OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. december 12.

Pataki Éva

Bogárfalva lakói

Mit tehet az osztályfőnök, ha a rá bízott gyerekek nagy része hat évfolyamos iskolába távozik? Hogyan építhet új közösséget a szétesett, atomjaira hullott „maradék” tanulócsoportból? A szerző, Pataki Éva, ennek a lassú és tapogatózó újraépítkezésnek a módszereit, folyamatát és állomásait mutatja be. Írásából osztályfőnöki órán jól használható játékokat, konfliktuskezelő gyakorlatokat is megismerhetünk.

Gyermekkorom valamennyi szünidejét (a néhány naposakat és a hosszú, „nyárit” is) velem egykorú, nagyothalló unokaöcsémmel töltöttem. Rendre sápadtan, szárnyaszegetten érkezett hozzánk, s kivirulva, magabiztosan távozott, csak a híreket küldte: „csupa ötös” az iskolában; s tartott ez addig, míg a tőlem, a gyerektárstól kapott kedve, tudása az idő teltével apadozni nem kezdett.

Ezek alatt az évek alatt lett természetessé a számomra, hogy gyerekekkel, az ő nevelésükkel-tanításukkal foglalkozzam.

Ennek igazi gyakorlótere lett az az alternatív iskola, ahol az elmúlt tizenegy évben dolgoztam, s ahol az iskolapadban tanult pedagógiai elvek, elméletek megvalósításához nagyon sok módszertani lehetőséget tanultam.

Tavaly félévkor kerültem át mostani munkahelyemre: egy szerepkultúrájú, célorientált iskolába, melyben nagy hagyománya van a tekintélyelvű nevelésnek, s az igazi sikert a versenyek és a felvételik eredményei jelentik. Most e keretek között igyekszem folytatni azt, amiről az alternativitás gyakorlatában azt tapasztaltam, hogy eredményes, hatékony, mert szerintem a gyerekek mindenféle iskolai szervezetben, különböző pedagógiai elvek között is egyformán „működnek”; úgy, mint a gázok: kitöltik a rendelkezésükre álló teret.

Az osztályfőnöki szerep változásai

A szerző saját rajzaA több mint másfél évszázados osztályfőnöki szerep igen nagy változásokat mutatott „életében”: szűkült, bővült, máshová helyeződtek a súlypontok. Ma már nem oly előkelő a helye az iskolai hierarchiában, mint megjelenésekor, az osztályfőnöki funkció nem az igazgatónak van közvetlenül alárendelve, hanem a – rendszerint egymásra tologatott – osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének. Tartalma – természetes szükségszerűség szerint – is jelentősen megváltozott. Átvette a kezdetben a hit- és erkölcstanórákon zajló erkölcsi, majd a polgári jogok és kötelességek – a későbbi jogi és gazdasági ismeretek – neveléstartalmát is. Szaktanárként diszciplináris, módszertani felkészítést kapunk –, osztályfőnöki „képzésünket” leginkább diákkori élményeink, az első kudarcok, sikerek, tapasztalatunk, rátermettségünk (?) alakítja.

Manapság – eleget téve a gyermekek túlterhelését enyhítő óraszámcsökkenések – az így „kieső” tananyagegységeket, modulokat próbálja sok iskola az osztályfőnöki óra keretébe beleszuszakolni. Noha a „természetes szükségletek” is igencsak egyre szélesebbre feszegetik az osztályfőnöki munka határait. Az elbizonytalanodó családok – munkanélküliség, válások, szegénység-gazdagság, értékvesztő, -váltó társadalom – egyre inkább igénylik a nevelés szakembereinek a segítségét; ugyanakkor egyre erősebb az az elvárásuk is, hogy az iskola ne avatkozzon be a gyermek világnézetének, életmódjának, kulturális mintáinak a kialakításába. A szülők egy része „visszavenné” azokat a jogait, amelyeket a rendszerváltás előtti évtizedekben erőszakkal ragadtak el tőle, csak sokan nincsenek abban a szociális, anyagi helyzetben, hogy ezt megtehessék. Tisztázatlanok az iskolai és a szülői nevelés közötti kompetenciahatárok is. A megváltozott kihívások és lehetőségek között csak egy módja van annak, hogy ne veszítsük el – vagy: hogy újra megnyerjük – a gyermek bizalmát: ha az iskola és a szülői ház kész és képes egy bizonyos szintű együttműködésre, kooperációra.

Ebben a „húzd meg, ereszd meg” helyzetben az osztályfőnöki munka leginkább talán akkor töltheti be a szerepét, ha mintákat, választási lehetőségeket, életmódokat, helyzetkezelési technikákat mutat be, szociális készségeket alakít és fejleszt – egyetértésben és együttműködésben a szaktanárokkal.

„Én” – „én és más” – „én és mások”

A II. kerületi, többségében jó anyagi körülmények között s 80%-ban teljes családban élő, tavaly hatodikos, 28 fős osztályomból erre a tanévre 16-an maradtak (a többiek hatosztályos gimnáziumba felvételiztek – mind sikerrel! –, azzal együtt, hogy ők és a szüleik is elégedettek voltak az iskolánkkal; sokan úgy gondolták: „könnyebb most bekerülni, mint 8. után”, s mint megtudtam, nagy többségük már a gyerekek 4.-es korában elhatározta ezt a váltást). Miután fellélegezhettünk, hogy „megmaradunk”, s nem vonnak össze minket egy másik, azonos évfolyamú osztállyal, kezdtünk eszmélni – mint nagy csata után.

Az osztály helyzetét alapvetően meghatározta az a tény, hogy tizennégyen mentek el, s két új tanuló érkezett. Új iskolában kezdte ezt a tanévet valamennyi kitűnő és szinte minden jeles tanulónk. Az osztályközösség szétesett, s lassan, tapogatózva indult meg az „építkezés”; mindenki kereste a helyét, a szerepét ebben az új helyzetben.

Ezek alapján terveztem meg az osztályfőnöki munkámat: a tavaly kezdett „ÉN” – „ÉN és MÁS” – „ÉN és MÁSOK” egyre táguló (téma)körök mentén haladva.

Névjegykártya

Az „ÉN”-hez kapcsolódó tevékenységek ahhoz adnak segítséget, hogy az „egyén” jobban megismerhesse önmagát –, és tehesse ezt saját társai „szemével” is. Ilyen volt például az, amikor Névjegykártyá-t1 készítettünk. A szokásostól eltérően a kártya nem tartalmazta a nevet, címet, telefonszámot, hanem a gyerekeknek a saját személyiségükkel kapcsolatos jellemzőket – esetleg különlegességeket – kellett a papírra írniuk. Összegyűjtöttük, megkevertük, mindenki húzott magának egy névjegyet, hangosan felolvasta, s megnevezte, kire gondolt az írott jellemzők alapján. A többiek is hozzászólhattak, cáfolhatták, alátámaszthatták az elhangzottakat. Végül megmutatta magát a kártya tulajdonosa, és ezután is hangzottak el észrevételek az írott jellemzőkről.

Titkok és tanácsok

A szerző saját rajzaEhhez a témakörhöz kapcsolódott a Titkok és tanácsok nevű játékunk is. Mindenki felírta egy kis papírra, hogy melyek azok a tulajdonságai, amelyektől „szeretne megszabadulni”. A titkolandó tulajdonságok céduláit – újfent – összegyűjtöttük, megkevertük, húztak maguknak egyet-egyet a gyerekek, s mindenki írt egy „tanácsot”, választ a feladónak. Ezeket hangosan felolvastuk, így mindenki útmutatást, javaslatot kapott arra, hogyan szabaduljon nemkívánatos tulajdonságától úgy, hogy nem kellett megneveznie magát. (Mégis sokan szívesen beszéltek utána arról, mit is írtak, s hogy tudnak-e élni az orvoslattal.)

Több ilyen óra, s az önismereti alapozás után következtek az „ÉN és MÁS” témakörhöz kapcsolódó tevékenységek. Ilyen volt például a Páros rajz2 készítése. Minden résztvevő párokba rendeződött. Egyetlen papírt és ceruzát kaptak ketten, és a megadott időn (2 percen) belül létre kellett hozniuk egy adott témájú rajzot (ház kutyával), anélkül hogy közben verbálisan kommunikálhattak volna egymással. Sem a rajz megkezdése előtt, sem közben nem állhattak meg a felek egyezkedni, utasításokat adni… Az idő leteltével – szintén közösen – kellett aláírniuk az alkotásukat. Ezekután mindenki elmondta a közös munka közben támadt észrevételeit, érzéseit.

A két szamár

Az „ÉN és MÁSOK” témán belül idén még nagyobb figyelmet/időt szenteltünk a konfliktusoknak, hisz idén még intenzívebben érezhetőek most már az osztály egészén a serdülőkor jellegzetességei. Különböző konfliktushelyzetekre keresünk megoldásokat, szerepjátszással (családi, iskolai, iskolán kívüli, általam, általuk hozott konfliktusokkal), szerep- és nézőpontváltásokkal, megfigyelő résztvevőkkel.

A két szamár története3 című lapot (lásd Melléklet) például páronként kapták meg a gyerekek. Először minden pár szeletekre vágta, majd sorrendbe állította, felragasztotta a képeket, s egy történetet talált ki hozzájuk. A párok ezután megnézték egymás munkáit, meghallgatták a történeteket, s közben megvilágosodott az is, hogy mi volt a csacsik problémája a történet elején. Válaszokat kerestek arra is, hogyan próbálták ezt a helyzetet, konfliktust megoldani a csacsik.

Két osztályfőnöki órával (azaz két héttel később) két széket tettem le egymástól jó távolra, egy-egy tábla csokit helyeztem rájuk, és egy hosszú kötelet helyeztem el közöttük. Az osztály véletlenszerűen – színhúzással – két csoportra osztotta magát, majd felálltak a kötélhúzáshoz4 úgy, hogy mindkét küzdő fél mögött körülbelül 3 méterre volt a széke a csokival. Adott jelre megindult a huzakodás, egymásnak feszültek a csapatok. Egy ideig húzták-vonták egymást, majd az egyik – hangadó, mindenkit kritizáló, érzékeny és aranyszívű – lány javaslatára közösen, kötelestül elsétáltak előbb az egyik, majd a másik székhez, azaz csokihoz. Körbeültünk az esemény után, s beszéltek az érzéseikről, reakcióikról, hogy először csak a saját csoportjuk győzelmét akarták. Elmondták azt is, hogy a lány javaslata után – hogy egyesültek a céljaik, s hogy nem ellenfélként, hanem együttműködve oldhatták meg a problémát – még jobban örültek, s hogy milyen egyszerűnek tűnt így utólag a megoldás. Az aranyszívű, hangadó lány beszámolt róla, hogy eszébe jutott a csacsik esete. A két tábla csokit már közösen ettük meg…

Bogárfalva

Ezekhez a témákhoz egy – előzetesen összeállított – bőséges szöveggyűjteményből válogatok a terveimhez, no meg az aktualitásokhoz illeszkedően.

Ilyen előzmények után kezdődött meg az „államunk” születése, alakulása.

A hiányérzetem volt az oka az egésznek. A rendes, gondozott környezetet hiányoltam – rendre – az osztályterembe lépve (s ekkor a serdülőkori fejlődés idevágó pszichológiai jellemzői sem tudtak megvigasztalni). Azon töprengtem, hogyan lehetne ezeket a komiszkodó-kamasz(k)odókat helyzetbe hozni, érdekeltté tenni. Két hete jött a gondolat: kell egy ÁLLAM! Csak az alapjavaslatot tettem meg, s rögtön lázas tervezgetés indult. A két – átvitatkozott, konfliktusoktól sem mentes – osztályfőnöki óra utáni helyzet: köztársaság leszünk, nevünk Bogárfalva (beszélő név, máris írják a legendáriumot). Két bogármester alakítgatja a választási beszédét, s készülünk a bogármester-választásra, „kampányolásra”…

A szerző saját rajza

Alakul a „választóbogárok” arculata is: többen tudják már, hogy milyen bogári foglalkozást űznek majd a bogárfalvi megélhetésükért. (Van már adószedő-, bíró-, jós-, bankárjelölt…). Mivel alapszabályunk, hogy „pénzünkhöz” (amelynek kivitelezésén, hamisíthatatlanságán és nevének kitalálásán több csoport is dolgozik) csak valamilyen tevékenységgel lehet hozzájutni. Többen is szerették volna megszerezni az osztálytakarító munkakört, majd megegyeztek, hogy senki nem lehet ennyire önző, hogy egy ilyen zsíros, jól jövedelmező állást kisajátítson magának, szabályozni fogják, hogy mikor ki takarítHAT (?!). Hallottam, hogy az óraközi szellőztetést, az osztálynapló szállítmányozását vállalkozóknak tervezik kiadni…

Itt tartunk. Nem tudom, hogy fogom megmondani a bogárfalviaknak, hogy a jövő héten elmarad az osztályfőnöki óránk…

Melléklet

A két szamár története

A két szamár története

--

Irodalom

Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek. Calibra Kiadó.

Kulcsár Éva: A serdülőkori fejlődés pszichológiai jellemzői. ELTE, Iskolapszichológia 29.

Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Szerk.: Szekszárdi Júlia. OKI – Dinasztia, 2001.

Szekszárdi Júlia: Útvesztők – Bennünk, köztünk, körülöttünk. Calibra-könyvek. Műszaki Kvk., 1998.

Jegyzetek

1 Játékkönyv. Szerk. Kaposi László. Színházi füzetek IV. 1993., 52. o.

2 Uo.

3 S. Fountain: Education for Development, a Teacher’s Resource, 1995

4 Uo.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.

Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.16.
A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt
A felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törv...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.14.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
A PDSZ akciósorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, „a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es köznevelési törvény bevezetését követően átlépte azt a határt, amelyen túl má...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.14.
Palkovics László: „szintet lépünk” a szakképzési intézmények fejlesztésében is MTI
Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.14.
Janisch Attila: A gender szak megszüntetése az ELTE-n nem más, mint politikai erődemonstráció
A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a...
(Forrás: Magyar Narancs)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek