|
Címkék
 félelem
 Félelemből végtelen sok lehetőséget elszalaszt az ember. A kudarc elővételezése, a balsikertől, illetve a tett következményeitől való félelem akadályozza az aktivitást. Ez gyakran nem is baj, hiszen nem mindent kell megtennünk, amire képesek vagyunk, de különbséget kell tennünk az értelmes mérlegelés és az állandó rettegés között. Egy tett előzetes átgondolása kognitív folyamat, a félelem érzelmi, sőt, elemi érzelmi reakció, és minimális a kognitív tartalma. Épp csak annyira elég, hogy bevezessen egy szűk sikátorba, ahol már megfordulni sem lehet (Gyarmathy Éva).
Ha a félelem és agresszió valóban kielégítő megoldás lenne, nem fejlődött volna tovább biztonsági rendszerünk, de tény, hogy továbbfejlődött. A félelem/agresszió dimenziónál tehát létezik sokkal hatékonyabb védelmi rendszer is, mégpedig (és ezt mi emberek tudjuk a legjobban) a tanulás, a gondolkodás és az együttműködés. Mára olyan erőssé sikerült válnunk, hogy a legnagyobb veszélyt az ember jelenti önmaga és minden más élőlény számára. Különösen akkor, amikor érzelmileg a "hüllőagy" szintjére süllyed (Gyarmathy Éva).
Szorongást és félelmet keltéssel a legkönnyebb befolyásolni az embereket, mert zsigerből, és nem a fejéből cselekszik, aki veszélyben érzi magát. Az szív gyorsabban reagál, mint az agy, de ez csak tűzoltás esetén adaptív. A hatékony, hosszú távú megküzdés számára ott van az embernek a készletében a gondolkodás. A félelmet keltő helyzetekben könnyű uralkodni. (Gyarmathy Éva).
 Teljesen összeomlottam, hisz még csak 18 éves voltam. Annyi kérdés üvöltött a fejemben. Például mi lesz, ha aids-es vagyok? Ennyi volt a pályafutásom? Persze tudtam, hogy megérdemelném, mert azért volt egy-két átlagosnak nem nevezhető szexuális kapcsolatom, aminek egyenes következményeként… szóval teljesen kész voltam. Ez volt az a pont, amikor visszafordultam isten felé, kértem, hogy bocsásson meg, és adjon kegyelmet! (H.R.)
 A pedagógiának nincs mindenki számára használható eszköztára a halál közvetlen élményének a feldolgozására. Hogy hogyan lehet mégis megtenni ezt? A gyerekek érzelmi állapotát, érettségi szintjét, érintettségét szem előtt tartva empátiával, tapintattal és hitelesen. (SZJ)
 Pár éve figyelem ezt is. Mert sokáig nem voltak az általános iskolákban ilyen munkakörök. Sok iskolában ma sincsenek. De gyakoriak ma azokban az iskolákban, ahol magas a cigány, a HHH gyerekek aránya. És a munkájuk is eltér kicsit a "portás bácsiétól", bár a gyerekek így hívják őket. Sokkal inkább a biztonsági őrre emlékeztet. Az általános iskolákban. (L.Ritók Nóra)
 Berta Péter írásának címszereplője: a Moha nevű "harcosnő" magával a rendíthetetlen Szmötyivel kénytelen felvenni a harcot barátja, Dönci érdekében, aki a pilótakeksz fogságában senyved. Ez a lényege az abszurd történetnek, amelyben a cselekmény ugyan a fantasy történetekre hajaz, de a közeg, amelyben játszódik, valahol a gardrób és a spájz környékén található.
Más módon, de abszurdnak számít Buka Zoltán Kérdőjel című (egyperces) novellája is. A kamasz önmegvalósítást tükröző, komoly előkészületeket igénylő írása egyetlen tömör, de a leglényeget kifejező mondattal éri el a poénnak is beillő hatást. Bár ez a poén nem csattan igazán, inkább nagyon is halk.
 Az egyéni sikeresség vágya alapvetően befolyásolja mindennapi életünket. Ritkán gondolunk azonban arra, hogy mi van azokkal, akik nem sikeresek, és ki ezért a felelős. Vajon ismerjük-e eléggé tanulóinkat, és elég figyelmet fordítunk-e a személyiségük megismerésére? S milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a megismerés ilyen irányánál?
Ebben az írásban egyetlen szempont mentén törekszünk ennek a bonyolult kérdéskörnek az áttekintésére: ez a gyermekek félelmeinek a feltárása.
|
|
Kérjük, adja adója 1%-át az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének!
Adószámunk: 18173242-1-41
Nagyon köszönjük!
|
|
|
   Kommentek |
|
ofoe
ofoe
Tovább...
