OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. június 9.
» Hozzászólások (0)

A közoktatás SWOT-analízise 6.

A média

A média erősségeinek és gyengeségeinek felsorolásánál összemosódnak a média különböző elemei, a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok, a rádió, a televízió és az internet, valamint a sajtó kapcsán felmerülő gondolatok. A vélemények túlnyomó része a televízióra, egy kisebb része az internetre vonatkozik. A rádió és a nyomtatott sajtó teljesen kívül marad a gondolatkörön. A megkérdezettek a média vonatkozásában 30 erősséget és 74 gyengeséget soroltak fel. Az eredményeket ezúttal Mészáros János, az Aula szerkesztője kommentálja.

Erősségek

A média erősségei között a legnagyobb hangsúllyal a társadalomban játszott szerepe kerül megemlítésre. A televízió és az internet mint hatalmi potenciál nagy mértékben képes befolyásolni a közvéleményt. A média révén megmutatkozik a nyilvánosság ereje, lehetőség nyílik a társadalmi párbeszédre, vitára. Megfogalmazódik továbbá, hogy a médiadömping akár a demokrácia eszköze is lehet a veszélyes gondolatok elleni harcban.

A média – első sorban az internet – szinte korlátlan lehetőséget ad a naprakész tájékozódásra. A kapott információk között értékes, a látókört szélesítő és a műveltséget gyarapító elemek is vannak, és nem elhanyagolandó, hogy az egyén a további életútja szempontjából fontos információk birtokában juthat.

A média nem csupán mint önálló tantárgy épül be az oktatásba, hanem mint az oktatás hasznos eszköze élet- és időszerűvé teheti a tanítási órákat.

Viszonylag alacsony százalékban kerül megemlítésre az a szerep, amit a média, – s itt nyilván ismét az internetre gondoltak a válaszadók – a fiatalok társas kapcsolataiban betölt, amikor folyamatos interaktivitást biztosítva szélesíti a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás lehetőségeit.

1. táblázat
ErősségekEmlítések számaEmlítések gyakorisága (%) n=30
Társadalmi jelentőség (hatalmi potenciál, demokrácia) 13 43,3
Széleskörű tájékozódás lehetősége, kultúraközvetítés 9 30
Beépülése az oktatásba (tantárgy, taneszköz) 5 16,7
Interaktivitás, társas kapcsolatok szélesítése 3 10

Gyengeségek

A felsorolt gyengeségek több ponton az erősségeknél megfogalmazott jelenségek másik, kimondottan káros oldalára utalnak, amikor is a média mint hatalmi potenciál politikai, gazdasági, kulturális és nem utolsó sorban pedagógiai szempontból gyakorol negatív hatást a közgondolkodásra és a fiatalok szocializációjára.

A jelenlegi médiumok közül egyik sem felel meg a közszolgálatiság igényeinek. sőt az egyik vélemény szerint ezt a funkciót a média jelenlegi gyakorlata egyenesen megcsúfolja. Komoly vádak fogalmazódnak meg a médiumok intézményrendszerével kapcsolatban is. Felmerül, hogy az érdemi fejlesztés és a nézők (hallgatók) szolgálata helyett pozícióharc folyik a vezetők között. A nyilvánosságra kerüléshez nem feltétlenül tehetség, hanem pénz és összeköttetés szükséges, s nyilván ez is hozzájárul a tévéműsorok színvonaltalanságához. Megfogalmazódik, hogy a kritikára általában nem, vagy ha mégis, akkor rendkívül agresszíven reagálnak a működés felelősei, önkritikára pedig szinte egyáltalán nem mutatnak hajlandóságot.

A széleskörű tájékozódás hátrányai lényegesen nagyobb nyomatékkal fogalmazódnak meg, mint az előnyök. Az információ hozzáférhetősége és legitimációs megalapozottsága ugyanis többnyire irányított és manipulált, inkább nehezíti, mintsem könnyítené a tájékozódást. „Tájékozódni nem azt jelenti – olvashatjuk az egyik véleményben – hogy szabadon nyúlkálhatunk a polcon, hanem azt, hogy félretolhatjuk a polcokat. Ebben már csak azért sem vagyunk szabadok, mert a korlátlan tájékozódás azt is jelenti, hogy mennyiségénél és önmagát hazug módon napról-napra megújuló fontosságúnak mutatva az időnket képes korlátlanul elvonni a gondolkodástól.” Felmerül, hogy a média az igénytelenség és a felületesség mellett még hiteltelen is. Hiszen megbízhatatlan hírforrások alapján ad közre híreket, megalapozatlan, gyakran áltudományos tények közlésével dezorientál. (A az egyik hozzászóló negatív példaként említi meg a Wikipédiát.)

A média révén az állampolgár folyamatosan ki van téve a politikai manipulációnak. A válaszadók felpanaszolják a félretájékoztatást, fontos problémák elhallgatását, illetve ezek helyett jelentéktelen „gumicsontok” odavetését, amin azután rágódhat a nép. Akad olyan válaszadó, aki egyenesen bérpolitizálással vádolja a médiát, egyes médiumok szemére veti a kormánypártok iránti feltétlen lojalitást, az egyoldalúságot, az elfogult pártosságot, illetve a politikai függőséget. A média nagyban hozzájárul a szekértáborok közötti harc kiéleződéséhez, hiszen ellenségképek folyamatos megjelenítésével erősíti az általános gyűlölködést.

A média továbbá az egyik legfőbb okozója az általános értékválságnak, a nagyfokú értékvesztésnek. Hiszen nap mint nap kerül sor alapvető értékek megkérdőjelezésére, relativizálására. Ma már szinte egyáltalán nem léteznek tabuk, nagy nyilvánosság előtt büntetlenül csúfolhatják meg a legszentebb és legnemesebb gondolatokat, érzéseket, hagyományokat. Rendkívül ártalmasak a reklámok, amelyeket egyre kendőzetlenebbül és gátlástalanabbul szolgálják ki a piaci érdekeket. Többségük ráadásul ostoba, színvonaltalan, és otromba módon közvetíti a profitorientált megrendelők érdekeit, Több alkalommal merül fel az általános igénytelenség és felelőtlenség, a kétes értékű valóság show-k és primitív tévésorozatok dömpingjének rendkívül káros hatása, a kultúra, hangsúlyozottan a verbális kultúra elszegényítése. A gyerekek és a fiatalok valódi igényeire, szükségleteire senki sem figyel, a média számára ez a réteg csupán potenciális fogyasztóként létezik.

Számos olyan pedagógiai igény is megfogalmazódik, amelynek kielégítése a médiától lenne várható. Például, hogy valamifajta iránytűt adjon az információözönben történő eligazodáshoz, segítse a nevelési kultúra fejlődését, közvetítsen okos és a nevelőket segítő pedagógiai műsorokat, adjon lehetőséget a szülők és pedagógusok közötti érdemi beszélgetésre, vitára. A média elengedhetetlen feladata lenne pozitív értékeket közvetíteni a gyerekek és fiatalok felé. Jelenleg azonban túlnyomóan a negatív magatartásminták jelennek meg a médiumokban. A válaszadók többnyire sokallják, és rendkívül károsnak tartják a szex, az erőszak, illetve devianciák megjelenését, a pornográfia és a horrorisztikus tartalmak korlátlan terjedését, amelyek torzítják a gyerekek szexualitással és agresszióval kapcsolatos ismereteit, beállítódását.

2. táblázat
GyengeségekEmlítések számaEmlítések gyakorisága (%) n=74
Közszolgálati szerep elhanyagolása1216,2
Politikai manipuláció1114,9
Értékvesztés1013,5
Igénytelenség1013,5
Kihasználatlan lehetőségek, hiányok1013,5
Hiteltelenség 79,5
Negatív minták közvetítése 79,5
A média intézményének anomáliái68,1

Szekszárdi Júlia

--

Kommentár a médiát értintő meglátásokhoz

Média nem létezik médiafogyasztó nélkül. Ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy olyan médiát kapunk, amilyet megérdemlünk. Lehet, hogy külön-külön mindannyian Krisztust kiáltunk, de összességében mégis egy határozott „Barabbás!” kiáltás hallatszik. Ebből következik, hogy az iskola sem fogja tudni érdemben befolyásolni a média tartalmát és minőségét. Amire befolyást gyakorolhat: az a médiafogyasztás szokásrendszere, tudatossága. Az iskola ezt aligha képes tartalmi és minőségi normák közvetítésén keresztül megoldani. Meddő próbálkozás lenne azt bizonyítani, hogy egy klasszikus regény feldolgozásában az erőszak személyiségépítő, tanító szerepű, míg egy akciófilmben teljességgel öncélú; vagy azt, hogy a legrosszabb versműsor is jobb, mint a legjobb képregény stb. Véleményem szerint az iskolának három dolgot kell a médiafogyasztással kapcsolatban megtanítania:

  1. A tudatos választást: ami nem jelent többet annál, mint hogy a befogadó tudatában van annak, hogy azt a felületes, hiteltelen, elfogult, manipulatív, igénytelen stb. mocskot azért „fogadja be”, mert azt választotta. Választhat mást, sőt azt is, hogy távol tartja magát tőle…
  2. A kritikus befogadást: amit legkönnyebb a reklámok esetén bemutatni. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a reklámok leplezetlen üzleti érdekeket szolgálnak, akkor nem okoz traumát annak a felismerése, hogy a reklámok nem a puszta esztétikai élmény érdekében születnek, hanem azért, mert valamit el akarnak adni. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a politikai elemzőknek is van saját politikai meggyőződésük, vagy azzal, hogy nem létezik tökéletesen megbízható módszere az időjárás előrejelzésének; akkor kevésbé fogjuk azt érezni, hogy manipulálnak, becsapnak minket.
  3. A kikapcsoló gomb használatát: ez annyit jelent, hogy nem maradunk le semmiről, ha időnként mellőzzük a médiafogyasztást.

Az oktatáshoz szorosabban kapcsolódó média egyébként szerintem sokkal súlyosabb helyzetben van, mint a média általában.

Látványosan leépültek a pedagógiai folyóiratok: már rég nem kérdés, hogy milyen irányú és színvonalú pedagógiai kultúrát alapoznak meg, csak az, hogy mikor lesz pénzük a féléves késéssel megjelentetniük egy-egy lapszámot. Tarthatnánk ezt korjelenségnek (a papír alapú média visszaszorulása), ha az interneten megjelentek volna ezen folyóiratok alternatívái, de ez nem történt meg. Ez oda fog vezetni, hogy a pedagógiai tudományosság és a pedagógia napi gyakorlata közötti terület lassan kiüresedik, a kettő közötti kapcsolat az eddiginél is gyengébb lesz. A (civil vagy üzleti alapokon indult) magánkezdeményezéseknek egyelőre nem sikerült lényegesen javítaniuk ezen a helyzeten.

A szakmai diskurzus egy másik alapvető problémája, hogy külföldi kitekintésünk erőteljesen az angol nyelvhez kötött. Ennek az az eredménye, hogy egyrészt az angolszász típusú iskolarendszerek közvetlen tapasztalatait, másrészt a túl általános nemzetközi kutatási eredményeket, EU-akcióprogramokat stb. ismerjük meg, amelyek közvetlenül csak nagy nehézségek árán alkalmazhatók a hazai gyakorlatra. Meglepően kevés tudásunk van a (mieinkhez hasonló problémákkal szembesülő) szomszédos országok oktatásügyéről. Pedig adódna lehetőség. Nem hiszem, hogy ne örülnének a határon túli magyar pedagógusok, ha nemcsak a kisebbségi létből eredő gondjaikra, hanem általában a szakmai munkájukra is kíváncsi lenne Magyarországon valaki.

Az iskolai médiahasználathoz kapcsolódó tervek, elképzelések olyanok, mintha néhány, harminc évvel ezelőtt íródott sci-fi és a hardver- és szoftvergyártók brosúrái jelentenék az elméleti alapjukat. Csak az jelent némi reményt, hogy vannak pedagógus- és más szakmai műhelyek, amelyek képesek függetleníteni magukat a hivatalos elképzelésektől (és az ezek által kiváltott, romantikus technikaellenességtől is).

Az internet tényleg elérhetővé tesz az iskola számára rengeteg értékes tartalmat. Persze rengeteg szemetet is. (De az utcán sem szedünk fel minden szemetet csak azért, mert ott van.) A gazdagság mellett kiábrándító látni, hogy az elmúlt évtized (sokszor igen költséges) állami tartalomfejlesztési próbálkozásai mennyire szánalmas eredményekkel jártak. Ideje lenne már tanulni ezekből.

Az oktatási ágazat nagysága miatt nehezen érthető, hogy csak ritkán tud olyasmit produkálni, aminek országos hírértéke lenne (kivéve persze, amikor vér folyik). Pedig egyszerű: a magyar vagy matematika érettségi sokakat érint, tele van velük a média; valahol a német írásbelik környékén van az a határ, ahonnan kezdve már vészesen megfogyatkoznak a hírek. Ezen nem tudunk változtatni. Itt a megoldás a helyi és a civil média erősödése lehetne. Jómagam ezen a területen is látok biztató jeleket.

Mészáros János
Aula

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.14.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
A PDSZ akciósorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, „a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es köznevelési törvény bevezetését követően átlépte azt a határt, amelyen túl má...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.14.
Palkovics László: „szintet lépünk” a szakképzési intézmények fejlesztésében is MTI
Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.14.
Janisch Attila: A gender szak megszüntetése az ELTE-n nem más, mint politikai erődemonstráció
A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.10.14.
Herczeg Szonja: Mentálhigiénés foglalkozásokat az iskolákba!
Az adatok magukért beszélnek, kevés a hozzáfűznivaló. Amit én, mint érintett minden alkalommal hangsúlyozok – és ez így lesz, amíg csak tehetem –, hogy ha egyetlen plusz tantárgyat bevehetn...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.10.14.
A bölcsészek szívhatják meg legjobban a felsőoktatási átalakítást
Lannert Judit oktatáspolitikai szakértő szerint Palkovics László volt oktatási miniszter, jelenlegi innovációs miniszter egy valós problémára reagált, amikor felvetette, hogy ki kellene terjeszteni...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.10.14.
Játékosan a pénzügyekről
Egy költözés apropóján például szóba kerül a hitel fogalomköre, a megtakarítás és a kereskedelmi bankok működése is. A K&H animációs sorozatához mobilalkalmazás is készült, amelyet...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.10.14.
Arccal a tandíj felé
A kormány álmokat kerget, amikor a hatékonyság javulását várja a felsőoktatás piacosításától – állítja Polónyi István oktatáskutató. Az egyetemek elveszthetik akadémiai jellegüket...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.10.13.
Sok pénzt veszítenek a tanárok a vetítési alap bebetonozásával, petíciót indít a PDSZ
019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.13.
Ápolási díj: 18 év fölötti gyerekek után is jár majd
a kormány döntése értelmében az önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápoló szülőknek 2019. január 1-jétől bevezetik a gyermekek otthongondozási díját (gyod), amelynek összege brutt...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek