OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. június 3.
» Hozzászólások (5)
Címkék:
   

Alku tárgya lehet-e a pedagógusok kötelező óraszáma?

A Kölöknet portálon jelent meg az Alkudozás a pedagógusok kötelező óraszáma körül című írás, amelyet Pedagógusok Szakszervezetének felkérésére írt Lannert Judit, és amelyet a közeljövőben a Pedagógusok Lapja is közöl. A téma fontosságára való tekintettel a Kölöknet eleketronikusan is közre adja a cikket. Ennek néhány részlete olvasható most az OFOÉ-n. Mindkét portálon várjuk a kommenteket!

A pedagógusok kötelező óraszámának változása (emelése) már korábban is elsősorban költségvetési kérdés volt, és nem sok köze volt/van a terheléshez. A mindenkori kormányzat korábban is, most is, ezzel az eszközzel próbálja racionalizálni a pedagóguslétszámot, ami a nemzetközi adatok tükrében valóban magasabb, mint ami az adott tanulólétszámból következne.

Ugyanakkor a jelenlegi drasztikus óraszámemelés szakmai szempontból nem indokolt a hazai és nemzetközi adatok tükrében. A kötelező heti óraszám elsősorban a letanítandó óraszámokra vonatkozik, ezekre a tanórákra pedig tisztességesen fel kell készülni, és utána az értékelésre (pl. dolgozatjavítás) is időt kell szánni. Ha netalántán azt is elvárjuk a pedagógustól, hogy új módszerekkel tanítson (pl. digitális tábla használata vagy differenciált csoportmódszerek, projektmódszer), a felkészülés erre is időt igényel.

Nem véletlen, hogy heti 28 kötelező tanítási órát sehol a világon nem várnak el a pedagógusoktól. Ennyi órát csak az órákra való felkészülés terhére tudna vállalni, ami egyértelműen az oktatás színvonalát csökkentené. Ahogy a „Szárny és teher” is fogalmaz: nem olcsó, hanem hatékony oktatásra van szükség. A heti 28 órával lehet, hogy drasztikusan lehetne csökkenteni a pedagógusok létszámát, és lehetne forrásokat kivonni az oktatásból, javítandó a költségvetés egyensúlyán, de hosszabb távon katasztrofális hatással járna. Aki így gondolkozik, az összetéveszti a pedagógusi munkát a gyermekfelügyelettel.

Az oktatásban csapdahelyzet alakult ki: a tanulólétszámhoz képest jóval több embert foglalkoztatunk pedagógus munkakörben, mint amennyit anyagilag fedezni tudunk, tehát a magas szintű foglalkoztatást csak a bérek csökkenése, illetve alacsony szinten tartása mellett tudjuk biztosítani.

Az alacsony bérek viszont azt is jelentik, hogy nem drága a pedagógust adminisztratív feladatok ellátására használni. Egy iskolaigazgató vagy iskolafenntartó, amennyiben sokba kerülne a pedagógus, egész biztosan nem használná őt ilyen célokra.

Amennyiben viszont a pedagógusszakma arra szavaz, hogy mindenki a pályán maradhasson, akkor viselnie kell ennek ódiumát: az alacsony béreket és az adminisztratív feladatokat. Ez utóbbit a pedagógusok már csak azért is elvégzik, nehogy elveszítsék a munkájukat.

Ráadásul egy ördögi folyamat indult így be – nem most, hanem már évtizedekkel ezelőtt -, ahol a pedagógus pálya presztízsének romlása miatt egyre kevésbé vonzza a fiatalokat. Ennek egyik következménye már látható: egyre alacsonyabb pontszámokkal kerülnek be a tanárképzésre a jelentkezők, másrészt viszont a jelentkezők száma is csökken, tehát nagyon hamar elérjük – egyes tantárgyakban már elértük - azt az állapotot, amikor elfogynak a fiatal tanárok és tanárhiány lép fel.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

OFOE | 2011. augusztus 15.
Kedves István! Ha ír erről egy vitaindítót, nagyon szívesen közzé tesszük. Vagy esetleg tud javasolni valakit, aki ír egy ilyet? A felvetett probléma valóban égető.
Kiss István | 2011. augusztus 15.
A közismereti tantárgyak mellett a szakmai és kimondottan a műszaki tantárgyak oktatásáról nem igazán látok cikkeket és tanulmányokat, noha itt is hatalmas a probléma!
A végzős, ill. nemrég végzett műszaki tanárok elmennek az iparba dolgozni, csak az 50 feletti szabad munkaerő között lehet esetleg jelentkezőt találni, akik sok esetben már problémásak... ! Ilyen bérezés, leterheltség és nem elkötelezett tanárok mellett nem valószínű, hogy a szakképzés fel fog lendülni! Az oktatásra lényegesen több pénz kell, minőségbiztosítás és megfelelő fizetés összekapcsolása mellett ( ebben is lehetne követni a nyugatot )!
zöldbéka | 2011. július 18. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Újabb forrásokat lehetetlen már kivonni úgy a közoktatásból, hogy a rendszer ne omoljon össze - akkor se, ha ez bújtatott módon történik/történne. A mindenkori oktatáspolitikának végre be kellene látnia és ehhez kellene igazítania döntéseit, hogy egy "jó" tanár, egy tehetséges, kreatív, képzett és elhivatott pedagógus bérének és az oktatás egyéb költségeinek sokszorosát termeli meg évente. Olvastam kutatásokat a neten, melyekben számszerűsítik is ezt a hasznot: egyes kutatások ezt 80-100 millió Ft-ra teszik. Természetesen készségesen elismerem, hogy egy "rossz" tanár ennek sokszorosát pazarolja el, tünteti el.
Ideje lenne tehát egyrészt a politikának belátnia mindezt, másrészt ideje lenne egy öntisztuló folyamatnak, hogy a pályán csak az arra méltók maradjanak (akik így is jóval a kötelező óraszámon felül teljesítenek)!
Tanárhiány van természetesen, elsősorban a természettudományos területen, de hamarosan lesz máshol is, hiszen az életét kezdő fiatal ennyi bérért ( nettó 90 ezer), ilyen életútért és ennyi munkáért nem fog a pályán megmaradni, mikor titkárnőként 8 óra munkával jóval e fölött keres.
Swiderski Erzsi | 2011. július 17.


Egy-egy álláshírdetésre még sok a jelentkező.
Swiderski Erzsi | 2011. július 17. | swiderski[kukac]hdsnet[pont]hu
Tanárhiányról még nem de férfitanár hiányról nagyon is tudunk!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.22.
Palkovics László műhelyiskolákat nyitna a tankötelezettségi korhatár felemelése helyett
Az Eduline hívta fel a figyelmet arra, hogy az M5 Ez itt a kérdés című adásában Palkovics László miniszter meghívottként ismét beszélt többek között a tankötelezettségi korhatárró...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.22.
Oroszország mozgatja a diákokat?
Orosz szálat sejtenek a nyugati nagyhatalmak a ­klímaváltozás ellen küzdő diákmozgalmak mögött. A középiskolások Nyugat-Európa számos országában utcára vonultak, tegnap egyik vezető...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.22.
Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer
Egyfelől sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztá...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
A tizenévesek emelték meg a sikeres nyelvvizsgaszámot
Tavaly 120 ezer nyelvvizsgaesemény történt Magyarországon, 4 ezerrel több, mint 2017-ben. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán szerintez jelentős részben köszönhet...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
Videóüzenetekkel tiltakoznak az állami tankönyvek ellen
„Tudta, hogy a kormánytól indétől megtiltja az iskoláknak, hogy magánkiadású tankönyveket rendeljenek?” - hangzik el a Szülői Hang nevű civil csoport videóüzenetében egy szülőtől...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek