OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. február 8.
» Hozzászólások (2)

Schüttler Tamás

Szárny és teher – avagy a politikai apátia veszélyei

Választások idején rendszerint megszaporodnak a különböző társadalmi alrendszerek – így többek között az oktatás – helyzetének értékelésével és távlati fejlesztésével kapcsolatos dokumentumok, programok. Az elmúlt két évtized során született ilyen „jövendölések”, agendák azonban igen csekély hatékonysággal tudták orientálni a valóságot, kevéssé hatottak a konkrét kormányzati, fejlesztési folyamatokra. Éppen ezért a közvélemény, még a szűkebb szakmai körök is, egyre fokozódó szkepszissel tekintenek a pártok, a civil szervezetek és más hasonló grémiumok nagy ívű, fontos helyzetértékeléseire, jövőképeire.

A társadalmi nyilvánosság politika iránti érdektelensége, a különböző társadalmi folyamatokban tapasztalható egyre súlyosabb válságtünetekkel szembeni immunitás és apátia azonban azzal a veszéllyel jár, hogy a véletlenül vagy a körülmények szerencsés összjátéka folytán létrejövő fontos dokumentumok is áldozatul esnek a társadalom, sőt mi több a szakma már-már fájdalmas közönyének.

Erre a sorsra jutott például a 2008-ban közreadott Zöld könyv, amely az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal éveken át tartó elemző munkájának nyomán született meg, és számos fontos javaslatot dolgozott ki az iskolai nevelés problémáinak megoldásától a szegregáció és az iskolai kudarcok megelőzésén át egészen az iskola és a munkaerőpiac a mainál sokkalta finomabb, jobb, összehangoltabb viszonyának kialakításáig. Boldogabb országokban egy ilyen Zöld könyv jellegű dokumentumról széles körű társadalmi vita alakul ki, uram bocsá’, értelmiségi hetilapok több hónapon át taglalják az elemzések, javaslatok tartalmát, továbbgondolják, konkrét cselekvési programokká operacionalizálják (értsd aprópénzre váltják) azt, amit a kutatók-fejlesztők az általánosítások szintjén fogalmaznak meg. Nálunk azonban szinte alig-alig bukkant fel a sajtónyilvánosságban mindaz, amit a Zöld könyv megpróbált a közvélemény számára tematizálni.

Az érdektelenség, az agyonhallgatás okaira különböző magyarázatokat lehet találni, például azt, hogy a „kerekasztalt” az önmaga és mások által egyaránt lejáratott, politikailag elhasznált Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hívta életre, s a kutatók-fejlesztők munkáját a hitelét vesztett kormány koordinálta, finanszírozta, sőt magát az elemzést is a Miniszterelnöki Hivatal jelentette meg és tette fel honlapjára.

A közelmúltban épp egy deszegregációs program pedagógusaival beszélgettem, és elkövettem azt a mérhetetlen ostobaságot, hogy a roma tanulók integrációjának lehetséges megoldási módozatai kapcsán megemlítettem a Zöld könyv egyik idevágó fejezetének példáit. Kis híján elszabadult a pokol. „Elég volt ezekből a hülye Gyurcsány seggét nyaló bandákból, ezek csak a maguk pecsenyéjét sütögetik…” – válaszolt indulatosan egy egyébként kedves, negyvenes pedagógusnő, aki mellesleg nagyjából azt a fajta gyakorlatot folytatja, amelyről a Zöld könyvben érdekesen és meggyőzően ír Havas Gábor. „S ha ezt, mondjuk, egy Orbán Viktor által életre hívott kutatói kör írta volna le?” – kérdeztem kicsit kajánkodva a tanárnőt. „Egy kutya mind, nekem ne mondjanak se jobbról, se balról bölcsességeket… Próbálják meg helyettem tizenöt funkcionális analfabéta roma gyerekkel értelmezni a Rómeó és Júliát…”

Most ismét kísért a veszély, hogy felülről, kívülről osztott bölcsesség gyanánt szemlél majd a közvélemény s persze a pedagógusszakma is, egy nagyon értékes, bölcs, szemléletében egyszerre konzervatív, ugyanakkor sok tekintetben előremutatóan új gondolatokat tartalmazó dokumentumot, amelyet a Sólyom László köztársasági elnök által életre hívott Bölcsek Tanácsa dolgozott ki számos jeles szakértő segítségével. A Szárny és teher címmel megjelent dokumentum része egy olyan vitaindító sorozatnak, amely a társadalom legégetőbb kérdéseiben a bölcsek (Csermely Péter, Fodor István, Eva Joly és Lámfalussy Sándor), valamint felkért szakértők által felvázolt gondolatokkal kívánja ösztönözni a vitát, a társadalom érzékenyítését, a lehetséges megoldási alternatívák keresését. Talán nem véletlen, hogy ez az első vitairat a nevelési és oktatási rendszer újjáépítésével és a korrupció elleni harc lehetőségeivel foglalkozik, hisz aligha lehet ma fontosabb annál, mint hogy mi lesz a felnövő nemzedék tudásával, még inkább lelki, mentális épségének megteremtésével és erkölcsi fejlesztésével. A megvesztegetési botrányok, ingatlanpanamák, a közpénzek felhasználásában jelentkező, vérlázító csalások olyan méreteket öltöttek, ami minden tűréshatárt átlép, ami végsőkig rontja az amúgy is csapnivaló társadalmi közérzetet.

E helyütt elsősorban a nevelésre, oktatásra vonatkozó helyzetképet és megoldási javaslatokat ajánlom az olvasó figyelmébe, utalva azonban arra, hogy a bölcsek megoldási alternatívái szorosan kapcsolódnak a korrupcióban kifejeződő morális válságból történő kiútkereséshez is.

Aki figyelmesen végigolvassa az oktatás és a nevelés újjáépítésére vonatkozó fejezeteket, abban bizonyosan megfogalmazódik, hogy a bölcsek helyzetképe, sőt megoldási javaslatai semmi újat nem tartalmaznak. Hiszen ki ne tudná, hogy mennyire nem képes az iskola a tanulók szocio-kulturális hátteréből adódó különbségek kiegyenlítésére; hogy nemzetközi összehasonlításban mennyire gyenge a magyar tanulók szövegértése; hogy mennyire felhígult a felsőoktatás s azon belül a pedagógusképzés; mennyire nincs valós tudásfedezete az iskolai bizonyítványok és a diplomák jó részének.

Mi akkor az új, az előremutató ebben a vitairatban? A Szárny és teher azért jelent fordulatot a hasonló jellegű dokumentumok sorában, mert körvonalazódik benne annak felismerése, hogy az oktatás, de különösen a közoktatás világában jelentkező súlyos problémák megoldása csak a mainál sokkalta nevelésközpontúbb, az értékközvetítést előtérbe helyező szemlélet érvényre juttatásával lehetséges. A vitaanyag egyik legfontosabb gondolati magva az iskola s benne a pedagógus értékközvetítő szerepének hangsúlyozása, annak kimondása, hogy az értékválság kezelésében, a társadalom morális hanyatlásának megfordításában milyen fontos szerep hárul a pedagógusra. A közállapotok megváltoztatása, a közmorál javítása, a bizalom, a szolidaritás, a tolerancia, az emberi kapcsolatokban érvényesülő tisztelet, elfogadás értékeinek erősítésében, rehabilitálásában semmivel nem pótolható funkciói vannak az iskolának, továbbá annak, hogy a pedagógus vállalja személyiségét, saját értékrendjét, s azt minél hitelesebben közvetítse. Ezért tulajdonítanak olyan jelentőséget a „bölcsek” a pedagógusok kiválasztásában és képzésében szükséges változásoknak, a pedagóguspálya anyagi és erkölcsi megbecsülésének, továbbá annak, hogy alakuljon ki egyfajta konszenzusminimum az iskola által közvetített értékek terén.

Valamikor a rendszerváltás – én azért hiszek benne, hogy volt ilyen – hajnalán, a Nemzeti alaptanterv első fogalmazványának szerkesztése idején egy maroknyi lelkes csapat hitt abban, hogy szükség van az iskola által közvetítendő értékek minimumának konszenzusos meghatározására, s írt egy Értékek című fejezetet. Érdekes módon a NAT 1990-es vitája során az akkor még lelkes és reménykedő pedagógustársadalom jelentős hányada fontosnak s – hangsúlyozom – lehetségesnek tartotta egy értékkonszenzus megteremtését. Pedig ez a korszak az értékpluralizmus érvényre jutásának időszaka volt, amikor sokakban élt a vágy, hogy kifejezzék, kinyilvánítsák sajátos, egyedi értékvilágukat. Aztán „valahol utat tévesztettünk”. Voltak, akik konszenzus helyett megint egy meghatározott – bár a korábbihoz képest más előjelű – értékrend egyeduralmát kívánták ráerőltetni a közre; az akkori „felkent bölcsek” erre válaszul meghirdették az értéksemleges iskola ideológiáját, amely jelentősen hozzájárult az iskolai értékközvetítés lassú eróziójához, a tudás- és tanulásközpontú iskola ethoszának vagy inkább doktrínájának majdnem kizárólagos érvényesüléséhez.

A Szárny és teher két évtized után kimondja, hogy az iskola az a hely, az a tér, az a szellemi és érzelmi közösség, amelyben a felnövő embernek a sokféle tudás mellett magáévá kell tennie azt az értékrendet, amely nélkül működésképtelenné, élhetetlen falanszterré válik a társadalom. Ezért jogos a vitairat oktatással foglalkozó részének címe: A nevelés és oktatás rendszerének újjáépítése. Hiszen az értékközvetítés sok tekintetben újjáépítésre, újragondolásra szorul. Számos eleme ugyanis tönkrement, elsivárosodott, ami pedig megmaradt, az többnyire avíttá és hatástalanná vált.

S az újjáépítés kapcsán megint esély van a lassan végtelenné váló acsarkodásra, pedagógiai kultúrharcra, mivel a megelőző évek kormányzásával, társadalmi és gazdasági hanyatlásával elégedetlen politikai erők retorikája is folytonosan az újjáépítésről szól. A fogalomhoz egyre inkább jól körvonalazódó politikai tartalmak kötődnek. S ez éppúgy veszélybe sodorhatja a Szárny és teher-t vitára bocsátó bölcseket meg a köztársasági elnököt, aki felkérte őket. Rájuk vetül a politika, méghozzá megint egy meghatározott politikai irány. Ha Magyarországon ma valami akárcsak érintkezik a politikával, kísért annak veszélye, hogy sokak sokféle módon utasítják el, mivel – mint már utaltunk rá – a politikát bizony ma mélységes apátia kíséri. Többek között ezért sincs most igazi kampány, jobb a visszafogottság, az antipolitikus „politizálás”.

Pedig a Szárny és teher vitairat azért született, hogy beemelje a közbeszédbe azt, ami az oktatásban és a nevelésben megoldásra vár, méghozzá halaszthatatlanul. Ezt a vitairatot nem veheti körül a politikát övező közöny! Ez nem kampánytéma: erről mindazoknak gondolkodniuk kell, akikben az idő és a kor megannyi mételye még nem rágta szét a felelősséget és a tenni akarást.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

HGS | 2010. március 25.
A Szárny és teher és a róla szóló cikk nagyon jó anyagnak tekinthető a vita megkezdéséhez, azonban meglátásom szerint, nem vitatkozni, hanem cselekedni kell. Hibáztathatjuk a politikát a jelen helyzet kialakulásáért, de a politika önmagában képtelen torzulásokat előidézni, a megvalósításban a tömeg játszik szerepet. Talán a mai politikai helyzet kialakulásában, a tudatos állampolgári magatartásra nevelés nem tökéletes megvalósulása is szerepet játszhat. Nem haszontalan annak tisztázása, kinek a feladata megtanítani a társadalom szereplőit a felelős állampolgári gondolkodásra.
A cikk szerzője utal az értékközvetítés meghatározó szerepére,felhívva a figyelmet az újjáépítésre, újragondolásra.
Ezt a gondolatot erősítve a minőségbiztosítás
fontos meghatározó folyamataként hivatkozok a visszacsatolás fontosságára, és a visszacsatolás elmaradásának következményeként kialakuló folyamat eltérésekre melyek komoly torzulását eredményezi a rendszernek, jelen esetben az oktatási rendszerben létrejött, érzékelhető eltérések megjelenése. A nem is olyan távoli múltban az oktatásban működött a szakmai felügyelet, nem volt tökéletes,azonban segítséget adott a tanároknak, intézményeknek arra vonatkozóan, hogy hol vannak eltérések, és ez volt az erénye, persze mint a fentiekben jeleztem, nem volt tökéletes. Ezen intézmény visszaállítása ma aktuális kérdés, a Szárny és teher egyik megállapítása is erre utal, amikor megemlíti a szakfelügyelet megszűnéséből adódó visszacsatolások hiányát, mint az egyik legmeghatározóbb hibalehetőséget. Felveti a gondolatát a szakfelügyeleti rendszer újjá élesztésének, igazából nem konkrét formában, hanem mint lehetősséget.
A következő megállapítása a pedagógus pálya jelenlegi helyzete. Ma az oktatási rendszer ellenőrzése felszínes, sok esetben lehetővé teszi a tanári pályára alkalmatlan emberek rendszerbe kerülését, akik hozzáállásukkal, a pedagógussal szemben támasztott elvárásokkal, - mint a feltétel nélküli elfogadás, empátia, kongruencia,- képességekkel nem rendelkeznek.
Mára a pedagógus pálya devalválódott, évekkel ezelőtt a legalacsonyabb pontszámmal lehetett bekerülni a képzésbe.
„A ténylegesen megvalósuló képzés minőségét nem ellenőrzi senki.”, fogalmaz a Szárny és teher.
A minőségbiztosítási rendszer alkalmas figyelemmel kísérni az oktatás folyamatát, a kialakult eltéréseket és azokat előidéző okokat feltárni, és a pedagógus szakmával közösen hatékony működésre fogni. „… van olyan út, amely az oktatásba fektetett pénzt és humán erőforrást felelősen kezeli, és nem pazarolja el.”(Szárny és teher)
Mit teszünk annak érdekében, hogy ez az út járható legyen? Akik már most is ezen az úton haladnak azok véleménye mennyire meghatározó a folyamatok tervezésében és főleg a megvalósításában.
Varga Zsuzsanna | 2010. február 10. | hanko[pont]zsuzsa[kukac]gmail[pont]com
Abban a biztos tudatban hírdettem meg az előző vitaanyagot (Zöld Könyv), közösségi oldalakon is, hogy egy nagyon gyors párbeszéd kezdődjön. Néhány formát is javasolva elégedetten dőltem hátra, szinte magától megy majd. Hát...két fő jelentkezett. A baj csak ott keresendő, ahol van: tehát mindenhol, társadalmi bajainkat jószerivel már viccbe sem sűrítjük. A jó fejlesztések, ajánlások fennakadtak a korrupció hálóján, az elkötelezettek, felkészültek meg kirekesztődtek, így megoldás mondanánk a politikai-,szervezeti, pályázati,- civil stb. fórumokon van. Nos nem csak, hogy ott nem nagyon látszik, de a jogorvoslat is kibicsaklik. A szándék eltörpül,kedv sincs, ki hallgatja meg az igazságot?! Politikusaink a Bölcsek javaslataiból pedig kiragadnak egy ütős mondatot, amely önmagában azonnali ellenérzést kelt, hát vitára aztán biztosan nem alkalmas. Tönkre tették a Pedagógiai Szakmai Szolgáltatókat (jelentem közös erővel)akik ezeknek a hatékony párbeszédeknek otthona, háttere, biztosítéka volt. Új típusú hálózati tanulás modelljüket, hálózat szervezést, jó gyakorlat terjesztését pedig nem folytathatták tovább. A Szárny és teher megrendelhető az elnöki portálról, mindkit bíztatok, első kézből tájékozódjon, neten is olvasható. Vitát, de csak tiszta forrásból!!!!!!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.18.
“Kékgalléros szakmunkásokká fokozták a pedagógusokat, miközben teljesen szétzuhan a társadalom”
Az bürokratikus centralizációnak az volt a velejárója, hogy ha bármilyen probléma fölvetődik a közoktatásban, az automatikusan a kormányzatra hullik vissza, hiszen minden döntési kompetenci...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.18.
Öt megyében nincs egyetlen gyermekpszichiáter sem
A budapesti fölény mellett érdemes megnézni, hogy például Győr-Moson-Sopron megyében több mint négyszer annyi pszichiáter dolgozik, mint mondjuk Baranyában, hogy Pest megyében több mint...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.18.
Knausz Imre: A tanár tudása. Három bálványról
Mi következik mindebből? Szerintem két dolog. Az egyik, hogy az egyetemeken sokkal intenzívebb kapcsolatra van szükség a szakismereteket és a pedagógiát oktató személyek és szervezeti egys...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
L. Ritók Nóra: Őszinte kitárulkozás vagy rasszizmus?
Az egyik tantestületben, amikor belekezdtem a mondandómba, egy pedagógus folyamatosan félhangosan kommentelte a mondataimat. Többször megálltam, kértem, mondja akkor hangosan. Mondta (lásd fentebb...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
Ki van a margón kívül? Kutatás – Büszkeségi újnacionalizmus vagy erősödő nemzettudat
Nemzeti érzéseik mellett fiatalok beszéltek a tanuláshoz, a munkához, a családhoz és a gyerekvállaláshoz való hozzáállásukról, elmondták, mit gondolnak a kultúráról és a politikáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Kibővíthetik a Digitális iskola programot
Jelenleg 280 tanodában nyolcezer gyereket érnek el országszerte, jövőre pedig első alkalommal költségvetési támogatásban is részesülnek a tanodák, 2,5 milliárd forint állami forrás jut...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.18.
Eltitkolt fiatalok nyomában
Két évig titkolta a kormány a 2016-os ifjúságkutatás adatait, amely szerint a 15–29 évesek az egyik legégetőbb problémának a kilátástalanságot és a létbizonytalanságot tartják. Szakemberek...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.11.18.
Fekete-Győr kiosztotta a rektorokat, tanárokat, orvosokat
Egységbe kell rendeződni, ha változást akarunk. Mi itt vagyunk, de nem vagyunk elegen a változtatáshoz, szükségünk van rájuk is, folytatta. "Orbán az erő nyelvén beszél, az erő nyelvén...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek