OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. szeptember 26.

Az OFOE véleménye a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről

A személyiségfejlesztés szempontja

A terv egészére jellemző a gazdasági szempontok dominanciája a társadalmiak rovására. Ennek indokolható, de csak részben elfogadható magyarázata, hogy a gazdaság fejlődése valamennyiünk érdeke, s e fejlődés megvalósításához a munkaerőpiacon kellő hatékonysággal működő „munkaerőre” van szükség. A Fejlesztési Terv alapján a közoktatásnak minden más szempontot elhalványító, központi funkciója a korunk követelményeinek megfelelő munkaerő létrehozása. Úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítés elszegényíti, egyoldalúvá teszi az iskola feladatkörét.

Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának követelménye több problémát is felvet. A társadalmi és gazdasági elvárások folytonos változása, a munkaerőpiac kiszámíthatatlan mozgása eleve lehetetlenné teszi, hogy egy olyan lomhán átalakuló rendszer, mint a közoktatás, célul tűzhesse ki az ehhez való igazodást. A ma gyermekét különben a ma még nem ismert jövőnek neveljük. Amennyiben beérjük a ma gazdasági igényeihez történő igazodással, a jövő generációját fosztjuk meg a lehetőségektől.

A Fejlesztési Terv szerint a rugalmas alkalmazkodást biztosító elemek a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése mellett a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása, valamint a kulturális tőke gyarapítása (62. oldal). Az oktatás tartalmára vonatkozó felsorolás zavaros. Különös hangsúlyt kap a digitális írástudás, és az ezen kívül felsorolt elemek magukban foglalják az oktatás teljes tartalmát anélkül, hogy a rugalmas alkalmazkodás igényén kívül egyáltalán szó esne a fejlesztés kívánatos irányáról.

Nem fogadható el, hogy az iskola kizárólag a „munkaerőpiacra termeljen”. Az egészséges, harmonikus és ugyanakkor a munkaerőpiac kiszámíthatatlan változásaihoz igazodni képes személyiségnek számos (személyes, szociális és kognitív) kompetenciával kell rendelkeznie ahhoz, hogy megtalálja a helyét a társadalomban, a világban. Ilyen kompetenciák – a teljesség igénye nélkül –: a megalapozott önismeret, saját magunk és mások elfogadásának képessége, az anyanyelven és az idegen nyelveken történő kommunikációhoz szükséges képességek, a kooperálni és ezzel egyidejűleg rivalizálni tudás, a konstruktív probléma- és konfliktuskezelés, a jogtudatosság, a demokratikus érdekérvényesítés és a felelős döntés képességei. Javasoljuk, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a tervben a személyiség egészére irányuló fejlesztés kötelezettsége és feltételrendszerének biztosítása.

A rendszerszerű gondolkodás hiánya

Az NFT1-hez hasonlóan a jelenlegi anyagból is hiányzik a közoktatásról való rendszerszerű gondolkodás. A jelenlegi struktúrákba beavatkozó elképzelések pedig nem valósulhatnak meg anélkül, hogy hozzányúlnának a rendszer egészéhez. A közoktatás esetében ugyanis egy olyan zárt rendszerről van szó, amelyben minden elemnek megvan a „párja”. Például: ha kötött az időkeret, ugyanakkor több időt akarunk képességfejlesztésre fordítani, akkor ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az ismeretközlés időtartamát. Ha integrálni akarjuk a sérült gyerekeket, akkor az épeket meg kell tanítani a befogadásra, a tanárt pedig a differenciálásra stb. Rendszerszerű megközelítés nélkül minden ráfordítás kidobott pénz.

Működőképes mérési-értékelési rendszer

A minőségbiztosításra és -fejlesztésre feltétlenül szükség van. Ahhoz azonban, hogy ennek rendszere működőképes lehessen, tervezhetőség, kiszámíthatóság s főként bizalom kell.

A mérési-értékelési rendszer körülbelül egy évtizede kezdett felépülni, majd sok-sok újabb átalakulás és központosítás után leépülni. A leépített, anyagi forrásaitól, szakmai szerepétől és színvonalától megfosztott pedagógiai intézetek nem tudnak hathatós segítséget nyújtani a nevelés intézményeinek. Igazán eredményes pedig csak egy lentről felfelé épülő rendszer lehet! Ha az iskola jól működő belső értékelési rendszert működtet, hatékonyabbá válik, és valóban képes lesz az önfejlesztésre. A központi mérések iskolai (pedagógusokra ható) következményeivel nem számol az egyre inkább hatalmát gyakorló oktatásirányítás.

Az utóbbi évek általános tapasztalata az adminisztráció elburjánzása, a tartalmi és ezzel együtt a minőségi szempontok háttérbe szorulása, valamint a közoktatás irányításának átpolitizált (az éppen uralmon lévő politikai kurzustól függő) kapkodó működése. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a pedagógusok többsége minden változástól idegenkedik, s minden újabb rendelkezésben az egzisztenciáját fenyegető, maradék presztízsét megtépázó és a kiszolgáltatottságát fokozó eszközt lát. Egy ilyen hatalmas, bonyolult és sokszereplős rendszer, mint amilyen a közoktatás, a pedagógusok támogatása, részvétele nélkül nem működtethető. Az ő megnyerésükre, a velük való okos kommunikációra a korábbiaknál lényegesen nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Az erőforrások elosztása

Az erőforrások célirányos és igazságos elosztását – többek között – két körülmény nehezíti: a piac indokolatlan térnyerése és a pályázati rendszer visszásságai.

A piacon szinte minden fontos tudáshoz és lehetőséghez hozzá lehet férni (nyelvtanulás, drága taneszközök, sportlehetőség, kulturális programok, szünidei táborok, külföldi tanulmányutak stb.). A hátrányos helyzetű, rossz szociális körülmények között élő és nagyrészt érdekérvényesítésre képtelen szülők gyermekei számára azonban csak azok a lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyeket az adott iskola nyújtani képes. Ez pedig fokozza az amúgy is súlyos és sajnos egyre növekvő esélyegyenlőtlenséget.

Az anyagi erőforrásokhoz történő hozzáférés általában pályázati úton történik. A pályázati kiírások viszont – amellett, hogy eleve nem „pályázóbarátok” – esetlegessé teszik a tervek megvalósítását, hiszen nagyon hosszú ideig bírálják el őket, és nem mindig világos, hogy milyen kritériumrendszer mentén dől el a támogatás megítélése. Az sem ritka, hogy a hosszadalmas procedúra és a pályázati támogatás megítélése után késve, olykor egyáltalán nem jut el a pénz a kedvezményezetthez. Az egyre növekedő különbségek ismeretében az elosztás lényegesen nagyobb hányadát kellene központilag garantálni, és csak a fennmaradó részre pályáztatni.

Mindenképpen elengedhetetlen a pályázati rendszer áttekinthetőbbé, követhetőbbé tétele. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy egy korrupcióra hajló országban élünk. A források elosztásához ezért is – a szándékoknak alárendelt központosítás mellett – átlátható és egyértelmű szempontrendszert kell kialakítani, a pályáztatás folyamatának pedig teljes nyilvánosságot biztosítani. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, számolnunk kell azzal, hogy a következőkben is kontroll nélkül folyik majd szét a befektetett pénz.

A civil szervezetek mozgástere

A terv számít az aktív és öntudatos állampolgárok által létrehozott civil szervezetekre. Hihetetlen mennyiségű civil szervezet jött létre főleg a 90-es évek első felében, de ezek többsége – feltételek híján – sorra elhalt.

Mint egy öt éve működtetett közhasznú társadalmi egyesület (Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete) elnöke azt tapasztalom, hogy az ország pedagógusai igénylik az egyesületünk által nyújtott szolgáltatásokat. Viszonylag nehezebb, de nem lehetetlen a pedagógusok mozgósítása konkrét feladatok elvégzésére, tapasztalatcserére, együttműködésre.

Jelentősen csökkenti azonban munkánk hatásfokát, hogy az anyagi erőforrásokhoz egyre nehezebb hozzáférni. A civil szektor támogatására létrehozott NCA túladminisztrált és hosszadalmas pályázati procedúra után, követhetetlen kritériumok alapján dönt a támogatás megítéléséről, illetve megtagadásáról. Az OM által a nyilvántartott civil szervezeteknek nyújtott támogatás mértéke is egyre csekélyebb. A folyamatosan kiírt egyéb pályázatok sikere esetleges.

Mindennek következtében (s ez nem csupán a mi szervezetünk gondja) a működtetés (honlappal, internetes szolgáltatásokkal, mentálhigiénés és jogi tanácsadással együtt) egyre inkább szívességi alapon, társadalmi munkában történik. Kétlem, hogy amennyiben ez így marad, a civil szervezetekben marad elég energia a Fejlesztési Tervben foglaltak megvalósításának hatékony támogatására.

Megtisztelő, ha a közoktatás irányítói olykor megkérdezik a szakmai civil szervezeteket bizonyos döntéseikről. Reméljük, ezúttal valóban számítani is fog a szakma véleménye, s ez a hozzászólás is csupán az első lépés egy későbbi, érdemi dialógushoz.

Budapest, 2006. szeptember 13.

Összeállította: Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnöke, közreműködött: Gönczöl Enikő és Hercz Mária.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.14.
Magyarországon oktatni talán, integrálni biztos nem lehet finn módra
„Bármilyen impozánsak is az eredményeik, nem lehet az északi országok oktatási programját egy az egyben magyarországi feltételek közé átemelni” – hangsúlyozta a keddi konferencián...
(Forrás: Qubit)
--
2018.11.12.
Szülők a tanárhiányról: bölcsész tanít matematikát, tesitanár magyart
Az utóbbi időben rengeteg adat látott napvilágot arról, mekkora a pedagógushiány az országban, a kormány azonban hárított. A reakció szerint természetes a fluktuáció, nem beszélhetünk...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.11.12.
Pálinkás József: "Igen, a piacgazdaságot meg kell védeni"
Én úgy látom, hogy a digitális fejlesztések inkább az eddigi folyamatok továbbvitelét jelentik majd, semmint alapvető fordulatot a gazdaságban. Olyan folyamatokat és tevékenységeket is gé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.12.
Leszakadás fenyegeti Magyarországot – figyelmeztet az MNB
Átfogó reformokat sürget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy a gazdaság érdemben folytatni tudja felzárkózását Ausztriához képest – ez derül ki a most publikált Növeked...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.11.
Igyekeznek csökkenteni a pedagógusok terheit
A köznevelésért felelős helyettes államtitkár szólt arról is, ösztönzik, hogy minél többen válasszák a pedagógusi hivatást, illetve a pályaelhagyók visszavonzásának fontosságáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.11.
Egyre többen csatlakoznak az ELTE TÁTK-on szerveződő "sztrájknaphoz"
Az ELTE kommunikáció, filmtudomány és esztétika tanszékének oktatói is csatlakoznak az ELTE Hallgatói fórum is lesz az ELTE TÁTK-on. A társadalomtudományi karon november 14-én délelőtt...
(Forrás: Eduline)
--
2018.11.11.
Mészáros Lőrinc: Mi nemcsak labdarúgókat képzünk, hanem embereket nevelünk
„Nemcsak a testet, de a szellemet is építeni akarjuk” – írta a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia oldaAkadémistáink immár nemcsak iskolai műveltséget és labdarúgótudást kapnak, hanem...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.11.
Megint átalakítaná a kormány a szakképzést
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint az átalakítás célja, hogy a szakképzés vonzó karriert nyújtson a fiatalok számára. Új...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.11.10.
Nagyon ideges mindenki – Lovász László: Többször felmerült bennem a lemondás gondolata
Ön tudja értelmezni, hogy mi az a határ, amit a kormány szerint az MTA egyes munkatársai átlépnek? Van ilyen határ egyáltalán?– Elsőre a társadalomtudományok jutnak eszünkbe, pedig a k...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek