OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
   

Nem dönthetnek valaki helyett

Beszélgetés Somlai Péter szociológussal

Erőszak alkalmazása nélkül lehetetlen gyerekeket felnevelni – véli Somlai Péter szociológus. Szerinte olyan család is elképzelhetetlen, ahol még nem veszekedtek. Vagyis a kérdés nem az, hogy miért van erőszak a családban, hanem inkább az lehet, hogy hogyan működnek azok a családok, ahol nem rendszeres az erőszak.

– Miért csak most kezdünk el beszélni a családon belüli erőszakról, mert eddig nem létezett, vagy megvolt, csak nem gondoltuk problémának?

– Számtalan forrásból tudunk arról, hogy a történelem során mindig is volt családon belüli erőszak. Ez nem új jelenség, csak nagyon sokáig nem volt rá elég érzékeny a társadalom. Korábban tudomásul vették a családon belüli erőszakot, úgy gondolták, hogy a férj joga, hogy verje a feleségét, a szülők joga, hogy verjék a gyermeküket, és az idősebb testvér joga, hogy verje a kisebbet. A XX. században a gyerekek és felnőttek, nők és férfiak testi és mentális fejlődésének alaposabb megismerése miatt látjuk másként az ilyen eseteket. Fokozott érzékenységünk szélesítette ki az emberi jogok körét is, ez vezetett el például a gyermeki jogok elismeréséhez és számos nemzetközi egyezményhez. Ez vezetett ahhoz is, hogy a szakemberek is felfigyeltek a családon belüli erőszakra. Elsőként egyébként gyermekorvosok voltak azok, aki megvizsgálták a kérdést. Közülük Magyarországon, még a 80-as években Velkei László miskolci gyerekgyógyász vizsgálódott először a megyében. A gyerekorvosok egy új tünetcsoportot neveztek meg: a súlyos bántalmazást. Ezek nem új tünetek voltak, hiszen már korábban is jelentkeztek szülők megvert kisgyerekekkel, csak az orvos is – a társadalom részeként – sokáig azt gondolta, az ő dolga a gyermek ellátása, nem pedig az, hogy megpróbálja megvédeni. Nem akart hatóságként eljárni.

– Mi változtatta meg az orvosok, a társadalom hozzáállását, miért nem hiszik már el, hogy a gyerek csak nekiment az ajtónak?

– Ezt régebben sem hitte el senki, csak mindenki úgy gondolta, nem az ő dolga, hogy beleszólon mások családjának ügyeibe. Most már az orvosoknak legalább egy része azt hiszi, hogy ez az ő dolga is. A szemlélet változott meg.

– Mitől?

– Az utóbbi 100 évben fokozatosan változott meg a társadalom elképzelése a nőkről. Ma már a társadalom nem úgy tekint a nőkre, mint például Nórára Ibsen darabjában. Vagyis a babaház lakójára, akinek csak a családon belül van csak dolga, és ott is a férj irányítása alatt áll. Mára már nagyon sok területen nyert teret a női egyenjogúság. Ennek a térnyerésnek egyik folyománya az is, hogy ma már másként tekint a társadalom férfi és nő kapcsolatára és az azon belüli erőszakra is. A gyerekek megítélése is megváltozott, és az is, hogy mit lehet, és mit nem lehet velük megtenni. Bár még mindig többségben vannak, akik szerint a szülőknek mindenhez joguk van. Változtak a férfi szerepek is. Itt szeretném leszögezni, hogy téves elképzelés az, hogy a családon belül erőszak áldozatai csak nők és gyerekek. Tény, hogy döntően a feministáknak köszönhetőn került előtérbe a családon belüli erőszak kérdésköre. Ez mindenképpen érdeme a feminizmusnak, a baj az, hogy mindeközben nem hajlandók tudomásul venni arról, hogy férfi is lehet áldozat. Az általuk szorgalmazott törvénymódosításokban is csak a nőt, a feleséget és a gyereket kell védeni. Ez szerintem az egész kérdéskört eltorzíthatja.

– Az emberek agyában előbb jelenik meg egy kékre-zöldre vert nő képe, ha a családon belüli erőszak áldozatára gondol, mint egy férfié.

– Ez téves elképzelés. Először is van olyan asszony, aki kékre, zöldre veri az urát, aki történetesen lehet beteg és így kiszolgáltatott. De ez persze csak az esetek töredékében van így, nem ez a döntő jelentőségű a férfiak bántalmazásában. A lelki bántalmazásról van szó, amit sokkal nehezebb definiálni, mert nincsenek közvetlen fizikai nyomai. A szomatikus következmények későbbiek és másmilyenek. Arról van szó, hogy a férfiak közül is nagyon sokan menekülnek el, mert nem bírják el azt a lelki terrort, ami otthon éri őket. Súlyos lelki trauma éri azt a férfit is, akit megaláznak. Dehát ez is bántalmazás. Lehet egy férfi két méter magas és bivalyerős, közben pedig kiszolgáltatott. Lehet mellette egy alacsony és gyenge nő az úr a háznál, aki adott esetben képes megalázni férjét. Erre számtalan példa van.

– Az ember természetéből fakad az erőszak?

– Nem tudom, mert az ember természetéből nagyon sok minden fakadhat. Az erőszak is, de a nagylelkűség is. Fakadhat a megalázás, de a gyöngédség is. Az emberek sokfélék. De az erőszak ügyét még egy dolog bonyolítja. Mégpedig az, hogyan értelmezzük a családon belüli konfliktust. Sokan azt gondolják, hogy a családon belüli erőszak a konfliktusok következménye, hiszen azok destruktívak, rombolóak. Pedig nincs olyan család, amelyben ne lenne vagy ne lett volna korábban konfliktus. Azokban a családokban is van konfliktus, ahol nagyon kis mértékű az erőszak. Teljesen irreális cél az, amikor két fiatal úgy képzeli el közös életét, hogy közöttük nem leszek konfliktusok. Ez nem lehetséges. A család ugyanis nem tud konfliktusok nélkül hosszú ideig fennállni. Már említettem, hogy nem lehet erőszak gyakorlása nélkül gyereket nevelni: ha a másfél éves gyerekem bele akar nyúlni a lángba, nekem kötelességem megvédeni, és ezt nem tudom erőszak nélkül megtenni. Vissza kell őt rántanom, tehát akadályoztam őt, vagyis erőszakot gyakoroltam. E nélkül lehetetlen gyerekeket felnevelni. Nincs olyan család, ahol ne fordulna elő hasonló eset. Olyan család is elképzelhetetlen, ahol még nem veszekedtek. Így ebből nem érdemes kiindulni. Vagyis a kérdés nem az, hogy miért van erőszak a családban, hanem inkább az, hogy hogyan működnek azok a családok, ahol nem rendszeres az erőszak. Ez ugyanis hozzá tartozik a mindennapi élethez, de ebből nem következik, hogy az erőszak gyakorlásának olyan módjai is hozzá tartoznak a mindennapi élethez, amelyek veszélyeztetik a gyerekek, nők, férfiak testi épségét vagy torzítják a személyiségét. Nagyon fontosak a fokozatok és azt tudnunk, hol vannak az állami beavatkozás, a büntetőjog határa. Ez az a másik pont, ahol vitatkozom azokkal, akik azonnal büntetnék a feleségükkel konfliktusba keveredett férjeket. A feminista jogvédők ugyanis azt mondják, hogy sok nőnek kell elmenekülnie az erőszak elől, és őket jogszabállyal kell megvédenie az államnak. Ezzel elvileg egyetértek, de nagyon tudnunk kell, hogy a büntetőjog gyakorlása nemcsak védelmet jelent a családtagok számára. Adott esetben ronthatja az esélyét annak, hogy a család rendbe jöjjön. Nem lenne jó, ha a rendőrök sokszor kopogtatnának be egy hangoskodó családhoz a szomszédok bejelentése alapján. A hangoskodás is hozzá tartozhat a mindennapi élethez. Nagyon rossz lenne egy olyan társadalomban élni, ahol hozzám bármikor becsengethet a rendőr azzal, hogy a szomszédom feljelentett a hangos veszekedés miatt.

– Mégis kell a családon belüli erőszakkal foglalkozni.

– Nem azt akartam tagadni, hogy vannak valóban súlyos konfliktusok, csak azt mondom, hogy nem minden konfliktus destruktív és nincs élet konfliktus nélkül. Az a fontos, hogy legyen esély arra, hogy a családi élet, a családon belüli kapcsolatok megjavuljanak. A büntetőjog és a család között lennie kell egy szélesebb sávnak. Ebben kellene – a mainál hatékonyabban – tevékenykedniük például szexuális, nevelési, jogi tanácsadóknak. Olyan intézményeknek, amelyekben tanácsokat kaphatnak, akik úgy érzik, egyedül nem tudják megoldani problémáikat. Ide tartozik a családgondozás – amit szintén ki kellene szélesíteni – a pártfogás, a különféle szociálpolitikai intézkedések is. A lakásügytől kezdve a gyerekjóléti szolgálatokig. A hatékony szociálpolitikának azért van különös jelentősége, mert az erőszak egyik nagyon fontos forrása az, ha a férfiak munkanélkülivé válnak. A munkanélküliséget a nők valahogyan jobban fel tudják dolgozni. Számtalan vizsgálat bizonyítja, hogy fokozottan veszélyeztetett az a család, amelyben a férfi munkanélkülivé válik. A különféle gyereknevelési tanácsadások és munkaügyi irodák is ebbe a köztes sávba tartoznak. Úgy gondolom, hogy a büntetőjog csak végső megoldás lehet, mert ha az említett sáv leszűkül és a családon belüli erőszak azonnal rendőri és büntetőjogi reakciót vált ki, akkor ez több kárt okozhat, mint amennyi segítséggel és előnnyel jár.

– Ki és honnan tudja majd azt, hogy egy család már eljutott arra a pontra, ahol már állami beavatkozásra van szükség? Sokan vannak, akik az erőszak ellenére nem mernek kilépni a kapcsolatból, pláne nem akarnak segítséget kérni.

– Gyakori eset, hogy az erős kötöttség az erőszak ellenére sem engedi kiszabadulni az áldozatot. Mi most az emberi élet legintimebb területéről beszélünk, ami tényleg a magánélet centruma. Nem lehet célja az állami intézkedéseknek, hogy ezt ellenőrizze és az emberek helyetti döntéseket meghozza. Vannak olyan határok, amelyeken túl semmiféle intézkedésekre nincs lehetőség. A döntéseket a családtagoknak maguknak kell meghozniuk. Súlyos beavatkozás lenne a magánszféra legérzékenyebb területére, ha egy nőt, aki minden erőszak ellenére kötődik a férjéhez vagy az élettársához, arra kényszerítenének, hogy felszámolja ezt a kapcsolatát.

– Mennyire vagyunk felkészülve arra, hogy kívülről kérjünk segítséget?

– Ehhez egyáltalán nem vagyunk hozzászokva. Ebben is nagyon nagy szerepe lenne a nyilvánosságnak, a felvilágosításnak. Nagyon fontos, hogy legyen menedék és ennek legyen nyilvánossága. Arra is szükség volna, hogy tudják az emberek, hova fordulhatnak például szexuális zavarok esetén, kit keressenek fel, ha segítségre van szükségük a gyereknevelésben vagy az idősek ellátásában. Az emberek tudják, hogy ki a háziorvosuk, de nem tudják, hogy kihez lehet ilyen esetekben fordulni. Ebben volna még teendő. De egyik szakember nem dönthet helyette. Azt neki kell megtennie.

(Forrás: www.im.hu/csaladonbelul)

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.13.
„A gyerekeket tényleg nem érdekli Petőfi meg Arany” (Beszélgetés Csovcsics Erikával)
A fiatalok jól tudják, hogy melyik pálya milyen egzisztenciát ígér. Tudják, hogy a versenyszférában a kétszázezer forintos nettó pedagógusbérnél sokkal többet lehet keresni. Ma azokban...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.13.
Kovács Zoltán: A Közép-európai Egyetem továbbra is működik
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete eleinte próbálta kompromisszumra bírni Magyarországot, Orbán Viktor azonban elutasította próbálkozásait, miután David B. Cornstein egyszerűen csak...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2018.12.13.
Államkincstár: a fiatalok pénzügyi tudatosságát fejleszti a videópályázat
Borbély László András elmondta: a pályázat elsődleges célja az volt, hogy a fiatalok figyelmét felhívják a megtakarítások és a pénzügyi ismeretek fontosságára. A Magyar Államkincstá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.13.
A történelemhamisítás neohorthysta iskolája: értelmiség a hatalom árnyékában
Divatok jönnek-mennek, a történész oknyomozó küldetése marad – véli Krausz Tamás történész, aki szerint a régiónkban létrejött egy olyan új értelmiség, amelynek egyetlen célja, hogy...
(Forrás: mérce)
--
2018.12.13.
A szegénység és a szegregáció ellen harcol az idei Prima Primissima Közönségdíjas Infostart / InfoRádió
Az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője azt is elárulta, hogy az alapítvány ötlete akkor jött, amikor olyan állami iskolában tanított, ahol magas volt a hátrányos helyzetű diákok ará...
(Forrás: Infostart)
--
2018.12.13.
Az ombudsman Kásler Miklóshoz fordult a kaotikus iskolaérettségi vizsgálatok ügyében
Székely László jelentésében több ajánlást is megfogalmazott a szaktárca és a hatóságok számára is. A biztos a gyámhatósági eljárások kapcsán szintén visszásságot tárt fel, ugyanis...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.12.13.
A felvidéki magyarok kértek Orbántól egy iskolát, stadiont kaptak
Az Átlátszó újságírói kikérték az összes vonatkozó szerződést a támogatások elosztásában közreműködő szervezetektől, a kapott információt pedig egy cikksorozatban dolgozzák fel...
(Forrás: index)
--
2018.12.13.
Visszavonhatta plagizált pályázatát a szigetszentmiklósi igazgatójelölt
a tüntetésen bejelentették, hogy Adorján Botond a botrány kitörése után visszavonhatta pályázatát. Ugyanígy tett a másik pályázó is. A város megbecsült pedagógusának számító Nagyn...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.13.
Szomorú a CEU miatt az amerikai nagykövet, de ez az ügy nem vezethet szakításhoz
Kérdésre kifejtette, CEU-kérdésben azt látja, a barátok néha nem értenek egyet bizonyos kérdésben, szomorú a kialakult helyzetért, de ez nem vezet szakításhoz a felek között. Az ukrán...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek