OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. november 19.
» Hozzászólások (2)
Címkék:
     

Családom karácsonya

Bertáné Márta Edit óraterv-pályázatunkra küldte el ötödikeseknek készített foglalkozását, melyet az együtt gondolkodásra épít. Az óra az érzelmi feltöltődésen túl különösen jó szolgálatot tesz a gyerekek megismerésében.

„Mit tehetnék érted, hogy
Elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem
A gonosz varázslatot?”

Halász Judit

Téma: Családom karácsonya

Évfolyam: 5. osztály

Javasolt létszám: az egész osztály

Szükséges eszközök: Sztár karácsony CD; fényképek; Koskóczi Mária: Nyugtalanító segítség; illatgyertyák, adventi koszorú; szaloncukor

Előkészületek: A teremben körbe rendezni a székeket, mécsesek, illatgyertyák meggyújtása, sötétítő behúzása, CD bekapcsolása, kör közepére az adventi koszorú elhelyezése. Amikor a gyerekek belépnek, essen le az álluk.

Az óra menete

I. Bevezető beszélgetés

Csoportalakítás: Az 1. mellékletben található fényképeket a terem különböző pontjain helyezzük el. A gyerekeknek az a feladatuk, hogy megkeressék, melyik az a fotó, melynek a hangulata a legjobban hasonlít az ő családi karácsonyuk hangulatához. Ezután megkérjük őket, hogy ahhoz a képhez álljanak, amilyennek látni szeretnék a saját karácsonyukat (4 perc).

II. Ráhangolódás

Megkérjük a tanulókat, hogy szóforgó (kerekasztal) formájában mindenki mondjon néhány mondatot arról, náluk hogyan zajlik a karácsony (10 perc).

III. Problémafelvetés

Felolvassuk Koskóczi Mária történetét (2. melléklet) (5 perc).

IV. Beszélgetés a történetről

A kerekasztal formájában zajló beszélgetés során felelevenítjük a történetet, meghallgatjuk a gyerekek véleményét, és arra törekszünk, hogy a beszélgetés végére egyfajta értékrend alakuljon ki a gyerekekben. A legfőbb kérdés ezen a ponton az, ki milyen felnőtt is szeretne lenni (11 perc).

V. Szituációs játék, felkészülés

Kérjük meg a tanulókat, hogy páros munkában gondoljanak ki más befejezést a történethez (néhány mondatnál ne legyen hosszabb egy-egy jelenet). Játsszák el párban, hogyan köszönték volna meg a segítséget (5 perc).

VI. Befejezések bemutatása

A gyerekek bemutatják páros jelenetüket, majd az osztály közösen kiválasztja, melyik lett a legjobb, legfrappánsabb, legérzelmesebb stb. befejezés. Az értékelés során az a cél, hogy kiemeljük, ki miben nyújtott jó teljesítményt (10 perc).

A feldolgozás tapasztalatai

A mai korszerű iskolával szemben támasztott követelmények között szerepel, hogy olyan embereket neveljen, akik alkalmazkodnak a kor elvárásaihoz, tudásukat maguk építik fel és tartják szinten, fejlesztik tovább. Hajlandók gondolkodni, másokkal együttműködni.

Ezeknek a követelményeknek a konstruktivista pedagógia szemlélettel tudunk csak megfelelni. Ehhez a valóságból kell kiindulnunk, életszerű helyzeteken át kell gyakorolni, problémát megoldani. Ezt változatos munkaformákkal és módszerekkel tehetjük még izgalmasabbá. El kell fogadnunk, hogy nem ismeretközlők vagyunk, hanem segítők, akik a helyes megoldás felé terelgetik tanítványaikat.

Az előzőekben leírt óravázlatot ennek alapján készítettem el.

Az osztály, amelyben feldolgoztam, 31 főből áll. Képességek szerint heterogének, egy fiú küzd tanulási problémákkal (dyslexiás), és hányatott családi körülmények között él 4 tanuló.

Az osztály elsőtől kezdve kooperatív technikákat használt. A téma feldolgozására karácsony előtt kerül sor, jó lehetőséget biztosítva számomra a gyerekek jobb megismerésére. Ám magában rejti annak a veszélyét is, hogy a különböző értékrendű diákok összeütközésbe kerülnek egymással.

Csoportalakítás: fényképek segítségével, meglátják, ki hogyan tölti a karácsonyt, akik egy helyre kerültek, tapasztalatot is cserélnek, jobban megismerve ezzel egymást. A gyerekek is jól ismerik a módszert, szinte azonnal rendeződnek.

Tapasztalat: az átrendeződés csak 3 gyereknél fordult elő, ők a nagyobb tömegben töltött karácsony helyett szűkebb családi körre vágytak. A magányos képet senki nem választotta. Örömmel töltött el, hogy ez az ünnep még mindig őrzi bensőséges jellegét.

II. Beszélgetés a családi karácsonyról, szóforgó: nagyon kedves beszélgetés vette kezdetét, körben ültünk és mindenki elmesélt valamit, ami a karácsonyról eszébe jutott. Voltak vicces történetek, és voltak bensőségesek, sokan a történeten túl érzelmeiket is megosztották velünk.

Tapasztalat: gördülékenyen ment a beszélgetés. Szájtátva hallgatták egymást, együtt „sírtak-nevettek” a mesélővel. Közben kosárban szaloncukrot adtunk körbe és cd-t hallgattunk.

III. Történet felolvasása: én olvastam fel a történetet. Olyan történetet választottam, amely napjainkban játszódik, és bárkivel megtörténhet, ezzel próbáltam közelebb hozni a gyerekekhez a hagyományos értékeken túl a modern értékeket is.

Tapasztalat: a felolvasást döbbent csend követte. Mindenki átérezte a történet drámáját. Kicsit talán meg is fogadták, hogy ők soha nem lesznek ilyen felnőttek, és megtanulnak köszönetet mondani még akkor is, ha nehéz.

IV. Beszélgetés a történetről: ismét a kerekasztal formát választottam; mindenki elmondta, mi ragadta meg a történetben. Ha valaki gondolait már elmondták, passzolhatott vagy kiegészíthette az előtte szólót.

Tapasztalat: erre a feladatra hosszabb idő kellett. Sok minden kiderült belőle, ütköztek az értékek is. Parázs vita alakult ki az ügyvédről, hogy vajon boldog-e. Szerencsére a gyerekeknek mást jelentett a boldogság. Minden kételkedőt sikerült meggyőzni.

V. Szituációs játék: az egymás mellett ülők alkottak párokat. 5 perc felkészülés után meghallgattuk őket. Többféle megoldás született. Voltak nagyon eredeti és vicces gondolatok is. Születtek meglepő fordulatok is, például a hajléktalan nem más, mint előkerült távoli nagybácsi…

VI. Összefoglalás, értékelés: az óra kellemes hangulatban telt. Egymás jobb megismerésén túl képet kaphattam az otthoni állapotokról is. Bepillantást nyerhettem a gyerekek vágyaiba. Megnyugodhattam, hogy az értékrendjük rendben van.

Készítette: Bertáné Márta Edit
Zsombó-Csólyospálos községek Általános Iskolája és AMI
Kós Károly Általános Iskola Zsombó

Tanítás helyszíne: Kós Károly Általános Iskola, Zsombó

(A fenti foglalkozás-leírás az OFOE óraterv-pályázatára érkezett írás szerkesztett változata.)

Mellékletek

1. melléklet: Képek különböző karácsonyokról

2. melléklet

Koskóczki Mária: Nyugtalanító segítség

A fürge esőcseppek vidáman kopogtatták az ezüstszürke Audi ablakait, miközben dr. Radóczki Tamás hazafelé vezetett a kövér pocsolyák borította főúton. Mogorván nézte az előtte vánszorgó, zöld teherautót, s magában szitkozódott. Rémes nap állt mögötte. Délelőtt veszített a tárgyaláson, éttermi ebédje túl zsíros volt, holnap meg viheti a kocsit újra mosatni. Remek. Csak érne már haza...

A Perczel utcában, egy kétszintes, fehér, tekintélyes családi ház előtt egy hajléktalan kuporgott. Hatvan körüli, koszos, rossz szagú. Testét lyukas, vékony, sárga esőkabát védte. Ám kilógó, vastag, őszes szakállát eláztatták a kövér, konokul pergő, nemtörődöm vízcseppek. Antal bácsi – a környékbeli csavargók így nevezték – már évek óta errefelé élt, s legtöbbször e ház előtt húzta meg magát. Egy éve itt gázolta el bozontos, fekete, korcs kutyáját egy Zsiguli. Az öreg a túloldalon lévő akácok alá temette az állatot, s azóta ragaszkodó emlékezet kötötte e helyhez.

Egyébként asztalos volt. Harminc évig dolgozott egy közeli, forgácsszagú kis műhelyben. Ám egy éjjel suhancok felgyújtották üzletét, s mindene porrá hamvadt. Újjáépítésre nem volt pénze, máshol nem talált munkát. Lassan felélte maradék vagyonát, végül eladta szobakonyhás lakását. Az utcára került.

Úgy inna egy csésze, forró, gőzölgő kakaót. Ez járt a fejében, amikor éles csikorgással lefékezett előtte az ezüst Audi. Radóczki, becsapva maga után az ajtót, mérgesen előkotorta belső zsebéből kulcscsomóját, s a kovácsoltvas kapuhoz lépett.

– Menjen már innen! – kiáltott a hajlott öregre, aki arrébb húzódott. – Nem. Ne csak arrébb! Menjen el innen! – förmedt rá újra, miközben kirántotta a kaput. – Miért kell folyton itt ülnie?... Tudom, a kutyája, de nem érdekel – mondta bezárva a kijáratot. – Takarodjon a házam elől! – dörögte még vissza otthona rézkilincsű bejáratából, azzal becsapta a tölgyfaajtót.

Az öreg szótlan maradt. Csak ült tovább áldatlan némaságba bújva, s nézte, amint a haragos, érzéketlen, zúgó eső megtisztítja a járdát.

– A frászért nem megy már el innen ez az öreg – dühöngött Radóczki, miközben néhány száraz bükkfát dobott a téglakandallóba. – Még ilyet... Á, ez már más – dörzsölte össze kezeit érezve a felszálló meleget, miközben lehuppant a halkan percegő tűz elé a fotelba. Ki nem állhatta a hajléktalanokat. El kellene már vitetni ezt is a háza elől.

A december szinte rázuhant a tájra, s karácsony estéjén szürke hófelhők szitálták tele a környéket. Este fél kilencre álltak a mutatók, amikor Radóczki vastag, barna, kötött pulóverben, kezében egy nagy, piros ajándékdobozzal kilépett otthona ajtaján. Barátnője csupán négy háznyira lakott, oda igyekezett a kinti hőmérséklet dacára vékonyan öltözve. Izabella szép, csinos, intelligens nő volt. Ügyvéd, akárcsak a férfi.

Radóczki kilépve a kapun meglátta az átfagyott arcú öreget. A bácsi ott didergett a vaskerítéshez lapulva, egy kukából kotort ócska, műszőr kabátban.

– Boldog karácsonyt! – mondta neki felnézve az öreg, akinek senkije se volt. Ám az ügyvéd némán elhaladt mellette. Néhány napja, amikor fagypont alá esett a hőmérséklet, eszébe jutott, talán beengedhetné az öreget az udvarán álló, néhány négyzetméteres, fűtött üvegházba, ahol a bonszai fáit tartotta. De végül elvetette az ötletet. Ám most, alighogy megtette volna a következő lépést, csizmája megcsúszott, Radóczki háttal a jeges járdának csapódott, fejét a kemény betonhoz verve. Az utca kietlen volt, fagyos és néma. Az öreg odafigyelt a puffanásra. Látta, a fekvő férfi nem mozdul. Feltápászkodott hát a földről, s mozgásra kényszerítve elfagyott, edzőcipős lábait, elindult az ügyvéd felé. Odaérve látta, hogy nagy a baj. A férfi nem mozdult, tarkója vérzett, szemét behunyva tartotta. Az öreg ekkor kihalászta zsebéből utolsó húszasát, s a közeli telefonfülkéhez sietett. Nyolc perc elteltével már éles sziréna verte fel az utca baljós, havas, nyugtalan csendjét.

Radóczki hátát a párnának támasztva feküdt a kórteremben és másnapi vádbeszédének szövegét javítgatta. Már egyáltalán nem fájt semmije. Koponyáján összevarrták a repedést, agyrázkódásának nyoma sem volt, s eszméletét két napja még a mentőben visszanyerte. Arra, mi történt volna vele, ha nem találnak rá, jobb volt nem gondolni. De pont az az öreg... Radóczki nem is igazán tudta, miért, de azóta, hogy a mentősök tájékoztatták, a hajléktalan segített rajta, egyfolytában ez járt a fejében. Kifejezetten nyugtalanította a dolog. Miért nem valamelyik szomszédja vette észre? De akárhogy is spekulált, el kellett fogadnia, az öreg volt az, aki megmentette az életét.

Megköszöni neki. Határozta el végül. Ám amint közeledett hazaengedésének órája, egyre inkább feszélyezve érezte magát. Sehogy se fűlött hozzá a foga, hogy megszólítsa az öreget. Ritkán beszélt hozzá, s akkor sem épp barátkozó szándékkal. De meg fogja tenni, hiszen úriember. S az úriember mindig tudja, mi a dolga.

Délután meg is jött a taxi. Izabellának tárgyalása volt, így nem jöhetett a férfiért. Radóczki különös feszültséggel telve ült a kocsiban. Nem kívánt kötelességére gondolt. Ám hazaérve az ügyvédet váratlan dolog fogadta. Az öreg nem volt sehol. Radóczki kissé csodálkozva, ám annál nagyobb megkönnyebbüléssel lépett be tágas otthonába. Talán mégsem kell hálálkodnia, gondolta. De valahogy mégiscsak foglalkoztatta a dolog, s másnap reggel kocsija mellett állva rá is kérdezett a szintén munkába igyekvő szomszédjánál.

– Ki? Ja, az öreg. Két napja meghalt. Megfagyott az éjjel. Mégiscsak ki kellett hívni a rendőrséget – mondta a szomszéd, akivel az ügyvéd többször is beszélgetett arról, el kellene már távolítani innen az öreget vagy szóval, vagy hatósági erővel.

Radóczkit különös érzés járta át. Sajnálná az öreget? Nem valószínű. Mindig is azt kívánta, ne legyen többé a kapuja előtt. Talán mégis be kellett volna engednie... Ez motoszkált benne még akkor is, amikor leparkolta kocsiját a bíróság előtt. Tíz perc múlva azonban már kezdődött a tárgyalás, s többet nem foglalkozott az öreggel.

Két év telt el. Radóczki még mindig egyedül élt, tárgyalásokra járt, s növelgette vagyonát. Ám ha elhaladt egy hajléktalan mellett, mindig a kezébe nyomott egy tízest. „Isten áldja meg”, mondogatták neki. S olyankor mindig elmosolyodott. Mégiscsak jó ember, gondolta.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

tarczal péter | 2010. február 22.
csatlakozom az előttem szólóhoz.:)
Varga Krisztina | 2010. február 13.
Nagyon tetszik az óraterv! Gratulálok! :)
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.

Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.16.
A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt
A felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törv...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.14.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
A PDSZ akciósorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, „a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es köznevelési törvény bevezetését követően átlépte azt a határt, amelyen túl má...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.14.
Palkovics László: „szintet lépünk” a szakképzési intézmények fejlesztésében is MTI
Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.14.
Janisch Attila: A gender szak megszüntetése az ELTE-n nem más, mint politikai erődemonstráció
A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a...
(Forrás: Magyar Narancs)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek