OFOE a Facebook-on
Címkék

generációk

Amikor 2012-ben útjára indítottuk az azóta is minden évben megrendezett Digitális Nemzedék, Digitális Pedagógus, majd tavaly óta Digitális Tér konferenciákat, a legfontosabb motivációnk az volt, hogy biztonságot teremtsünk nemcsak a résztvevők, de a magunk számára is a kultúraváltás sokkhatásának megélésében, megértésében, feldolgozásában. Hogy létrehozzunk egy teret, ahol feltehetjük a kérdéseinket, megoszthatjuk egymással a kezdetben még meglehetősen töredékes válaszainkat (Földes Petra tanulmánya a Tani-Tani oldalán).

Mészáros Márta a magyar film egyik élő legendája, legújabb munkája pedig két kedvenc motívumát egyesíti, a sorsfordító döntésekre kényszerülő nőket és a magyar közelmúlt történelmét. A film március 26-i vetítését követő beszélgetésen ő lesz a vendégünk. A várhatóan izgalmas találkozóra szeretettel várjuk az érdeklődőket (Szekszárdi Júlia).

Az osztályfőnökök sokszor gondolkodnak azon, hogy kiket állíthatnak példaképként a gyerekek elé. Hadd ajánljak egy olyan személyt, akit méltatlanul kevesen ismernek, de akiről a Kresz Géza Mentőmúzeum régi igazgatója így nyilatkozott: "A XX. század elején két magyar orvos volt, akinek a nevét az egész világ ismerte: Semmelweis Ignác és Lengyel Árpád." Dr. Lengyel Árpád a nagyapám volt, akinek életéről, munkásságáról és hagyatékáról méltóképpen emlékezik meg egy remek kiállításon a Mentőmúzeum (Völgyi Péterné dr. Reich Márta).

A Kölöknet és az OFOE a közelmúltban sikeres kerekasztal-beszélgetést szervezett. Vendégeink voltak: Dézsi Réka, akinek két gyereke jár Waldorf iskolába, Rózsa Ildikó, aki mint szülő és pedagógiai vezető is érdekelt egy magántanulói csoportban és Rémán Izabella a Gyermekkor Ökológiája kezdeményezés magyarországi képviselője. A programon közel 30 érdeklődő szülő és pedagógus vett részt, akik érdekes és további gondolkodásra ösztönző beszélgetést folytattak a nagyon is időszerű problémakörről. Az eseményről videófelvétel készült, ebből emeltünk ki néhány tanulságos részletet.

A tanulás szabadsága - iskolaváltozatok

Február 21-én a Sing Street című, 2016-ban készült ír-amerikai-angol zenés vígjátékot vetítjük. Dublin, 1985. A Lalor család ifjú tagja egy tinédzser zenekart alapít, hogy elnyerje egy lány szerelmét és elmeneküljön a családi problémák elől. A botcsinálta banda egyre jobbá válik és a srácok mind érzékletesebben fejezik ki öltözetükkel és zenéjükkel a serdülőkor dühét és lázadását. A film utáni beszélgetés vendége Kardos-Horváth János, a Hahó Együttes és a Kafkaz zenekar frontembere lesz!

Címkék:
         

Az emlék tehát nem homályos. Legfeljebb ahányszor előhívod, annyiszor másként látod a rávetülő fény irányától függően. A nyeszlett, gyakran beteg kislány áll a sírok között. Unatkozik. A temető nem szomorú – unalmas hely. Olvasni még nem tud, a számokat sem ismeri. Ha tudna, ha ismerné, se mondanának neki semmit a nevek és a számok. Ő itt nem emlékezik. Pusztán létezik. Vár, amíg a felnőttek ’kiemlékezik’ magukat. Közben toporog, fel-fellép a dombocskákra (Szabó Anna).

Szabó Anna: Amásék Sulyok Blanka: Kinek szép a lelkében az ének...

A november 26-i jubileumi Digitális Konferencián két sávban 6+5, azaz 11 szekció közül választhatnak e résztvevők. Ezt a választást szeretnénk segíteni, amikor ismertetjük a megrendezésre kerülő szekciók tartalmát, és bemutatjuk azok előadóit. Elsőként a digitális családdal foglalkozó műhelyfoglalkozásról írunk. A szekciót Kovács Márta vezeti.

Címkék:
         

A tehetség sokszor nem is kiváló képességekben mutatkozik meg, sőt, akár komoly gyengeségei lehetnek. Egy diákot, aki nem tud jól olvasni, egy színészt, aki dadog, egy matematikust, aki nem tud számolni, vajon mekkora eséllyel akarna bárki tehetségként fejleszteni, "tehetséggondozásban" részesíteni? A képességek mérése alapján történő kiválasztás azokat a tehetségeket éri el, akik a megszokott utakon haladnak (Gyarmathy Éva).

Az iskolai erőszak érzékelhető növekedése bizonyítja az iskolában felgyülemlő feszültség fokozódását. A gyerekek egyre távolabb kerülnek az irántuk támasztott követelményektől, és így egyre nagyobb a mindennapi kudarcok valószínűsége. A minősítő-büntető nevelés most azért ártalmasabb a korábbinál, mert nagyobb az esély a hibázásra, kudarcra ott, ahol a gyerekek nagy diverzitása miatt a még legnagyobb gondossággal a gyerekekhez igazított tanítási környezetben is sokan nem tudnak megfelelni a merev elvárásoknak (Gyarmathy Éva).

Címkék:
         

Hogyan értelmezhető a digitális írás- és olvasástudás vagy a digitális analfabetizmus a digitális bennszülöttek korában? A digitális bennszülött nem programozó, de készségszinten használja az internetet, a technikai eszközöket, érti működésük logikáját, hiszen születése óta rendszeresen találkozik velük. Az infokommunikációs technológiák eszközszinten fontosak a számára, s nem tartalmi vonatkozásokban, ezért a legegyszerűbb eljárásokat s a céljainak leginkább megfelelő applikációkat választja. (Horkai Anita)

Horkai Anita tanulmánya Műveltség és tudásépítés a digitális korban Screenager

A szekció vezetői: Gyarmathy Éva és Veszprémi Attila általános iskolásokkal készített amatőr, művészi jellegű kisfilmeken és rövid előadásokon keresztül próbálják megérteni és megértetni: valójában ki az a gyermek, akit az IKT-kor nevelés-szempontú vitái tárgyukká tesznek, s egyben magukra hagynak.

Digitális nemzedék konferencia program Gyarmathy Éva:Ki van kulturális lemaradásban? Vakon a változásra: IKT-paradigmaváltás az iskolában

A Z generáció már a középiskolában van, tanítványaink valamennyien együtt nőttek fel a kütyükkel. Hogyan távoznak majd az iskolából? Érintetlenül, bezárva a saját világukba, egyedül azt tartva hitelesnek? Vagy sikerül átadnunk valamit az idősebb generációk hagyományokban gyökerező kultúrájából?  És mindeközben velünk mi történik? Megértjük-e őket? Megismerjük-e az ő világukat? Építünk-e hidakat kellő mennyiségben ahhoz, hogy később is lehetséges legyen rajtuk a közlekedés? A műhelyt három magyartanár vezeti: Gergelyi Katalin, Fegyverneki Gergő és Sulyok Blanka.

Digitális nemzedék konferencia

Véget ért az a nyolc részből álló sorozat, amelyben az Alma a fán – A tanulás jövője című kötet interjúiból közöltünk részleteket. Nagy örömünkre szolgált az interjúkat övező figyelem és érdeklődés. Most hozzászólások formájában várjuk az Olvasók véleményét! Kíváncsiak vagyunk, mely beszélgetések voltak a kedvencek, milyen pozitív üzenetek, inspiráló gondolatok fogalmazódtak meg az olvasás közben, esetleg kivel szeretnének további interjúkat látni? (B. Tier Noémi)

Címkék:
           

Az elmúlt évtizedekben végbemenő információs és kommunikációs technológiai fejlődés alapjaiban formálja át a társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyokat, a minket körülvevő világról alkotott képünket, látásmódunkat, kapcsolatainkat, tevékenységeinket, mindennapi életünket. A globális, mélyre ható változás eredményeképpen megjelenő információs társadalmi minőség az iskolarendszer és a tanulás kereteit, jellemzőit is lassanként átformálja. Ennek hátteréről, folyamatáról, szereplőiről készül interjú Z. Karvalics László információs társadalom kutatóval.

Részlet Z. Karvalics László Mangalány mondja: közeledik a "digitális beavatottak ideje" című előadásából

A nyári szünetben minden más problémánkat felülírt "S. tanár úr esete". Megfeledkeztek a szülők a tankönyvmizériáról, mi tanárok arról, hányan nem kapták meg még a Klikk-től a tavaszi vizsgák díjait. Magam is elgondolkodtam a 444.hu portál oknyomozó riportján. Vajon az én gyermekeim szóltak volna, ha őket molesztálja? Épp ekkoriban voltak gimnazisták, két fővárosi elitgimiben! (Domokos Zsuzsa)

Balla István: Ki állítja le a szexuális zaklatást az iskolában? A 18 éves, szüzességi fogadalmat tett Phin Lyman és az érzelmek

Útravalóul fogadjatok el egy életvezetési tanácsot, ami segít az új helyzetek kezelésében, és amit ma divatosan empoweringnek hívnak. Gyarmathy Éva pszichológus – a Csillagok háborúja-beli Yoda mester nyomán – így fordította ezt a szót: Érezd az erőt! Ez az erő négy eleme, melyek talán közhelynek tűnnek, de bátorság és erőfeszítés kell a megvalósításukhoz.

Címkék:
       

Rendkívül időszerű, mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket feszeget a beszélgetés. Szó esik benne – többek között – a közoktatás centralizációjáról, a tankönyvpiac megszüntetéséről, a portfólió-készítés anomáliáiról, a különböző társadalmi rétegek, illetve a különböző generációk eltérő szükségleteiről, az irodalomoktatásban rejlő pedagógiai lehetőségekről. Abban a reményben közlünk néhány részletet a kiváló pécsi magyartanárral készült interjúból, hogy minél többen kedvet kapnak a teljes szöveg megismerésére. Ezt pedig nyomatékosan ajánljuk mindenkinek. (Szekszárdi Júlia)

Írtam múltkor, hogy egy hallgatónak (M-nek) találtunk munkahelyet. Boldog volt, röpködött, imádta. 2 hét után csoportos leépítés, mindenkit kirúgtak. Mi visszavárjuk, de nem akarják engedni. Indok: nem szabad lett volna abbahagynia.

Tele vagyunk azzal a problémával, hogy hogyan lehet motiválni a gyerekeket. Pszichológusként tudom, hogy a gyerekeket nem motiválni kell, hanem nem elvenni a motivációjukat. Beépítetten ott van, 8 éves korig automatikusan, hogy tenni akar a gyerek. Hogyan lehet a motivációt lohasztani? Úgy hogy értékeljük. A gyerek automatikusan tevékenykedni akar. Egyébként ez a jövő útja, és szerintem erre ad lehetőséget a digitális technika.

„Nem tudjuk tisztázni még a pedagógiában sem, hogy mit értünk tudás alatt. A genetikailag kódolva velünk született tudást, amit csak szolid határok között fejleszthetünk? Vagy azt az általános tudásképet, ami minden létező környezeti hatására kialakul? Vagy amit az iskolai tantárgyak kapcsán megpróbálnak nekünk megtanítani? A tudás ennek a három tudástípusnak az összessége. Árnyaljuk ezt tovább! Milyen tudást akarunk? Deklaratív tudást, tehát elméleti tudást, ami szabálytudást jelent? Vagy a procedurális tudást, a miként tudást, hogy valamit meg tudjak csinálni? Ennek az arányaival van óriási probléma. A deklaratív tudásban a magyar gyerekek változatlanul a világelsők között lennének, ha mérnének ilyet, csakhogy ma nem erre van szükség.”

Az OFOE honlapon megjelenő sorozatunkban a konferencia néhány fontos részletét idézzük fel annak reményében, hogy azoknak is sikerül majd felkelteni a téma iránti érdeklődését, akik erre az aktuális problémakörre eddig nem igazán figyeltek, sőt akár idegenkedtek is tőle. Elsőként dr. Buda Andrásnak, a Debreceni Egyetem docensének előadásából emelünk ki néhány izgalmas gondolatot.

Digitalispedagogus.hu Digitalisnemzedek.hu

A Digitális pedagógus konferenciára megjelenik A Digitális_de_generáció című kötet bővített és átdolgozott kiadása. A kötet részben az eddigi digitális konferenciákon elhangzott előadások anyagát tartalmazza, részben a másutt megjelent, de a témához szorosan kapcsolódó írásokat közöl. A szerzők között van tudományos kutató, egyetemi oktató, közoktatási szakértő, gyakorló pedagógus és egyetemi hallgató is. A téma megközelítése különböző diszciplínák nézőpontjából történik:a pedagógia, az irodalomtudomány, az informatika, a pszichológia,a szociálpszichológia, a szociológia oldaláról, s ez adhat némi garanciát arra, hogy sikerül viszonylag árnyalt képet mutatni erről a valamennyiünket érintő és foglalkoztató, rendkívül aktuális problematikáról. (Szekszárdi Júlia)

Digitális nemzedék Digitális pedagógus

Az értelmiség a rendszerváltás óta lövészárokban ül és lövöldöz egymásra a bal- és jobboldaliság rögeszméi szerint, sőt mára az egész társadalmat megfertőzte már az előítéletes észjárás. A választópolgároknak ma már sokkal fontosabb, hogy ki melyik ideológia megszállottja, mint az, hogy valamennyien azonos nemzethez tartozunk. (Domokos Zsuzsa)

„Szegény náci gyermekeink” „Külföldön fogok élni” Tétova válaszkísérlet

Egy világban két tábor néz farkasszemet – mire mennek egymással? Hogyan boldogul a digitális nemzedékkel a nem digitális iskola? És fordítva. Ki tűr többet? Mert egyelőre még ez is fennforog. De inkább az alapkérdés az: hogyan közelítsünk a problémához? Hogyan haladjon együtt tanár és diák? Hogyan fordítsa saját hasznára a két fél a kor felkínált lehetőségeit? (Sz. Tót Gyula a magyartanárok szekciójáról)

Digitális Nemzedék

Kérdezzük meg bármelyik tanárt, hogy mi a legfontosabb problémája! Bizonyos, hogy személyes problémalistáján előkelő helyen fog szerepelni az, hogy tanítványait nem érdekli a tananyag, nem fontos nekik az iskolai előrehaladás, nem lehet őket motiválni. A másik oldal véleményét is pontosan ismerjük. Kevés dolog érdekli kevésbé az ifjúságot, mint a redoxireakciók, a francia forradalom alkotmányai vagy Bánk bán haragja, azaz éppen az, amiről az iskolában tanulnak.

Knausz Imre: Műveltség és demokrácia

A mostani diákok iskolatáskája még korántsem digitális: jórészt füzeteket, könyveket, tollakat tartalmaznak. Ha okostelefon, esetleg tablet van is bennük (az e-book olvasót már ne is említsük), az biztosan nem az iskolai munka kelléke még. Nem megkerülhető a kérdés: szükség van-e egyáltalán erre a bizonyos "digitális iskolatáskára"? Ha eddig megfeleltek a hagyományos tankönyvek, miért lenne éppen most másra szükség? Annyira mások lennének ezek a gyerekek? (Kerber Zoltán)

A generációk közti kommunikációnak e különleges státuszú helyén, az iskolában mindig, minden korban érezhető volt (hisz úgy kell lennie!), hogy más nyelvet használnak, másféle közösséget alkotnak diákok és tanárok. Vagyis a közöttük való kommunikációban mindig meg kellett találni a közös pontot – pedagogice és didaktice –, ami mindkét részről megközelíthető és elfogadható, hogy azután a világ megismerésében és megértésében, majd tovább-alakításában együtt mehessenek tovább a felnövő és felnőtt közösség tagjai. (Sirató Ildikó)

A 13 szerző írásait tartalmazó gyűjtemény négy tematikus egységre tagolódik. Az elsőben (Életkorok, nemzedékek) általában tekintjük át a generációváltások problémáját. A másodikban (Kik ezek a gyerekek?) arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan élnek, hogyan tanulnak a mai gyerekek és fiatalok, miben mások, mint az előző nemzedékek képviselői. A harmadikban a tanárok és diákok közötti kapcsolat átalakulásával foglalkozunk (Változó kapcsolatok), a negyedikben pedig a digitális világban megvalósult jó gyakorlatokra hozunk példákat (Sikeres projektek). (Szekszárdi Júlia)

Digitális nemzedék Digitális pedagógus "Mentés másként", avagy mi kerüljön a jövő digitális iskolatáskájába? (4.)

A Facebook-üzenőfal és a korábbi 160 karakterre kalibrált sms-nyi szövegtér a diákok gondolkodását is jelentősen átstrukturálja. Alapvetően a rövid hozzászólásokra, az emotikonokkal kísért megnyilatkozásra biztatja őket, miközben a magyarérettségin három A/4-es nyomtatott lap telefirkálása nélkül szóba sem állnak velük. (Boldog Zoltán)

Címkék:
       

A "digitális pedagógus" egy nyilvánvaló metafora, egy érzékletes, a figyelemfelkeltés mai kultúrájában kellően provokatív kép. A pedagógusnak mindazonáltal, úgy hiszem, nem "digitálissá", hanem megint paidagógosszá kellene változnia, gyermekvezető "rabszolgává", aki elkíséri a fiatalságot a Tudás Házába, mint a szó eredeti hellén értelmében. Szerencsére sok ilyen "paidagógosz" van, akik ráadásul egyre inkább otthonosan mozognak már a digitális világban is, félelem nélkül, derűsen. (Bodrogi Ferenc Máté)

Címkék:
       

A félreértések elkerülése végett fontosnak tartom megjegyezni, hogy az oktatás innovációja, XXI. századivá tétele nem azt jelenti, hogy le kell számolni mindennel, ami eddig volt. A tanár személye például továbbra is az egyik legfontosabb része az oktatás folyamatának. A szakmailag felkészült, hiteles, lelkes és innovatív oktatókat nem pótolhatják még a legmodernebb technikai eszközök sem. Igaz, nem is ez a céljuk. (Varga Richárd)

A Digitális Pedagógus Konferencián mindössze egy órát szánhattunk egy kerekasztal-beszélgetésre, amelyen különböző diszciplínák kiváló szakemberei villantottak fel nagyon fontos és időszerű gondolatokat. Kifejtésre, vitára, reflexiók meghallgatására offline nem jutott idő. Ezért is szeretnénk most online megindítani a szélesebb körű diskurzust. A moderátor offline és online is dr. Fűzfa Balázs, irodalomtörténész, az ő felvezetőjével indul a sorozat. Az első bejegyzés szerzője Sz. Tóth Gyula, oktatási szakértő.

Digitális Nemzedék Digitális Pedagógus

Tartanak-e a tanárok a digitális nemzedéktől? - tette fel a kérdést Becker András a Csobánka Zsuzsával és Földes Petrával készült beszélgetésben, amely a Digitális Nemzedék Konferenciát követően készült.

digitalisnemzedek.hu Pál Csobánka Zsuzsa: Zöld szandálom Földes Petra: A negyedik dimenzió

A Babanet-Kölöknet szülői portál kérdőíves vizsgálatot végez, és ehhez kérte az OFOE közreműködését. A kérdőívvel a különböző generációk közötti kapcsolati formákat, az együttélésből adódó előnyöket és esetleges problémákat szeretnék feltérképezni.

Címkék:
       

A regény 14 éves diákjai egy osztálytársuknak, Pierre Anthonnak szeretnék bebizonyítani, hogy van értelme az életnek, és halomba gyűjtik a számukra legfontosabb dolgokat. A Fontos Dolgok Halma azonban idővel nem csak zöld szandálból vagy levágott hajtincsekből áll, és az egyre súlyosabb dolgok hatására a gyerekekben drámai változások mennek végbe, a bizonyítás tragédiába torkollik. Janne Teller regénye kitűnő apropó, hogy a diákokkal őket valóban érintő kérdésekkel foglalkozzunk. (Pál-Csobánka Zsuzsa)

Digitális Nemzedék Fűzfa Balázs: A másik irodalom Fűzfa Balázs: A másik irodalom. II Hogyan olvasnak a fiatalok?

Sokan csodálják a mai gyerekeket. A digitális generációk könnyedén kezelnek nagy ingertömegeket, gyorsabban tudnak dönteni, hamar kiismerik a különböző helyzetekben magukat, és szimultán képesek több tevékenységet folytatni. Sokan azonban vészharangokat kongatnak. Az információs technológia elterjedésével egyre többen kifejezik aggodalmukat a következő generációval kapcsolatban. (Gyarmathy Éva)

Digitális Nemzedék

Sok szó esik manapság a követhetetlenül gyors generációs váltásokról, amelyek következtében gyakran lép fel kommunikációs zavar, támad feszültség az egymás mellett élő nemzedékek között. Az olykor szakadékká mélyülő távolságokat nagyrészt az magyarázza, hogy az idősebbek, a középkorúak és az x,y,z generációkra bomló fiatalok életük más-más szakaszában találkozhattak az internettel. Az iskolában pedig valamennyi érintett generáció jelen van! Az így kialakult helyzetet segíthet megérteni, s talán kezelni is Szirbik Gabriella tanulmánya.

XYZ generáció és a 4 tanuláselmélet Mobiltelefon és iskola Adjatok, tanárnénik... Digitális bennszülöttek Hogyan élnek... Y generáció Sms-ezem Generációs szakadék Kalandozás a neten
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.11.
Kiderült: olyan súlyosan alulfizetett itthon a tanári pálya, hogy még a gyerekeinek sem ajánlja senki
Méltatlanul alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy friss nemzetközi kutatásból, amely hazá...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2018.12.11.
Nincs nagyobb nemzetstratégiai közérdek az oktatásnál, a kormánynak mégsem fontos
Már nem kevés cikkben felhívtuk rá a figyelmet, hogy Magyarországon az utóbbi években romlásnak indultak az iskolázottsági mutatószámok, ami annak köszönhető, hogy a Fidesz 2010 után komoly...
(Forrás: g7.hu )
--
2018.12.11.
Fontos a diákok felkészítése a tudatos döntésekre
Napjainkban egyre népszerűbb az iskolákban a fogyasztóvédelem gyakorlatias oktatása, több tucat intézmény kapott már kitüntetést a tudatosságra nevelő tevékenysége elismeréseként.Évente...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.11.
Gyermekorvosok fontos figyelmeztetése
Egy új kutatás szerint a digitális képernyő előtt töltött túl sok idő hatással van a gyerekek agyának fejlődésére: az amerikai gyermekorvosok nem tanácsolják a kisgyerekek digitális...
(Forrás: Infostart)
--
2018.12.11.
A közélet sem tabu a szegedi tanár médiaóráján
Erdélyi Eszter médiaóráin nincs tabutéma, a diákokkal az aktuális közéleti témákról is beszélgetnek, miközben összehasonlítják, hogy ugyanazt a hírt hogyan írta meg például az Origo...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.11.
Szigorítanak: júliustól csak engedéllyel lehet tanodát működtetni
Fülöp Attila elmondta: június végéig minden intézménynek jelentkezni kell, s tanodává kell minősíttetnie magát, amely tanoda jellegű szolgáltatást végez. A most kiírt pályázatra jelentkez...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.11.
A 16 évesek nagy része "megy a lecsóba"? Odaszúrt a miniszter Pokorninak
Ami a közoktatásban zajló folyamatokat illeti, Palkovics László azt mondta: a kormány mindent megtesz azért, hogy a gyerekek ne vesszenek el az iskolarendszerből. Arra, hogy Pokorni Zoltán szerint...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.11.
Taroltak a magyar diákok a természettudományi diákolimpián, hat érmet szereztek
A magyar csapat tagjai két ezüst- és négy bronzértmet szereztek. Magyarország ezzel az érmek alapján a 45 résztvevő országból a 13. helyen végzett - írja a Tudományos Olimpikonok Facebook...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.11.
Mert pont egy iskolai sütivásár hiányzik még a decemberi hajtásban!
Nem pontosan tudjuk, hogy mikor történt, de bekerültek a rendszerbe és az év végi rutinba az óvodai és iskolai jótékonysági sütivásárok, és azóta mindenki a tökéletes sütivel próbá...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek