OFOE | Nyomtatóbarát oldal: OFOE Filmklub – Virágvölgy
2018. október 10.
» Hozzászólások (0)
: OFOE

OFOE Filmklub – Virágvölgy

A SuliMozival és a Magyartanárok Egyesületével közösen szervezett Filmklub következő vetítésén egy ebben az évben készült, több nemzetközi díjat is elnyert magyar filmet nézünk meg.

A külvárosi lakótelepen unatkozó Bianka hirtelen felindulásból ellop egy csecsemőt, majd kénytelen otthont keresni, azonban senki sem fogadja be. Már-már feladná, mikor véletlenül találkozik a jószívű, munkásszállón élő Lacival, aki segíteni akar az utcán rekedt lánynak és eldönti, hogy mindenáron otthont teremt számukra.

A Virágvölgy Csuja László rendező egyszerre költői és realista, punkosan karcos első játékfilmje,amely Karlovy Vary-ban az East of the West szekció 10 ezer dollárral járó zsűridíját nyerte el.

A vetítés időpontja: október 16. (kedd) 18 óra
Helyszín: Kino Café Mozi, Szent István krt. 16.
Jegyár: 800 Ft

A vetítés utáni beszélgetésen vendégünk lesz a film rendezője, Csuja László és Leiner Károly gyógypedagógus. A beszélgetés moderátora: Peer Krisztina

Részletek a filmről készült írásokból

Bevallom, én nem igazán bíztam ebben a filmben. Jártunk kint a Virágvölgy forgatásán, és azt éreztem, hogy Csuja László elsőfilmes rendező nem egy saját világot alkot éppen, hanem beleszeretett két, már létező, nélküle is kész karakterbe, Berényi Bianka Instagram-sztárba és Réti László többszörös Speciális Olimpiai bajnok alakjába, és mintegy ürügyként húzott fel köréjük egy rendkívül vázlatos sztorit. Azt hittem, hogy a két amatőr színész nem fog tudni megélni egy ilyen történetben, hogy bántó lesz a jelenlétük, és csak egy újabb közép-európai mizériát kapunk a végén. Tévedtem, belátom.

Az persze igaz, hogy a két főhős egy az egyben önmaga. Bianka az Bianka, az egyedül felnőtt, flegma, magát folyton pózokba vágó, izgő-mozgó, úgy vonzó, hogy közben kicsit idegesítő csaj, Laci pedig Laci – mindketten saját néven szerepelnek -, az egyszerű, szinte szótlan, a világot kikerekedett szemmel figyelő, egyszerű srác. És a lakótelepen ténfergő, unatkozó Bianka ellop egy kisbabát, amikor látja, hogy bánik vele a proli anyuka, és véletlen fut össze a bútorrakodóként dolgozó Lacival. Aki, bár sosem látta még a lányt, megígéri, hogy gondoskodik róla, hogy mindenáron otthont teremt számukra. Lop is egy lakókocsit a nagybátyjától, de ezzel adósságba keveredik, amit nem tud törleszteni, így menekülniük kell. Babával, lakókocsival. (A kezdők szerencséje ez a film, port.hu)

A forgatókönyv rengeteget változott azután, hogy Bianka és Laci belépett a filmbe. Eredetileg úgy gondoltuk, hogy a női főszereplő profi legyen, és azt hittem, hogy fogunk találni valakit, akit el tudok képzelni rá. Végignéztünk szinte minden színésznőt, aki 20-21 és 30 év között van, és senkit nem éreztünk megfelelőnek. Aztán 300-400 amatőrt, amivel úgy tíz hónap ment el, általában heti két napban. Már-már úgy tűnt, hogy nem találunk senkit, aki tetszene, és kezdtem kétségbe esni, amikor megkértem Zabezsinszkij Évát, hogy segítsen. Vele korábban többször beszélgettünk a filmről, a castingról, ismerte a forgatókönyvet, és akkor ajánlotta Biankát. Már az első válogatáson látszott, hogy iszonyú intenzív a jelenléte. Egyébként valószínűleg a legjobb dolog, ami mostanában, 2016-17 környékén a magyar underground kultúrában történt, az Bianka Instagram csatornája és zenéje.

Enyedi Ildikó az Inkubátor Program mentoraként van jelen, a kulcspillanatokban nagyon pontos és empatikus tanácsokat adott. Még ha a napi munkában nincs is jelen, egy-egy hirtelen döntéshelyzetben vagy konfliktusnál át szoktam gondolni, hogy ő vajon mit tenne. („Őrültebbnek és asszociatívabbnak tűnik!” – Csuja László interjú, port.hu)

Amikor először meglátjuk Lacit, a Virágvölgy férfi főszereplőjét, éppen egy pszichológus kérdezgeti egy alkalmassági teszten. Az eredmény 53% lesz, azaz Laci képtelen az önálló döntések meghozására. Fura módon ennek örül a nagybátyja, aki folyton azt hajtogatja, hogy ezzel mennyivel jobb lesz a fiúnak, könnyebben fog lakást találni, könnyebben fog munkát találni. Ezzel párhuzamosan amikor meglátjuk Biankát, a Virágvölgy női főszereplőjét, éppen félmeztelenül úszik egy medencében. A medence nem az övé, a megérkező család pedig kiparancsolja onnan. Bianka az a típusú lány, akinek a város csomó pontján vannak exei, de egyikőjük sem szívesen akar vele találkozni. Egy nap a parkban meglátja, hogy egy anyuka egyedül hagyja a gyerekét a babakocsiban. Bianka eltolja. Összetalálkozik Lacival, és ketten pikk-pakk kitalálják azt a hazugságot, hogy a gyerek az övék. A hazugság pedig megbolygatja mindkettőjük életét, bár Laciét jobban, mert eléggé úgy tűnik, hogy Bianka az ilyeneknek él. (Klag Dávid: Istentelenül cool a főszereplő, de mire elég ez? Index)

A Virágvölgy a boldogság szimbóluma, a filmben ironikus módon egy istállón áll a felirat. A cím ötlete barátjától, Szőcs Petra filmrendezőtől származik - mesélte Csuja László, megjegyezve, hogy a gyermekvasút egyik megállójának szintén ez a neve.

A Virágvölgyben keverednek a valóság és a képzelet világának síkjai. A történetet újsághírek is inspirálták, ehhez hasonló események a valóságban is megesnek, ugyanakkor nem az volt a rendező célja, hogy látleletet vegyen fel a cementszürke hétköznapokról: „a két dolog, a mese és a valóság nem válik el, hanem egyszerre jelenik meg, ez ad egy speciális világot a filmnek”. Hősei tragikus helyzetbe sodorják magukat, „egy örvénylő, szükségszerű folyamat miatt kikerülnek a hétköznapi társadalomból, ugyanakkor nem feltétlenül azért, mert a körülöttük lévő emberek gonoszak, sokan a lehetőséghez képest megpróbálnak nekik segíteni” - mutatott rá Csuja László.

A Virágvölgyet fiatal amatőr szereplőkkel forgatta, a női főhős, Berényi Bianka Instagram-sztár, ismert személyiség a közösségi médiában, a férfi főhős pedig Réti László görkorcsolya- és műkorcsolya-paralimpikon. „Fontos lenne olyan emberi helyzetet, intézményes kereteket létrehoznunk, ahol az ilyen problémával küzdő emberek nincsenek megbélyegezve, hanem megtalálják a helyüket” - érvelt Csuja László. Bár Bianka hirtelen úgy érzi, a kisbaba „megmentésével” értelmet nyert az élete, a gyereklopás mégis olyan bűn, amelyre nincs feloldozás. Laciban azonban lezajlik egy olyan folyamat, amely abszolút reményt ad. Az a kérdés, hogy Bianka révén milyen tapasztalatokhoz jut Laci. Ebben a teljesen abszurd helyzetben megéli, hogy olyan, mint bárki más, képes döntéseket hozni, felelősségteljes emberként viselkedni. Ez a tapasztalat vele marad a történet után is, ez adhat reményt - hangsúlyozta a rendező. (Film az emberi sérülésekről, Vaskarika.hu)

A főszereplők nem unatkoznak, hanem tehetetlenek: olyan emberileg elidegenedett környezet veszi őket körül, amely láthatóan semmiféle módon nem nyújt perspektívát, nem segíti őket abban, hogy hosszútávon boldoguljanak az életben, vagy hogy pillanatnyi kielégítendő céljaikon kívül más is motiválja őket. Az alkotók által roadmovie-ként definiált Virágvölgy a legtöbb esetben kijátssza a műfaji kereteket: az utazó, vándorló életforma szabadságának, függetlenségének nyoma sincs – Laci és Bianka Budapesttől néhány kilométerre, autó nélkül, egy útszéli lakókocsiban rostokol, távolabbi tájakról pedig csak olykor-olykor, kissé gyermetegen ábrándoznak. (Ehhez hasonló a címbéli Virágvölgy is: az előzetes nézői elvárásokkal szemben ez egy omladozó viskó neve, ahova a két főszereplő betér egyik éjjel – virágos völgyeknek nyoma sincs.) Kóborolnak környezetükben, talán keresnek is valamit benne, de képtelenek kapcsolatot kialakítani vele. A filmi időábrázolás tehát kapcsolható statikus állapotukhoz is: a szereplők egyéni percepciói kerülnek előtérbe, vagyis az, hogy miként érzékelik az őket körülvevő világot. (Simor Kamilla: A hiány terei, Jelenkor)

Karlovy Vary-ban az East of the West szekció 10 ezer dollárral járó zsűridíjával jutalmazták a poétikus elsőfilmet, amely több magyar filmtörténeti hagyományból táplálkozik. Visszanyúl a hazai mozitermés szociográfiai igényű, rögrealista műveihez, ugyanakkor – és ha lehet, ehhez még erősebben kötődik – fejet hajt a csaknem tündérmesei régióba repítő, lírai realista drámák előtt is. A Virágvölgyet azonban valami sokkal lényegesebb határozza meg. Társadalmi törvények és szabadságvágy, reflektálatlan életvitel és felelősségteljessé alakulás differenciáival játszik el, leheletfinom megoldásokkal destruálja a tradicionális gondolatfelvetéseket.

Néha a Szőts István-féle Emberek a havason esztétikája villan be, ám Csuja prózai okokkal magyarázza a természetben semmivé foszló szabadságvágyat. Laci és Bianka ugyanis képtelenek megélni, így a jövő felé tekinteni, azaz hátországot biztosítani önmaguknak és fogadott gyermeküknek. Nem dolgoznak, nem keresnek pénzt, plusz lakókocsikból ebrudalják ki őket, munkásszállót hagynak el, hajlék nélkül tengődve újfent nincs hosszú távú esélyük az életben maradásra, számukra kívül sem tágasabb, csintalankodásuk egy idő után az életüket követelné az Agnés Varda jegyezte Sem fedél, sem törvény után szabadon. A Virágvölgy illúziónak véli a nagy kiruccanást, a totális szabadságot, gyökértelenségről, orientációs pontok megszűnéséről, hiábavaló ballagásról szól. Csupán gyermekien, naivan fenntartani kívánt vadromantika, ahogy Bianka a babakocsi körül játszadozik, igazából a rendező és írótársa, Nagy V. Gergő intelligensen az érettebb – és tetszik vagy sem, de pesszimistább, reflexióra jobban képes – Laci merev vonásaira írja az üzenetet: itt nincs menekvés, csupán a magány jut osztályrészül. (Szabó Ádám: Letelepedés a magányban, Filmkultúra)