OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. január 25.

Török Ildikó

Add tovább!

Rajztagozatos osztályom éppen a hetedik évfolyamot kezdte, amikor az egyik rendkívül tehetséges és egyben igen érzékeny lelkű leányom konfliktusba került iskolánk nyelvtanárával, Gabi nénivel. Először nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget a problémának, hasonló ezer adódik naponta. Ezért amikor Juci elmesélte, hogy Gabi néni minden nyelvórán „direkt” őt felelteti, kérdezi, piszkálja, sőt kínozza (!), ezt ő már nem bírja, fél a nyelvóráktól, és olyan helyzet alakult ki, amely a kisnyúl meg az óriáskígyó találkozásához hasonlatos, csak még rosszabb, mert ott legalább biztos a végeredmény, itt viszont minden órán megismétlődik a rettenet – nos, ekkor én megnyugtattam: ha rendesen készül, dolgozik, jelentkezik órán, kész a házi feladata, akkor semmi baj nem érheti. Vagyis a konvencionális osztályfőnöki attitűddel közelítettem meg a kérdést: a tanárod azért követel tőled, mert tisztel, azért foglalkozik veled, mert fontos vagy neki... Jucit, a kedves, halk szavú, megbízható kislányt szinte mindenki kedvelte az osztályban, és a szociometria is azt az eredményt mutatta, hogy – bár nem foglal el központi pozíciót – kialakult baráti köre van. Az össszeütközéseket inkább kerülte, vagy elfogadta az erősebb álláspontját.

Gabi nénit is felkerestem, mi a gondja Jucival, a válasza azonban nem nyugtatott meg: egyrészt arra hivatkozott, hogy Juci nagyon tehetséges, de lusta, a biztatásnak és ösztönzésnek ellenáll, a szereplési, bizonyítási lehetőséget pedig nem használja ki. Neki személy szerint nincs problémája Jucival, illetve... – és itt utalt arra, hogy a kislány az utóbbi időben túl sokat enged meg magának. Hogy pontosan mit, arra ekkor még nem kaptam választ. A beszélgetés során viszont kiderült, hogy őt kimondottan idegesíti a gyerek lehajtott feje és némasága, amely számára a legirritálóbb tanulói reagálás a feleltetés során. Igaz, amit ő „ellenállásnak” értékelt, Juci azt rettenetként élte át. Éreztem, hogy itt sokkal mélyebben kell keresnem a konfliktus okait, hiszen a kolléga azt hangsúlyozta többször is, hogy az a diák, aki ilyen kiváló képességekkel rendelkezik, nem engedhet meg magának állandó kötelességszegést, amiért természetesen büntetés járna... Miben lehet vétkes Juci?

A nyomozás során érdekes motívumra bukkantam: Gabi néni képtelen volt belenyugodni abba, hogy Juci minden áldott nap elkésik az iskolából, és ráadásul ezt a tényt a szülők nem érezték akkora problémának, hogy változtattak volna reggeli szokásaikon. Mivel az apukának elég volt kilencre beérnie a munkahelyére, és az iskola éppen útba esett, rendszeresen kocsival hozta a kislányt, aki így 7.45-re (házirendünk szerint eddig az időpontig kell megékezniük a tanulóknak és pedagógusoknak, ha első órájuk van aznap) biztosan nem ért be az épületbe, viszont óráról sohasem késett el. A szülő maga jelentette ki, hogy nyugodtan beírhatjuk a figyelmeztetőket, tudomásul veszi, de nem fogja módosítani munkába járásának rendjét. (Hozzá kell tennem, hogy reggelente Gabi néni fogadja (ma is) az udvaron a tanulókat, és állandó ügyeletes tanárként ő veszi el az ellenőrzőket a későktől...)

Amint az ügy háttere világosodni kezdett a számomra, mind több és több kérdés merült fel bennem.

Hogyan is értelmezzük mi a szabályokat, konkrétan a házirend szabályait? Mindenkire vonatkoznak, vagy csak a gyerekekre, vagy bizonyos kivételes esetekben elnézhető egy-két vétség? Nyilván előfordulhat, hogy rajtunk kívül álló okból következik be a szabályszegés: például leesik az első hó, és aki a környező településeken lakik, a szokásos félórás utat két óra alatt sem képes megtenni tömegközlekedéssel. Viszont az is eszembe jutott, hogy szinte minden tantestületben előfordul „beeső” kolléga, aki reggel röviddel a becsengetés előtt érkezik, és míg egyik kezével kabátját és táskáját dobja le, addig másik kezével a könyveit markolja fel, majd elszáguldva az aktuális osztály felé – ahol majd kényelmesen kipihenheti magát – még a naplót is sikerül kibűvészkednie a helyéről. Csak körül kell nézni a tanári szobában 7.46-kor, hányan is érkeztek meg a szabály által kijelölt időpontra. Kevés olyan iskoláról tudok, ahol ennek a magatartásnak komoly fegyelmi következményei lennének...

Ezek szerint külön értékrend alapján ítélhetjük meg/el a diákokat, és külön kategóriába soroljuk a felnőttek/pedagógusok szabályszegéseit? Milyen alapon? – kérdeztem Gabi nénit, aki részben igazat adott nekem, de úgy gondolta, hogy a felnőttek súlyos gondokkal telezsúfolt életével szemben a diákoknak nincs más dolguk, kötelességük, csak ami az iskolával és a tanulással kapcsolatos. Ők „csak gyerekek”. Egyébként is: a szülők nagy része szinte semmilyen szabályt nem állít csemetéje elé, de ha van is valamiféle korlátozás a gyerekek életében, és esetleg hibát követnek el, akkor meg nem kapnak érte büntetést, ezért az iskola feladata a kötelességre nevelés... Érdemes ezen az indokláson elgondolkodni. Én nem fogadtam el Gabi néni okfejtését, hogy bármilyen magasabb szempontra hivatkozva különbséget lehet és kell tennünk a házirend ellen vétők között, de már sejtettem, milyen összefüggés lehetséges Juci késései és nyelvórai „népszerűsége” közt.

Arra panaszkodunk, hogy a diákok egyre többet engednek meg maguknak erkölcsi és magatartási szempontból is, túl sokat emlegetik a jogaikat, de a kötelezettségeiket, a jómodort, a fegyelmet meg elfelejtik stb. Ez az eset azonban azt bizonyította számomra, hogy még mindig egy gyerek a kiszolgáltatottabb a tanár jó- vagy rosszindulatának. Gabi néni is váltig tagadott minden összefüggést a Juci késései, néma ellenállása és az ő viselkedése között, csak éppen a tények mást mutattak.

Megpróbáltam a lehetetlent is: meggyőzni a húsz éve tanító, felnőtt pedagógust arról, hogy egy tizenhárom éves tanulóval szemben érzett ellenszenvét ne a tanórai számonkérések és feleltetések szaporításával próbálja kifejezni. A szülő hanyagságát ne a gyereken kérje számon, és főképp ne ilyen, minden humánus szempontot figyelmen kívül hagyó módon... És itt megfeneklett az ügy: a kolléga továbbra is „csak bizonyításai alkalmat adott” Jucinak, miközben a gyerek a szünetekben hozzám szaladt panaszával, s a magukat tehetetlennek érző szülőkben már a csoportváltás kérdése is felmerült, mikor végre elérkezett az év vége. Kicsit elcsendesedtek a harcok, a frontok megmerevedtek, és kialakult egy állóháborús helyzet, melyben a küzdő felek visszavonultak lövészárkaikba, én pedig a harctéren rogytam le kifújni magam, amíg meg nem kezdődnek az újabb összecsapások.

Eltelt a nyár, és nyolcadikban egy vadonatúj Juci lépett be az iskola kapuján: feketébe köpenyedett alakja vészjóslóan vonult a folyosón, és sötétre mázolt szeme megvetően siklott végig az ámuló tanári kar tagjain. A rockerlányt már egyáltalán nem érdekelte sem az én tyúkanyós aggodalmam, sem Gabi néni elvei. Minden szavával, mozdulatával érzékeltette, hogy lelki fölénybe került, és nem fél semmilyen konfliktusban részt venni. És Gabi néni? Ő teljesen felháborodott az alakváltáson, mert ismét az iskola szent rendjét negligálta valaki, most éppen kihívó, nem ideillő öltözékével, de nemsokára, ahogyan az erőviszonyok tisztázódtak, és Juci először mert szembenézni vele, visszavonulót fújt, hiszen már nem volt értelme a kínzásnak: ez a kamaszlány többé nem alakította a kisnyúl szerepét.

Mi lehetett a nagy átalakulás titka? Azt hiszem, akkor kezdődött, amikor hetedikben egy aktuális ültetés során Juci az osztály „fekete báránya”, a felnőtteket minden formában és összetételben elutasító Dani mellé került, akiről köztudott volt, hogy a legcifrább jelzőkkel illeti az idősebb generáció tagjait. Ő először csak néhány rockzenei cd-t adott kölcsön a lánynak, később rendszeresen találkoztak és beszélgettek délutánonként is. Jucira valószínűleg nagy hatással volt, hogy Dani – szóban és főleg a hátuk mögött – szembe mert szállni az álszent felnőttekkel, amit a pedagógus szülővel megáldott kislány még sohasem tapasztalt eddig, hiszen otthon az iskola és a tanítók, tanárok tiszteletére nevelték. Aztán a nyár folyamán szülői felügyelettel ugyan, de Juci eljutott élete első Tankcsapda-koncertjére, ahol már talpig feketében illett megjelenni... (Az együttesnek nagy rajongótábora van iskolánkban.) Egyik számuk első versszaka talán Juci akkori életérzését is jól illusztrálhatja: „Az ember tervez, az Isten végez, de ebben az életben / Ha nem vittél még semmit véghez, az nem a véletlen / Műve, hogy a szakadék szélén ülve, semmibe lógó lábbal / Haragban állsz az egész világgal...”

A kislány csodás pasztelljei és akvarelljei, melyekkel országos és nemzetközi sikereket ért el, mindig harmóniát, derűt sugároztak, most azonban hirtelen az absztrakt ábrázolás kezdte érdekelni, erőteljes színek és vad formák. Képein is megjelent az egész lényét átható indulat és dac, és gyakran nem volt hajlandó a tanári utasításnak megfelelően dolgozni a rajzórákon. Mivel tehetsége egyre inkább kibontakozott (több magántanár is foglalkozott vele), a szülők örültek ennek, és a személyiségváltozást is könnyebben elfogadták, a kamaszodásnak tulajdonítva azt. Lassan mi is hozzászoktunk a változáshoz, és magamban már kipipáltam ezt az ügyet, amikor egy új konfliktus kezdett kibontakozni.

Juci ezzel az új szereppel új pozíciót is szerzett az osztályban: már nem a jó kislányok csapatának volt a tagja, hanem a kemény magnak: a bakancsos fiúknak és lányoknak, akiknek nemcsak a lábbelijük, de a hangjuk is hatalmas volt, és akiknek a jóindulatát sokan mások is szerették volna elnyerni. Anettet, akivel első osztálytól kezdve szinte szimbiózisban éltek (együtt balettoztak, együtt tanultak, a szülők összejártak), hirtelen elkezdte – a kamaszok minden kíméletlenségével – csúfolni, bántani, és az eddigi nagy barátság pillanatok alatt fordult át ellenszenvbe, majd utálatba. A legapróbb összeütközésekből is (például ha Anett szedte össze a füzeteket, akkor Juci szándékosan nem adta a kezébe, hanem még kétszer „átnézte” azt) kellemetlen, rossz hangulatú vita keletkezhetett. Ez az állandó feszültség gyakran az egész osztály hangulatát befolyásolta. Tudjuk, hogy elég egy ilyen „háborús tűzfészek”, és szinte naponta sor kerülhet akár több összetűzésre is, mások is ingerültebbek lesznek, könnyebben ragadnak fegyvert. Napról napra nyilvánvalóbb lett, hogy Juci a régi barátnő szisztematikus kikészítésére törekszik.

Amikor megpróbáltam beszélni vele, és jobb belátásra bírni, válaszában hirtelen Gabi néni tavalyi logikáját véltem felfedezni: „Anettel semmi bajom, de szerintem álszent módon játssza a jó kislányt, közben pedig állandóan puskázik. Ez annyira idegesít. Én nem bántom, csak megmondom neki a véleményemet...” Ezt az érvelést természetesen senki nem vette komolyan, hiszen Anett összes jó eredményét nem érhette el csak a puskázások révén, de azt mindenki érzékelte, hogy ebben az esetben is a „hatalom” ellenszenvének megnyilvánulásáról van szó, csak most Juci képviselte a hatalmat, és Anett lett a kisnyúl.

Anettet nagyon bántotta ez a hirtelen pálfordulás. Először nem értette, mi lehet az oka, de később – anyai tanácsra – nem is próbálta kideríteni az okokat, hanem igyekezett elkerülni az összetűzéseket, és figyelmen kívül hagyni Juci megjegyzéseit. A két lány konfliktusa azonban megosztotta a társaságot, és év végéig folyt a csendes furkálódás, amelynek eredményeként az utolsó, emlékezetes osztálykirándulásra Anett és négy barátnője már nem jött el.

Juci azóta is feketében járja a világot és készül a művészéletre. Anett új barátokat szerzett a gimnáziumi közösségben. Gabi néni pedig ma is talál magának kisnyulakat a közoktatás erdejében...

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.18.
“Kékgalléros szakmunkásokká fokozták a pedagógusokat, miközben teljesen szétzuhan a társadalom”
Az bürokratikus centralizációnak az volt a velejárója, hogy ha bármilyen probléma fölvetődik a közoktatásban, az automatikusan a kormányzatra hullik vissza, hiszen minden döntési kompetenci...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.18.
Öt megyében nincs egyetlen gyermekpszichiáter sem
A budapesti fölény mellett érdemes megnézni, hogy például Győr-Moson-Sopron megyében több mint négyszer annyi pszichiáter dolgozik, mint mondjuk Baranyában, hogy Pest megyében több mint...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.18.
Knausz Imre: A tanár tudása. Három bálványról
Mi következik mindebből? Szerintem két dolog. Az egyik, hogy az egyetemeken sokkal intenzívebb kapcsolatra van szükség a szakismereteket és a pedagógiát oktató személyek és szervezeti egys...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
L. Ritók Nóra: Őszinte kitárulkozás vagy rasszizmus?
Az egyik tantestületben, amikor belekezdtem a mondandómba, egy pedagógus folyamatosan félhangosan kommentelte a mondataimat. Többször megálltam, kértem, mondja akkor hangosan. Mondta (lásd fentebb...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
Ki van a margón kívül? Kutatás – Büszkeségi újnacionalizmus vagy erősödő nemzettudat
Nemzeti érzéseik mellett fiatalok beszéltek a tanuláshoz, a munkához, a családhoz és a gyerekvállaláshoz való hozzáállásukról, elmondták, mit gondolnak a kultúráról és a politikáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Kibővíthetik a Digitális iskola programot
Jelenleg 280 tanodában nyolcezer gyereket érnek el országszerte, jövőre pedig első alkalommal költségvetési támogatásban is részesülnek a tanodák, 2,5 milliárd forint állami forrás jut...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.18.
Eltitkolt fiatalok nyomában
Két évig titkolta a kormány a 2016-os ifjúságkutatás adatait, amely szerint a 15–29 évesek az egyik legégetőbb problémának a kilátástalanságot és a létbizonytalanságot tartják. Szakemberek...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.11.18.
Fekete-Győr kiosztotta a rektorokat, tanárokat, orvosokat
Egységbe kell rendeződni, ha változást akarunk. Mi itt vagyunk, de nem vagyunk elegen a változtatáshoz, szükségünk van rájuk is, folytatta. "Orbán az erő nyelvén beszél, az erő nyelvén...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek