OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. június 28.
» Hozzászólások (0)

Mit és hogyan tanítsunk a kortárs magyar irodalomból?

„Hézagpótlás” nem csupán irodalomtanároknak

Partnereink, az Aula.info és a Magyartanárok Egyesülete gondozásában valóban hézagpótló kötet jelent meg a kortárs irodalom tanításának lehetőségeiről gyakorló magyartanárok tollából, Hézagpótlás címmel. Nemcsak a kötetet, de a róla szóló diskurzust is ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A Gondolat-jel című műsor legutóbbi adásában a közelmúltban megjelent Hézagpótlás című kötet1 apropóján beszélgetés Fenyő D. György és Stribik Ferenc magyartanárokkal (a kötet szerkesztőjével és az egyik szerzőjével). A téma a kortárs irodalom tanításának szükségessége és mikéntje volt. Nem csupán szűken értelmezett szakmódszertani kérdésről van szó, hiszen a szépirodalmi műveknek a nevelésben játszott szerepe vitathatatlan. S itt nem csupán az értékorientációra vagy az erkölcsi nevelésre gondolok, hanem arra s sajnos egyre inkább háttérbe szoruló lehetőségre, amit egy-egy közös élményként megélt vers, novella, film a tanár-diák kapcsolat alakulásában jelent.2

A következőkben közre adunk néhány az említett kötet szerzőitől származó gondolatot abban a reményben, hogy folytatódik a témával kapcsolatos együttgondolkodás. (A kiemelések a honlap szerkesztőitől származnak.)

„Irodalomtanárként, magyartanárként természetesen ez a legfontosabb, de nevelőként, tágabb összefüggésekben gondolkodva az irodalomtanítás is csupán eszköz, mint ahogyan a tárgy maga is csak az egyik eszköze a nevelésnek. Sokféleképpen lehet bánni vele. Lehet elszigetelt terepe a szaktárgyi tanításnak, de lehet az asszociatív gondolkodásra nevelés iskolája is. A komplex, problémamegoldó gondolkodás, a két agyfélteke egyszerre megmozgató kondicionálás, a hálózatos gondolkodásra nevelés korunk megújulást kereső pedagógiájának nagy feladata és kihívása. A tárgyi, dologi eszközök sokasága, az elektronika, a digitalizáció nyújtotta lehetőségek gigabájtokkal mérhető tömege áll szemben a konvergens gondolkodást erősítő berögződésekkel. A problémamegoldó, nem elsősorban piaci értelemben innovatív, divergens gondolkodás kialakítása a sokoldalú, erős személyiség nevelésének lényeges eleme.3 Ennek szorgalmazása az iskola feladata. Sokféle összetevője van, melyek közül szaktanárként a tantárgystruktúra és a tárgyon belüli építkezés lehetőségei a legfontosabbak, melyekkel óráról órára találkozunk. Ezen belül a kortárs irodalom, a kortárs magyar irodalom tanításának ügye kulcsszerepet játszik”. (Szakács Emília)

„Kortárs irodalmat tanítani problematikus. Problematikus, hisz maga a fogalom(?) is az. Mit jelent az, hogy »kortárs«? A vizsgakövetelmények szerint a »kortárs« az 1980-tól napjainkig tartó időszakot jelöli4; vagyis mindössze időbeli kritériuma van, figyelmen kívül hagyja az irodalmi művek nyelvi-poétikai megalkotottságát, kódrendszerét. Így beletartozhat a magyar kortárs irodalom posztmodern vonulata, de választhat a szaktanár olyan műveket is, amelyek inkább az irodalom hagyományosnak nevezhető irányához kapcsolódnak. (A posztmodern és a hagyományos fogalma persze szintén pontatlan.) A választás lehetősége azonban ebben az esetben nemcsak szabadságot jelent, hanem egy olyan döntést is, amelyet szinte fogódzók nélkül kell meghoznia a tanárnak. Fogódzók nélkül, hiszen a kanonizáció folyamata szükségképpen kezdeti, bizonytalan fázisban van; autoritásként a »biztosnak« nevezhető irodalmi hagyomány (és az ehhez kapcsolódó tankönyvek) helyett »csak« a kortárs recepcióra és a saját jó ízlésére támaszkodhat a magyartanár. Az a magyartanár, aki klasszikusokon nevelődött, és szeret biztos lenni abban, hogy értéket közvetít. Melyik kortárs szerzőt, művet válassza tehát? Hogy igazodjon el egy olyan közegben, ahol a megszokott, jól megtanult és jól megtanítható értelmező rendszerei egyébként is csődöt mondanak?” (Loj Zsuzsanna)

„Mit is várunk el középiskolás, mondjuk, érettségi-közeli tanítványainktól irodalomértés, irodalomismeret terén? Ha sokéves tanári tapasztalataimnak hihetek, akkor igen sokfélét, igen sokféle szinten. Elvárjuk tőlük a lexikális tudás elég tekintélyes súlyú, (kikerülhetetlen, de mégiscsak) telefonkönyvét: életrajzokat, korszakokat, köteteket, évszámokat; műnemeket, műfajokat; poétikai, retorikai, kommunikációs, és a többi alapismereteket – igen sokféle szinten. Rosszabb esetben még az irodalom vagy egyes művek „szeretetét” is elvárjuk, ha meg nem is követelhetjük. Gimnazistáink pedig, legalábbis nagy többségük, a „valódi életre” hangoltabbak, gyakran nem is értik meg, miről beszélünk nekik, mitől lelkesít bennünket egy-egy különösen jól eltalált jelző, vagy hihetetlenül pontos, kegyetlenül éles kép. A legtöbben nem érzik magukat „az erősebb lét közelében”, ha jó szövegeket tálalunk elébük, és hogy a nemértésből milyen hamar fakad az elutasítás, sajnos mindannyian tapasztalhattuk”. (Kristóf Tünde)

„Mi is a probléma a kortárs irodalom tanításával, miért mondunk le róla igen gyakran? Természetesen első válaszunk az időhiány. Másodszor, legyünk őszinték, sokunknak hiányoznak a biztos fogódzók: ki beszélhet itt még kánonról, „bombabiztos” elemzésekről, kész anyagokról, amelyek más témánál adottak? Szinte még a mostanában oly sokat kárhoztatott életrajzok is hiányoznak: sehol nem találhatók azok a fontos apróságok sem, amelyekkel színesítjük az órákat, közelebb hozzuk a műveket, esetleg mi magunk is (minden szakmai riogatás ellenére) jobban megértjük azokat. Gyakorlati gondok is adódnak: a kortárs műveket sokkal nehezebben tudjuk kézbe adni. A szöveggyűjtemények, amelyek – tisztelet a kivételnek – amúgy is bosszantóan egyformák és konvencionálisak, fénymásolásra kényszerítenek, hosszabb lélegzetű alkotást pedig a könyvtárakban még nem, vagy csak nagyon kevés példányban lehet beszerezni.5

Nézzük, mi van a mérleg másik serpenyőjében. A teljes szabadság, a válogatás végtelen lehetőségei. Éppen az, hogy nem vagyunk a kánon, a szokások, a standard érettségi tételek által gúzsba kötve, sem a szerző személyét, sem a tárgyalt művet illetően. Nem megy el az életrajzzal egy csöpp idő sem, sem pedig energia arra, hogy diákjaink figyelmét az elemzésre irányítsuk.” (Hídvéghy Zsuzsanna)

Adatlap

Cím: Hézagpótlás
Alcím: A kortárs magyar irodalom tanítása
Sorozat: Könyvtár és katedra
Szerkesztő: Fenyő D. György
Szerzők: Giriczné Szép Ildikó, Hermányi Gabriella, Hídvéghi Zsuzsanna, Homa-Móra Éva, Horváth Anikó, Korda Eszter, Kristóf Tünde, Loj Zsuzsanna, Molnárné Vámos Katalin, Németh Mária, Ökördi Réka, Pintér Karolina, dr. Somogyi Erika, Stribik Ferenc, Szakács Emília

Kiadta az Aula.info Kft. 2010-ben.

Jegyzetek:

1 A kortárs magyar irodalom tanítása. Szerkesztette: Fenyő D. György. A Könyvtár és katedra c. sorozat 3. kötete. Aula Info Kiadó, 2010.

2 A rádióinterjú kapcsán már vita is indult honlapunk Üzenő rovatában.

3 Kreativitás és intelligencia. Consultation magazin, 2001/5.

4 Közép- és emelt szintű vizsgakövetelmények magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. (I. RészIetes vizsgakövetelmények. B./ Ismeretkörök. 1. Irodalom. 2.1.4. pont)

5 Hagyatkozhatunk továbbá Magyar Elektronikus Könyvtárra vagy a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjára, amely ebben a témában nagyszerű segédanyag.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.14.
Magyarországon oktatni talán, integrálni biztos nem lehet finn módra
„Bármilyen impozánsak is az eredményeik, nem lehet az északi országok oktatási programját egy az egyben magyarországi feltételek közé átemelni” – hangsúlyozta a keddi konferencián...
(Forrás: Qubit)
--
2018.11.12.
Szülők a tanárhiányról: bölcsész tanít matematikát, tesitanár magyart
Az utóbbi időben rengeteg adat látott napvilágot arról, mekkora a pedagógushiány az országban, a kormány azonban hárított. A reakció szerint természetes a fluktuáció, nem beszélhetünk...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.11.12.
Pálinkás József: "Igen, a piacgazdaságot meg kell védeni"
Én úgy látom, hogy a digitális fejlesztések inkább az eddigi folyamatok továbbvitelét jelentik majd, semmint alapvető fordulatot a gazdaságban. Olyan folyamatokat és tevékenységeket is gé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.12.
Leszakadás fenyegeti Magyarországot – figyelmeztet az MNB
Átfogó reformokat sürget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy a gazdaság érdemben folytatni tudja felzárkózását Ausztriához képest – ez derül ki a most publikált Növeked...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.11.
Igyekeznek csökkenteni a pedagógusok terheit
A köznevelésért felelős helyettes államtitkár szólt arról is, ösztönzik, hogy minél többen válasszák a pedagógusi hivatást, illetve a pályaelhagyók visszavonzásának fontosságáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.11.
Egyre többen csatlakoznak az ELTE TÁTK-on szerveződő "sztrájknaphoz"
Az ELTE kommunikáció, filmtudomány és esztétika tanszékének oktatói is csatlakoznak az ELTE Hallgatói fórum is lesz az ELTE TÁTK-on. A társadalomtudományi karon november 14-én délelőtt...
(Forrás: Eduline)
--
2018.11.11.
Mészáros Lőrinc: Mi nemcsak labdarúgókat képzünk, hanem embereket nevelünk
„Nemcsak a testet, de a szellemet is építeni akarjuk” – írta a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia oldaAkadémistáink immár nemcsak iskolai műveltséget és labdarúgótudást kapnak, hanem...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.11.
Megint átalakítaná a kormány a szakképzést
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint az átalakítás célja, hogy a szakképzés vonzó karriert nyújtson a fiatalok számára. Új...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.11.10.
Nagyon ideges mindenki – Lovász László: Többször felmerült bennem a lemondás gondolata
Ön tudja értelmezni, hogy mi az a határ, amit a kormány szerint az MTA egyes munkatársai átlépnek? Van ilyen határ egyáltalán?– Elsőre a társadalomtudományok jutnak eszünkbe, pedig a k...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek