OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. május 31.
» Hozzászólások (0)

Az egyenlő bánásmódról

(A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 5.)

Az ún. IPR- támogatásról („integrációs felkészítésről”, „képesség- kibontakoztató felkészítésről”, „óvodai fejlesztő program” után járó támogatásról) szóló éves rendeletek a pályázó intézményektől (fenntartóiktól) elvárják az egyenlő bánásmód követelményének megtartását. A 9/2008 (III.29.) OKM rendelet az alábbi módon fogalmazta ezt meg:

„Nem nyújtható integrációs, illetve képességkibontakoztató felkészítés, valamint óvodai fejlesztő program után járó támogatás, amennyiben az érintett intézmény fenntartójával szemben, az intézmény működésével, oktatási tevékenységével összefüggésben a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző 3 éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését.”

Ha például egy iskola működésével, oktatási tevékenységével megsértette az egyenlőbánásmódról szóló törvény rendelkezéseit, s a sértett fél bírósághoz, vagy más- önkormányzatnál magasabb szintű- közigazgatási hatósághoz fordult, s azok valamelyike megállapította az egyenlő bánásmódról szóló törvény megsértését, akkor azt az intézménnyel szemben tette, s nem a fenntartójával. Az intézmény működéséért és oktatási tevékenységéért az iskola igazgatója felel, s nem a fenntartó, ezért a fenntartóval szemben ilyen határozatot nem lehetett hozni.

Ha az iskolában jogsértést követtek el, a fenntartó ezért csak abban az esetben tehető felelőssé, ha a sértett, vagy a sértett nevében eljáró például az önkormányzathoz (fenntartóhoz) fordult panaszával, s a fenntartó nem megfelelően járt el (pl. nem tett lépéseket a sérelmezett állapot megszűntetésére: nem utasította az iskola igazgatóját a jogsértő állapot felszámolására.). Ebben az esetben a „nem megfelelő fenntartói hozzáállás” (mulasztás, intézményi jogsértő állapot megszűntetésének tudatos szabotálása) ellen lehet panasszal fordulni magasabb szintű hatósághoz (Egyenlő Bánásmód Hatóság, Bíróság, stb.).

Ez a jogszabályi hiba azt jelentette, hogy fenntartói jogsértés hiányában az iskola nyugodtan megsérthette az egyenlő bánásmód követelményét, s határozatot is hozhattak az iskola ellen ezügyben, akár bírósági szinten is, ettől még nyugodtan igénybevehette fenntartója, s az iskola pedig felhasználhatta az IPR- támogatásokat. S voltak, akik igénybe is vették, s voltak, akik nem merték, de megtehették volna. (A támogatást mindig a fenntartó igényelheti az intézménye/i/ számára)

Később már korrigálódott a súlyos hiba. Például a 5/2010 (I. 29.) OKM rendelet az alábbi módon szabályozza ezt a problémát:

„Nem nyújtható képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztő program után járó támogatás, ha az érintett intézménnyel vagy fenntartójával szemben az intézmény a vele jogviszonyban álló tanulókkal, gyermekekkel vagy oktatási, nevelési tevékenységével összefüggő működésével kapcsolatban a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző három éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését”

Ez azt jelenti, hogy nem csak a fenntartóval szemben megállapított jogsértés kizáró ok a támogatás igénylése szempontjából, hanem az iskolával szemben megállapított jogsértés is.

Kérdésként merül fel, hogyan értelmezhető a fenti idézet azon része, amely az intézmény „oktatási, nevelési tevékenységével összefüggő működésével” kapcsolatos?

Egy iskola eleve azzal a céllal jön létre, hogy nevelési, oktatási tevékenységet végezzen, vagyis a teljes működése erre épül. Ezzel kapcsolatos, hogy milyen szervezeti keretek között működteti az oktatási, nevelési tevékenységet, milyen pedagógusokat alkalmaz, vagy bocsát el, stb. Ha így értelmezem, akkor viszont a támogatás igénylési feltételét jelentő egyenlő bánásmód megsértésének tilalma egyaránt érvényes az iskolával tanulói jogviszonyban álló gyermekekre, s az iskolával munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra.

Az is kérdés, hogy az önkormányzatok eljárhatnak-e, mint „elsőfokú közigazgatási hatóságok”, s a saját közoktatási intézményükkel szemben hoznak-e jogsértést megállapító határozatot, amennyiben ott jogsértést követnek el? A fenntartó önkormányzatok ellenérdekeltek saját intézményük, és saját finanszírozási rendszerük rontásában. Ismerek olyan önkormányzati fenntartót, aki az egyik testületi üléséről készült jegyzőkönyvet azért nem tette fel egy évig a honlapjára (ahová kötelező lett volna feltennie), mert az intézménye ellen bírósági eljárás volt folyamatban, s a nyilvános jegyzőkönyv hátrányosan érintette volna az iskoláját (a bírósági eljárás lezárulta után egy héttel később fent volt a jegyzőkönyv). Intézményi jogsértést elismerő önkormányzati határozatnak fogható-e fel, amikor a fenntartó írásban utasítja az iskola igazgatóját, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot az intézményében? S mindez kizáró ok- e a támogatás igénybevétele szempontjából? Egyáltalán az iskolát fenntartó önkormányzat, mint „első fokú közigazgatási hatóság”, részt vehet-e az intézménye ellen benyújtott panasz vizsgálatában? A Közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy „az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.” Az ún. IPR- támogatások a fenntartó önkormányzatok érdekeit közvetlenül érinti. Ha viszont az önkormányzat, mint fenntartó vesz részt az intézmény vizsgálatában, s elmarasztaló, vagy jogsértés hiányát megállapító határozatot hoz, az mennyiben használható fel más szerv által lefolytatott vizsgálatban.

A következő kérdés az, hogy ezt a támogatási feltételt ki ellenőrzi (azt, hogy egy adott iskola, vagy egy adott fenntartó megsértette-e az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, s ez alapján jogosult-e az IPR- támogatásra)? S hogyan ellenőrzi? A pályázat kiírója nem ellenőriz. Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) nem ellenőrző szerv. Az IPR- -tanácsadóknak/szakértőknek, az esélyegyenlőségi tanácsadóknak/szakértőknek ez nem feladata, s joguk sincs hozzá. A közoktatásban ellenőrző szervként működő Oktatási Hivatal ilyen összefüggésben tudomásom szerint még nem végzett átfogó ellenőrzést közoktatási intézményekben (önkormányzatnál pedig nem végez).

Egy ilyen ellenőrzés összetett, a közigazgatási hatósági eljárások különböző szintjein megszületett dokumentumok összességéről van szó (a bíróság jogerős határozata például nem nyilvános, a felperes és az alperes kapja csak meg).

Nem egyértelmű a jogszabályi szöveg a tekintetben, hogy nagyobb települések esetében, ahol az önkormányzat több közoktatási intézményt tart fenn, mi történik akkor, ha a fenntartó egyetlen intézményében áll fenn a jogsértés: a fenntartó a többi intézményre sem igényelheti a támogatást? (Logikailag különbség van, ha csak az intézmény ellen van jogsértést megállapító határozat, vagy abban az egy intézményben elkövetett jogsértés miatt a fenntartót – is-elmarasztalják).

S az utolsó, legfontosabb kérdés, hogy kik járnak rosszul, ha egy adott intézménnyel, vagy fenntartójával szemben megállapítják, hogy megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, s e miatt nem vehetik igénybe az IPR- támogatást?

- a fenntartó? Ha a fenntartó tudatosan megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, akkor valószínű, hogy számít rá –s nem rendíti meg-, hogy e miatt az iskolája nem juthat IPR- támogatáshoz. Ha fájlalja a jogsértést megállapító határozatot, a 3 évig kieső támogatási összeg nem az ő közvetlen (önkormányzat, polgármesteri hivatal) működési költségeit érinti negatívan, hanem az intézményét.

- az iskola igazgatója? Ha egyértelműen az iskola igazgatója tehető felelőssé, hogy az intézmény megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, akkor az, hogy ő mennyire jár rosszul, attól függ, hogyan reagálja ezt le a munkáltatója, vagyis a fenntartó (az „ejnyebejnyétől” az intézményvezető elbocsátásáig).

- a pedagógus (pedagógusok) felettese az igazgató, az iskola vezetése („igazgatóság”). Az igazgató feladata a pedagógusok részéről megnyilvánuló jogsértésre utaló cselekedetek megszűntetése. Ha viszont asszisztál a pedagógusok ilyen irányú cselekedetéhez, azért ő a felelős, mert ő az intézmény működéséért felelős személy.

- a támogatás közvetlen célzottjai a pedagógusok és a gyerekek. Akik igazán elszenvedői lehetnek az ilyen eseteknek, azok az IPR iránt elkötelezett pedagógusok és legfőképpen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. Azok, akik ezt igazán „csinálnák”, s „megélnék”, de mások esetleg elrontották nekik. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a jog azt bünteti a legjobban, aki a legkevésbé tehet róla (az iskola vagy a fenntartója jogsértést követ el, ezért büntetjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek összességét). Ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy esetleg valamit változtatni kellene. A kollektív – érdemtelen-„büntetés” helyett a jogsértés megvalósulásáért közvetlenül felelős személyek/ek/ következményekkel járó felelősségre vonását tekintem járható útnak.

Csirmaz Mátyás

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.07.
Ónody-Molnár Dóra: Akadémiai kutatóhálózatok: egyre durvuló harc az MTA és Palkovics László között
A teremben, ahol az MTA rendkívüli közgyűlését követő sajtótájékoztatóra várakozó újságírók ültek, egyszer csak megjelent egy asszisztens, aki fogta Palkovics László névtáblájá...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.07.
Egyetemisták segíthetnek iskolásoknak
Tanítsunk Magyarországért! elnevezéssel a társadalmi felzárkózást és érzékenyítést célzó program indul – jelentette be tegnap György László, az Innovációs és Technológiai Miniszt...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.07.
Könnyen elveszíthetik gyereküket a pszichés betegek
A családsegítők nem ismerik eléggé a pszichiátriai betegségek természetét, ezért sokszor óvatosságból túl szigorúan járnak el, ha a családnál kiderül, hogy az egyik szülőnek mentá...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.12.07.
Gyermekpornográfia miatt emelnek vádat Pest megyei középiskolások ellen
A Pest megyei középiskolások olyan pornográf felvételeket osztottak meg az interneten, amelyek az egyik vádlott volt barátnőjéről, a bűnügy sértettjéről készültek. A felvételeket egy...
(Forrás: Infostart)
--
2018.12.07.
Ezrével törölte a videókat a YouTube, amelyekben iskolai csalásra biztatták a diákokat
Idén májusban nagy visszhangot keltett a YouTube egyik ügye, amikor kiderült, a videómegosztón százával sorakoznak a diákokat iskolai csalásra biztató felvételek. Ezek között olyanok is...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.07.
Programozható robotot kapott 38 magyar iskola
kiskunfélegyházi térség 38 általános és középiskolájába érkezett Alpha 1 Pro oktatási célokra is kiváló az eszközök csütörtöki átadóján elhangzottak szerint. Az Alpha 1 PRO nem...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.07.
Rekviem az ÁMK-kért? - Trencsényi László írása
Vajon megtudjuk-e még bármikor is, hogy az ÁMK mint új típusú intézmény a „szocializációdeficites” helyi társadalmak problémamegoldására jó válasz, vagy éppenséggel ott működö...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.12.07.
Egyféle, rosszabb minőségű tankönyvek, mint közérdek
Szintén 2014-ben történt, hogy az állam végképp leuralta a tankönyvpiacot, ennek egy fontos eleme volt, hogy megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiad...
(Forrás: index)
--
2018.12.07.
Van olyan nyelv, amiből a vizsgázók több mint fele megbukik: itt vannak a friss statisztikák
Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felv...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek