OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. február 10.
» Hozzászólások (4)

Hanczár Gergely

Étteremügy?

Miért tudunk mindig jóízűen enni?

Magyarországon 4645 étterem van. Ennek döntő többsége önkormányzati tulajdonban van, bár van pár alapítványi fenntartású is. Az önkormányzat köteles valamilyen formában a településén élőket étteremmel ellátni. Vagy legalább valamilyen társulásos formában a szomszéd településsel.

Az önkormányzat nevezi ki az étteremvezetőt, általában négyévente. Minden étterem vezetője és minden alkalmazottja adott bértábla szerint kapja a fizetését. Az étterem vezetőjének legalább ötévnyi szakácsi tapasztalattal kell rendelkeznie, azonban lényegében semmiféle menedzsment, HR, logisztika, vállalatfejlesztési szakértelem nem kötelező. Akárcsak az ötvenes években, amikor a legjobb vájár értelemszerűen idővel bánya-üzemvezető, bányakapitány kellett, hogy legyen. Sajnálatos módon ez az egyébként tökéletes módszer mára már csak az étteremügy területén maradt meg, ahol pont úgy működik, ahogy az el is várható az ilyen tökéletes vezetőválasztási módszerektől.

A HR szakértelem egyébként sem fontos, hiszen kirúgni senkit sem lehet, hacsak nyilvánosan bele nem hugyozik a salátába, felvenni meg fel kell, aki végre hajlandó jelentkezni. Az önkormányzat gyakran pillanatnyi személyes érdekek alapján választja ki az éttermek vezetőjét, ami köztudomásúlag az egyik legjobb eljárás. Az étterem vezetője kizárólag erkölcsi értelemben motivált az étterem működtetésében. Ezért nem szükséges a menedzsmentbeli szakértelem sem.

Logisztikához sem kell értenie, mivel kénytelen úgyis közbeszerzésből beszerezni mindent, ami garantálja az árakat. A közbeszerzés azért fontos, mert ha a vezető érdekelt a cég nyereségességében, akkor saját barátaitól fog drágán vásárolni, hogy veszteséges legyen. Egészen más a helyzet ott, ahol a vezető anyagilag nem motivált az éttermének sikerében: természetesen a legjobb árakért fog keményen megdolgozni.

Azért szerencsés egyébként, hogy az önkormányzat üzemelteti az éttermeket, mert így a felújítások, átépítések és mindennemű fejlesztések keretében az önkormányzat a saját érdekeit, saját barátait tudja szem előtt tartani, és nem kell az étterem csip-csup érdekeivel foglalkozni. Egyébként is: örüljenek annak, ami van.

Az állam eldönti, hogy ki milyen konyhaműveletre alkalmas. Papírt ad róla, és onnantól kezdve meg sem nagyon lehet kérdőjelezni, hogy ő azt jól csinálja-e. Egy étteremből csak azért kirúgni valakit, mert folyton leéget valamit, az elképzelhetetlen. Gondoljunk csak bele, hogy hova tartana a világ, ha csak azért, mert valaki pocsék szakács, nem dolgozhatna szakácsként?

A szakács fizetése az életkor függvénye. Semmilyen módon nem veheti figyelembe az étterem vezetője, hogy hogyan főz, hogy hány vendéget vonz a működése, hogy mennyire elégedettek vele, hogy mennyire főz egészségesen, mennyi kreatív ötlete van, mennyire segíti hatékonyan üzemelni a szervezetet, aminek része.

Az állam megszabja a minimál étlapot is. És csomó egyéb, amúgy ésszerűnek tűnő követelményt is meghatároz, ami az éttermek tömeges bezárásához vezetett a közelmúltban. Ennek eredményeként kisgyerekek a napi betevőért a volán által sújtott területeken is utazhatnak rogyásig, kelhetnek végre hajnalban éhesen, hogy utána megtanulják, hogy milyen jó közösségi élmény tud lenni egy szép sárga busz.

Az állam azt is meghatározza, hogy egy darab embernek mennyiből kell jóllaknia. Minden étteremnek ugyanannyiért kell főznie. Hogy az ország ugyan kicsi, de annál nagyobb, semmint hogy homogén legyen, azt itt nem kell figyelembe venni. Minek?

Szabott a recept, szabott az étlap, szabott az ár. Miért is kéne ide kreatív elme? A szakácshivatás, illetve a mosogatáshivatás, a pincérhivatás, a zöldségelőkészítő-hivatás, tálaláshivatás mind-mind alapvető emberi értékeken alapul, életcél önmagában is, ezért is nem szükséges kifizetni. Hiszen aki egyszer rászánta magát, úgyis ezt fogja csinálni.

Sajnos ismerünk eretnekeket is, akik csak a pénzért képesek otthagyni ezt a nagyszerű hivatást. Nyilván nem is volt bennük a mások táplálásához szükséges elegendő hivatástudat. Pedig meg volt nekik előre a recept, az ár, az étlap, csak eljárni kellett volna. Mi kellett volna még?

A konyhai bértábla előnye, hogy a külföldi gyakorlat vagy más területen szerzett tapasztalat nem számít bele. Ha valaki oly alattomos, hogy pár évig alapítványi üzemeltetésű konyhán dolgozik, az meg is érdemli, hogy onnan többé vissza se jöjjön, vagy ha visszajön, élete végéig nyögje havonta. Ki tudja, miféle mocskos üzelmeket, bűnös igényeket szolgálnak ott ki? Ők nem a „köz” alkalmazottai!

A konyhai bértábla azért is jó, hogy kor szerint progresszív, mert ha bezárnak egy éttermet, akkor az öregeket senki sem fogja felvenni, mert két fiatalt kap ugyanannyiért, hiszen drágák, így mehetnek isten hírével a nagy tapasztalatú szakácsok. Ez az energiatakarékosság: „kiégett ötvenesemet két huszonötös izzóra cserélném”. Nagy szerencse, hogy a huszonötös izzók annyira alacsony fizetést kapnak, amennyivel főleg a drágább nagyvárosokban nem tudnak életben maradni. Így kedvükre dolgozhatnak éjszaka, nem kell tompító alvással tölteni az idejüket. Azért is jó így, mert legalább nem foglalkoznak a saját fejlődésükkel, így aztán szemükre lehet vetni pár év múlva, hogy elmaradottak, lelkileg és testileg is egészségtelenek, nyomorultak, idegesek, hullik a hajuk, pedig a tökéletesen előírt receptbe nem is volt beleírva, hogy a tejbedarába haj kéne. Szabotőrök.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2010. február 21.
Ifjúsági szakácsversenyt rendeztek (a hírek szerint ez a 17., ld.: http://www.educafe.hu/index.php?cikk=11066). A szervező egyesület elnöke elmondta a rádióban, hogy a magyar konyha nimbusza erősen megfakult az utóbbi időben. Íme két ok, amire ez visszavezethető: 1. a szakácstanulóknak idős oktatók elavult ismereteket közvetítenek, 2. nincs elég pénz a színvonalas konyha által igényelt alapanyagok beszerzésére. Ennyit az "étteremügyről"...
hanger | 2010. február 12. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
Ax, a kedvedért kiegészítettem:
"az éttermekben számos elhivatott szakács dolgozik. szabadidejüket is az étteremben töltik. az okoz nekik boldogságot, amikor a tűzhelyet mondjuk egy napsütötte szombat délután, a szabadnapjukon tudják tisztára sikálni." :)
jó lesz így?
ax | 2010. február 11.

Bocs, Gergő, érzem, hogy várod a reakciókat, bocs, ofoe, hogy sehol sem vagyok, de a t.köm kivan... Most megint rogyásig dolgoztam, saját -önelfogult- meglátásom szerint óriási értéket teremtve (nyilván a szabadidőmben) - számít ez valahol?
Egy ismeretlen kislány néhány hete betéved a műsorpróbámra úgy, hogy majd szétesik, hogy majd' kiesik a rágó az ellazultságától, aztán a műsoron úgy áll ezer nézővel szemben, mintha az élete múlna rajta - na ezért érdemes élni, csak hát iskolám se lesz rövidesen...
Szóval most alkalmatlan vagyok építő kommentekre, de azért olvaslak. És kíváncsi lennék pl. a Mérő-féle cikkről a véleményedre (a matematikatanítás feladatáról).
hanger | 2010. február 11. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
az "ügy" toldalék igazán érdekes a nyelvünkben. talán az a legszembeötlőbb, hogy "oktatás-ügy" van, viszont "fodrász-ügy" "benzinkút-ügy" "étterem-ügy" "ábécé-ügy" nincs. egyébként "egészség-ügy" is van. vajon nem akarunk-e elgondolkodni azon, hogy mi okozza, hogy bizonyos "ügy"-ek vannak, bizonyosak meg nincsenek. "nyelviskola-ügy" sincs. mondjuk tény, hogy igencsak kevés az önkormányzati nyelviskola.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.20.
Jó reggelt: az MNB beleszállt a kormány oktatáspolitikájába
Különösen érdekes, hogy az MNB szerint rövid távon nem apellálhatunk a demográfiai robbanásra (már csak azért sem, hiszen a mostanában születő gyerekek meglehetősen sokára válhatnak munkaer...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.20.
A NAT-ot újra kell fogalmazni Pedagógiai nézetek vegyítése pszichológiai elvárások leírásával kérdésessé teszi a hitelességet
A „tanulókra” vonatkozó részek erősítik azt a benyomást, hogy részvételüket a pedagógiai folyamatban avítt pedagógiai szerepfelfogás alapján határozzák meg: „A tanuló megtanulja...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.20.
A lehető legrosszabb időpontban szűnik meg a legnépszerűbb nyelvvizsga
A TIT weboldala miután megemlíti a tényt, hogy megszűnik a TELC, rögtön azzal igyekszik árnyalni a képet, hogy egy másik, „hazai fejlesztésű, államilag akkreditált számítógépes vizsg...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.20.
Felpörgött a CEU Bécsbe költöztetése, Soros már az oktatási miniszterrel tárgyal
Vasárnap Sebastian Kurz osztrák kancellárral találkozott Soros György, hétfőn pedig már az oktatási miniszterrel egyeztetett a CEU bécsi költözéséről - számolt be az RTL Klub Híradója...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.20.
Új tantárgyat kezdeményeznek
Az Emberi Méltóság Központ és a CitizenGo szervezet kezdeményezi, hogy jelenjen meg a családi életre nevelés az új Nemzeti alaptantervben. Az erről szóló petíciót Kásler Miklós, az emberi...
(Forrás: Infostart)
--
2018.11.20.
Új Nemzeti Alaptanterv: az MTA és a PDSZ is halasztást kér
A NAT korszerű, gyermekközpontú, a XI. század várható kihívásaira felkészítő folyamatokról szól, de olyan ideális iskolai körülményeket feltételez, amelyek még messze nem biztosítottak...
(Forrás: Infostart)
--
2018.11.20.
A magyar nyolcadikosok szerint a szüleik igen, a tanáraik kevésbé adnak a véleményükre
Leginkább a családjuk kíváncsi a véleményükre és világ dolgairól is elsősorban a szüleiktől informálódnak a nyolcadikos (13-15 éves) gyerekek - áll az UNICEF Magyarország az ELTE TÁ...
(Forrás: index)
--
2018.11.20.
Megvannak az év leginkább szülőbarát pedagógusai
Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete 2013-ban alapította és adta át először a Varga Gábor-díjat, hogy emléket állítson az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimná...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.20.
Schmidt Mária megmondta, milyen történelemoktatást szeretne a NER-ben
Schmidt kijelentette, szerinte a történelemoktatás célja:öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése. Múltunk megismertetése és értő elemzése révén minden tanuló erőt meríthet nemzet...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek