OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Iskola – tábor – iskola
2018. október 18.
» Hozzászólások (0)
: Elmélet

Iskola – tábor – iskola

Iskola és tábor

Az iskolai oktatás egyértelműen válságon megy keresztül. Ahogyan az emberi kultúra is elért egy szakasz végére, az iskola is nagy változás előtt áll. Még egy darabig nyúzzák a gyerekeket a régi szemléletben a régi padokban, de már megindult a kimenekülés a túlhaladott módszertanból. Ennek a túlhaladottságnak három tényezőjét emelem ki:

Trivialitás, így nem kell kutatásokkal bizonyítani, hogy a tábor és az iskola ezen változók mentén teljesen eltérő, amennyiben a táborozás valóban táborozás, és nem az iskola meghosszabbítása.

A táborozásra jellemző:

Mindhárom tényezőnek meghatározó szerepe van a tábor szocializációs funkciójában és a társas képességek fejlődésében, valamint a tábor erős fejlesztő hatásában. Amennyiben ezek a jellemzők megközelítik az iskola jellemzőit, akkor „iskolásodik” a tábor, és a fejlesztő hatása ennek megfelelően csökken, illetve az iskoláéhoz hasonlóvá válik.

Történhet azonban mindez fordítva is, és „táborosodhat” az iskola. Léteznek olyan iskolák, és nem is csak az utóbbi időben alapítottak, amelyek szinte a táborozás megfelelői. Ilyen az Alexander Sutherland Neill által 1921-ben alapított Summerhill School, egy bentlakásos iskola, ahol számos tevékenység közül választhatnak a gyerekek szabadon, miközben nem kötelező tanulni. Az iskola demokratikus közösségként működik, és Neill (1960) azon elvét követi, miszerint az iskolának kell a gyerekekhez illeszkednie és nem fordítva. Ezen elv alapján nem léteznek mindazok a diagnózisok, amelyeket a gyerekek tömegére aggat a mai oktatás, ha nem felel meg a gyerek az egyformaság, tömegtermelés és autokratikus légkör jellemzőkkel fémjelzett iskolának.

Tábor és iskola

A tábor legfontosabb jellemzője az önkéntesség, a szabad választás, ami köztudottan a játék és sokak szerint az alkotó munka feltétele is. Az egyén szabad akaratára épülő tanulás széles körben megvalósul, de a formális oktatás – teljesen érthetetlen okokból –még mindig kerüli,a hatékony utat, amelynek során választhatók a tananyagok és a tanulótársak. Nem így a tábor, ahol, ha egész nap matematika feladatokat oldanak is meg, vagy fekvőtámaszokat nyomnak a résztvevők, amennyiben szabad választáson alapszik mindez, tábor marad.

A tábor mint műfaj valahol az iskola és a játék között helyezhető el. Olyan, mint egy iskola, amely a játékra épít, a játék hangulatát és eszközeit használja. Létezik a társasjáték-pedagógia, sőt könyv is jelenik meg ezzel a címmel (Jesztl, Lencse, 2018). A pedagógia már régóta él a szociálpszichológia által leírt lehetőségekkel, de még mindig főleg a tanítás fő áramán kívül, például a táboroztatásban.

Ahogyan például Summerhill is megmutatta, az iskola táborosítható, és ez előnyére válik. A tábor viszont nem iskolásítható, mert azonnal elveszíti mindazt az előnyt, amely a társas készségek fejlődésén keresztül a gyerekek sikeres társadalmi beilleszkedését támogatja. Az iskola is azért veszítette el fejlesztő hatásának nagy részét, mert nincsen meg a kapcsolata a diákokkal, akikért, sőt akik miatt létezik, és a társadalmi változásokkal, amelyek pedig meghatározzák a működését.

Gyarmathy Éva

Gyarmathy Éva A táborozás szociálpszichológiai aspektusai című tanulmányának teljes szövege elolvasható a következő kötetben:
A komfortzónán is túl... : A táborozás pedagógiája, szociológiája és kulturális antropológiája kötet felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba
(Juvenis Ifjúságszakmai Műhely, 2018 szerkesztette Nagy Ádám)