OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Az „Iskolásgyermekek egészségmagatartása”

című kutatás 2002. évi adatfelvételének néhány adata

Magyar 11-17 éves gyermekek önminősített egészségi állapota, közérzete
A 11-17 éves tanulók dohányzási szokásai
Alkoholfogyasztás
Drogfogyasztás
Testmozgás

--

A közölt adatok az „Iskolásgyermekek Egészségmagatartása” WHO kollaborációban, 1985 óta folyó nemzetközi kutatás hazai 5. adatfelvételéből származnak.

A kutatás rövid ismertetése: Magyarország az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájának (EVSZ/EURO) kérésére 1985-ben csatlakozott ahhoz az európai ifjúságkutatáshoz, melyet az 1980-as évek elején négy ország (Norvégia, Finnország, Ausztria és Anglia) kutatói indítottak el informális együttműködésként.

Az EVSZ hamarosan adoptálta a kutatást, amely 1984-től az európai iroda egyik kiemelt programjaként működik. Hazánkban a kutatást 1985-1999 között intézményközi együttműködés keretében az Országos Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi (OCSGYI) és a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) szakemberei végezték. A kutatásnak jelenleg az Országos Egészségfejlesztési Központ ad helyet. A kutatás négyévenként megismételt 1 országosan reprezentatív, anonim módon végzett kérdőíves adatfelvételekből áll, melyekben egyre bővülő számú ország 2 vesz részt Európában és Észak Amerikában.

A kutatás célkitűzései:

  • Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítés: a fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása.
  • Az egészséggel, a közérzettel és az életmóddal összefüggést mutató tényezők mind szélesebb körben való feltárása.
  • A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése a nemzetközi kollaboráció segítségével.
  • A kutatás eredményeinek hasznosítása azáltal, hogy számos formában történik publikáció a felhasználók, a döntéshozók, az egészségfejlesztésben, egészségnevelésben résztvevő szakemberek, kutatók, tanárok, szülők és maguk a fiatalok számára.

A HBSC vizsgálat tehát részben egy monitorozó funkciót betöltő projekt, másrészt egyre bővülő körben és témaválasztással próbál mind mélyebb betekintést nyújtani a fiatalok közérzetét és életmódját meghatározó tényezőkbe.

Nagy nemzetközi kiterjedése módot ad a társadalmilag és kulturálisan különböző országok fiataljai egészségi állapotának és egészségmagatartásának azonos feltételekkel és módszerekkel való összehasonlítására és ennek segítségével a különbözőségek és a hasonlóságok definiálására.

Az 5. adatfelvétel időpontja 2002. április volt.

1. táblázat: A 2002 évi adatfelvétel mintája és az értékelhető kérdőívek száma
A kiválasztás alapjául szolgáló évfolyamok létszáma KiválasztottÉrtékelhető kérdőívek számaAlapsokaság reprezentációja %
Iskolák számaOsztályok száma
5. osztály 116 375 64 67 1419 1,22
7. osztály 117 106 64 67 1512 1,29
9. osztály 119 769 50 50 1413 1,18
11. osztály 124 159 68 68 1614 1,30
Összesen 477 409 246 252 5958 1,25

 

2. táblázat: A feldolgozott minta megoszlása a válaszoló tanulók neme, iskolatípusa és az iskolai osztály szerint
Osztályok Fiúk Lányok Iskolatípus Összesen
N % N % Ált. iskola 6. oszt. gimn. 8. oszt. gimn. 4. oszt. gimn. Szakm.képző.
/szakiskola
N %
5. osztály 687 48,4 732 51,6 1366 53 1419 23,8
7. osztály 703 46,5 809 53,5 1306 130 76 1512 25,4
9. osztály 546 38,6 867 61,4 138 72 909 294 1413 23,7
11. osztály 794 49,2 820 50,8 97 73 1169 275 1614 27,1
Összesen 2730 45,8 3228 54,2 2672 365 274 2078 569 5958 100

Magyar 11-17 éves gyermekek önminősített egészségi állapota, közérzete

A szubjektív jól-lét vizsgálatának kérdése az utóbbi évtizedekben kitüntetett helyet foglal el. Ez a fokozott érdeklődés részben azt a szociális trendet tükrözi, amely az egyén szubjektív nézőpontját hangsúlyozza az élet értékelésében.

Fizikai és lelki tünetek, depressziós hangulat, egészségi állapot

A szomatikus tünetek előfordulása általánosnak mondható serdülőkorban, ezt részben a normál serdülőkori fejlődéssel együtt járó, a testi változások felé fordult figyelemből származó introspekció magyarázhatja. Serdülőkorban a tünetek ritkán szervi eredetűek, és általában nem korlátozzák jelentős mértékben a serdülők mindennapi tevékenységét, és nem utalnak komoly emocionális zavarra sem. Különböző vizsgálatok szerint azonban a gyermekek kisebb hányada gyakran tapasztal valamilyen testi tünetet. A fejfájás és a visszatérő hasi fájdalom a leggyakoribb testi panaszok serdülőkorban. E mellett a hátfájás és az alvási problémák is magas arányban fordulnak elő.

A szubjektív panaszokat általában a stresszel hozzák összefüggésbe, amely serdülőkorban elsősorban a személy és környezete közötti problémás kapcsolatokból származhat. A szomatikus tünetek mellett serdülőkorban az érzelmi problémák, s így a depressziós hangulat, súlyosabb esetben a depresszió előfordulása is ugrásszerűen megnövekszik Mind a nem, mind az életkor jelentősen befolyásolja a szubjektív egészség, szubjektív jól-lét alakulását. A lányok sérülékenyebbek az emocionális zavarokra és ugyanez az összefüggés a szomatikus tünetekre is releváns.

1. ábra: Az önminősített egészségi állapot nem szerint az egész mintában

1. ábra: Az önminősített egészségi állapot nem szerint az egész mintában

2. ábra: Az önmagukat a rossz vagy megfelelő egészségi állapotú csoportba soroló tanulók aránya nem és osztály szerint.

2. ábra. Az önmagukat a rossz vagy megfelelő egészségi állapotú csoportba soroló tanulók aránya nem és osztály szerint.

3. ábra: Az élettel való elégedettség átlagpontszáma (11 skálán mérve) nem és osztály szerint

3. ábra. Az élettel való elégedettség átlagpontszáma (11 skálán mérve) nem és osztály szerint

Depressziós hangulat

A depressziós hangulat mérésére a Gyermekdepresszió-kérdőív (Kovacs, 1985) rövidített változatát használtuk. A 8 item a szomorúságot, az anhedóniát, a saját maga iránt érzett gyűlöletet, a sírást, a döntésképtelenséget, az öngyilkossági gondolatot, a másokkal való kijövést, és a szeretetlenséget mérte. A skála lehetséges pontszáma: 0-16.

Epidemiológiai és klinikai vizsgálatok a Gyermekdepresszió-kérdőívben kritikus pontként a négy pontot jelölik meg. Az 4. ábrán látható, hogy a tanulók nagy részének (fiúk 74,4%-a, a lányok 57,7%-a) az összpontszáma 0-2 3, ami jó általános közérzetre (a depresszív tünetek hiányára) utal. A tanulók kb. 10%-a (fiúk 8%-a, a lányok 12%-a) ért el 3 pontot, ami zavart hangulatot jelölhet, míg a lányok közel 30%-a és a fiúk 18%-a négy vagy több pontot kapott, ami depresszív hangulatot jelezhet.

Érdemes megjegyezni, hogy az öngyilkossági gondolat a 4 pontot vagy annál többet elérők csoportjában kiugró, ugyanis több mint 50%-uk fejében már megfogalmazódott ez a gondolat.

4. ábra: A depressziós skálán elért pontszámok alapján kialakított csoportba tartozó 7-11. osztályos tanulók aránya nemek szerint

4. ábra. A depressziós skálán elért pontszámok alapján kialakított csoportba tartozó 7-11. osztályos tanulók aránya nemek szerint

Szomatikus és pszichés tünetek előfordulása

A fiúknál és a lányoknál mindegyik osztályban magas a kedvetlenség, az idegesség és a fáradtság előfordulása. A gyakori fáradtság a 9. és 11. osztályban a lányoknál (44,8, ill. 47,8%) és fiúknál (31,6, ill. 33,3%) egyaránt kiugró, ugyanez mondható el a gyakori idegességre is (lányoknál 40,1, ill. 42,3%, fiúknál 30,9, ill. 30,4%). Lányoknál ezek a tünetek már 5. osztályban magas arányban fordulnak elő (több mint 20%), és a fiúknál sem elhanyagolható ez előfordulásuk. A kedvetlenség gyakori előfordulása a lányoknál jóval magasabb arányú, mint a fiúknál.

5. ábra: A gyakran kedvetlen, ideges és fáradt lánytanulók aránya osztályok szerint

5. ábra. A gyakran kedvetlen, ideges és fáradt lánytanulók aránya osztályok szerint

6. ábra: A gyakran kedvetlen, ideges és fáradt fiútanulók aránya osztályok szerint

6. ábra. A gyakran kedvetlen, ideges és fáradt fiútanulók aránya osztályok szerint

A szomatikus tünetek közül a fej-, a gyomor- és a hátfájás gyakori előfordulásáról a lányok magasabb arányban számolnak be. Míg a fiúknál a gyakori fejfájásra panaszkodók aránya a 11%-ot egyik osztályban sem haladja meg, addig a lányoknál 18,6 és 32% között mozog a gyakori fejfájás előfordulása. Hasonló mintázat figyelhető meg gyomorfájás esetében is, míg a fiúknál a 10%-ot sem haladja meg a gyakori gyomorfájásra panaszkodók aránya, addig a lányoknál 15-18% közötti értékeket találunk.

3. táblázat: Szomatikus panaszok az egyes évfolyamokban (%)
5. osztály 7. osztály 9. osztály 11. osztály
Fejfájás – fiúk 10,9 8,4 10,7 7,8
Fejfájás – lányok 18,6 24 32 28,2
Gyomorfájás – fiúk 8,7 6,1 5,5 5,6
Gyomorfájás – lányok 15,2 16,9 17,2 17,5
Hátfájás – fiúk 8,5 10,9 9,7 9,3
Hátfájás – lányok 11,2 12,6 17,9 16,6


7. ábra: Az alvásproblémákkal (nehéz elalvás, gyakori felébredés éjszaka) küzdők aránya nem és osztály szerint.

7. ábra. Az alvásproblémákkal (nehéz elalvás, gyakori felébredés éjszaka) küzdők aránya nem és osztály szerint.

A tanulók nagy arányban számolnak be két vagy több tünet együttes jelenlétéről a vizsgált féléves periódusban. A 4. táblázatban látható, hogy a 9. és 11. osztályos lányok több mint fele több visszatérő tünetet tapasztal. 9. és 11. osztályos lányoknál még a 6 vagy több visszatérő szubjektív egészségi panaszról beszámolók aránya 20, ill. 16,1%.

4. táblázat: Két vagy több gyakori tünetről beszámolók aránya nem és osztály szerint
5. osztály 7. osztály 9. osztály 11. osztály
Fiúk 30,5% 34,9% 36,8% 36,3%
Lányok 36,7% 46,2% 55,7% 58,8%


Eredményeink arra utalnak, hogy a szubjektív egészség mutatóinak monitorozása már gyermekkorban és serdülőkorban is alapvető fontosságú, ezek ismeretében prevenciós eljárások alkalmazásával későbbi (szomatikus és mentális) betegségek előzhetők meg.

A 11-17 éves tanulók dohányzási szokásai

A dohányzás kipróbálása

A kipróbálás gyakorisága az életkorral meredeken emelkedik: az 5. osztályosok között 18,8%, míg a legidősebb vizsgált korcsoportban már a tanulók több mint 80%-a gyújtott rá életében legalább egyszer. A legfiatalabb korosztályban jelentős a nemi különbség, míg az életkor emelkedésével a fiúk és a lányok közötti eltérés egyre jelentéktelenebbé válik.

8. ábra: A dohányzást már kipróbált tanulók nemenként és osztályonként

8. ábra: A dohányzást már kipróbált tanulók nemenként és osztályonként

A dohányzás gyakorisága

A rendszeres dohányzás gyakorisága a dohányzás kipróbálásához hasonlóan az életkor előrehaladtával szintén folyamatosan emelkedik. E tekintetben a fiúk és a lányok között nincs számottevő különbség. A legnagyobb ugrás a hetedik és kilencedik osztály között tapasztalható: mindkét nemre igaz, hogy a rendszeresen dohányzó tanulók száma több mint háromszorosára emelkedik. A 11. osztályos fiúk 39,8 százaléka, míg ugyanebben a korosztályban a lányok 34,5 százaléka dohányzik rendszeresen.

9. ábra: A rendszeresen (naponta és hetente) dohányzók aránya nemenként és osztályonként

9. ábra: A rendszeresen (naponta és hetente) dohányzók aránya nemenként és osztályonként

A család és a kortárskapcsolatok hatása a dohányzásra

A korábbi kutatások adatai is bizonyítják, hogy szignifikáns különbség mutatható ki a tanulók dohányzási gyakoriságában aszerint, hogy a számukra fontos modellértékű személyek (szülők, barátok) dohányoznak-e, vagy sem.

A naponta dohányzó szülők gyermekei közül majdnem kétszer annyian a dohányoznak naponta, mint a nemdohányzó szülők gyermekei.

Nemdohányzó barát esetén a napi rendszerességgel dohányzó tanulók aránya 3,7%, rendszeresen dohányzó barát esetén 56,4%.

Alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztás kipróbálása

Az alkohol kipróbálását jelző tanulók aránya az életkor növekedésével párhuzamosan emelkedik, és a legidősebb korcsoportban meghaladja a megkérdezettek 92%-át.

10. ábra: Az 1-2 kortynál több alkoholt már fogyasztott tanulók aránya nemenként és osztályonként

10. ábra: Az 1-2 kortynál több alkoholt már fogyasztott tanulók aránya nemenként és osztályonként

Részegségek száma

Az alkoholfogyasztás módját jól jellemzi a részegségek száma. Az alkoholfogyasztás kipróbálásához hasonlóan az életkor előrehaladtával meredeken emelkedik azon tanulók száma, akik már voltak részegek. A 4. ábrán látható, hogy a 11. osztályos fiúk 63,7, míg a lányok 40,8 százaléka volt már többször részeg életében.

11. ábra: A kétszer vagy többször részeg tanulók aránya nemenként és osztályonként

11. ábra: A kétszer vagy többször részeg tanulók aránya nemenként és osztályonként

Drogfogyasztás

A megkérdezett középfokú tanintézmények 9. és 11. évfolyamaiban tanuló diákok 9,3%-a fogyasztott életében legalább egyszer valamilyen gyógyszert visszaélésszerűen, „azért, hogy feldobjon” vagy gyógyszert és alkoholt együttesen ugyanilyen célzattal. Több mint az egyötödük, 21,5%-uk pedig fogyasztott már valamilyen tiltott szert és/vagy inhalánst. Szertípusonként vizsgálva a fiatalok drogfogyasztását, elmondható, hogy a marihuána és a hasis a leggyakrabban alkalmazott szer a drogot fogyasztók körében. A válaszadók közül szinte minden ötödik tanuló, 19,8% kipróbálta már életében. A tanulók 15,8%-a az adatfelvételt megelőző évben fogyasztott marihuánát vagy hasist.

A drogfogyasztás gyakoriságára vonatkozó válaszok alapján megállapítható, hogy a drogot már fogyasztott fiatalok többsége, 60-80%-a a drogot ténylegesen csak kipróbálta, mivel csak 1-2-szer használta életében. A legtöbbek által kipróbált szert, a marihuánát vagy hasist is a használók kicsit több mint a fele csak 1-2-szer használta életében.

5. táblázat: A különböző szerek használatának gyakorisága (%)
Használat gyakorisága
Szerfajták Soha 1-2-szer 3-5-ször 6-9-szer 10-19-szer 20-39-szer 40-szer vagy
annál többször
Marihuána, hasis 80,2 10,9 2,5 2,2 1,3 0,7 2,3
Alkohol + gyógyszer együtt 92,4 5,1 1,1 0,8 0,1 0,1 0,4
Gyógyszer, hogy feldobjon 94,2 3,6 1,0 0,6 0,4 0 0,2
Ecstasy 95,7 2,9 0,4 0,4 0,3 0,2 0,1
Amfetaminok 96,4 2,1 0,7 0,2 0,2 0,2 0,1
Szerves oldószerek, ragasztó 97,9 1,5 0,2 0,1 0,1 0,2 0
Egyéb drog 98,1 0,9 0,3 0,2 0,1 0,1 0,2
LSD vagy más hallucinogének 98,3 1,2 0,3 0,1 0 0 0,1
Ópiátok 99,2 0,6 0,2 0 0 0 0
Kokain, crack 99,3 0,5 0,1 0 0 0 0,1
N 3034

Szertípusonként vizsgálva a fiatalok drogfogyasztását (5. ábra), jól látható, hogy a marihuána és a hasis a leggyakrabban alkalmazott szer a drogot fogyasztók körében. A megkérdezettek közül szinte minden ötödik tanuló, 19,8% kipróbálta már az életében. Az életprevalencia értékek mellett az éves prevalencia adatokat nézve látszik, hogy a marihuána esetében ez is magas, 15,8%-a tanulóknak az adatfelvételt megelőző évben fogyasztott marihuánát vagy hasist.

A következő leggyakrabban alkalmazott szerek a legális drogok csoportjába tartoznak, tehát a különböző, nem orvosi céllal fogyasztott gyógyszerek valamint az alkohol. Az illegális drogok közül a marihuána után az ecstasy valamint az amfetaminok következnek 4,3 és 3,6%-os fogyasztási aránnyal. Az oldószerek, ragasztók, az LSD és egyéb hallucinogének, az ópiátok és a kokain valamint a crack viszonylag kicsi, 2,1 és 0,7 közötti százalékos aránnyal követik az előzőeket.

12. ábra: Az egyes tiltott szerek, a szipuzás valamint a különböző visszaélésszerű gyógyszerhasználat élet- és évi prevalencia értékei a magyarországi 9. és 11. évfolyamba járó középiskolások körében

12. ábra: Az egyes tiltott szerek, a szipuzás valamint a különböző visszaélésszerű gyógyszerhasználat élet- és évi prevalencia értékei a magyarországi 9. és 11. évfolyamba járó középiskolások körében

Életkori különbségek is felfedezhetők az illegális drogok használatában: minden szer esetében magasabb az arány az idősebbek között.

6. táblázat: Az egyes szerek használatának gyakorisága a 9. és 11. osztályba járó középiskolások körében
Életprevalencia (%)
Szerfajták 9. évfolyam 11. évfolyam
Marihuána, hasis 13,8 25,1
Gyógyszer, hogy feldobjon 4,8 6,6
Ecstasy 3,2 5,2
Amfetaminok 2,8 4,3
Szerves oldószerek, ragasztó 2,9 1,4
Egyéb drog 1,3 2,4

A nemek tekintetében vizsgálva a drogfogyasztási szokásokat, jelentős eltéréseket találunk. Míg a lányok 17%-a, addig a fiúk 26,8%-a fogyasztott már valamilyen illegális anyagot.

13. ábra: Az illegális drogok kipróbálásának gyakorisága nemenként

13. ábra: Az illegális drogok kipróbálásának gyakorisága nemenként

Testmozgás

Fizikai aktivitás mennyisége és gyakorisága

Elegendő testmozgásnak azt tekintettük, ha a válaszadó heti két alkalommal vagy annál gyakrabban végez legkevesebb egy órányi, kellően intenzív testmozgást. Ennél kevesebbet mozog – tehát mozgásszegény életmódot folytat –, a diákok valamivel több mint egyharmada (35,4%). Az összes válaszadó tanuló átlagában a serdülők 63,6%-a végez átlagosan hatvan perces testmozgást hetente három, illetve ennél több alkalommal. A megkérdezettek csaknem egyharmada (30,6%) a hét minden napján, illetve hetente legalább 5 alkalommal végez testmozgást.

Ennek alapján megállapítható, hogy az előző vizsgálatokhoz hasonlóan a tanulók mintegy egyharmadáról állítható, hogy fizikailag nagyon aktív, egyharmaduk aktivitása elfogadható, és egyharmaduk aktivitása elégtelen.

A nemek között szignifikáns különbség figyelhető meg minden vizsgált korosztályban a fizikai aktivitás mennyisége és gyakorisága tekintetében. Mint az 3. táblázatban látható, a mozgásszegény életmód jellemző a lányok 41,7%-ára, a fiúk 30,1%-ára. A fiúk 39,2%-a mozog hetente öt alkalommal egy órát vagy annál többet, míg a lányoknak ez csak 23,3%-ára jellemző.

7. táblázat: Az elmúlt heti fizikai aktivitás nemek szerinti megoszlása (%)
Legalább 60 percet mozog
– Napok száma
Nem
Fiúk Lányok
Egy sem 5,7 7,8
1-2 nap 24,4 33,9
3-4 nap 30,7 35,0
5 nap vagy több 32,9 23,3
Összesen % 100 100

A testmozgásra fordított idő mennyisége és gyakorisága az életkor emelkedésével egyre kedvezőtlenebb arányokat mutat. Mint a 6. ábrán is látható, az életkorral egyre kevesebben tartoznak az eleget – heti kétszer egy óránál többet – sportolók csoportjába. A lányok minden korcsoportban kevesebbet mozognak, mint a fiúk. Emellett az életkor emelkedésével a fiúknál meredekebben csökken a fizikailag kellően aktív lányok aránya. A középiskolai évfolyamokban, a 9. és 11. osztályban nagyobb különbség figyelhető meg a nemek között, mint az általános iskolás korosztályban.

14. ábra: Heti két vagy több alkalommal egy órát fizikai aktivitással töltő fiatalok aránya iskolai évfolyam szerint

14. ábra: Heti két vagy több alkalommal egy órát fizikai aktivitással töltő fiatalok aránya iskolai évfolyam szerint

Sportegyesületi tagság

A rendszeres fizikai aktivitást leginkább az iskolai vagy iskolán kívüli egyesületek keretében való sportolás biztosítja. A lányok kisebb mértékű aktivitása itt is megfigyelhető: alacsonyabb arányban vesznek részt szervezett sporttevékenységben, mint a fiúk.

Mindkét nemnél megfigyelhető a rendszeres, szervezett sportolásra való hajlandóság csökkenésének életkori trendje: a középiskolás korosztály jóval alacsonyabb arányban tagja sportegyesületnek, mint az általános iskolás korosztály.

15. ábra: Iskolai egyesületben sportoló tanulók aránya iskolai évfolyam szerint

15. ábra: Iskolai egyesületben sportoló tanulók aránya iskolai évfolyam szerint

Állóképesség

Az állóképesség önértékelése mindkét nemnél jobb a fiatalabb korosztályban. Az életkor emelkedésével megfigyelhető, hogy a „Milyen az állóképességed?” kérdésre egyre nagyobb arányban a ’nem kielégítő’ és ’átlagos’ válaszokat jelölték meg a gyerekek, és egyre kevesebben sorolják magukat a ’jó’ illetve ’nagyon jó’ kategóriába.

Mint a 8. ábrán is látható, minden korosztályban jobbnak minősítik a fiúk a fizikai teljesítőképességüket, mint a lányok.

16. ábra: Az állóképességüket jónak vagy nagyon jónak minősítő tanulók aránya iskolai évfolyam szerint

16. ábra: Az állóképességüket jónak vagy nagyon jónak minősítő tanulók aránya iskolai évfolyam szerint

A fizikai teljesítőképesség önminősítése szorosan összefügg a sportolásra fordított idő mennyiségével és gyakoriságával. Mint a 9. ábra mutatja, a jó és nagyon jó szubjektív állóképességű diákokra inkább jellemző a megfelelő mennyiségű testmozgás. A nagyon jó állóképességű kategóriába tartozó fiúk 81,2%-a, a lányok 73,4%-a legkevesebb háromszor egy órát vagy annál többet mozog hetente.

17. ábra: A szubjektív állóképesség az elmúlt heti testmozgás arányában

17. ábra: A szubjektív állóképesség az elmúlt heti testmozgás arányában

Jegyzetek

1 Magyarországi adatfelvételek évei: 1986, 1990, 1993, 1997, 2002.

2A 2002. évi adatfelvételben résztvevő 35 ország: Finnország, Norvégia, Ausztria, Belgium (külön a francia és flamand nyelvű területek), Magyarország, Izrael, Skócia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Wales, Dánia, Kanada, Lettország, Németország, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Észtország, Franciaország, Grönland, Litvánia, Oroszország, Szlovák Köztársaság, Anglia, Görögország, Portugália, Írország, USA, Makedonia, Hollandia, Olaszország, Horvátország, Málta, Szlovénia, Ukrajna (A sorrend a belépés sorrendje is).

3A 7-11. osztályos fiúk 37,6%-a, a lányok 22,1%-a ért el 0 pontot, 22,7%, ill. 19,7% 1 pontot, 14,2%, ill. 15,9% 2 pontot.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.18.
“Kékgalléros szakmunkásokká fokozták a pedagógusokat, miközben teljesen szétzuhan a társadalom”
Az bürokratikus centralizációnak az volt a velejárója, hogy ha bármilyen probléma fölvetődik a közoktatásban, az automatikusan a kormányzatra hullik vissza, hiszen minden döntési kompetenci...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.18.
Öt megyében nincs egyetlen gyermekpszichiáter sem
A budapesti fölény mellett érdemes megnézni, hogy például Győr-Moson-Sopron megyében több mint négyszer annyi pszichiáter dolgozik, mint mondjuk Baranyában, hogy Pest megyében több mint...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.18.
Knausz Imre: A tanár tudása. Három bálványról
Mi következik mindebből? Szerintem két dolog. Az egyik, hogy az egyetemeken sokkal intenzívebb kapcsolatra van szükség a szakismereteket és a pedagógiát oktató személyek és szervezeti egys...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
L. Ritók Nóra: Őszinte kitárulkozás vagy rasszizmus?
Az egyik tantestületben, amikor belekezdtem a mondandómba, egy pedagógus folyamatosan félhangosan kommentelte a mondataimat. Többször megálltam, kértem, mondja akkor hangosan. Mondta (lásd fentebb...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
Ki van a margón kívül? Kutatás – Büszkeségi újnacionalizmus vagy erősödő nemzettudat
Nemzeti érzéseik mellett fiatalok beszéltek a tanuláshoz, a munkához, a családhoz és a gyerekvállaláshoz való hozzáállásukról, elmondták, mit gondolnak a kultúráról és a politikáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Kibővíthetik a Digitális iskola programot
Jelenleg 280 tanodában nyolcezer gyereket érnek el országszerte, jövőre pedig első alkalommal költségvetési támogatásban is részesülnek a tanodák, 2,5 milliárd forint állami forrás jut...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.18.
Eltitkolt fiatalok nyomában
Két évig titkolta a kormány a 2016-os ifjúságkutatás adatait, amely szerint a 15–29 évesek az egyik legégetőbb problémának a kilátástalanságot és a létbizonytalanságot tartják. Szakemberek...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.11.18.
Fekete-Győr kiosztotta a rektorokat, tanárokat, orvosokat
Egységbe kell rendeződni, ha változást akarunk. Mi itt vagyunk, de nem vagyunk elegen a változtatáshoz, szükségünk van rájuk is, folytatta. "Orbán az erő nyelvén beszél, az erő nyelvén...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek