OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. március 20.

Fenyő Imre

Az iskola olyan, mint...

Hogyan élik meg a tanulók az iskolát?

Ismét „divatba jöttek” az ún. minőségi (kvalitatív) módszerek a pedagógiában. Feltételezhetően a mérések utóbbi években tapasztalható túltengése váltott ki olyan érzést a szakemberekből, hogy kizárólag kvantitatív módszerek alkalmazásával nem ábrázolható elég árnyaltan az iskola bonyolult világa, nem is szólva arról, hogy a pedagógia területén számos dolog egyáltalán nem mérhető. A következőkben egy metaforavizsgálat példáján mutatjuk meg, hogy milyen rejtett dimenziók tárulhatnak fel a kvalitatív módszerek alkalmazásával. Fenyő Imre a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Tanszékén végzett OTKA-kutatás részeként középiskolás diákok körében alkalmazta a metaforaelemzés módszerét.*

Az iskola életvilága különösen gazdag szubjektív élményekben. Ezek az élmények alapozzák meg a jelentésadásnak és -értelmezésnek azon folyamatait, melyek az – ezt a világot át- és megélő – tanulók létét meghatározzák. Amikor ezeknek az élményeknek és az ezekből (is) eredő viszonyulásoknak a felderítésére vállalkozunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy csak részben tudatos, racionális folyamatokról van szó. Feltárásuk éppen ezért sajátos eszközöket igényel. A metafora kutatási eszközként történő használata lehetővé teszi, hogy megismerhessük a viszonyulások elfedett rétegeit. A metafora megalkotásakor ugyanis olyan hangulati elemek, árnyalatok jutnak szerephez, amelyek a racionális viselkedésen túli attitűdökre utalnak. Az iskolai életvilággal kapcsolatos interpretációkat elemezve a diákok ehhez való viszonyulásainak olyan összetevőire bukkanhatunk, amelyeket más eszközökkel nem tárhatnánk fel. A következőkben röviden összefoglalom a 11. évfolyamon tanuló diákok körében végzett vizsgálat tapasztalatait.

A metaforaalkotási feladatokra 644 tizenegyedik évfolyamos diák adott választ. Az értelmezhetetlen megnyilvánulások kiszűrése után végül 570 válasszal dolgozhattunk. 132 válaszadó nem metafora jellegű nyelvi alakzattal válaszolt, de egyértelműen pozitív töltetű véleményt vagy viszonyulást jelölt meg. 71 nem metafora jellegű válasz volt negatív töltetű. A válaszokat 6 forrásfogalomba rendeztük: az iskola mint

  • börtön,
  • (együtt)működés,
  • univerzum,
  • adatbázis,
  • környezet,
  • eszköz.

A következőkben a forrásfogalmak értelmezését szemléltetjük néhány jellegzetes példán keresztül.

1. Börtön
A diákok nem tehetik, amit akarnak; be vannak zárva; nem tehetnek, amit akarnak; nem dönthetnek saját ügyeikben; irányítják őket; nem mehetnek ki.
Példák: laktanya, zárka, rabszolgatartó ültetvény, zárda, elmegyógyintézet, koncentrációs tábor.
A válaszadók száma: 142 fő.
2. Működés
Természeti kép, mint a természet rendezett működése; technikai kép, mint valamely gépezet rendezett működése; emberi intézmény vagy szervezet rendezett működése.
Példák: méhkaptár, hangyaboly, gépezet, kinyíló virág, zakatoló vonat.
A válaszadók száma: 48 fő.
3. Univerzum
A sokszínűség tradicionális analógiáit tartalmazó alakzatok. Ezen alakzatok jellegzetessége funkcionális egység a sokféleségben – nem anarchia. Olyan sokszínűség megjelenései, melyben a sokszínű elemek egymásra utaltan, értékeiket egymáshoz hozzáadva léteznek egymáson, mint az egymáshoz hozzáadódni és elkülönülni képes színek a palettán; vagy a piac szereplői, akik alkuikban, nézelődésükben működnek együtt és színesítik közös világukat.
Példák: város, világ, ország, tenger, paletta, piac.
A válaszadók száma: 52 fő.
4. Adatbázis
Az iskolát az információk forrásának tekintik a válaszadók. Olyan helynek, ahol hozzáférhetnek bizonyos tudáselemekhez. Ezek az információk tökéletesítik használóikat, az iskola „nagyítja eszüket”, elvárásaival előre hajtja őket, nem pusztán kiszolgálja igényeiket.
Példák: világháló, könyvtár, múzeum, tudáshalmaz.
A válaszadók száma: 39 fő.
5. Környezet
Nem is gondolnánk, mennyire fontos eleme az épített környezet jellegű lét a diákok iskolaértelmezésének. Nem hanyagolhatjuk el annak fontosságát, hogy a diákok „olvassák” – értelmezik tárgyi környezetüket mint életviláguk számukra jelentéssel és jelentőséggel bíró részét. Azt keresik, ami számukra megragadható, azokat a pontokat keresik, melyek mentén kialakíthatják kötődéseiket, tudatos és tudattalan értelmi, érzelmi kapcsolódásaikat.
Példák: rom, palota, csatatér.
A válaszadók száma: 61 fő.
6. Eszköz
Fizikai kép, fogalmi meghatározás érzékelteti, hogyan látják a diákok iskolájuk hatását sorsuk alakulására. Az iskola, mely hatalmat jelent; az iskola, mely nem más, mint lehetőség; az iskola mint maga a jövő: csupa olyan alakzat, mely kifejezi, hogy valóban mekkora erővel ruházzák fel az intézményt a válaszadók, mekkora befolyását látják életükre.
Példák: lépcsőfok, mankó, lehetőség, segítség, gyógyszer, reménysugár.
A válaszadók száma: 17 fő.

A kapott válaszok alapján az iskola mint célfogalom gazdag jelentéshorizonttal rendelkező térként rajzolódott ki előttünk. Nagyszámú válaszadónk a börtön metafora különböző alakzataival adta tudtunkra, hogy olyan helyként éli meg iskoláját, mely a hagyományos nevelés színtereire jellemző; ahol normák és viselkedési szabályok szabják meg a mozgás terét. Az iskola mindezzel együtt nem unalmas, szabályaival és normáival együtt is érdekes, változatos. Sokszínűségével együtt – illetve ennek ellenére is – működik. Ennek a működésnek további két eleme az adatbázis-lét, azaz információtárolás és –szolgáltatás, illetve az eszköz-lét, a továbbhaladás támogatása, a pálya és a karrier elősegítése. Az iskola ugyanakkor fizikai környezetet is jelent, amelyben és amely által a mindennapi élet végbemegy; ami segít vagy akadályoz; ami örömet és bánatot egyaránt okozhat.

Jegyzetek

* „A rejtett tanterv változatai az iskolai életvilágokra” című, OTKA által támogatott kutatás részeként három kelet-magyarországi megye (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 16 középiskolájában vizsgálódtak különböző módszerekkel a kutatócsoport tagjai. Projektvezető: Dr. Szabó László Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár; a munkacsoport tagjai: Buda András, Buda Mariann, Fenyő Imre, Pető Ildikó. (Az OTKA-kutatás jelzőszáma: T15 43492.)

--

Linkek

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.19.
"Elég nagy baj, ha valaki az MTA elnökével kerül vitába"
Ezt üzente Szél Bernadett az MTA és a Corvinus átalakításán dolgozó Palkovicsnak, aki a parlamentben vázolta fel, miért jó, ha a Corvinus alapítványi tulajdonba kerül, de az ülés felé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek