OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. május 25.
» Hozzászólások (0)

Vajda Zsuzsanna

A gyermekek évszázada után

(Részletek)

A svéd reformpedagógus, Ellen Key annak idején azt jövendölte, hogy a 20. század a gyermekek évszázada lesz. Valamennyien tudjuk, hogy ez a jóslat nem vált valósággá. Mit várhatnak gyermekeink a 21. században? Erre keres választ Vajda Zsuzsanna tanulmánya, amelyből néhány elgondolkodtató részletet emelünk ki.

Meglepő, milyen következetességgel hagyják figyelmen kívül mind a szakemberek, mind a politikai döntéshozók az egyre gyarapodó iskolai fegyelmi problémák legfontosabb okát: sok tízezer olyan gyerek jár iskolába, akiknek közvetlen környezete nem lát perspektívát a tanulásban, és akik minden értelemben szakadéknyi távolságban vannak középosztálybeli társaiktól: a legelemibb használati eszközökkel sem rendelkeznek, nélkülöznek, nem ritkán éheznek is.

A gyerekek és gyerekesek csökkenő társadalmi befolyása mellett még két fontos tényezőt kell megemlítenünk, amelyek közrejátszanak a gyermekek védettségének, kedvező helyzetének felszámolódásában. Az egyik, hogy létfeltételek bizonytalansága folytán mindinkább elmosódik az életkori szakaszok közötti átjárás, a kisgyerekkor, a serdülőkor, a felnőttkor határa. A határok bizonytalansága értelmetlenné teszi az adott életkori szakaszra való hivatkozást, az adott szakasz jellegzetességeinek megfelelő bánásmódra törekvést. Az életkor jelentőségének csökkenése számtalan körülményben tükröződik a bébi-szépségversenyektől az óvodai vegyes csoportok divatján keresztül a felnőttkori szórakozások és elfoglaltságok egyre korábbi kezdetéig.

További, a felnevelkedés feltételeit jelentősen befolyásoló körülmény a gyerekek fogyasztói marketing által teremtett „emancipációja”, és instrumentális használatuk a fogyasztás érdekében. A gyerekeket megszólító reklámot csak néhány országban korlátozzák, miközben nyilvánvalóak az etikai buktatók. A gyerekek saját fogyasztói döntésre még nem képesek, „lerohanásuk” voltaképpen a felnőttek érzelmi befolyásolása, zsarolása, például olyan döntések kikényszerítése érdekében, amelyek hátrányosak a gyerekek hosszabb távú érdekeire nézve, mint például a gyorséttermi táplálkozás, amely a gyerekkori elhízás járványszerű terjedésének egyik jelentős oka. A gyerekek azonban nemcsak azokban a reklámokban szerepelnek, amelyek őket akarják fogyasztásra bírni, hanem az érzelmi hatás fokozása, nyomásgyakorlás érdekében a felnőtteknek szóló reklámokban is. A jelenlegi szabályozók még korlátozni sem képesek gyerekek szüleik beleegyezése alapján történő szerepeltetését valóság-show-kban, vetélkedőkön, veszélyes versenyhelyzetekben.

[…]

A hazai vitában a felsőoktatási tandíjat pártolók álláspontjával ellentétben az elmúlt évtizedekben a magasabb végzettség már nem juttat szükségképpen jobb keresethez sem. A felsőoktatás expanziója a valóságban nem annak a következménye, hogy egyre nagyobb igény van a magasan kvalifikált munkaerőre, hanem a „diplomák inflálódásáé”. A diplomákkal ugyanaz történt, mint a pénzzel, ha több van belőle, mint a javak mennyisége: az értéke csökkenni kezdett. Az oktatással kapcsolatos viták rendre figyelmen kívül hagyják, hogy az iskola által megszerezhető társadalmi előnyök és a szelektivitás nem választhatóak el egymástól. Az inkluzív oktatásban szerezhető bizonyítványok értéke szükségképpen kisebb, mint azoké, amelyek nehezen megszerezhetők és kevesebb van belőlük. A szelektív iskolarendszert gyakran vádolják azzal, hogy növeli az egyenlőtlenséget, csakhogy látni kell: maga a társadalom, a foglalkozások szerkezete az, ami hierarchikus, az iskolarendszer pedig csak akkor tud felfelé haladó utat biztosítani a diákok számára, ha valamilyen értelemben leképezi ezt a hierarchiát. Hiába növekszik meg a lakosság jelentős hányadának képzettségi szintje, nem kaphat mindenki egyformán előnyös állást. Ezért, ha az iskola nem szelektál, akkor a szelekció egyszerűen későbbre tolódik, a foglalkozásválasztásig.

Az „esély csapdája” következtében a középosztály mind jelentősebb áldozatokra kényszerül előnyös pozíciója megőrzésének érdekében. Mivel azonban mindenki ugyanazt a taktikát követi, csekély az esély a győzelemre, ám aki nem lép be a bizonyítványszerzés csatájába, eleve vesztésre van ítélve. Ráadásul a csapda nemcsak a pályakezdésnél működik, hanem az egész életen át. A globális kapitalizmusban nagyon nagy ritkaság a hosszú távra szóló munka. Nemcsak a foglalkozások változtak meg, hanem a munkanélküliség jelentése és hosszúsága is. A részleges, vagy állandó munkanélküliség, amely korábban csak a nagy világválságok idején volt jellemző, sokak létformájává változott. Azok, akik a statisztikában foglalkoztatottként szerepelnek, gyakran csak alkalmi munkát végeznek, vagy részmunkaidőben dolgoznak. A számuk az elmúlt 15 évben drámaian nőtt. A rugalmas foglalkoztatottság nagy kiszolgáltatottságot jelent, ami azonnal nyilvánvalóvá válik, ha bármilyen okból lelassul a gazdaság működése. Emellett a foglalkoztatási bizonytalanság már nemcsak a fizikai munkásokra, alacsony szakképzettségűekre vonatkozik, a létbizonytalanság demokratizálódott: ma a magasabb végzettségűek esetében is összezsugorodott a biztonságot ígérő, hosszú távú állások száma. A „nyerők” is kénytelenek folyamatosan küzdeni az állásuk megtartásáért, ami többek között a munkaidő végtelenbe nyúlását eredményezte a fejlett országokban.

A korábbi évtizedekben az előnyös társadalmi pozíció átörökítésének az egyik leghatékonyabb módja a gyerekek taníttatása volt. Ma nem ez a helyzet. Bár az iskolai végzettség továbbra is anyagi és kulturális előnyök forrása, az elmúlt évtizedekben a középosztály tagjai egyre inkább arra törekedtek, hogy pénzt és vagyont örökítsenek a gyermekeikre. Ezzel függ össze, hogy mind több országban alakul ki nyomás az örökösödési adók eltörlésére. A kedvező társadalmi helyzet fennmaradását tehát ma már nem a jó szakmától és foglalkozástól várják a középosztálybeli szülők, a mobilitás más csatornákra terelődött. Mindez azt is világosan mutatja, hogy a kevésbé tehetőseknek a korábbinál is kisebb esélye van a társadalmi felemelkedése, ezért értelemszerűen csökken a motivációjuk az iskolába járásra és a tanulásra.

Az esély csapdája nemcsak egyének, vagy társadalmi csoportok problémája, hanem feszültséget teremt a kapitalizmus és a demokrácia között – emelik ki a szerzők. Az oktatás által biztosított esély az elmúlt évtizedekben életben tartotta a demokratikus ábrándot az egyéni teljesítmény és a társadalmi igazságosság között, ráadásul a gazdasági fejlődést is elősegítette. Azonban valójában ez a verseny csak egy viszonylag zárt rendszerben, a kölcsönös függés állapotában, vagyis nemzetállami keretben működik.

[…]

A gyerekek helyzete, az oktatás politikai reflexiói szinte egyáltalán nem vesznek tudomást a fenti helyzetről, egyre nagyobb szakadék tátong a politikai retorika és a valóság között. Eközben a gyermek évszázada után a gyerekek és fiatalok magukra maradtak. Nem kapnak megfelelő útravalót a jövőre nézve, amely egyre kiszámíthatatlanabb. Igaz, vannak szakértők, például az angol médiaszociológus, Buckingham, aki szerint a tanácstalanságból kivezető út az lehet, ha a a gyerekekre bízzuk saját szocializációjukat. Csakhogy a gyermekkor-történet közép- és kora újkori emlékei és számos mai tapasztalat arra int, hogy ez nem megoldás. Talán Golding ismert regénye, A legyek ura ábrázolja a leghívebben, hogyan szocializálódnak azok a gyerekek, akik nem kapnak a felnőttektől útmutatást.

--

(Vajda Zsuzsanna tanulmánya a Miskolci Tanárképző Intézet Knausz Imre által szerkesztett kötetében jelenik majd meg a közeljövőben. A szerző és a szerkesztő engedélyével a teljes szöveg letölthető pdf-ben.)

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.13.
„A gyerekeket tényleg nem érdekli Petőfi meg Arany” (Beszélgetés Csovcsics Erikával)
A fiatalok jól tudják, hogy melyik pálya milyen egzisztenciát ígér. Tudják, hogy a versenyszférában a kétszázezer forintos nettó pedagógusbérnél sokkal többet lehet keresni. Ma azokban...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.13.
Kovács Zoltán: A Közép-európai Egyetem továbbra is működik
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete eleinte próbálta kompromisszumra bírni Magyarországot, Orbán Viktor azonban elutasította próbálkozásait, miután David B. Cornstein egyszerűen csak...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2018.12.13.
Államkincstár: a fiatalok pénzügyi tudatosságát fejleszti a videópályázat
Borbély László András elmondta: a pályázat elsődleges célja az volt, hogy a fiatalok figyelmét felhívják a megtakarítások és a pénzügyi ismeretek fontosságára. A Magyar Államkincstá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.13.
A történelemhamisítás neohorthysta iskolája: értelmiség a hatalom árnyékában
Divatok jönnek-mennek, a történész oknyomozó küldetése marad – véli Krausz Tamás történész, aki szerint a régiónkban létrejött egy olyan új értelmiség, amelynek egyetlen célja, hogy...
(Forrás: mérce)
--
2018.12.13.
A szegénység és a szegregáció ellen harcol az idei Prima Primissima Közönségdíjas Infostart / InfoRádió
Az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője azt is elárulta, hogy az alapítvány ötlete akkor jött, amikor olyan állami iskolában tanított, ahol magas volt a hátrányos helyzetű diákok ará...
(Forrás: Infostart)
--
2018.12.13.
Az ombudsman Kásler Miklóshoz fordult a kaotikus iskolaérettségi vizsgálatok ügyében
Székely László jelentésében több ajánlást is megfogalmazott a szaktárca és a hatóságok számára is. A biztos a gyámhatósági eljárások kapcsán szintén visszásságot tárt fel, ugyanis...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.12.13.
A felvidéki magyarok kértek Orbántól egy iskolát, stadiont kaptak
Az Átlátszó újságírói kikérték az összes vonatkozó szerződést a támogatások elosztásában közreműködő szervezetektől, a kapott információt pedig egy cikksorozatban dolgozzák fel...
(Forrás: index)
--
2018.12.13.
Visszavonhatta plagizált pályázatát a szigetszentmiklósi igazgatójelölt
a tüntetésen bejelentették, hogy Adorján Botond a botrány kitörése után visszavonhatta pályázatát. Ugyanígy tett a másik pályázó is. A város megbecsült pedagógusának számító Nagyn...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.13.
Szomorú a CEU miatt az amerikai nagykövet, de ez az ügy nem vezethet szakításhoz
Kérdésre kifejtette, CEU-kérdésben azt látja, a barátok néha nem értenek egyet bizonyos kérdésben, szomorú a kialakult helyzetért, de ez nem vezet szakításhoz a felek között. Az ukrán...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek