OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. november 10.
» Hozzászólások (14)

Mit nem teszek egy tanteremben?

5. Minden órámra felkészülök

„A remény elég hamar elkorhad, utána többnyire csak az összeszorított fogú rutin marad. Valami gyávaságból és megszokásból gyúrt galacsin, amit szinte öntudatlanul morzsolunk az ujjaink között.”
Cserna-Szabó András

Ennyi év rutinjával nem okozhatna gondot egyetlen óra megtartása sem a suliban. Csak be kell menni és „leadni” az anyagot – tartja a hétköznapi ember és nem mondom, hogy nem lehetne így is. Azonban nem lehet még egymást követő két évben sem ugyanúgy „leadni” a tananyagot.

Több oka is van ennek. Egyrészt az osztályok összetétele, a gyerekek képességei évről-évre változnak, másrészt halad a technika, a pedagógia tudománya, ezért állandóan törekedni kell a haladásra, a többre, jobbra. Emlékszem jól a kézzel sokszorosított, későbben írógéppel írt, majd stencilezett feladatlapokra. Ezekhez képest megváltás volt az első számítógép, a Commodore 64-es, amihez már lehetett programokat írni basicben, majd megérkeztek a pc-k. Ma már elképzelni sem tudnánk a munkánkat ezek nélkül! Hát még a digitális táblák, a projektorok – mind-mind új utakat nyitottak, új lehetőségeket teremtettek – reményeim szerint minden kollégám számára. Hogy élünk-e velük, vagy ragaszkodunk a megszokottakhoz, ez már nem egyszerűen a mi lehetőségünk, hanem a felelősségünk is, hiszen a mai gyerekeket jobban le kell nyűgözni,, mint a korábbi generációkat. Lehet továbbra is kézzel festegetni a betűket egy plakátra, vagy filctollal irogatni – és ez gyerekekkel együtt akár jó mulatsággá is válhat! – ám kevésbé hatékony és fárasztó, időigényes. Ráadásul feltételezi a pedagógus ügyességét, biztos kezét. Sokkal egyszerűbb megszerkeszteni a számítógépen, ellenőrizni itt, hogy olyan lesz-e, mint képzeletünkben, és ha nem, akkor javítani azonnal és könnyedén. Ezeket az eszközöket roppant egyszerű használni, ugyanakkor nagyon hatékonyak, ám az ezekre való felkészülésre is időt és energiát kell szánni.

A szükséges anyagokat vagy elő kell állítanunk vagy letöltenünk, ellenőriznünk, javítanunk, szükség esetén bővítenünk. És ez még csak az óra egy része. Még megtervezésre vár a gyerekek tevékenysége is, az ehhez és a differenciáláshoz szükséges feladatlapokat, képeket, egyéb anyagokat be kell szerezni, vagy előállítani. Már rég nem elég csak a tankönyv és a füzet. Természetesen lehet ezek nélkül az eszközök nélkül is jó és eredményes órát tartani, az eszközök sosem válthatják ki teljesen a pedagógus tudását és személyiségét. Főként a személyiségét. Egy jó pedagógus el tudja varázsolni a gyerekeket, úgy tudja mozgatni őket, mint bábművész a marionetteket, gyakorlatilag azt tesz velük (együtt), amit akar. De ha mindehhez még a technika vívmányait is képes mozgósítani, az munkája még hatékonyabbá válhat.

Korábban minden órámra készítettem vázlatot, úgy, ahogy annak idején tanították nekünk. Most is elkészül ez a vázlat, de csak fejben. Nincs már idő, no meg felesleges is papírra írogatni. Ha összeállt a terv, akkor már csak a megvalósítását kell kitalálnunk attól függően, hogy milyen összetételű csapattal dolgozunk és milyen eszköz állnak a rendelkezésünkre. Tudatos tervezés nélkül nem lehet eléggé hatékony egy pedagógus. Nekem is sokkal rokonszenvesebbés valószínűleg testhez állóbb lenne, ha a régi peripatetikusok mintájára, Arisztotelészként sétálgatva tarthatnám az óráimat. Beszélgetnénk arról, ami éppen érdekli a tanítványaimat – ebből is sokat lehetne tanulni és biztos jobban meg is maradna, mint a tanteremben „leadott” tananyag, ám nem tudnánk megfelelni a jelen követelményeinek. Csak akkor érhetjük el céljainkat, ha vannak ezekhez kapcsolódó ötleteink, gondolataink. Hogyan és milyen úton kívánunk eljutni az eredményekig? Éppen ezért csak egyik lépésből következhet a másik, csak az előbbinek elérése után mehetünk tovább, különben az egésznek nincs értelme. Az egyik legáltalánosabb jelenség, hogy a pedagógus halad az anyaggal, már december van, és ő még most sem vette észre, hogy már októberben elhagyta a gyerekeket. Mindebből számomra az következik, hogy nem értek egyet a tanmenetek teljes részletességgel elvárt féléves vagy éppenséggel éves kidolgoztatásával.

Természetesen a tananyagot helyes akár egy évre előretervezni, figyelembe véve az előírtakat, de ennek kár túlmennie a tananyag órákra bontásánál. Ezek a tanmeneteim mindig ceruzával írt megjegyzésekkel, javításokkal voltak tele már a tanév elején is, hiszen folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy különböző okok miatt nem lehet az előírt „tervet” teljesíteni”. Hogy a legegyszerűbb okokat soroljam: ünnepélyek, iskolai rendezvények miatt elmaradt órák, betegségek, melyek miatt a fél osztály hiányzik és semmi értelme új anyagot venni a „maradékkal” stb. Arról már nem is szólva, hogy az előírt munkaformák, eszközök meghatározása stb. mindig az osztály függvénye, a pedagógus lehetőségeinek keretei között tud csak mozogni. Hiába szeretném az adott anyagot jobban szemléltetni, ha hiányoznak ehhez a szükséges eszközök. Hiába szeretnék a gyerekekkel tapasztalati úton elsajátíttatni például egy kémiai témakört, ha ehhez az iskolának se eszköze, se egyéb lehetősége nincsen. Ha van projektor és internet, akkor bemutatható a kísérlet, egyébként marad a tankönyv és a magyarázat.

Csak akkor érhetünk célt, ha tudjuk vagy legalább sejtjük, hogy hogyan érhetjük el és meg is tervezzük ezt a folyamatot. Nem ál-tanmenetekkel, hanem folyamatosan korrigált, valós haladásra épülő és azt tükröző folyamatos tervezéssel. Ennek nagyon szép példáját láttam egy gyógypedagógiai iskola összevont foglalkoztató osztályában, ahol a pedagógusnak nem csak a különböző életkorú gyermekek eltérő képességeivel kellett megküzdenie, hanem fogyatékosságuk okozta akadályozottságaikkal is. Ezt csak úgy lehetett érdemben megtenni, ha folyamatosan követi haladásukat és ennek megfelelően irányítja a nevelés folyamatát. Ennek eszköze egy hatalmas, A3-as füzet volt, melyben tollal a kéthavi tervezett haladást, ceruzával a valóságos eredményeket tüntette fel. Ennél tudatosabb pedagógiai munkával meg soha, sehol nem találkoztam.

Ugyanakkor nagyon szeretem a helyettesítéseket, amikor váratlanul kell beugranom valaki helyett. Ha ezt legalább egy nappal előbb tudom, akkor lehetőségem van a felkészülésre, , ám sokkal izgalmasabb, egyszersmind nehezebb is, ha közvetlenül az óra előtt ér a hír. Ilyenkor a fejemben levő, 25 év alatt összegyűlt tapasztalatok paneljeiből alakítom ki gyorsan az óra tervezetét. Természetesen ezek a tapasztalások teszik lehetővé, hogy óra közben, a gyerekek igényeinek, képességeinek megfelelően alakítsam a munkát. Ha van időm rá, akkor igyekszem a magammal hurcolt több gigányi adathalmazból kikeresni a tervhez illő anyagokat – feladatokat, feladatlapokat, szemléltető anyagokat stb. Egy azonban megegyezik az előbb írtakkal: minden órára fel kell készülni. Még ha csak játszani is akarunk a gyerekekkel, mert nem értünk a helyettesítendő anyaghoz, vagy nem kellő alapossággal, akkor is végig kell gondolni, hogy mit fogunk tenni a negyvenöt perc alatt!

Az órákra történő alapos felkészülésnek, a belefektetett rengeteg munkának – ezt határozottan állítom – feltétlenül megvan az eredménye.

Leiner Károly

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

anonym | 2011. december 4.
Egyetértek. teljesen magunkra hagyva dolgozunk évtizedek óta. Senkit nem érdekel a munkánk, amiért kitesszük a lelkünk és sokszor bele is halunk. Így nehéz hinni még bármiben is. De olvasni jó, hogy nem vagyunk egyedül, csak éppen rajtunk kívül senkit nem érdeklünk. Azt hiszem,, hogy ezért nem is tudunk összefogni, mert a pedagógusok külön-külön egy-egy tanteremnek a foglyai. Elszigetelten és egyre reménytelenebbül. Valószínűleg ezért ilyen jó elolvasni ezt a sorozatot!
elkeseredett | 2011. december 1.
Csak most találtam ide. Teljesen letörve, magam alatt. Azt gondolom, hogy semmi értelme a munkámnak, mert amit felépítenék, azt azonnal lerpmbolják tőlem idegen tényezők. A társadalom bunkó volta, lásd Való világ, a szakma közönyös, lemondó, magára semmit nem adó része, az oktatáspolitika, a média stb. Ezzel a nézettel olvastam el először ezt a részt, aztán sorban a többit és remélem, hogy lesz még néhány. Azta hitet erősítette bennemm, hogy talán, talán érdemes pedagógusnak lenni, csak ehhez be kell csukni a teremajtót, magasról sz-ni a világra és élvezni a gyerekek "ártatlanságát". És nem foglalkozni azzal, hogy a gyerekem párizsit eszik, a legolcsóbbat hónapszámra, kínai cipőt hord, míg le nem rohad a lábáról, hogy az albérletet lassan nem tudom fizetni stb.
Azt hiszem, hogy ennek az írásnak a legnagyobb érdeme a tisztesség, a szeretet, a becsület. Köszönöm Leiner Károly!
zsildi77 | 2011. november 22. | zsildi77[kukac]gmail[pont]com
katka:

Igen! Összesen 8 győztes van minden évben, és mindegyik díjazott 500.000Ft kap!!
Aki ismeri közelebbről a tanárurat az jelölje a díjra, mert megérdemelné! (még ha szerényen nyilatkozik is)
zoldbeka | 2011. november 21. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Most értem rá:
- az ilyen elismerés számomra nem fontos, megkapom a szülőktől, gyerekektől, kollégáktól - legfeljebb akkor gondolkodtam el rajta, mikor (szerintem) érdemtelen ember kapta, mert valakinek valakije
- a pénz tényleg jól jönne viszont, mert nem könnyű egy be nem jegyzett szervezetnek pénzt szerezni. Szerencsére van kollégám, akinek köszönhetően 15 év alatt több mint 360 szombati programot tudtunk szervezni - azért ez nem kevés!
- úgy látszik, hogy túlságosan is személyesen vagy szenvedélyesen fogalmazok, mert engem jobban érdekelt volna, hogy ti hogy gondoljátok azokat a témákat, amiket felvetettem. Jó lenne tudni, hogy biztosan igazam van?
De köszönöm!
katka | 2011. november 20.
Megnéztem a tanár urat a honlapjukon és fantasztikus! Zsildi, ezzel járna pénz is?, mert a honlapjuk szerint a tanár úr maga szerzi meg a programjaikhoz a pénzt! Biztos segítene neki!
Juli | 2011. november 18.
Valóban nem jellemző, de LK kapott már Példakép díjat. Persze többet érdemelne, de nem ezért csinálja.
katka | 2011. november 17.
KÖnyörgöm, akkor ajánlja valaki, aki ismeri! Hátha vannak még csodák!
zsildi77 | 2011. november 17. | zsildi77[kukac]gmail[pont]com
anonym:
Szerintem meg ez a díj most pont az ilyen emberekről/tanárokról szól.
Ha megnézed a régebbi nyerteseket, egyik sem hiresség!
Én bízom benne, hogy egy ilyen tanár is nyerhet díjat mert megérdemelné!

http://minu.me/-tehetseggondozasertdij
Juli | 2011. november 16.
Kedves Katka! Nem igaz, hogy az ilyen emberek semmire sem viszik, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy nem kap olyan anyagi megbecsülést, mint amilyent megérdemelne, és hogy küzdelmesebb (és egyben szebb, tartalmasabb) az élete, mint sok kollégájának. És igenis sokakat érdekel, amiket csinál. Komolyan veszi a hivatását, valóban szolgálja az "ügyet". A mi dolgunk, hogy híreljük: ilyen pedagógusok is vannak. Többen, mint gondolnánk. Nézzétek meg az előző kommentelő által ajánlott linket, és ha a neten rákerestek Zöld Béka Tanár Úrra, sok mindent találhattok még róla, amiből minden hivatását szerető pedagógus erőt meríthet. Örülünk, hogy tetszik a sorozat, aminek még nincs vége.
anonym | 2011. november 16.
Láttál te már mezei pedagógust (azt hiszem ő az, mert utánanéztem) díjat, kitüntetést, elismerést kapni? Na ugye
m19 | 2011. november 16.
És még nem is láttad, hogy mit csinál ez az Ember a szabadidejében! nem tudom, hogy kell linket tenni ide, de nézd meg, érdemes: http://www.zoldbeka.gportal.hu/picview.php?prt=141041&gid=2810376&index=1
katka | 2011. november 16.
Az ilyen pedagógusok nem érnek rá ilyesmire és soha semmire nem viszik. De a gyerekek, a szülők biztosan oda vannak érte! Kár hogy rajtuk kívül ez senkit nem érdekel! Nekem is van egy-két iylen kollégám, soha semmire nem fogják vinni. Se anyagilag, se erkölcsileg. De a cikk tényleg szép, a sorozat pedig nagyon jó. Valami iylesmiről kellene szólnia a pedagógus etikának, nem?
zsildi77 | 2011. november 16. | zsildi77[kukac]gmail[pont]com
Erre csak azt tudom mondani, hogy wow!

Le a kalappal!
Még több ilyen tanár, ember kellene az iskolákba!

Nem akarok itt reklámozni, de szerintem a cikk íróját is lehetne jelölni a MOL tehetséggondozásért díj-ra!

Én biztos szavaznék rá!

http://minu.me/-tehetseggondozasertdij

Pont az ilyen tanárokért van ez a díj!
tanarbacsi | 2011. november 14.
Végigolvasva az eddigieket is annyira evidensnek tűnnek ezek a dolgok és közben pedig rá-ráismerek egy-egy kollégámra, néha magamra is. Persze, hogy minden órámra fel kellene készülnöm. Sokszor megoldom rutinból, sokszor bevallom nem nagyon érdekel a dolog. Kollégáim többsége túlélő, azaz szinte egyáltalán nem foglalkozik semmivel, csak vége legyen a napnak.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.14.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
A PDSZ akciósorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, „a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es köznevelési törvény bevezetését követően átlépte azt a határt, amelyen túl má...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.14.
Palkovics László: „szintet lépünk” a szakképzési intézmények fejlesztésében is MTI
Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.14.
Janisch Attila: A gender szak megszüntetése az ELTE-n nem más, mint politikai erődemonstráció
A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.10.14.
Herczeg Szonja: Mentálhigiénés foglalkozásokat az iskolákba!
Az adatok magukért beszélnek, kevés a hozzáfűznivaló. Amit én, mint érintett minden alkalommal hangsúlyozok – és ez így lesz, amíg csak tehetem –, hogy ha egyetlen plusz tantárgyat bevehetn...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.10.14.
A bölcsészek szívhatják meg legjobban a felsőoktatási átalakítást
Lannert Judit oktatáspolitikai szakértő szerint Palkovics László volt oktatási miniszter, jelenlegi innovációs miniszter egy valós problémára reagált, amikor felvetette, hogy ki kellene terjeszteni...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.10.14.
Játékosan a pénzügyekről
Egy költözés apropóján például szóba kerül a hitel fogalomköre, a megtakarítás és a kereskedelmi bankok működése is. A K&H animációs sorozatához mobilalkalmazás is készült, amelyet...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.10.14.
Arccal a tandíj felé
A kormány álmokat kerget, amikor a hatékonyság javulását várja a felsőoktatás piacosításától – állítja Polónyi István oktatáskutató. Az egyetemek elveszthetik akadémiai jellegüket...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.10.13.
Sok pénzt veszítenek a tanárok a vetítési alap bebetonozásával, petíciót indít a PDSZ
019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.13.
Ápolási díj: 18 év fölötti gyerekek után is jár majd
a kormány döntése értelmében az önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápoló szülőknek 2019. január 1-jétől bevezetik a gyermekek otthongondozási díját (gyod), amelynek összege brutt...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek