|
Címkék
 média
 A kognitív torzítások vagy gondolkodási hibák az automatikus reakcióinkban jelennek meg. Sokszor nem is tűnnek fel, mert éppen úgy, mint a mágnessel meghekkelt iránytű esetében, az attitűdjeink is egyértelműen és következetesen működnek. Csak épp becsapnak. A kognitív hekkelést kisgyerekkorban követi el a környezet. Lehetnek kisebb-nagyobb traumák az okozói, de legjellemzőbb a nevelés során átadott kognitív sérülékenység. A szorongásra építő oktatás/nevelés maga is torz világot közvetít, amelyben a gyerek irányítandó lény, aki jutalmazásra, de főleg büntetésre, megfélemlítésre indul be (Gyarmathy Éva).
 Mi vagy ki áll valójában a "Kék bálna" csoport(ok)-játék mögött? Használ-e vagy inkább árt, amikor a média pánikot generálva foglalkozik a gyermeköngyilkosság témájával? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresik a választ az orosz médiában. Megkíséreltem összefoglalni a hazai tanulságtól sem mentes vitát (Lévai Julianna).
 A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tájékoztató anyaga pedagógusok számára
 A hálózathoz tartozó pedagógusok, szülők, támogatók – mint a társadalmat alkotó egyének – emberek: azaz sokfélék, esendők. Ezért, ha valamiről a nyilvánosság előtt véleményt akarnak formálni, szakértőket keresnek hozzá, és munkacsoportot hoznak létre.Ezzel szemben Kocsis Máté, aki nem jó szándékú civil, hanem hivatalnok, a köz szolgája, megengedi magának, hogy javaslatot tegyen olyasvalamivel kapcsolatban, amihez nem ért.
 Kérdezzük meg bármelyik tanárt, hogy mi a legfontosabb problémája! Bizonyos, hogy személyes problémalistáján előkelő helyen fog szerepelni az, hogy tanítványait nem érdekli a tananyag, nem fontos nekik az iskolai előrehaladás, nem lehet őket motiválni. A másik oldal véleményét is pontosan ismerjük. Kevés dolog érdekli kevésbé az ifjúságot, mint a redoxireakciók, a francia forradalom alkotmányai vagy Bánk bán haragja, azaz éppen az, amiről az iskolában tanulnak.
Knausz Imre: Műveltség és demokrácia
 Játssz velünk! Tévézz okosan! Netezz okosan!. Ez a három felszólítás olvasható Tévézz okosan! kampány most induló internetes oldalán. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség kezdeményezésére elindított honlap célja nem a tiltás, sokkal inkább a támogatás.
Tévézz okosan!
 Folytatjuk a Underground Kiadó novellaíró pályázatán nyertes művek közlését. Ezúttal Torday Tamás Arnold és Gál Enikő Használati útmutató című írását ajánljuk figyelmükbe. Mindkét esetben van min elgondolkodnia, sőt megdöbbennie a kedves Olvasónak.
Folytatjuk a novellaíró pályázat nyertes művek közlését. Ismét két novellát jelentetünk meg: Götz Andrea Pezsgő és Helyes Dani Kép három emberrel című írását.
Folytatjuk a novellaíró pályázat nyertes művek közlését. Reméljük, sikerül örömet szerezni a középiskolás diákok és a főiskolai/egyetemi hallgatók írásaival. Ezúton köszönjük az Underground kiadónak, hogy hozzájárult az írások megjelentetéséhez.
 A média erősségeinek és gyengeségeinek felsorolásánál összemosódnak a média különböző elemei, a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok, a rádió, a televízió és az internet, valamint a sajtó kapcsán felmerülő gondolatok. A vélemények túlnyomó része a televízióra, egy kisebb része az internetre vonatkozik… Az eredményeket ezúttal Mészáros János, az Aula szerkesztője kommentálja.
 A média egy része szerint az iskolák élete szenzációs botrányok sorozata. Ma már nem is számít igazi szenzációnak, ha a diákok semmibe veszik egy tanár személyiségi jogait, megsértik, illetve a technika lehetőségeivel élve nyilvánosan megalázzák őt. Még mielőtt (nagyrészt joggal) elkezdenénk méltatlankodni, és tovább sorolni a hasonló eseteket, érdemes egy-egy ilyen ügy mélyére nézni.
 A tévé megkerülhetetlen. Minden műsora befolyásol valamiképpen. Mintha mindent innen tanulnánk – a tévében nézünk „beszélgetéseket”, mert magunk már nem beszélgetünk. A Fordulópont Könyvek sorozat hamarosan megjelenő, új kötetében szereplő írások tízévnyi együttgondolkodás töredékét tárják az olvasók elé.
 „A szabadság nevében az életből kivész mindenféle rend, (a világ) apró darabokból áll össze, és elveszítjük minden érzékünket az egészhez. Az egyén ott ül egyedül a darabkákkal, akár egy kisgyermek az összerakós játékkal.” – A Fromm-szöveg megvitatásának célja, hogy a diákokban tudatosodjanak a média által közvetített világban rejlő veszélyek és lehetőségek, ami segítheti a jelenben történő eligazodást. A beszélgetést 14 évesnél idősebb tanulóknak ajánljuk.
 A 14–17 éves kamasz védtelenül áll a reklámok kereszttüzében. Értékítélete még kialakulatlan, külső kontrollokat, megerősítéseket keres. Amennyire fontos a különbözni akarás, annyira döntő számára a választott szubkultúrához való hasonlóság. A reklámok világa befolyásolja vágyait, önmagáról s életéről alkotott elképzelését, erkölcsi értékrendjét. Az ahhoz való igazodás hamis énképhez vezet, súlyos esetben kamaszkori krízist is előidézhet.
|
|
Kérjük, adja adója 1%-át az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének!
Adószámunk: 18173242-1-41
Nagyon köszönjük!
|
|
|
   Kommentek |
|
ofoe
ofoe
