OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. február 16.
» Hozzászólások (3)

Vatai Éva

A demokrácia fontos, de veszélyes fegyver

Válasz Benjáminnak

Kedves Benjámin!

Nem értelek. Mit változtat a helyzeten, hogy a tanárodról van szó?

Nincs fórum és lehetőség arra, hogy elmondd neki a véleményedet? Dehogy nincs! Csak valószínűleg többnyire egymás között beszélitek meg az efféle dolgokat, vagy kissé torzított formában a szülőkhöz jut el, és senkinek nincs bátorsága ahhoz, hogy az osztály nevében kiállva elmondja! Vagy egyenesen – sokszor tisztelt szüleitekkel együtt – rohantok az igazgatóhoz panaszt tenni. Ezért mondom én a munkakapcsolatunk legelején a diákjaimnak: a demokrácia nagyon fontos, csak veszélyes fegyver, és meg kell tanulni! Jó formát és fórumot kell választani, s az állandó mérlegelés elengedhetetlen. Ha egyszer is fölül kerekednek az érzelmeid, már úgy tűnik, nincs is igazad.

A demokrácia drága kincs, akkor is, ha egyre kevesebben hisznek benne, mert kinőtt, piszkos gatyaként kezelik.

Hogy „jutalmazhat” téged egy tanár intővel? Az intőnek komoly kritériumai vannak. (Épp most győzött meg arról egy kolléganőm, hogy a dolog, amiért én intőt adnék egy gyereknek, az én hibámból történt: nem tudtam helyesen kezelni egy helyzetet. Én nem vagy egy pipogya-tutyimutyi, de egynapos gondolkodás után rájöttem, hogy igaza van. Hibáztam. Elsodortak az érzelmeim.) De ha már megkaptad az intőt, amit igazságtalannak éreztél, van osztályfőnököd, akihez fordulhatsz, s akinek a te érdekeid védelme (is) a dolga. Ha vele sem jutsz dűlőre, még mindig ott vannak a szüleid, az iskolavezetés. Keserűen mondhatnám, több eszköz van a ti kezetekben, mint a miénkben. De nem vagyok keserű, mert talán így van ez rendjén! Annyi évtizeden keresztül voltatok kiszolgáltatottak, hogy most megérdemlitek. A tanárok pedig harcoljanak a maguk kiszolgáltatottságuk ellen! A ti érdeketekben az utóbbi években komoly intézkedések születtek, igazán nincs okotok panaszra.

Jó lenne már kihasználni a demokrácia adta lehetőségeket! De ehhez – elismerem – meg kellene tanulnotok a demokráciát, s nem kéne sötét gyanúval és eleve lemondással kezelni a demokrácia nyújtotta önvédelmi eszközöket.

Én szeretem a diákok részéről a bátrabb és célratörőbb harcot, s ennek hiányáról győzött meg a leveled. De vigasztal az, hogy legalább tollat ragadtál, s leírtad azt, ami bánt. Sérelmeid „európai módon” való megfogalmazása és publikussá tétele az első lépés a gyógyítás felé.

Vatai Éva

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Vatai Éva | 2009. február 16.
Kedves Benjámin! Ha a szülők is tehetetlenek, és nem működnek a demokrácia fórumai, akkor az nagy baj. Ha egy 17 éves diák nem hisz a demokráciában, akkor az még nagyobb baj. Elkeseredettnek tűnsz. Miért van ez? Mint mondtam, soha még ennyi lehetőségetek nem volt, hogy érvényesítsétek jogaitokat.
Ne nyugodjatok bele! Én nem akarom itt szítani a feszültséget, de azért az mégsem normális dolog, hogy megtaposott lelkű, roggyant gerincű lakáj szerepében lépj fel ott, ahol a lánglelkű ifjú szerepe juthatna neked. Én mégis egy jobb alakítást ajánlok neked: a jogaiért bátran fellépő 17 évesét. De ehhez kellene az a tudat is, hogy a tanárok neked nem ellenségeid, hanem munkatársaid. A szellemi épülésedért felelős beosztottak, teljes munkaidős társszerzők, nem pedig kövér, ostorcsattogtatós kényurak.
Én az ő oldalukon harcolok – nem ellenetek, hanem értetek - s tudom, hogy milyen nehéz a helyzetük. Engem is sok lépésem előtt lassított le a félelem (Jaj, mit szól majd az igazgatóm? Mit ártok vele más kollegáknak, akik végül is sorstársaim?), de mégis azt hiszem, a következményektől való rettegés a legnagyobb méreg - úgy hat, mint egy bénító injekció.

csilla | 2009. február 16.
1. A tanulói demokráciáról:
Az a tanuló tud a jogaival élni, aki ismeri is a jogait. Aki ismeri a jogait, van rálátása a törvényességi szabályozás tól-ig határára, az nem középiskolai diák, hanem egyetemi hallgató a jogi karon.
Aki ismeri a jogait és élni is kíván a jogaival, az már nem általános iskolás, és az osztályfőnöke, valószínűleg ismeri és használja is a közoktatási törvény és a Házirend passzusait. Következésképpen el is magyarázta a 14-17 éves diákjianak, a jogok és kötelezettségek című fejezetet. De valószínűleg azzal is tisztában van, hogy a Házirend egyes fejezetei nem jogi, hanem szokásrendi kérdések, amit a tantestület javasolt és jóváhagyott. Idekacsolódik az Szmk, iskolaszék.
2. A szülői demokráciáról
Az az iskola, amely nem formális demokráciát valósítja meg a szülők körében, hanem igyekszik minél szélesebb körét megkérdezni a szülőknek a Házirenddel kapcsolatban: Szmk-ülésen, iskolaszék ülésen, összevont szülőiértekezletek alkalmával, valószínűleg értetlenül olvassa ezt a hozzászólást. De: az én lányom iskolájában maga az igazgató sem volt tisztában azzal a jogi kifejezéssel, hogy ÁMK igazgatói tanács ülésen vagy iskolaszéki ülésen vesz részt. Kicsit morbidnak tűnik, de így esett. Szóval, az ilyen igazgató igazgatása alatt álló nevelőtestület, milyen koordinálás alatt áll. Mennyie fontos számára az , hogy a szülők, vagy vezető társait informálja, milyen formában, milyen hatékonysággal: kikhez szól, rögtönöz, vagy felkészült? Kiknek küldte ki a meghívót? Mit vár el akkor diákjaitól, ha azt sem tudja, hogy hol van?
3. Benjamin demokráciájához:
Ha minden gyermek ilyen információkkal rendelkezni a demokráciáról, mint ami neked van, talán nem tartana itt a magyar közoktatás. Mert akkor minden szinten mehetne az érdekérvényesítés!
4. A pedagógiai demokráciáról:
Kedves pedagógus társaim: higyjétek el, sokan közülünk sem a kjt-t, sem a közoktatási törvényt sem ismerik. Úgy akarnak érdeket képviseltetni, hogy meg sem szólalnak nevelőtestületi értekezleteken, a szülőknek úgy ismertetik a Házirendet, mint egy tőle független bizottság hoztt határozatát.
Ki kellene őket magunk közül lögdösnünk, akkor talán foglalkozhatnánk a diákjogokkal és kötelezettségekkel is.
utolsó előttiként:
Etikai Kódex:
kell, nagyon kell. Nagyon kellene, de csak egy papír lesz, ha nem vénából fakad. Ha nem itatja át nappalunkat és éjjelünket. Úgy, mint Vatai Évának, aki elgondolkodik, belát, kritikát hallgat, gondolkodik.
Örülök, kedves Benjamin a cikkednek: egyszerre szól szülőnek, tanárnak és pedagógusnak. Remélem többen is megszólalnak.
Bár csak egyszer egy intézményigazgató is bevallaná, hogy ő igazgató és nála így és így mennek a dolgok....
Végezetül:
igazolatlan hiányzások témakör:
2008. december 8-val módosult a közoktatási törvény, mely arról rendelkezik, hogy mennyi igazolatlan óraszám elérése után kit és milyen formában kell az osztályfőnöknek, ifjúsági felelősnek, igazgatónak értesíteni. Immár családgondozóként miért a 20-30-40-50. óra után kapok értesítést először a diák hiányzásairól? Ha a diákot kötelezi a Házirend a pedagógust is kötelezi a saját minisztériuma rendelkezése.
Benjamin | 2009. február 16. | peksutemeny17[kukac]freemail[pont]hu
A demokrácia témával kapcsolatban csak egy rövid történetet mesélnék.
Az iskolám vezetősége kitalált egy etikai kódexet a diákoknak. Olyanokat tartalmaz, mint például idézek: Az iskolában minden tanárnak kötelező köszönni (ezt nevetségesnek tartom, ugyanis én pl. minden tanárnak köszönök, viszont ők nem nagyon köszönnek vissza), az iskolában tilos túlzott sminket hordani (hogy mi a túlzott az nincs megszabva, vagyis minden tanár kénye kedve szerint rendelkezhet), Iskolához méltó viseletben kell megjelenni (de mi az iskolához méltó? Ez annyira nem konkrét, hogy akár még egyenruhát is adhatnak ránk ezentúl), stb. Elméletileg ez a lista a diákok egymás iránti elvárásait fogalmazza meg, és semmilyen szankció nem jár, ha valaki nem tartja be. Hozzátenném, hogy a tanulók ötleteit a listával kapcsolatban egytől egyig elvetették. A listát minden diáknak alá (hangsúlyozom)kell írni. Kérdem én: Milyen álságos dolog aláírással azt a látszatot kelteni, hogy önszántunkból elfogadtuk a listát? Egy szó, mint száz: nincs választási lehetőségünk. Az osztály a javaslatot egyhangúan leszavazta (ez azt jelenti, hogy szó szerint mindenki a nemre szavazott). Tehát az, hogy a diákok egymástól elvárják, hogy pl. ne sminkeljenek és ne hordjanak kivágott ruhákat, nem igaz. Akkor ki is várja el? A tanárok. Kell nekünk etikai kódex? Nem. Ennek ellenére lesz és a tanárok által kitalált dolgokat fogja tartalmazni? Igen.

Megemlíteném még, hogy az iskola vezetősége minden évben összehívja a DÖK-öt (én is tag vagyok), és a diákok javaslatokat nyújthatnak be a házirend módosítására. Ezidáig egyetlen javaslat sem váltott ki semmilyen változást a házirendben. Ennyit a demokráciáról.

Az igazgatóhoz nem fordulhatok, mert nem csinál semmit. Az osztályfőnök nemrég kijelentette, hogy nem foglalkozik velünk mert nincs ideje. A szülők tehetetlenek.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.

Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.16.
A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt
A felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törv...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.14.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
A PDSZ akciósorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, „a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es köznevelési törvény bevezetését követően átlépte azt a határt, amelyen túl má...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.14.
Palkovics László: „szintet lépünk” a szakképzési intézmények fejlesztésében is MTI
Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.14.
Janisch Attila: A gender szak megszüntetése az ELTE-n nem más, mint politikai erődemonstráció
A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a...
(Forrás: Magyar Narancs)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek