OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. szeptember 16.

„Ma nem igazán jó szülőnek, pedagógusnak, gyereknek lenni”

Kedves Anna!

Mivel hozzánk küldött leveledben sokakat foglalkoztató gondokat vetettél fel – utólagos engedelmedet remélve – közreadjuk soraidat, és nem a Tanácsadó rovatban, hanem a honlapunk főoldalán foglalkozunk az Általad megfogalmazott problémákkal. Mivel nem titkos, hanem publikus választ kértél, úgy véljük, Te sem kívántad kizárni a nyilvánosságot.

Íme a levél:

19 évig dolgoztam tanítóként. Gyerekkori álmom volt, hogy gyerekekkel foglalkozzam. Számtalan továbbképzés, tanfolyam van a hátam mögött, mert az emberségemen kívül szakmailag is a legtöbbet szerettem volna adni a gyerekeknek. Kiváló pedagógus elismerést kaptam nyolc évvel ezelőtt. Boldog voltam, hogy elismerik a munkámat. Aztán jött egy igazgató, aki úgy látta, a politika fontosabb, mint a szakmaiság, és én lettem az első, akit leépített. Három éve munkanélküli vagyok. Most is továbbképzem magam, rendszeresen látogatom ezt az oldalt is.

Amikor állásinterjúra megyek, soha nem a szakmáról kérdeznek, hanem arról, mennyit tud az iskola megspórolni, ha engem alkalmaz. Tegnap pl. egy napközis állásra jelentkeztem, ahol közölte a kedves igazgatónő, ragaszkodnak a pályakezdőhöz, mert így jár jobban az iskola. Itt tartunk. Amit én előnyömnek tartok, a sok évi tapasztalatot, a minőségi munkát, az mára már utolsó szempont lett a sorban. A pénz, melyik párthoz tartozol, van-e ismerősöd az ilyen-olyan testületben, stb. Velem nem jártak el jogellenesen sehol. Betartották a jogszabályokat. Mégis nagyon jogtalannak érzem, ami nap mint nap történik velem. Nem vagyok elkeseredett, most elkezdtem angolul tanulni, hogy az energiáim ne vesszenek el. De nagyon csalódott vagyok. Igen, ez ma Magyarország. Ez a trendi: átgázolni a másikon, ha az érdek úgy kívánja, jogszabályok mögé bújtatni az embertelenséget, vagy be sem tartani a jogot, a munkaügyi pert is évekig lehet húzni... Számtalan példa van erre az én környezetemben is. Nem vagyok én fiatal ellenes, nekem is majdnem felnőtt gyerekeim vannak. De én mire várjak? Az elkövetkező több mint tíz évben vajon mi vár rám, amíg nyugdíjba vonulhatok? Így milyen nyugellátást kapok majd? Kedves Petra, tudom, a választ hiába is remélem tőled. Nem tudom, mi változtatná meg ezt a szemléletet. Én abban hiszek, hogy mi. Mi közösen. Ha igazán akarjuk. Ha hisszük még, hogy akarhatunk, hogy tehetünk.

Volt tanítványaim megismernek az utcán, mindig van néhány kedves szavunk. Eljönnek, meglátogatnak és kipanaszkodjuk magunkat. Ma nem igazán jó szülőnek, pedagógusnak, gyereknek lenni. Elveszünk a sok jogszabály között, mi, emberek.

Úgy tapasztalod tehát, hogy a politikai és gazdasági szempontok, a gyakran formálissá silányuló jogszabályok sok esetben háttérbe szorítják a szakmai meggondolásokat. Ez pedig az iskolában, ahol a társas kapcsolatok alakulása a működés lényegét határozza meg, különösen súlyos következményekkel jár. Az elszemélytelenedés, az általános bizalomvesztés, a kölcsönös szolidaritás hiánya a pedagógusok, gyerekek és szülők között sajnos nem csupán megérzés, hanem (akár kutatási adatokkal is alátámasztható) valóság. S az sem ment fel senkit a felelősség alól, hogy nevezett jelenség nem korlátozódik az iskola világára.

Évek óta tapasztaljuk az emberi kapcsolatok minőségének általános romlását. Az iskola világába is behatoló s ott is elszemélytelenedést eredményező tendencia részben azzal magyarázható, hogy háttérbe szorult a hazánkban hagyományosan az osztályfőnök szerepével lefedett szakmaiság. Az a szemlélet, amelynek alapján foglalkozni kell az iskolában kialakuló társas kapcsolatokkal és azok minőségének javításával, biztosítani az iskolában folyó szocializáció személyi feltételeit. Ehhez azonban biztosítani kellene azt is, hogy az intézményben ne csupán megfelelő szakmai felkészültséggel, hanem megfelelő lelki egészséggel is rendelkező pedagógusok működhessenek. Egy olyan pedagógus, akinek a munkanélkülivé válástól kell rettegnie egy olyan intézményben, amely a létéért és működése alapfeltételeinek megteremtéséért küzd, nehezen tudja megőrizni és „munkaeszközként” mozgósítani ép személyiségét. Úgy tapasztaljuk, hogy ezt a hiányt sok helyen a jog eszközeivel próbálják helyettesíteni. A jogszabály ugyanis látszatbiztonságot ad, el lehet rejtőzni mögötte, nem kell megfejteni a gyerekek, kollégák, beosztottak, szülők viselkedésének indítékait, rövid úton jöhet az „intézkedés”, s a következmények terhe alól felmentést ad a paragrafus.

Igazad van, Anna, a jogszabályok között valóban könnyen elveszünk mi, emberek. Ezzel a jelenséggel hozható kapcsolatba – többek között – az is, hogy honlapunk tanácsadó rovatában, amelyet a pedagógiai, pszichológiai jellegű problémák számára hoztunk létre, az utóbbi időben hihetetlen mértékben megszaporodtak a jogi, főleg a munkajogi kérdések. Az ezekben megnyilvánuló bizalom jólesik ugyan, de meghaladja a kompetenciánkat, ezért tervezzük, hogy a közeljövőben külön rovatban (és speciális szakember bevonásával) foglalkozunk majd az ilyen jellegű problémákkal.

Úgy véljük, hogy a helyzet javítása érdekében mindenki a saját helyén és saját kompetenciaterületén teheti a legtöbbet. Mi például abban tudunk segíteni, hogy nyilvánossá tesszük az általatok felvetett problémákat, és teret adunk egy kapcsolódó vitának. Közös erővel sikerülhet tisztázni például azt a sokunkat foglalkoztató kérdést, hogy milyen szerepet játszhat az iskolában a jog, mi az a határ, ameddig biztonságot ad, és mely pontokon válik a felelősség elhárításának és az elembertelenedésnek adminisztratív eszközévé.

Megtisztelő bizalmadat köszöni, és szeretettel üdvözöl az OFOE szerkesztői nevében:

Szekszárdi Júlia

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.18.
“Kékgalléros szakmunkásokká fokozták a pedagógusokat, miközben teljesen szétzuhan a társadalom”
Az bürokratikus centralizációnak az volt a velejárója, hogy ha bármilyen probléma fölvetődik a közoktatásban, az automatikusan a kormányzatra hullik vissza, hiszen minden döntési kompetenci...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.18.
Öt megyében nincs egyetlen gyermekpszichiáter sem
A budapesti fölény mellett érdemes megnézni, hogy például Győr-Moson-Sopron megyében több mint négyszer annyi pszichiáter dolgozik, mint mondjuk Baranyában, hogy Pest megyében több mint...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.18.
Knausz Imre: A tanár tudása. Három bálványról
Mi következik mindebből? Szerintem két dolog. Az egyik, hogy az egyetemeken sokkal intenzívebb kapcsolatra van szükség a szakismereteket és a pedagógiát oktató személyek és szervezeti egys...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
L. Ritók Nóra: Őszinte kitárulkozás vagy rasszizmus?
Az egyik tantestületben, amikor belekezdtem a mondandómba, egy pedagógus folyamatosan félhangosan kommentelte a mondataimat. Többször megálltam, kértem, mondja akkor hangosan. Mondta (lásd fentebb...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
Ki van a margón kívül? Kutatás – Büszkeségi újnacionalizmus vagy erősödő nemzettudat
Nemzeti érzéseik mellett fiatalok beszéltek a tanuláshoz, a munkához, a családhoz és a gyerekvállaláshoz való hozzáállásukról, elmondták, mit gondolnak a kultúráról és a politikáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Kibővíthetik a Digitális iskola programot
Jelenleg 280 tanodában nyolcezer gyereket érnek el országszerte, jövőre pedig első alkalommal költségvetési támogatásban is részesülnek a tanodák, 2,5 milliárd forint állami forrás jut...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.18.
Eltitkolt fiatalok nyomában
Két évig titkolta a kormány a 2016-os ifjúságkutatás adatait, amely szerint a 15–29 évesek az egyik legégetőbb problémának a kilátástalanságot és a létbizonytalanságot tartják. Szakemberek...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.11.18.
Fekete-Győr kiosztotta a rektorokat, tanárokat, orvosokat
Egységbe kell rendeződni, ha változást akarunk. Mi itt vagyunk, de nem vagyunk elegen a változtatáshoz, szükségünk van rájuk is, folytatta. "Orbán az erő nyelvén beszél, az erő nyelvén...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek