OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. június 18.
» Hozzászólások (0)

Szakmaközi egyeztetés az iskolai erőszakról

Ebben a tanévben a szokottnál is több szó esett az iskolában előforduló erőszakról. A közvéleményt folyamatosan borzolták az egyre sűrűbben médiaszenzációvá váló események. A közelmúltban egy civil szervezet kezdeményezésére a kapcsolódó problémák megoldásának módjairól tanácskoztak a különböző területeken működő szakemberek. A tanácskozáson jelen volt az OFOE elnökségének tagja, Földes Petra is. Honlapunkon a tanácskozáson kialakult állásfoglalást közöljük.

A megbeszélés összehívására azért került sor, mert az iskolai erőszak történetek médiabeli megjelenése, illetve az érintett iskolák reakciója megerősítette azt a meggyőződést, hogy szakma- és intézményközi, összehangolt álláspontra és tervre van szükség a megelőzés és az eredményes beavatkozás, segítségnyújtás céljából. A találkozót kezdeményező civilszervezet – a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület – és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az alternatív konfliktuskezelési technikák használatának lehetőségére és szükségességére ezekben az esetekben is.

A nemzetközi tapasztalatok már sikeresen bizonyították, hogy az iskolai erőszak elleni fellépésnek, az agresszió visszaszorításának az együttműködés kialakítása, a konfliktuskezelés és az alternatív vitarendezés a leghatásosabb, legeredményesebb formája. Számos országban alkalmazzák sikerrel, több, más típusú konfliktuskezelési eljárás mellett. Sorra indulnak programok a tanárok, szociális munkások, iskolapszichológusok, szülők, laikus segítők felkészítésére, a kortárs mediáció bevezetésére, a resztoratív technikák alkalmazására az iskolákban. (Hollandia, Egyesült Királyság, Portugália, Ausztria, Szlovénia, Hollandia sőt Törökország, Moldávia alkalmazza sikerrel az ADR1 módszereit, ahogy Új-Zélandon, Ausztráliában, az USA-ban, Kanadában is.)

Az Európai Charta a Demokratikus és Erőszakmentes Iskoláért, Európa Tanács, Strasbourg, 2004, ugyancsak kiemelten kezeli az alternatív vitarendezést mint kívánatos és hatékony módszert.

A szűk szakmán belül, az alternatív vitarendezési eljárásokkal foglalkozó szakemberek között már korábban is erős szakmai konszenzus alakult ki az ADR eljárási módszereinek, bevezetésének, alkalmazásának fontosságáról, s ezt a napi gyakorlat is igazolja, egyedi esetek, de további együtt gondolkodást igényel a pedagógus szakmával való egyeztetés és az ágazatközi gondolkodás.

A szemléletváltozás, módszerváltás első lépcsője az alternatív technikák, módszerek megismertetése, majd a gyakorlat kialakítása, begyakoroltatása mentorok segítségével, a rendszeres szupervízió és a finanszírozás megoldása.

A fórum tagjainak javaslatai a döntéshozók, jogalkalmazók, szakemberek és a szakpolitikák számára

– Az iskolai erőszak megelőzése, kezelése, csökkentése, a viták, konfliktusok hatékony feloldásának igénye a kormányzat és a szakpolitikák, szakemberek részéről következetes elköteleződést igényel, amely valamennyi érintett számára hangsúlyozza az okok feltárásának és megoldásának az igényét a jelenségek hárítása, „kezelése” helyett.

– Alternatív vitarendezési módszerek alkalmazásának szükségességét, előtérbe helyezését.

– Az ágazatközi szoros szakmai együttműködés elengedhetetlen a feladat végrehajtása érdekében.

– Az alternatív vitarendezéssel kapcsolatos már meglévő jogszabályok, törvények összehangolása szükséges, a már elfogadott jogszabályoknak érvényt kell szerezni, alkalmazni kell őket. Ehhez a szükséges feltételek megteremtésére van szükség (végrehajtási rendelet, finanszírozás, ismeretterjesztés, szakemberképzés, tevékenység kiterjesztése, mérés, értékelés).

– Ki kell dolgozni, illetve tovább kell fejleszteni a megfelelő szabályozást.

– Gondoskodni kell a megfelelő intézményi háttér létrehozásáról és működtetéséről.

– A jogkövető magatartást a fenntartóktól és az intézményektől, szakemberektől is meg kell követelni.

– A koragyermekkori fejlődés biztosítására és a korai beavatkozásra nagy figyelmet kell fordítani, mert a problémák nem csak a középfokú oktatás idején keletkeznek, csupán ebben az időszakban mutatkoznak meg nagy számban.

– A közvéleményt tájékoztatni kell a gyerekekkel, iskolával, szülővel kapcsolatos és jogszabályokban megjelenő jogokról, kötelezettségekről.

– A közvéleményt, az érintetteket meg kell ismertetni az alternatív konfliktuskezelés előnyeivel, érdekeltté kell tenni őket ezek igénybevételére minden típusú vita esetén.

A „szakma” számára megfogalmazott feladatok

– A különböző szakmák képviselőinek (gyermekjóléti szakemberek, pszichológusok, pedagógusok, jogalkalmazók, stb.) szoros együttműködésére van szükség.

– A szakmai szervezeteknek fel kell tárniuk, meg kell fogalmazniuk a jelenségeket kiváltó okokat, előzményeket.

– Fontos feladat a kutatások, hatásvizsgálatok eredményeinek felhasználásával hosszú távú programok kidolgozása, a különböző konfliktuskezelési technikák beépítése a gyakorlatba.

– Sürgető szükség van arra, hogy a főiskolákon és egyetemeken oktassák az alternatív technikákat, és jelenjen meg a gyermeki jogokon, a gyerekek fejlődési szükségletein alapuló ismeretek, készségek jó színvonalú, egységes szellemiségű (hiteles szakirodalmon alapuló) tanítása.

– E programok széles körben (fenntartók, intézmények, pedagógusok, szülők) való megismertetése elengedhetetlen a program sikeréhez. Mindehhez meg kell nyerni a média szereplőit is.

– Szoros együttműködést kell kialakítani az oktatási intézményekkel a szemléletváltozás érdekében. Szükség van minél több olyan szakmai program beemelésére, amelyek az interakciók sikerességét szolgálják, a képzők képzésének megteremtésére e technikák esetében is.

– Az iskolai gyermekvédelem jelentőségét el kell ismertetni, és visszaállítani az önálló gyermekvédelmi felelősi rendszert, szakirányú képzettséggel rendelkezők alkalmazásával. Emellett a pszichológus, védőnő, orvos biztosítása is alapvető.

Képzés

A képzés fontossága mindenki számára egyértelmű. Az ADR technikák elsajátítása elengedhetetlen a felsőoktatásban: jogászok, közgazdászok, a közigazgatási szakemberek képzésében, de elsődlegesen a pedagógus, szociális munkás, védőnő, orvos és más segítő szakmák alap- és továbbképzésben kellene nagyobb fontosságot kapnia.

A pedagógusképzésben hangsúlyosabbá kell tenni a gyermekjogi és fejlődési szükségleteken alapuló személetet, fejleszteni kell a pedagógusok készségeit, konfliktuskezelési képességeit, fel kell készíteni őket arra, hogy különböző szerepekben legyenek képesek dolgozni. Nem elégséges csak a tanított szaktárgy tanítására felkészíteni őket, fokozott jelentősége van a tanulókkal és családjaikkal való kommunikációnak, bánásmódnak, a nevelés módszertanának. Ehhez tisztázni kell az iskola és a pedagógus szerepét, kompetenciáit, a gyerekekkel, szülőkkel, más intézményekkel valók partneri kapcsolat megvalósíthatóságának módját és formáit.

Emellett szükséges a tanárok támogatása napi munkájuk során is: szupervízió, szervezetfejlesztési szolgáltatások, továbbképzések, mentorok. A felsőfokú tanárképzésbe be kell vonni a gyakorló szakembereket is. A tanárképzés reformja szükségszerű feladat. A gyakorló tanításnak és a tanításra való felkészítésnek a nehezen nevelhető, magatartási zavarokkal küzdő, speciális szükségletű gyerekekre és a társszakmákkal, intézményekkel való együttműködésre is ki kell terjednie.

Fenntartók szerepe

Közös érdek a fenntartókkal kialakított szorosabb együttműködés, és az együttműködés módjának kidolgozása, a függőségek, kiszolgáltatottság csökkentése, kiküszöbölése. Szükség van a regionális módszertani intézményekre, amelyek a jövőben helyben képesek gondoskodni a régió iskoláinak, tantestületének támogatásáról, szupervíziójáról, ez erősítik a szakmai érdekképviseletet is.

A szakmai szervezeteknek állást kell foglalniuk a média okán országosan ismertté vált esetekben, elemzésekkel, értelmezéssel segíteni az érintettek és a közvélemény tájékozódását.

Véleményformálók:

Herczog Mária (CSAGYI)
Krémer András (OKSZ)
Ábrahám Éva (OKSZ)
Boross Ottilia (PPkE)
Braun József (Zöld Kakas Liceum)
Fellegi Borbála (szociálpolitikus, Phd. hallgató)
Földes Petra (tanár, az OFOE elnökségének tagja)
Gabnai Katalin (SZFE, drámatanár)
Kárpáti György (FPPTI)
Kerényi Mária (Zöld Kakas Liceum)
Kukity Krisztina (Partners Hungary)
Makai Éva (MPT)
Mayer József (OFI) Negrea Vídia (KÖSZ Alapítvány)
Németh Margit (FPPTI)
Vékonyné Róka Judit (pártfogó)

Az ülést Krémer András és Herczog Mária moderálta.

(2008. április 14.)

--

Jegyzet

1 Alternative Dispute Resolution (alternatív vitarendezés – a szerk.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek