OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. szeptember 15.
» Hozzászólások (3)

„A szülőknek érezniük kell, hogy a gyermeküket elfogadom”
(Drámapedagógia a szülői értekezleten)1

Rusz Csilla vagyok, 25 éve tanító. 15 évvel ezelőtt találkoztam először Kovács Andrásné Rozika nénivel2, akit „mesteremnek” tekintek. Azóta a drámapedagógia „szerelmese” vagyok. Nagyváradon élek, de csíkszeredai gyökerekkel.

Szülői értekezletek szervezése – másképpen

Miért tartunk szülői értekezletet? Felkészítettek-e arra a főiskolán, egyetemen, hogy szülői értekezleteket tartsunk?
Eljön-e a szülő a szülői értekezletre? Ha igen, miért, ha nem miért nem?
Alkalmazhatok-e közösségfejlesztő, személyiség-fejlesztő drámajátékokat a szülői értekezleteken?
Felrúghatók-e a hagyományos „katedra” szülői értekezletek korlátai?
Jól érezheti-e magát szülő és pedagógus egyaránt a szülői értekezleten?
Szükséges-e szülői közösséget formálni vagy elég azon törekvésünk, hogy osztályközösséget formáljunk? (Vagy már azt sem kell?)

Ezen kérdésekre keresem a válaszokat, miközben olyan gyakorlatok, drámajátékokat mutatok be, melyek segítenek a válaszok megtalálásában. Ezt a formát nem divatból, és nem azért választom, hogy másabb legyek, mint a „szomszéd” osztály tanítója, hanem megfontolt célok érdekében. Csak olyan játékokat, gyakorlatokat mutatok be, melyeket már kipróbáltam, melyek működőképesek, így tapasztalataimmal, élményeimmel megtűzdelve tárhatom fel.

Nagyon fontos, hogy míg a pedagógusok előtt játékoknak, drámajátékoknak nevezem, addig a szülőt sohasem játszani hívom. Már eleve szokatlan számukra, hogy körbe rakom a székeket, és így fogadom őket, ám elmondom nekik, miért történik a formabontás. Egyszerű, érthető, világos magyarázatot adok, amit könnyen megért és el is fogad. A pedagógus iránti tiszteletből nem lesz elutasító, s elfogadja, hogy fontos, hogy ne egymás hátát lássuk, hanem egymás tekintetét. Nem játszani hívom őket, hanem megkérem, hogy „álljanak fel”, „válasszanak párt maguknak, egy olyan apukát vagy anyukát, akivel nagyon ritkán vagy akár nagyon gyakran találkoznak”, attól függően, mi a célom az adott gyakorlattal. Tehát szándékosan kerülöm a játék szót, el addig, amíg ők maguk fogják megfogalmazni, de még akkor sem fogják hallani az én számból. A játék, a játékra hívás degradálja a felnőttet. A felnőtt nem játszik, főleg nem szülő a szülővel. Nem akarok nézeteket megváltoztatni bennük, nem akarom bírálni az értékrendjüket, nem akarom kioktatni őket, nem akarom, hogy puszipajtások legyenek, csak azt akarom, hogy minden szülői értekezlet után azt fogalmazzák meg magukban: „De jó, hogy a gyerekem ebbe az osztályba jár!” Mondja ezt a roma anyuka, az értelmiségi apuka, a háziasszony anyuka, a megfáradt gyári munkásnő, az újgazdag szülő. Más érdeklődésű, más műveltségű, más értékrend szerint élő, más elveket valló emberek, és csak egyetlen egy dolog köti őket össze, hogy gyermekük ugyanabba az osztályba jár.

Fő célom minden egyes szülői értekezleten, hogy szülői közösséget formáljak, mert hiszem azt: egy osztályközösség attól válik jó osztályközösséggé, ha mögötte jó szülői közösség áll. Ne féljünk a felnőttektől, bízzunk bennük, hogy ők is bízhassanak a jóakaratunkban, hitelességünkben, s érezzék meg, hogy bennünk csak hála van irántuk.

Megtapasztaltam szülői minőségemben, hogy a szülői értekezletek az iskola belső szabályzatának bemutatásáról, az iskolapénz megvitatásáról, az ún. rossz gyerekek viselkedéséről szólnak. Sok esetben a pedagógusok a szülővel való kapcsolattartást a szülői értekezletek keretében képzelik el, ám ez csak egy szűkös csatornája a szülő és iskola közötti kapcsolatnak.

Tapasztalható az a jelenség is, hogy míg óvodás és kisiskolás korú gyermekek szülei elmennek a szülői értekezletekre, az általános iskolások, gimnazisták szülei kevésbé. Miért nem járnak a szülők szülői értekezletre? Gyakran az idő hiánya miatt. Sokaknak a létfenntartás miatt valóban többet kell dolgozniuk, mint nyolc óra. A szülők fáradtak, fásultak, „minek menjek, azt hallom már négy éve!” mondják, s lehet, igazuk van. Lehetséges az is, hogy egyeseknek az iskola saját gyermekkori szorongásait, kudarcélményeit hozza felszínre; feszélyezi őket a szülői értekezleteken való részvétel.

Véleményem szerint a szülőknek érezniük kell, hogy a gyermeküket elfogadom, (netán szeretem is, de ez ne legyen képmutatás) jó és rossz tulajdonságaival együtt. A szülő nevelési problémájában meg kell próbáljak segítséget nyújtani, de szívesen veszem a szülői segítséget, ha nekem vannak nehézségeim.

GYAKORLATOK, DRÁMAJÁTÉKOK:

Nagyon fontos a fokozatosság: ne legyen drasztikus váltás a katedratanár és szülőközpontú tanár között. Csak fokozatosan, lépésenként!

1. ÜDVÖZLÉS

A tanító kézfogással köszönt minden egyes szülőt, akár a Waldorf iskolákban reggelente a gyerekeket. Így lehetőség nyílik egy pár perces, másodperces beszélgetésre, ami csakis annak a szülőnek szól. Máris megtörik az értekezletek személytelensége.

2. AJÁNDÉK

Minden szülői értekezletre vigyen a tanító magával egy ajándékot, amit a szülőknek szán. Lehet egy szimbólum, egy tárgy, egy mese, egy vers, idézet, bármi, amit úgy igyekszik kiválasztani, , hogy a szülők számára is mondjon valamit gyerekről, nevelésről, szeretetről, nevelési elvekről. Pl. egy alkalommal egy rumos csoki darabot kaptak, s elmondtam, hogy gyermekkorom kedvenc csokija ilyen volt. Arra kértem a szülőket, amíg majszolják, gondoljanak a gyermekkoruk egyik pillanatára. Aztán a mellettük legközelebb ülő személynek mondják el, melyik pillanatra gondoltak.

3. NÉVLÁNC

A szülők úgy mutatkoznak be, hogy a saját keresztnevükből egy jelzős szószerkezetet alkotnak, a második név a gyerekük neve lesz, így, ha az anyuka Benedek Jolán, a gyerek pedig Benedek Tihamér, akkor úgy mutatkozik be, hogy Jolános Tihamér. Lehet fordítva is, előbb a gyerek neve, utána a szülőé: Tihaméres Jolán. Az is lehet, hogy a gyerek nevét mutatja be úgy, hogy a vezetékneve helyett egy tulajdonságát árulja el: Örökmozgó Tihamér. Így már indulásból megtud a tanító egy tulajdonságot a gyerekről, valamint az éppen ott tartózkodó szülő keresztnevét is.

4. TÁRGYCSERÉLGETŐ

Mindegyik szülő elővesz egy személyes tárgyat, amit úgy cserél el, hogy a tárgy átadásakor azt mondja: „Ez a Mártáé!” vagyis a tulajdonos nevét is közli. Jelre elindulnak és továbbadják a tárgyukat megnevezve a tulajdonost. Ez így megy tovább. Adott jelre leülnek, mindenkinek a kezében lesz az utoljára kapott tárgy. „Ez a Zsuzsáé” – nevezi meg, kié. Ha a válasz helyes, a tulajdonos átveszi. Ha nem, akkor valahol tévedés történt a tárgyak átadásakor. Semmi gond, jelentkezik a tulajdonos, és szól, hogy „Nem! Ez az Olgáé”. Természetes, hogy sok csere esetén már összekeverednek a nevek, ám a lényeg, hogy majd elhangozzanak helyesen. Mindenki sorra kerül. A tanító legyen résen, hallja meg a szülők keresztnevét, esetleg jegyezze is meg, valamint legyen figyelmes, ki mit vett elő véletlenszerűen, mi a személyes tárgya. Néha ezek a tárgyak is tudnak „beszélni”.

5. GYERMEKEM SZIMBÓLUMA

A szülő lerajzolja gyermeke szimbólumát. Kiragasztjuk egy kartonra. Mindenki megnézi, s eldönti: ha az övé nem lenne ott, melyik lehetne az ő gyerekéé is. Név nincs a szimbólumokon. Ha szülők nem értik a szimbólum szót, akkor egyszerű magyarázattal szolgál a tanító: melyik tárgy, élőlény vagy fogalom jelképezné a gyermekét. Nem a rajzok művészi értéke a lényeg. Aki teljesen elzárkózik a rajzolástól, az leírhatja, mit rajzolt volna. Ha egy hétig kinn van a falon a karton a szimbólumokkal, a gyerekek maguk derítik ki, ki kicsoda, így a tanító is megtudja. Ha lesz olyan szülő, aki nem tud mást elfogadni, csak azt a jelképet, amit ő maga rajzolt, azon a tanító elgondolkodhat, vajon miért? Esetleg keresheti az alkalmat, hogy beszélgessen el erről négyszemközt az adott szülővel.

6. PÁRVÁLASZTÁS/KÉTKÖRÖS

A szülők körbe néznek, s úgy választanak párt maguknak, hogy valami közös tulajdonságot fedezzenek fel a párjukban. A választó indokolja párjának, miért választotta őt. Utána párba állnak, egymással szembe, lesz egy külső kör, meg egy belső. A külső körben állók az egyes számúak, a belsők a kettes számúak. A tanító kérdéseket tesz fel, vagy különböző témákat határoz meg, megmondva azt is, hányasok beszéljenek. A párok nem kérdezhetnek, szabadon kell beszélni az adott témáról a „stop!” jelzésig. Amikor a tanító kimondja a stoppot, abba kell hagyni a beszélgetést, még akkor is, ha a mondat kezdetén vagy közepénél tartanak. A tanító azt is jelzi, hogy a belső kör mikor haladjon egy párral tovább, az óramutató irányába, így mindenkinek új párja lesz. Kis létszámú csoportnál több új partnerrel beszélhetnek a szülők, nagy létszámnál legalább 5 új személyig érdemes a belső körnek eljutnia. Ha páratlan számban vannak a résztvevők, akkor a tanítónak is be kell állnia a játékba. Ilyenkor meg kell osztania figyelmét a partnere, az új kérdésfeltevés, valamint a stoppolás között.

Néhány kérdés vagy téma:

1. Mutassa be gyermekét külső tulajdonságai alapján: hogy néz ki?
2. Milyen szempont szerint választott a család óvodát, iskolát?
3. Mennyi időt tölt a család hétköznaponként együtt, s azt mivel tölti?
4. Hogyan ünneplik meg a gyermek születésnapját?
5. Milyen büntetési eljárásokat alkalmaz?
6. Milyen a jó szülő?
7. Milyen a jó pedagógus?
8. Mi okozza Önnek a legtöbb fejtörést a gyereknevelésben?
9. Hogyan szoktatja önállóságra gyermekét?
10. Mennyire önálló gyermeke a házi feladatok elkészítésekor?

Vigyázat: nem tehet fel a tanító eldöntendő kérdéseket, mert azokra csak igennel és nemmel lehet válaszolni, továbbá a feladott kérdések, témák ne legyenek indiszkrétek! A témák: család, gyerek, nevelés.

7. EGYMÁS GYERMEKÉNEK BEMUTATÁSA

A szülők párt választanak maguknak, lehetőleg olyan párt, akit kevésbé ismernek. Megadott ideig, 3-5 percig beszélhetnek gyermekükről, megosztva az adott időt. Utána, ahogy párban voltak, az egyik szülő a másik mögé áll, és úgy mutatja be az előtte ülő szülő gyermekét, mintha az a sajátja lenne. Ha valaki olyasmit mond, ami nem pontosan úgy van a valóságban, az igazi szülő nem reagálhat rá. Utána csere. Végül, mikor mindenki sorra került, a párok megbeszélik, mennyire voltak hitelesek, jól emlékeztek-e a hallottakra. Amikor a párok beszélgetnek, még nem tudják, mi lesz a további feladat. Valószínűleg nehéz lesz visszaemlékezni, mit is hallottak a másik gyermekéről. Ám nagyon fontos, hogy ráébredjenek, nemcsak a saját gyermekünk fontos, hanem mások gyermekei is. Ennek a gyakorlatnak van egy olyan változta, amikor a szülők egyetlen kérdést tehetnek fel a beszélőnek, aki úgy kell válaszoljon, egyes szám első személyben, mintha ő lenne az igazi szülő. A játék végén a párok azt is megbeszélhetik, a vérszerinti szülő úgy válaszolt volna-e a feltett kérdésre, mint a játékbeli párja.

8. CETLICSERE

A tanító kioszt mindenkinek egy cédulát, amire rá kell írni egy kérdést, ami iskolai, nevelési problémával kapcsolatos. Adott jelre (a tanító azt kiáltja: CSERE!) egymás között elkezdik cserélgetni az összehajtott papírfecniket. Stopra, a kapott cetlivel a kézben, a legközelebbi párhoz fordulnak és felolvassák neki. Természetesen a választ is meghallgatják, utána a másik fél olvassa fel a kérdést, s meghallgatja párja válaszát. A cetli cserélgetést többször is megismétlik. CSERE jelszóra indul újra a játék.

9. VARÁZSBOLT

A tanítónak van egy varázsboltja, ahol csak jó tulajdonságokat lehet kapni. A szülő vehet a gyermekének ebből a boltból egy jó tulajdonságot, de szintén egy jóval kell fizetnie érte, ami természetesen jellemzi a gyerekét. Tehát jót jóért. A szülő vesz a gyerekének egy jó tulajdonságot, melyre szüksége van, és fizet egy jóval, melyből sok van a gyermekében. Ez a játék sokat segít a tanítónak a gyerek megismerésében, ám a szülőnek is megerősítés lehet, hogy nemcsak az ő gyermekének van szüksége pl. türelemre.

10. MEGKEZDETT MONDATOK FOLYTATÁSA

A tanító a következő megkezdett mondatokat indítja el:

Szeretem Csabában ....................., de nem szeretem ..............
Nagyon (ami pozitívan jellemzi) .............., de kevésbé ...............
Szeretném, ha ......................, nem szeretném, ha ...................
Örülnék, ha ........................, attól félek, hogy ....................

A szülők kiegészítve mondják ki e mondatokat. A tanító láthatja, hallhatja, milyennek ismeri a szülő a gyermekét, s ez segítheti a gyermek megismerésében.

11. JELES, JÓ, ELÉGSÉGES, ELÉGTELEN

Azok a szülők, akik a jegyekhez voltak szokva, nehezen tudják elképzelni, mit fednek a fenti minősítések. Annyit kér a tanító tőlük, hogy a minősítéseket szó szerint értelmezzék s a következőkben felsorolt jellembeli tulajdonságok egyenkénti felsorolásakor, minősítsék önmagukat. A tanító kijelölheti az osztály négy sarkát a négy minősítésnek megfelelően, s a szülőnek abba a sarokba kell állnia, mely legjobban jellemzi.

TÜRELEM, KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG, KITARTÁS AZ ELKEZDETT MUNKÁBAN, PONTOSSÁG A MUNKÁBAN, PÉNZBEOSZTÁS, IDŐBEOSZTÁS, OPTIMIZMUS, SEGÍTŐKÉSZSÉG, ÖNURALOM, LOBBANÉKONYSÁG, RAPSZO­DIKUS HANGULATVÁLTÁSOK, BARÁTSÁGOSSÁG, BEFOLYÁSOLHATÓSÁG, MAGABIZTOSSÁG, LÉLEKBENI ERŐSSÉG, KÖVETKEZETESSÉG A NEVELÉSBEN

Amikor a szülők a különböző sarkokba állnak, a tanító felhívja a figyelmüket, hogy nézzenek körül, kik járnak még ugyanabban a cipőben, esetleg kikkel lehetne megbeszélni, hogyan tudnánk a TÜRELEM-nél a jeles minősítésig eljutni. Ehhez a gyakorlathoz szükséges némi önismeret és önkritika. A tanítónak, ha figyel, segítségére lehet a munkájában, magatartásának változtatásában. Pl. Látva, hogy Laci édesanyja a TÜRELEMNÉL, KITARTÁSNÁL, KÖVETKEZETESSÉGNÉL elégtelen sarokba állt, akkor jobban oda kell figyelnie, hogy legalább ő legyen türelmesebb ehhez a gyerekhez.

12. ÉLETFA

A szülőknek a gyermekük életfáját kell lerajzolniuk. Amikor mindenki elkészült, körbeadják. A kapott rajzra ráírnak egy gondolatot, amit a rajz előcsalogat belőlük. A rajz gazdája, amikor visszakapja, elolvassa a megjegyzéseket, és hangosan kimondhatja, amiknek nagyon örül. A rajzokra utólag írják rá a gyerek nevét. Az életfákat a tanító összeszedi, megnézi, elolvassa a megjegyzéseket, és gondolkodik…

13. CSALÁDI SZIVÁRVÁNY

A szülők családi szivárványt készítenek. Fontos, hogy legyenek kéznél színes ceruzák. A tanító nem határozza meg, hogyan kell kinézzen egy szivárvány, mindenki saját belátása szerint rajzol, fest. Amikor elkészülnek, akkor párba állnak – lehetőleg olyanok kerüljenek össze, akik kevésbé ismerik egymást –, és elkezdenek mesélni a rajzaikról. Arról beszélnek, ki hol áll, ki milyen színű, miért éppen ezzel a színnel rajzolta meg, miért pont amellé, stb. Mielőtt a tanító kézhez kapná a rajzokat, a megfelelő színskálák mellé odaírják a szülők, kit ábrázoltak. Miután a tanító tanulmányozta a családi szivárványokat, alkalmat kell keresnie arra, hogy egyénileg beszélgethessen róla a szülőkkel.

14. CSALÁDI CÍMER

Minden szülő kap egy képet, melyen egy pajzs alaprajza van, négybe osztva. Az első ablakba a saját szimbólumát kell lerajzolja, a másodikba a családjáét, a harmadikba a hivatása, foglalkozása szimbólumát, a negyedikbe az emberekkel való kapcsolatának szimbólumát:

ÉN CSALÁD
HIVATÁS EMBERI KAPCSOLATOK

A kész címert egy kiválasztott személynek adhatja át a szülő, aki címet ad neki, amit csak akkor kell hangosan felolvasni, ha az adott szülő egyetért a címmel. (Gyakran pozitív megerősítést kap a szülő). Végül névvel kell ellátni a családi címert, úgy kapja meg a tanító. A rajzok mindig sokat mondanak el a családokról.

15. GYERMEKKÉP ÉS KÉPZELETBELI AJÁNDÉK

A szülők húznak a gyermekek összegyűjtött képei közül. Rá kell jönniük, kinek a képét húzták ki, és az akkori szülői értekezleten éppen ki képviseli őt. Képzeletbeli ajándékot kell adjanak az illető gyereknek, így valóban mindenik szülő gyermeke kap egy ajándékot, s azt is megtudják, hogy egy idegen szülő mit is venne, adna az ő gyermeküknek. A játék segít abban, hogy ne csak a saját gyermekükre gondoljanak a szülők. Fontos, hogy ki milyen ajándékot kapott, mert ebből kiderül, mennyire ismerik egymás gyermekeit.

A szülői értekezleteknek mindig legyen eleje és vége. Ne menjenek el úgy a szülők, hogy tétovák, felállhatnak-e, indulhatnak-e haza. Keressünk a záráshoz egy állandó formát, és köszönjük meg a szülőknek, hogy megtiszteltek jelenlétükkel.

Befejezésül hadd idézzem John W. Schlatter pedagógust. „Ki másnak is mondhatnék köszönetet a csodálatos életért, mely osztályrészemül jutott, mint a szülőknek. Az ő jóvoltukból ért az a megtiszteltetés, hogy rám bízták a legnagyobb örök értéket, melyet létre­hoztak: a gyermekeiket.”

Pedagógia egy minden mást fontosabbnak tartó világban (Achs Károly írása, pdf)

Rusz Csilla

1Az írás megjelent a Drámapedagógiai Magazin 34. számában. (2007/2.sz. 44-48. oldal)

2Kovács Andrásné, Rozika nyugalmazott magyar tanár, Életmű- és Német László-díjas drámapedagógus, a Magyar Kultúra Lovagja, akinek életét fiatal korától kezdve meghatározta a játék, a színház, a kultúra. 2011-ban a Magyar Kultúra Napján Csokonai díjjal tüntették ki.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Domi anyuka | 2014. május 27.
legszivesebben beülnek a fiam mellé a padba. ő még nem tudja, amit mi szülők már igen: nagyon szerencsések a gyerekeink, hogy Rusz Csilla a tanitó nénink :)
Dániel | 2011. szeptember 29.
Köszönöm, erőt adott
Czacheszné Fehér Katalin | 2011. szeptember 20. | k[pont]czachesz[kukac]gmail[pont]com
Érdekes, és úgy gondolom hasznos lenne végig csinálni a feladatokat.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek