OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
   

Vajon miért „tartunk be” a törvényeknek, ahelyett hogy betartanánk őket?

Szekszárdi Júlia írása

„Hová tűnt az erkölcsi halál?” – vetette fel a kérdést már évtizedekkel ezelőtt Popper Péter, amikor egy börtönből kiszabadult csalót népes társaság ünnepelt. Azóta ez a tendencia erősödött, alapvető erkölcsi normák hitelessége kérdőjeleződött meg, tabuk dőltek le, s több ok miatt egyre nehezebb alapvető emberi értékek, normák érvényesítése. A közgondolkodásba egyre inkább beépül a cinizmus. E gondolatot már több ízben felvetettük ezen a honlapon is.

A cinizmusnak a serdülők gondolkodásában is tapasztalható erősödését igazolja az az országos vizsgálat is, amelynek tapasztalatait honlapunkon folyamatosan közöljük (Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról).

E jelenség mélyebb megértéséhez, továbbgondolásához, az esetleges megoldás irányainak megtalálásához jelenthet segítséget az Élet és Irodalomban megjelent két izgalmas írás Czike Bernadett és Fleck Zoltán tollából.

„Tíz éve hosszabb ideig a volt Nyugat-Berlinben éltünk – írja Czike Bernadett. – A kis tó a lakásunk mellett jó lehetőséget adott arra, hogy a meleg nyári napokon kicsit lehűtsük magunkat. Derengett ugyan, mintha lenne valahol egy felirat, hogy »fürödni tilos«, ezt azonban értelmetlen és hülye szabálynak definiáltuk már az első pillanattól fogva, és boldogan úszkáltunk a vízben. Egyszer kis csónakjában megjelent egy helyi lakos, és ránk szólt: »itt tilos fürödni!« Jellemző módon, első reakcióként ezt kérdeztem: »bist du Polizei?« (...és később is nagyon büszke voltam bátor kérdésemre). Fel sem merült bennem, hogy a helyi lakos azért szól rám, mert interiorizálódott benne a táblán olvasható szabály. Az is lehet, hogy előzékenyen – hátha nem vettük észre a tiltást – egyszerűen informálni szeretett volna minket erről a szabályról. Akkori felfogásommal azt meg különösen nem tudtam elképzelni, hogy a táblán lévő tiltás betartatása egy helyi lakos feladata is lehet. Bunkónak, sőt, ennél rosszabb, besúgónak tartottam azt az embert, pedig utólag úgy gondolom, a »baj« csupán az volt vele, hogy ő – velem ellentétben – demokráciában nőtt fel, magáévá tette, elfogadta a szabályokat, és így nem tartotta azokat eleve »felülről« érkezett marhaságnak.”

Eltelt néhány évtized, hazánk mégiscsak keresztül ment egy demokratizálódási folyamaton, ennek ellenére a jelenlegi társadalom többsége (nem csupán a fiatalok!) még ma is úgy reagál a szabályokra, mint annak idején a berlini tóban lubickoló gyerekek. „Az itt élők mintha »elvesztették« volna a lelkiismeretüket. Hiszen a lelkiismeret lenne hivatott megszólalni, azaz »figyelmeztetni« az embert minden egyes szabályszegés előtt. Ettől remélhetnénk, hogy megszólalása legalábbis megfontolásra ösztökélné őt, mielőtt cselekszik.”

Mivel napi tapasztalat a normaszegő és normakövető magatartás sajátos keveredése, életünk egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Ez pedig alaposan megrendíti valamennyiünk biztonságérzetét. Szemléletes példát hoz erre Fleck Zoltán említett válaszcikkében: „A legalább három súlyos közlekedési szabálysértést elkövető autóvezető, miután a záróvonalon, villamossínen áthajtva a megfordulni tilos tábla ellenére a zebrához ért, ahol éppen a piroson sétáltak át a gyalogosok, éktelen dudálásba kezdett. Még nem fejezte be azt a mozdulatot, amivel nyilvánvalóan áthágta a szabályokat, felháborodva utasította vissza azt a szabályszegést, ami őt akadályozta.”

Gondolkodjunk el azon, hogy vajon miért vált térségünkben elfogadott, pozitív, „vagány”, a civilkurázsit igazoló cselekedetnek a normaszegés.

Az a hobbes-i világképen alapuló etatista hagyomány, amely tiltásokkal, parancsokkal, követhetetlen és nehezen értelmezhető írott szabályokkal próbálja helyreállítani a rendet, minden erőfeszítés ellenére alacsony hatásfokkal működik (lásd erről például a tanári titoktartással kapcsolatos vitát.) Hiszen az emberek nem tekintik sajátjuknak az ilyen módon rájuk eröltetett normákat, nem szólal meg a lelkiismeretük, ha megszegik ezeket. Az etatista erőlködés legmaradandóbb eredménye mégis az, hogy az állam olyan „iskola”, amely durva és következetlen rendszert tart fenn, ráadásul semmi tekintélye nincs, mert erővel akarja elérni céljait.

Szemben az elrettentésalapú szabályozással, amelynek hagyományai ma is élnek, és őrzik, sőt erősítik a hatalom iránti általános bizalmatlanságot, eredményesebb lehet a másik megközelítési mód. Ennek megfelelően törekedni kell arra, hogy a társadalmi (az erkölcsi) és a jogi szabályozás összhangba kerüljön egymással. A jog tehát alkalmazkodni próbál a társadalom elvárásaihoz, miközben bízik a társadalom alakíthatóságában. Abban tehát, hogy a többség elfogadja ezeket a szabályokat, és segíti ezek működését.

„Minél rendezetlenebb a világ, annál nagyobb rendetlenségre vagyunk mi is hajlandók, de ebből nem következik, hogy egy erőszakosan rendteremtő hatalom sikeresen tud működni, bár a csábítás nagy.”

Az idézett cikkek szerzői szerint mindenkinek (nekünk, nevelőknek is) magunkon kellene elkezdeni a dolgok helyrebillentését. Vajon mi betartjuk-e a szabályokat? Elég hitelesen képviseljük-e a szabálykövető magatartást? Megteszünk-e mindent annak érdekében, hogy a diákok sajátjuknak érezzék, bensővé tegyék a legalapvetőbb szabályokat? Megismertetjük-e velük saját élményként a közös szabályalkotás folyamatát, ráébresztjük-e őket az ezek működtetéséért való személyes felelősségre?

SZJ

--

Kapcsolódó linkek:

Czike Bernadett: Betartani a törvényt? (ÉS, 2005/15.)
Fleck Zoltán: Kedves Detti! (ÉS, 2005/16.)

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek