiatalok figyelmét felhívják a megtakarítások és a pénzügyi ismeretek fontosságára. A Magyar Államkincstá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.13.
A történelemhamisítás neohorthysta iskolája: értelmiség a hatalom árnyékában
Divatok jönnek-mennek, a történész oknyomozó küldetése marad – véli Krausz Tamás történész, aki szerint a régiónkban létrejött egy olyan új értelmiség, amelynek egyetlen célja, hogy...
(Forrás: mérce)
--
2018.12.13.
A szegénység és a szegregáció ellen harcol az idei Prima Primissima Közönségdíjas Infostart / InfoRádió
Az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője azt is elárulta, hogy az alapítvány ötlete akkor jött, amikor olyan állami iskolában tanított, ahol magas volt a hátrányos helyzetű diákok ará...
(Forrás: Infostart)
--
2018.12.13.
Az ombudsman Kásler Miklóshoz fordult a kaotikus iskolaérettségi vizsgálatok ügyében
Székely László jelentésében több ajánlást is megfogalmazott a szaktárca és a hatóságok számára is. A biztos a gyámhatósági eljárások kapcsán szintén visszásságot tárt fel, ugyanis...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.12.13.
A felvidéki magyarok kértek Orbántól egy iskolát, stadiont kaptak
Az Átlátszó újságírói kikérték az összes vonatkozó szerződést a támogatások elosztásában közreműködő szervezetektől, a kapott információt pedig egy cikksorozatban dolgozzák fel...
(Forrás: index)
--
2018.12.13.
Visszavonhatta plagizált pályázatát a szigetszentmiklósi igazgatójelölt
a tüntetésen bejelentették, hogy Adorján Botond a botrány kitörése után visszavonhatta pályázatát. Ugyanígy tett a másik pályázó is. A város megbecsült pedagógusának számító Nagyn...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.13.
Szomorú a CEU miatt az amerikai nagykövet, de ez az ügy nem vezethet szakításhoz
Kérdésre kifejtette, CEU-kérdésben azt látja, a barátok néha nem értenek egyet bizonyos kérdésben, szomorú a kialakult helyzetért, de ez nem vezet szakításhoz a felek között. Az ukrán...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek