OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. július 1.
» Hozzászólások (0)

Dr. Kronstein Gábor

Dialógus a kölcsönös megértésről

A választások óta a vallásos pedagógia teret nyer a gyakorlatban. Felemelték az egyházi iskolák állami támogatását. Megkönnyítették a fenntartási nehézségekkel küzdő önkormányzatok részére, hogy óvodáikat, általános iskoláikat egyházi alapítványok kezelésébe adják. Az új nemzeti alaptantervben kiemelt szerepet kap a hit, a vallásosság, illetve az egyházak szerepe. A tárgyalás folyamatában lévő új médiaalkotmányban erősebb hangsúlyt nyer a hit védelme. Ha megszületik az új magyar alkotmány, annak bevezetője nyomatékosan állást foglal a hit méltatása, a hit, illetve az egyház(ak) kiemelkedő történeti érdemei mellett. E folyamat elindult, bár nyilván szakaszosan fogják bevezetni. Más forrásokból tudhatjuk: az osztályfőnöki munka jelentősége megnő, s a pedagógusok egyre gyakrabban fognak találkozni vallási témákkal, e témákkal kapcsolatban pro vagy kontra elfogultságokkal, előítéletekkel, érzelmi-indulati érveléssel, tehát a pedagógus állásfoglalása kikerülhetetlen.

Jürgen Habermas – Joseph Ratzinger: A szabadelvű állam morális alapjai: A szekularizálódás dialektikája az észről és vallásrólKönnyebb és meggyőzőbb érvelniük, ha még idejében megismerik vitathatatlan szellemi tekintélyek türelemre, megértésre, együttműködésre irányuló véleményét. Két szellemi tekintély folytatott 2004-ben párbeszédet a (katolikus) egyház és a szekularizált állam kapcsolatáról – humanista együttműködéséről. Egyikük Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa, a bíborosi kollégium dékánja volt, akit alig egy évvel később pápának választottak. Dialógustársa Jürgen Habermas professzor, ugyancsak filozófus, aki azonban nem a teológia, hanem a szociológia irányából művelte a bölcseletet.

Mi nem tudhatjuk még, hogy a közeljövőben csak hangsúlyeltolódásra kerül-e sor Magyarországon a szekuláris állam keretei között, avagy ennél mélyebb átalakulással kell majd szembenéznünk. A kis terjedelmű könyv egyik oldalon a szekuláris állam újabb tapasztalataiból indul ki, hirdetve, hogy a mai – úgynevezett posztszekuláris fejlődési szakaszban a türelmetlenség elavult a vallással szemben. Egyházi oldalról viszont az a felismerés nyitott utat a toleráns párbeszédhez, hogy – mint a bíboros kifejtette – a dogmáiba belecsontosodott egyház kóros tüneteket mutat, miként a felvilágosodásra visszanyúló ész elmeszesedett világmagyarázata ugyancsak elfajulási jelekkel rendelkezik. Mind Ratzinger, mind Habermas érzékeltetik, hogy Európa, az európai kultúra hanyatlását a fundamentalizmus sietteti.

A két nyílt szellem érvelését a kötetből érdemes megismerni. Én csak arra vállalkozom, hogy dialógusukból az egymás felé hajló – összefoglaló jellegű – gondolatsorokat idézzem.

Habermas:

„Az államhatalom világnézeti semlegessége, amely minden polgár számára egyforma etikai szabadságot ad, nem egyeztethető össze azzal, hogy a politika általánossá tegye a világ szekularizált szemléletét. Nem szabad kétségbe vonni a vallásos világképek elvi igazságképességét, sem a vallásos emberek azon jogát, hogy a vallás nyelvezetével élve szóljanak hozzá a nyilvános eszmecseréhez. Sőt, tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a vallás nyelvén megfogalmazott gondolatokat a nyilvánosság más szereplői számára nyelvileg hozzáférhetővé tegyék. Ez a liberális politikai kultúrában elvárható.”

Ratzinger:

„Messzemenően egyetértek azzal, amit Habermas úr a posztszekuláris társadalomról,  mindkét oldal tanulási szándékairól és önkorlátozásáról kifejtett. A vallás kóros tüneteket mutat, amelyek felettébb veszélyesek, és elkerülhetetlenné teszik, hogy a vallást olykor ellenőrizzük, időről-időre megtisztítsuk és rendezzük. Mérlegeléseink során az is megmutatkozott, hogy az észnek is megvannak a maga kóros tünetei. Ilyen az ész gőgös elbizakodottsága, amely nem kevésbé veszélyes, mint a teológiáé. Sőt, az atombomba és az embergyártás miatt még fenyegetőbb is. [...] Ha az ész teljesen emancipálódik, és elveszíti tanulási képességét, ha lemond arról, hogy máshoz mérje magát, akkor rombolóvá válik. Ezért az ész és hit, ész és vallás szükségszerű korrelációjáról beszélnék, amelynek keretében a kettő egymás kölcsönös gyógyítására és megtisztítására hivatott, mert mind a kettőnek kölcsönösen szükségük van egymásra, és ezt mindkettőnek el kell ismernie. Ha ezt az alapszabályt a gyakorlatban korunk interkulturális kapcsolatába helyezzük, akkor az egymással együttműködő keresztény hit és a nyugati, szekuláris racionalitás el fogja kerülni a hamis Európa-központúságot. A nyugati kultúra mindkét nagy összetevője számára egyaránt fontos, hogy figyeljen a többi kultúrára, ne helyezze magát eleve fölébük, hanem olyan polifon korrelációs viszonyt kíséreljen meg kialakítani velük, amelyben ők maguk is nyitottá válhatnak ész és hit lényegi komplementaritásának elfogadására.”

Nem kétséges, hogy e ponton a bíboros az iszlám fundamentalizmusra gondolt, s valamennyi vallás és világi meggyőződés humanizálásának látomását tartotta szem előtt. Utópia? Lehet, szinte-szinte bizonyos. Az azonban ajánlatos, hogy a mai magyar szegényes, de mégis pöffeszkedő provincializmusunk uralma idején a pedagógusok támaszkodjanak azoknak a nagy szellemeknek tanácsaira, óvásaira, akik enyhítő kötést képesek tenni a mi kis kultúrharcaink fájdalmas konfliktusaira is.

Jürgen Habermas – Joseph Ratzinger: A szabadelvű állam morális alapjai. A szekularizálódás dialektikája az észről és vallásról.
Gondolat, Budapest, 2007. 51 o.

Az idézetek a mű 32., illetve a 46-48. oldalról valók.

Dr. Kronstein Gábor

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok....
(Forrás: index)
--
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tá...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2019.01.16.
A túlóra-szabályozás nem vonatkozik a tanárokra
Az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma az üggyel kapcsolatban lapunknak elmondta, a tárca is a hét végén, a sajtóból értesült a PDSZ azon döntéséről, hogy sztrájkbizottságot állít fel...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.16.
Áttörés a sajátos nevelési igényű gyerekek fittségmérésében
Kétéves kutatási program után, amelyet csaknem ezerkétszáz sajátos nevelési igényű diákkal végeztek, a Magyar Diáksportszövetség kidolgozta az alternatív fittségmérési teszteket. Tó...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.16.
Nem lehet tűrni, hogy egy 18 éves lány ellen hadjáratot indítsanak, mert beszólt a kormánynak
Ez nem szól másról, mint mindannyiunk megfenyegetéséről, minden magyar ember megfenyegetéséről, kussolj, mert még az iskolai bizonyítványodat is meghamisítják, vagy bármit, a legszemélyesebb...
(Forrás: mérce)
--
2019.01.16.
A menő diákok játszanak a halmozottan sérült gyerekekkel
Együtt fogócskáznak, birkóznak, játszanak az ép gyerekek a halmozottan sérült társaikkal egy dunakeszi általános iskolában. A szülők által létrehozott Veni Vidi Vici Alapítvány csak...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.01.16.
„A gyermekvédelem fekete lyukként omlik magába és mi csendben nézzük ezt”
Dr. Gyurkó Szilvia 15 éve küzd azokért, akik a legjobban megérdemlik a segítséget, de a legkevésbé tudnak tenni érte: a gyerekekért. Először az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgat...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.01.16.
A keresztény értelmiségiek elítélik a diáklányt mocskoló Bayer Zsoltot
Abszurd helyzet alakult ki a napokban a kormánypárti Echo TV-ben. Míg Bayer Zsolt vasárnap esti műsorában minősíthetetlen stílusban ócsárolt, ócska prolinak, kretén barom állatnak nevezett...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek