OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. szeptember 26.
Címkék:
 

„Saját peremmel kezdődött az egész...”

Emlékezés Galambos Mártára

Az elmúlt ősszel, amikor a tanácsadó rovatunkban hirtelen megszaporodtak a munkajogi kérdések, eszünkbe jutott, hogy kellene valaki, akivel konzultálhatunk ezekről a dolgokról. Ekkor merült fel Galambos Márta neve, akiről tudni lehetett, hogy mint a PDSZ választmányának tagja egyszemélyes intézményként jár el pedagógusok munkajogi ügyeiben, ha indokoltnak látja, perre viszi a dolgot, sőt az esetek többségében sikerül is jogi úton bizonyítania a sértett fél igazát. Elautóztunk hozzá Mezőfalvára, készítettünk vele egy interjút, és szándékunkban állt ezt megszerkesztve közreadni, mivel példaértékűnek tartottuk, hogy valaki hetvenedik életévén is túl önzetlen segítő szándékkal siet a hozzá fordulók segítségére. Felemelő élmény volt a vele való találkozás.

Terveztünk további együttműködést, de az egyeztetések elhúzódtak, és csak most jutott el hozzánk a lesújtó hír: Galambos Márta meghalt a nyáron. Reménykedünk abban, hogy emléke, példája mindazokban tovább él majd, akik kapcsolatba kerültek vele, akiknek segített, és akiket – hozzánk hasonlóan – lenyűgözött a személyisége.

A vele folytatott beszélgetés részleteivel búcsúzunk tőle. Úgy véljük, hogy üzenete napjainkban különösen aktuális.

Részletek az interjúból

Hogyan jutott egyáltalán az eszedbe, hogy ilyen feladatra vállalkozz?

Apám tanító volt, anyám is. Apám mindig mondta, hogy felelünk magunkért, és ismernünk kell azokat a jogi kereteket, amik ránk vonatkoznak, mert ha valahol baj ér, akkor ne másra haragudjunk, hanem magunkra, mert nem éltünk a lehetőségekkel. Közben kaptam egy levelet, hogy alakul egy valamilyen pedagógusszerveződés. Egyszer egy fiatal kollégának mondtam, hogy ti, fiatalok, nem tudtok összefogni egymással, egymással szembe mentek, valamit kéne csinálnotok, ne panaszkodjatok.

Saját peremmel kezdődött az egész. Voltak különböző helyi vitáink. 1988-ban megalakult a PDSZ, 89-ben bejelentették, hogy készül egy sztrájktörvény. Abban az évben a Németh-kormány bejelentette, hogy a könyvtárosoknak 40%-os béremelést ad. A kollégák fölrobbantak. Nagy volt a felháborodás, nem azért, hogy ők 40%-ot kaptak, hanem mert mi az, hogy csak az egyik terület kap, és ekkorát. Kevesen voltak. Megírtunk egy levelet Németh Miklósnak, válaszolt az irodavezetője. Írta, hogy egyetért velünk, igazunk van, de nincs pénz. Mi nyilvános választ kértünk, mindenki számára leadhatót a televízióban, hogy lássák mások is. És úgy gondoltuk, hogy ez nem olyan válasz, meg nem attól, akitől vártuk. És akkor bejelentettük a sztrájkot. A környékbeli iskolákban terítettük a fölhívást. Jöttek még messziről is. Ment a híre, újságban is hír volt. Jöttek Bajáról meg máshonnan csatlakozó nyilatkozatok, és május 10-én megtartottuk a sztrájkot. Figyelmeztető sztrájkot, két órát. A gyerekek rettentően élvezték, meg mi is. Jöttek a riporterek. A gyerekek is nyilatkoztak. Egy kolléganő nem csatlakozott a sztrájkhoz, ott ült a földszinti teremben. A gyerekek néztek ki az ablakon, s látták, hogy a többiek ott rohangásznak az udvaron, nekik meg órájuk van.

Visszatérve a saját ügyemre, jött egy igazgatóváltás, az önkormányzatnak egy akciója, hogy meg kéne szabadulni a nyanyától. Mondták az igazgatónak, hogy elérte a korhatárt. Mondom az igazgatónak, hogy fölmondhatsz végül is, mert tényleg túl vagyok a korhatáron, de énnekem nem lehet fölmondani, rám vadászati tilalom van, mert én választott tisztségviselő vagyok. Őneki azt mondták: „Csináld azt, amit gondolsz!” „Hát ne haragudj!” – mondta nekem. „Te se haragudj, ha perbe kell jönnöd!” – válaszoltam. És ezzel elváltunk.

És akkor jött az, hogy ki perel értem, meg ki nem. Végül is egyedül indultam perbe. Körülbelül négy évig tartott, a Legfelsőbb Bíróságot is megjártuk. Az önkormányzat, hiába ítéltek nekem, fellebbeztetett velük, ameddig lehetett, és a végén, mikor vége lett a pernek, mondtam az igazgatónak, hogy akkor most fölmondhatsz, mert akkor én már nagyon sok mindennel foglalkoztam a PDSZ-ben.

A rendszerváltás idején mindenki együtt mozgott mindenkivel. Olyan emberekkel lehetett találkozni, olyan embereket lehetett megismerni, akihez később is vissza lehetett menni. Ezt az ismeretet, ezt a rendszerben látást, ezt szeretném valakinek átadni, apránként, én sem rögtön egyben találtam meg. Ezt egyben nem lehet. Darabonként lehet csak megtanulni. Mert öreganyátok egyszer csak meghal, aztán már késő lesz.

Tehát bemész mint Galambos Márta, a PDSZ képviselője, egy iskolába, hogy jöttél érdekeket képviselni. Hogyan fogadnak?

Általában hideg udvariassággal. Hallottak a PDSZ-ről, és azt tudják róla, hogy radikális. Először is meg kell értetni velük, hogy a PDSZ nem radikális, hanem szakszervezet. Csak annyit akar elérni, ami a törvényben van. El kell mondani például a polgármesternek, hogy nem vitatjuk el az önkormányzat saját tulajdonáról való rendelkezési jogát. Azt vitatjuk, ha ezt jogsértő módon érvényesítik. Ha a törvényeknek megfelelően végrehajtanak egy átszervezést, abba nem lehet belekötni. De kötelesek ezt törvényesen tenni. Akkor lépünk fel, ha úgy látjuk, hogy a törvényesség sérült. Elmondjuk, hogy miben sérült, miben nem, és ezen az alapon lehet elkezdeni beszélgetni és végiggondolni a folyamatot. Kezdetben ez még működött, ma már nem.

Romlik a helyzet?

Igen, nagyon romlik. Minden esetben meg kell nevezni, hogy pontosan kinek az érdekében jöttem. Ha intézményi ügy merül fel, akkor az érintett csoport képviselőjének kell jelen lennie a beszélgetésen. Mert én csak akkor tárgyalok, ha ott van a csoport képviselője. Ha egyes személyek érintettek, akkor ott kell lennie a csoport képviselőjének és az adott személynek. Annyiféleképpen működnek a törvények, ahány iskola van: meg kell ismernem a helyi körülményeket és ennek tudatában véleményt mondani. És az ügyben érintetteknek hallaniuk kell, amit mondok, mert ez segítheti őket jogaik érvényesítésében.

Van körülötted csapat, aki segít neked mindebben? Mennyire érzed magad magányosnak ebben a dologban?

Nagyon magányosnak érzem magam. De ez érthető, hiszen mindenki abból él, hogy tanít. Egyedül az elnökünknek van fizetése. Nem lehet, hogy kormánytárgyalás vagy akármilyen felsőfokú tárgyalás miatt a tanító bácsit vagy nénit kikapjuk a gyerekek közül. Én meg kapom a nyugdíjat. És akkor az van, hogy öreganyám utazik a temetői bérlettel – nem kerül semmibe, oda megyek, ahova akarok –, amíg lehet, engem nem kell kikapkodni az iskolából.

A PDSZ-nek az alapításnál volt egy alapszabálya, hogy pártnak nem rendeljük alá magunkat. Az is szabály, hogy ha valaki pártnak bármit vállal, képviselőséget, bármilyen funkciót, akkor az összes tisztségéről le kell mondania. A tagságáról nem, tag lehet bárki, így indultunk, de a funkcióról le kell mondani. Ez történt Horn Gáborral, ez történt Pokornival is. Bejelentette, hogy elfogadta a FIDESZ felkérését, és képviselőjelölt lesz.

Miért csinálod, Márta, még mindig ezt az egészet?

Vadászszenvedély. Nem akarok világot megváltani. Egyszerűen nem tudom elviselni a törvénysértést és azt, ha valakivel mocskosan bánnak. Képtelen vagyok elviselni. Velem is megpróbáltak egy sor dolgot. Elváltam, úgy jöttem ide. És többszöri próbálkozás után megkérdezték, ugyan mire vagyok olyan nagyra, ki áll én mögöttem. Mondtam, hogy ÉN, úgy hosszú sorban. Mert egyszer feküdjön le az ember, onnantól átmegy rajta az úthenger. Ez is ilyen apámféle mondás.

Nagyon nehéz látni, hogy mi az a határ, ameddig harcolni lehet, és mikor kell autonóm személyiségként felállni, feladni, kilépni a helyzetből.

Én úgy gondolom, hogy autonóm személyiség az az ember, aki nem hagyja magát megalázni. Katasztrófa, mikor egy pedagógus hagyja magát megalázni. Pedig van, amikor ez egyszerűen az információ hiánya miatt történik, ha nem megy az információ után, sok mindenben könnyebb megalázni. Akit megaláznak, az pedig szolga, és egy szolga csak szolgát tud nevelni. És akkor mi lesz itt a jövőben?

Galambos Pálné, a PDSZ alapító tagja, elnökségi tag

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.01.18.
Kásler Miklós: az óvoda az oktatás egyik legfontosabb eleme
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a magyar óvodák alapfeladata az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlesztés. A 2018. szeptember 1-jétő...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.18.
Véleménye van, de állásfoglalása nincs Nagy Blanka és a propagandasajtó ügyéről Péterfalvi Attilának
Bár a tanulmányi eredmény vitathatatlanul személyes adat, az elnök szerint a közügyek szabad vitatásába beletartozik a közszereplő megítélése. Annak a megítélése viszont, hogy ezek a...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.01.18.
„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat” -Interjú Csovcsics Erikával
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Miniszteri biztossá nevezték ki a Klik vezérét
A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Minderr...
(Forrás: Népszava)
--
2019.01.18.
Zsebből vennének tankönyvet a szülők, ha nem elég jó az állami
em csak a tanárok, a szülők is elégedetlenek az állami tankönyvek minőségével – hangzott el az RTL Híradóban. A Szülői Hang nevű szülői fórum legfrissebb felmérése arra jutott: tov...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon
Az Európa 2020 stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy a jövő évre 10 százalék alá nyomja azoknak a gyerekeknek az arányát, akik korán kiesnek az iskolarendszerből. (Az EU definíci...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok....
(Forrás: index)
--
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tá...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás...
(Forrás: Magyar Hírlap)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek