OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. október 16.

Válaszok „Káosznak”

A honlap Tanácsadó rovatába az utóbbi időben egyre több olyan üzenet érkezik, amelyről azt gondoljuk, nem maradhat a kérdező és a kérdésre választ adó magánügye. Merthogy fontos kérdés, sokunkat mélyen érintő. Így volt ez a „Káosz” jeligével küldött levéllel is, melynek írója többek között azt a kérdést feszegeti, vajon mi a teendő akkor, ha egy tantestületben állásféltésből senki nem mer fellépni az egyéni és a kollektív jogok védelme érdekében. Ezúttal a szerkesztőség két tagja is reflektál az üzenetre.

Íme a levél, szöveghű formában:

Küldő: káosz

Kedves Petra!
Végigolvastam az eddigi összes kérdést és választ. 99%-ban tanulságos volt... igen ám, de ott az az 1% – amiben írod, hogy az iskolákban minden egyes döntés előtt egyeztetni kell a tantestülettel, KT-vel... stb. Ez lenne a normális, DE és itt a kérdésem: mi van abban az esetben, ha van az intézményben KT, de semmi joga nincs, vagyis az igazgató és helyettese öntörvényt gyakorol, mondhatnám félelemben tart mindenkit (munkájuk elvesztése miatt nem mernek véleményt nyilvánítani) azt hangoztatják, hogy ők törvény ismerők, de a tantestületnek és KT-nek CSAK véleményezési joga van... tehát az lesz, ahogy ők döntenek. A tantestület többsége természetesen nem ért a döntésekkel egyet. Ebben az esetben hová fordulhatunk segítségért? – a fenntartóhoz nem, mert ők nevezték ki, és a mondás szerint ...holló a hollónak nem...

Várom mielőbbi válaszod!
Tisztelettel: káosz

Kedves Kollégánk!

Nagyon nehéz egy konkrét kérdésre a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül reflektálni. Ilyen esetekben óhatatlanul a saját közvetlen tapasztalatok, élmények hatására formálódik a válasz, s ez nem feltétlenül érvényes az adott szituációban...

Nézzük tehát a részleteket.
„Mi van abban az esetben, ha van az intézményben KT, de semmi joga nincs?” – kérdezed. Szinte magától adódik a kérdés: miért nincs elegendő joga a Közalkalmazotti Tanácsnak a Ti esetetekben? Kik választották meg a tagjait, és hogyan ellenőrzik a tevékenységüket? Nem fordult-e elő itt is az a gyakori eset, hogy a tantestület tagjai nem vették igazán komolyan a választást, örültek, hogy volt, aki vállalta, és nem számoltak az őket érintő következményekkel?

Általános tapasztalatom, hogy nagy a bizalmatlanság és a közömbösség minden formális üggyel, tevékenységgel szemben, legyen szó tisztségviselő megválasztásáról, helyi szabályzat készítéséről.

Miért nem képes érdekérvényesítésre a KT? Mögötte áll a tantestület ennek a szerencsés esetben maga választotta szervezetnek? Nem a testület megosztottsága ad lehetőséget az iskolavezetőnek az öntörvényűségre? Az oszd meg őket és uralkodj elve már oly gyakran bevált...

Ismét csak saját tapasztalataimat sorolhatnám a tantestületek megoszthatóságáról, sőt e megoszthatóság lehetőségének erősödéséről... Az egzisztenciális bizonytalanság, a munkanélkülivé válás víziójának egyre gyakoribb megjelenése és reális közelségbe kerülése sok esetben aláássa a kritikusi hajlandóságot. Az állandósult szorongás pedig, mint ahogyan erre Szatmáry Nóra is utalt írásában (Ennyi azért kevés a rendrakáshoz), szinte lehetetlenné teszi, hogy a hierarchia különböző grádicsain elhelyezkedő kollégák dialógust folytassanak, és esély legyen a megegyezésre, főként, ha a helyzettel a jobb pozícióban lévő vezetők visszaélnek. Sőt, ha ehhez a tantestületből sikerül híveket szerezni.

Mi a helyzet Nálatok? Nincs lehetőség a tantestületen belüli dialógusra? Elképzelhetetlen egy nyílt, egymás jogait, emberi méltóságát tiszteletben tartó vita az igazgatóval? Annyira elmérgesedett már a helyzet, hogy csak kívülről várható segítség? Mint látod, a tények alapos ismerete nélkül az ügyről nehéz érdemben nyilatkozni, a kérdések felvetésénél szinte lehetetlen messzebbre jutni. Az azonban bizonyos, hogy első lépésként érdemes lenne érintett kollégáiddal közösen átgondolni a fentieket, hogy kiderüljön, hol érzitek szükségét a változtatásnak, milyen esélyt láttok erre, milyen következménye lehet az erre való igény nyílt felvállalásának…

Kíváncsian várom a fejleményeket.

Szekszárdi Júlia

--

Kedves „Káosz”!

Súlyos problémát társz elénk, melynek akár rémületes mélységei is lehetnek. Rémületes, mondom, mert egészen szélsőséges esetben az is kiderülhet, hogy a helyzet totálisan reménytelen. De mivel nagyon kevés konkrétumot árulsz el az üggyel kapcsolatban, a sötétben való tapogatózásnál, néhány alapvető dilemma felvetésénél nemigen lehet messzebbre jutni. Az ugyanis bizonyos, hogy a helyzettel kezdeni kell valamit, de hogy milyen irányban lehet elindulni, az számtalan apró körülmény és persze a szereplők egyéni megfontolásának a függvénye.

Jó lenne tudni például, hogy mekkora kör érintett a problémában: a tantestület egy része, annak egésze, netán a teljes iskolai közösség (az is előfordulhat ugyanis, hogy csupán egy szűk kört érintő rossz munkahelyi közérzetről van szó). Milyen súlyú és jellegű ügyekben érhető tetten a probléma: ezek jobbára szakmai, nehezen megragadható etikai kérdések, vagy paragrafusokkal leírható, törvénytelen munkáltatói döntések? Miért érzed eleve reménytelennek a helyzet helyi szintű rendezését, csak külső segítségben bízva: azért, mert történtek már kísérletek a probléma tantestületen belüli megoldására (de ezek ilyen vagy olyan okból kudarcba fulladtak), vagy mert a félelem olyan mértékű, hogy eleve fel sem merül a konfliktus nyílt vállalásának lehetősége?

Nem mindegy továbbá az sem, milyen településtípusban található az intézmény. Mennyi időre szól az igazgató megbízatása; milyen körülmények között került az iskola élére, mekkora támogatottságot élvez helyi és fenntartói szinten? Mi motiválja a döntéseit? Nem élt-e át az iskolai közösség valami komoly traumát a közelmúltban, illetve nem várható-e a közeljövőben efféle (átszervezés, nagyobb mértékű leépítés, a gyereklétszám drasztikus csökkenése stb.), amely mind-mind hatással lehet az általános közérzetre...? Működik-e szakszervezet az intézményben? Létezik-e SzMSz, Kollektív szerződés? Tisztában vannak-e a tanárok ezek tartalmával? És persze még sorolhatnám...

A leveled végén megfogalmazott konkrét kérdéssel kapcsolatban kétféle választ adhatok: egy hivatalosat és egy, a személyes érintettség által motivált magántermészetűt. Hivatalos válaszom, hogy több fórum is létezik, ahová fordulhattok: (1) felvehetitek a kapcsolatot valamelyik pedagógus szakszervezet településszintű szervével, onnan konkrét jogi tanácsokat, adott esetben képviseletet is kaphattok, illetve segíthetnek a helyi érdekképviselet létrehozásában. (2) Az iskola működését érintő törvényességi és szakmai ügyekben az Önkormányzat Oktatási Bizottságához lehet panaszt benyújtani. (3) A törvénytelen vagy annak vélt munkáltatói döntésekkel szemben a munkaügyi bíróság nyújt jogorvoslatot. (4) Jogsérelem vagy annak veszélye esetén rendelkezésre áll még az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, ahol az oktatás bármely résztvevője panaszt emelhet minden olyan egyedi ügyben, melyben a bírósági eljárás kivételével már kimerültek a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek.

Kevésbé hivatalos válaszom pedig az, hogy bár a fenti fórumok elvben valóban rendelkezésre állnak, ezek igénybevételét csak akkor javaslom, ha az ügyet felvállaló tanár vagy tanárcsoport élvezi a tantestület túlnyomó többségének támogatását, és van remény a probléma higgadt, konstruktív, jó szándékú (s ezt a jó szándékot az iskola vezetése számára is egyértelművé tevő), együttes fellépésre. Mert ellenkező esetben a konfliktust felvállaló kevesekre hamar rásütik a „hőzöngő” bélyeget, és akár évekig elhúzódó viszállyá nőhet az ügy, amit csak biztos hátországgal és erős erkölcsi támogatással lehet elviselni, és ami legrosszabb esetben valóban egyesek egzisztenciális ellehetetlenülésével végződhet. Továbbá nem szabad elfelejtkezni arról a paradoxonról sem, hogy egy ilyen huzavona hosszú távon éppen pedagógiai munkánkat teszi lehetetlenné – vagyis azt, amelynek érdekében felvállaltuk... Bármennyire is nehezemre esik kimondani, még az is elképzelhető, hogy a helyzet annyira súlyos és reménytelen, hogy az ügy felvállalása helyett egyszerűen fel kell állni és el kell hagyni a terepet...

Javaslatom tehát az, hogy első körben gondold át kollégáiddal a fentieket, és ha szükségét érzed, tájékoztass bennünket a részletekről a honlap Tanácsadóján keresztül (akár publikus formában, akár e-mail címed megadásával titkos kérdésen keresztül), hogy továbbléphessünk.

Üdvözlettel:

Szatmáry Nóra

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.14.
Magyarországon oktatni talán, integrálni biztos nem lehet finn módra
„Bármilyen impozánsak is az eredményeik, nem lehet az északi országok oktatási programját egy az egyben magyarországi feltételek közé átemelni” – hangsúlyozta a keddi konferencián...
(Forrás: Qubit)
--
2018.11.12.
Szülők a tanárhiányról: bölcsész tanít matematikát, tesitanár magyart
Az utóbbi időben rengeteg adat látott napvilágot arról, mekkora a pedagógushiány az országban, a kormány azonban hárított. A reakció szerint természetes a fluktuáció, nem beszélhetünk...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.11.12.
Pálinkás József: "Igen, a piacgazdaságot meg kell védeni"
Én úgy látom, hogy a digitális fejlesztések inkább az eddigi folyamatok továbbvitelét jelentik majd, semmint alapvető fordulatot a gazdaságban. Olyan folyamatokat és tevékenységeket is gé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.12.
Leszakadás fenyegeti Magyarországot – figyelmeztet az MNB
Átfogó reformokat sürget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy a gazdaság érdemben folytatni tudja felzárkózását Ausztriához képest – ez derül ki a most publikált Növeked...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.11.
Igyekeznek csökkenteni a pedagógusok terheit
A köznevelésért felelős helyettes államtitkár szólt arról is, ösztönzik, hogy minél többen válasszák a pedagógusi hivatást, illetve a pályaelhagyók visszavonzásának fontosságáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.11.
Egyre többen csatlakoznak az ELTE TÁTK-on szerveződő "sztrájknaphoz"
Az ELTE kommunikáció, filmtudomány és esztétika tanszékének oktatói is csatlakoznak az ELTE Hallgatói fórum is lesz az ELTE TÁTK-on. A társadalomtudományi karon november 14-én délelőtt...
(Forrás: Eduline)
--
2018.11.11.
Mészáros Lőrinc: Mi nemcsak labdarúgókat képzünk, hanem embereket nevelünk
„Nemcsak a testet, de a szellemet is építeni akarjuk” – írta a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia oldaAkadémistáink immár nemcsak iskolai műveltséget és labdarúgótudást kapnak, hanem...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.11.
Megint átalakítaná a kormány a szakképzést
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint az átalakítás célja, hogy a szakképzés vonzó karriert nyújtson a fiatalok számára. Új...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.11.10.
Nagyon ideges mindenki – Lovász László: Többször felmerült bennem a lemondás gondolata
Ön tudja értelmezni, hogy mi az a határ, amit a kormány szerint az MTA egyes munkatársai átlépnek? Van ilyen határ egyáltalán?– Elsőre a társadalomtudományok jutnak eszünkbe, pedig a k...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek