OFOE a Facebook-on

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 |
#214  Pennysimdav[kukac]freemail[pont]hu2004-02-29 19:47
Kedves Mindenki
Remek ez a honlap, őszintén sajnálom, hogy csak most bukkantam rá. A legfrissebb hírekkel kapcsolatban van egy hiányérzetem: egy órája bolyongok az interneten, mert szeretnék jelentkezni Takács Géza felhívására. Se a Taní-taninak nem találtam honlapját, se Takács Gézának bármilyen elérhetőségét... Jó, persze, holnap megnézem a sulikönyvtárban a folyóirat szerkesztőségi emiljét, de hátha nem mindenki ilyen kitartó - szóval jó lenne, ha lenne a felhívásban egy link vagy ilyesmi. Nagyon köszönöm az eddigi infókat is - nagyon hasznos ez a honlap, jövök máskor is. Jó tanítást Penny
 
#213  Szili Kristófputiszili[kukac]hdsnet[pont]hu2004-02-27 12:52
Tisztelt volt osztálytársaim. Találkozót szervezünk az 1951/1958 - as évfolyamunk részére, (a pápai hármas számú általános iskolában végzettekről van szó), 2004 június 19 - én, szombaton, a régi iskolánkban, a Püspöki Palotában. A két fiúosztályt felkutattuk öt fő kivételével, most kezdjük a velünk, fiúkkal párhuzamosan végzett lányosztályok tagjait keresni. Ott dr. Nagy Sándorné Mester Ancsi a szevező. 06-89-324-136. Kérlek, segítsetek Neki, nekünk, ha tudtok valakiről. Üdvözlettel: Szili Kristóf.
 
#212  Molnár Pétersapper[kukac]mailbox[pont]hu2004-02-18 19:06
Üdvözlök minden kedves kollégát
Nézzétek mit találtam: http://www.diakonline.hu igen hasznos kis oldal lehet
a gyerekek számára. Én megállapodtam az osztályokkal akit tanítok, hogy
odaadom nekik ezt a címet, cserébe elolvassák legalább az itt található
olvasónaplókat és abból írnak egy sajátot. Mert nálam általában még a
rövidítettet sem olvasták el a kis lusták, és elég rossz is lett az
átlaguk..
Tehát mindenkinek csak ajánlani tudom
Üdvözlettel: Molnár Péter
 
#211  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2004-02-16 15:50
Kedves Juli Ismételten csatlakoznom kell Péter véleményéhez, hogy ez egy remek honlap, és nagyon jó hogy létezik. Azért én is szívből remélem, hogy egyre többen rákapnak az ízére. Sajnos nem csak a pedagógusok utasítják el ezt a kommunikációs formát, pedig egyre inkább követelmény hogy az ember "napra kész" legyen. Ahhoz kapcsolódva pedig, amit Péter írt a pedagógusok számkivetettségéről, én megint csak visszakanyarodok oda, ahonnan tulajdonképpen elindult a beszélgetés: a legnagyobb elismerést, "lelki simogatást" még mindig a gyerekek tudják adni. Igaz ugyan hogy nem vehetek érte kenyeret, de amikor már reggel kórusban nevetnek rám a diákjaim jókedvem lesz, és közhely ugyan, de csakugyan azt érzem, hogy érdemes, jó és kell csinálni tovább. És végül is erről szól a történet, nem igaz
 
#210  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2004-02-14 12:07
Kedves Péter Kösz a gratulációt, jól esik. Szerintem a pedagógustársadalom ügye ennél is bonyolultabb, bár a tipizálásod alapjában stimmel. Sajnos azonban mára már nem csak a pedagógusok "számkivetettek", számos értelmiségi rétegnek sikerült ebbe a kategóriába kerülnie.
Visszatérve az eredeti témánkhoz: mégis csak remek lehetőség, hogy az ilyen és hasonló honlapokon, interaktív rovatokban segíthetünk az ezt igénylőknek. Megoldandó feladat lennepedagógusok szélesebb tömegeit rábírni arra, hogy éljenek a lehetőséggel. Hiszen, ha az otthonokban nem is, de az iskolák nagy részében már van internetes hozzáférés, és e-mailezni is módja van a többségnek. És mégis csak ez a legegyszerűbb,ugyanakkor gyors és olcsó megoldás. Ennek ellenére elég sokan vannak, akik zsigerből elutasítják ezt a kommunikációs formát, és mi egyáltalán nem vagy igen nehezen jutunk el hozzájuk (és ők hozzánk) Kicsi lassan bővül a kör. Legalább is nekem úgy tűnik. Persze az is lehet, hogy türelmetlen vagyok. De mi valóban szolgáltatni és (frázismentesen) "szolgálni" szeretnénk. (Természetesen azért élünk a hagyományos lehetőségekkel is (postázás), de ez azért elég nehézkes és egyre költségesebb.)
 
#209  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-02-14 07:08
Kedves Juli Szerintem ez egy remek honlap. Jól van kitalálva és gondos a karbantartása, ezek a sarokkövek egyébként minden honlap esetében. Gratulálok hozzá A világ meg olyan amilyen. Ami a pedagógusok passzivitását illeti, vagy jobban mondva a passzivitás látszatát, arról azt gondolom, hogy két jól elkülöníthető csoportra osztható a pedagógus társadalom. Az egyik fele maga se érti igazán, hogy hogyan ragadhatott bele ebbe a számára is kellemetlen helyzetbe, és nagyjából semmi nem érdekli, csak valahogy túlélni a napokat. A másik fele (adja Isten, hogy ők legyenek többen) a napi munkában, a gyerekekkel, fiatalokkal való törődésben leli meg az örömét, és már rég nem hisz a róla és munkájáról folyó vitákban, reménytelennek tartja, hogy bármi is a javára változzon az ő szintjén, s (remélhetőleg)mosolyogva figyeli, hogy azok, akik negyed órát sem tudnának botránymentesen eltölteni harminc eleven kisdiák körében, hogyan találják föl az "életelixírt" az írásvetítőtől (jó régen volt), a minőségbiztosításig, és hogyan csinálnak abból tudományt és persze pénzt saját maguknak. De a mi pedagógusaink tudják, hogy ettől semmi sem változik meg, ettől még ugyan olyan számkivetettjei maradnak az értelmiségi társadalomnak. Ezért gondolom azt, hogy a pedagógus társadalom csak saját magát válthatja meg, mert ezt senki sem fogja megtenni helyette, de ha erre elszánja magát, akkor az felér majd egy rabszolgalázadással. Szeretettel Péter
 
#208  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2004-02-13 21:32
Kedves Márti és Péter
Azért is írok, hogy ne érezzétek magatokat olyan magányosnak. Sajnos az interaktivitás viszonylag nehezen terjed, de ez azért már a 208. üzenet...és én bízom abban, hogy felélénkül még jobban ez a rovat. Azért sokan olvassák, és ha közvetlenül nehezen is kapcsolódnak be, tovább gondolják,esetenként megbeszélik, ami itt napirendre kerül.
És valóban sok érdekes,izgalmas témáról esik itt szó
Érdekelne, hogy Ti és a többi kedves látogatónk mit gondol a honlap egészéről. Van-e olyan ötlet, kritika stb, amivel még hasznosabbá, használhatóbbá tehető
 
#207  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2004-02-13 13:43
Kedves Péter Úgy látszik mi nagyon jól megértjük egymást, úgy jól el is volnánk, de azért mennyivel jobb lenne ha mások is bekapcsolódnának a beszélgetésbe. Nem tudom elhinni, hogy senkit nem érdekel, és hogy csak nekünk van véleményünk a témában. Ez meg a másik kérdés, ami szerintem nagyon is idekapcsolódik: a passzivítás. Nagyon sok esetben tapasztalom hogy a tanár fásultsága, passzivítása milyen rossz hatással van a diákokra. Végeredményben ez is egy modell, nemde Üdv: Márta.
 
#206  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-02-12 21:33
Kedves Márta Azért a feltételes mód, mert az mégiscsak egy abszurd helyzet volna, hogy mindenki tudván tudja, hogy a tanárok, nevelők is súlyos nevelési deficittel rendelkeznek, és nem tesz senki semmit ellene. Annál már csak az lenne abszurdabb, ha teszünk ellene és mégis így van. És megint Jung: "Én ugyanis azzal gyanusítom kortársaink gyerekek iránti pedagógiai és lélektani lelkesedését, hogy szándékuk nem becsületes: a gyerekről beszélnek, holott a felnőttben lakozó gyerekre kellene gondolni. Minthogy a felnőttben ott rejtezik egy gyermek, egy örök gyermek, aki szüntelenül formálódik, sosincs kész, s állhatatos gondozásra, figyelemre és nevelésre volna szüksége. Ez az emberi személyiségnek az a része, amely teljességgé szeretne fejlődni. Ettől a teljességtől azonban korunk embere olyan messze van, mint ég a földtől. Hiányosságát sejtve hatalmába keríti a gyerekek nevelését azon kedvelt feltételezése alapján, hogy saját neveltetésében és gyermeki fejlődésében valami biztosan félrecsúszott, olyasvalami, ami a következő nemzedékből kigyomlálható. Dícséretes ugyan ez a szándék, ám megbukik azon a lélekteni tényen, hogy a gyermekben nem hozhatok rendbe olyan hibát, amit magam is még mindig elkövetek. A gyerekek nem olyan buták, mint ahogy mi azt gondoljuk. Nagyonis észreveszik, mi valódi és mi utánzat. Andersen meséje a király új ruhájáról halhatatlan igazságot tartalmaz."
 
#205  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2004-02-12 16:16
Kedves Péter Mindenben tökéletesen egyetértek veled Nekem meg az jutott eszembe, hogy még nagyon régen olvastam, vagy hallottam valahol, hogy a gyereket nem nevelni kell, hanem szeretni. Végeredményben majdnem ugyanaz, mint amit írtál. Azt írod, hogy "esetleg elhinnénk"; miért a feltételes mód Sajnos túl sok olyan esetet látok, hogy ezt inkább kijelentő módban fogadnám el, és az összes többit amit írsz első számú követelményként támasztanám a tanárok elé.
 
#204  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-02-09 18:39
Kedves Márta Szívemből szólsz Most meg egy Burckhard Erzsébet gondolat jutott eszembe. "A gyereket nem lehet nevelni A gyerek nevelődik" De ha így van, azaz a minta az egyedüli lehetőségünk, akkor meg mit kezdjünk C.G.Junggal, aki valahol azt találta mondani, hogy az a rákfenéje ennek a nevelésnek, hogy sokszor a tanárok maguk is komoly nevelési deficittel rendelkeznek. Ha most már esetleg ezt is elhinnénk, akkor lennénk igazán a legfontosabb témánál, azaz a tanárképzésnél, aminek ezek szerint nem csak a szakmaismeretre, az elméleti pedagógiára kellene koncentrálnia, hanem elsősorban ahhoz kellene segítséget nyújtania a leendő (és nem csak a leendő) tanároknak, hogy miként lehetünk harmonikus, kegyensúlyozott, hiteles személyiségként jelen a gyermekek, fiatalok életében.
 
#203  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2004-02-09 17:46
Kedves Péter Lehet, hogy naiv vagyok, de úgy tapasztaltam, hogy ha őszinte az "értsük meg a gyereket, szeressük és működjünk együtt vele", amint azt írtad, akkor az többé - kevésbé a mi irányunkba is működik. Sőt egyre inkább többé, mint kevésbé. Meggyőződésem, hogy nem a tévedhetetlen, szigorú, távolságtartó tanár-szerep a nyerő. Sőt, az "emberszabású", néha bizony akár még tévedő tanár sokkal inkább beválik, még a "legmegátalkodottabb" diáknál is. És ahogy Juli írja, erről az egészről egyre többet kellene beszélni a diákokkal, mert ők is hiányolják, illetve nagyon meghálálják. Legalábbis a mi iskolánkban ez már nagyon sok esetben jól működik. De jó hogy ez a téma így előkerültMert egyre inkább tapasztalom, hogy egy olyan közösségben, ahol emberszámba veszik azt a diákot és nem csak egy formálandó munkadarabnak, oda még iskolába is szívesen járnak. És ez jó
 
#202  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-02-06 09:30
És nem csak a pedagógusok esetében ... a kompetencia olyan kulcsszó, amely társadalmunk majd minden területén hiányként jelentkezik. A pedagógusok esetében nagy hirtelenjében Carl Rogers szavai jutnak eszembe, aki azt mondta, hogy ha csak egy dolgot kívánhatna a tanároknak a jótündérnél, akkor az az volna, hogy egycsapásra felejtsék el mindazt amit a tanársággal kapcsolatban tudnak, és lépjenek be az osztályterembe élő, eleven, béklyózatlan gondolkodású személyiségként.
 
#201  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2004-02-06 08:10
Ez persze így van, de mi kell ahhoz hogy ez a "kompetens személyesség" meglegyen valamennyi pedagógusban, mikor jelenleg minden körülmény ez ellen hat.
 
#200  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-02-06 08:03
Kedves Juli Teljesen mértékben egyetértek Veled. Különösképpen az utolsó mondatoddal. Ha csak a szerepklisék vannak, akkor feltehetőleg automatikusan jön a küzdelem is, ami viszont megmenthet mindannyiunkat, az a KOMPETENS személyesség.
 
#199  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2004-02-05 22:53
Igazad van, Péter A magukat omnipotensnek vélő, magukat tévedhetetlen autoritásnak beállító pedagógusok valóban riasztóak. Meg azok is, akiknek nincs humorérzékük. Persze a humorézék működése erősen függ az aktuális mentálhigiénés állapottól, no meg attól, hogy kinek mikor hol van a "lelki tyúkszeme", kit mivel lehet megbántani, hogyan lehet a legérzékenyebb pontján elérni. Igaz: ha a diákok érzékelik, hogy a pedagógus tiszteli a személyiségüket, kisebb az esély a szándékos bántásra. De manapság annyire a levegőben van a kíméletlenség, a tapintatlanság,a durvaság, a tabuk ledöntése, és olyan erős az egész társadalomban az elszemélytelenedés, az érzelmi elsivárosodás tendenciája, hogy bárki kerülhet megalázó helyzetbe. A diákok ellen elkövetett "galádságok" miatti frusztrációt sem feltétlenül azokon a pedagógusokon "verik le" a gyerekek, akik ezeket elkövették. Erről az egész problémakörről beszélgetni kellene a diákokkal is.
 
#198  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-02-05 17:07
Kedves mindenki A dolgok valóban nem csupán rajtunk állnak, s azok a tanárok, akik omnipotensnek állítják be magukat, rémületesebbek számomra, mint azok, akik tehetetlenek. Azt gondolom, hogy nem gyermekközpontúnak kell lenni egy iskolának, hanem személyiség-központúnak, ahol a konyhás néni is tudatában van a szerepe pedagógiai jelentőségének, ... és persze mindenki más is. Nem gondolom tehát, hogy "értsük meg a gyereket, szeressük és működjünk együtt vele stb.", ha ezzel nem jár együtt magától értetődően, hogy értsen meg engem is az a gyerek, szeressen és működjön velem együtt. Ne tegyen nekem szivességet azzal, hogy tanul, és persze ne várja, hogy én ráparancsolok (megfenyegetem), hogy tanuljon. És most csak súgva írom, remélve, hogy nem olvassák ezt a rovatot a diákok: az a gyanúm, hogy ha összemérhetnénk, hogy mennyi galádságot követtek el tanárok diákokkal szemben (és ebbe beleértem a lelki terrort, a nemtörődömséget, a hiteltelenséget stb.) azzal, hogy mennyit a diákok, akkor a diákok még mindig óriási hátrányban vannak. Szeretettel Péter
 
#197  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2004-02-05 16:33
Kedves Edit, Péter és Juli
Ugyanúgy látom, ahogy Péter. Induljunk ki abból, hogy azért az a gyerek tudja meddig mehet el, meddig poén a poén - feltéve ha nem kimondottan az a célja, hogy kiszúrjon a tanárral(amivel természetesen én sem tudok egyet érteni.) Ez pedig megint csak a tanár - diák viszonyától függ. Bevallom nálunk is, engem is milliószor fényképeznek, de meg sem fordul a fejemben, hogy esetleg felkerülne a netre a kép. Más estekben már nem volnék olyan biztos (bocs de ez a helyzet). Véleményem szerint ez ugyanolyan, mint a tanároknak adott különféle gúnynevek.
Azért erről érdemes beszélgetni. Üdv Márta
 
#196  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2004-02-05 11:50
Kedves Edit és Péter A diákindulatok, a csínytevésre való hajlam valóban ősi ösztön (lásd pl. Karinthy írásait), de azért sok minden változott mára. Például a technikai lehetőségek. Tehát bárki lejáratható pillanatok alatt az internetre kerüléssel. Ez azért több, mint humorizálás, és valóban újragondolandó a személyiségi jog védelme, e védelem biztosításának lehetőségei, az egymás iránti tisztelet, felelősség stb. És, bizony, Péter, ehhez kevés az"értsük meg a gyereket, szeressük és működjünk együtt vele stb." mentalitás. (Bármilyen szép és számomra is alapvetően fontos elv ez.) Ez ma egy más világ, a változó világban változó tanár-diák viszony annak minden ismert és nem ismert következményével együtt. Mi pedagógusok sokat tehetünk a diákokkal való kapcsolat alakítása terén, de a dolgok nem csupán rajtunk állnak.
 
#195  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-02-05 09:38
Kedves Edit szerintem ez nem etikai, hanem alapvető pedagógiai kérdés. Annak kérdése ugyanis, hogy milyen a kapcsolat tanár és diák között, milyen a légkör az iskolában. A diákok csínytevései nem újkeletűek. A pálpusztai a tanári asztal fiókjában, a beragasztózott kréta stb. eseteit mindenki sorolhatná. Ezek a csínytevések néha nagyon kedvesek, és épp azt mutatják, hogy fontos a diákoknak az a tanár, időnként pedig nagyon faragatlanok, a diákok pedig elég kajlák ahhoz, hogy sokszor a kettőt ne tudják megkülönböztetni egymástól. De hát épp ránk vannak bízva, hogy ezt ... és még sok minden mást, megtanítsunk nekik. Szeretettel Péter
 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 |
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
--
2018.10.19.
Személyes motivációja lehetett a kercsi ámokfutó diáknak
A lőfegyverhez - egy Bekasz típusú, csőtáras vadászpuskához - amelyet a támadás előtt mintegy egy hónappal szerzett be, törvényesen jutott hozzá. A történtek miatt az orosz parlament als...
(Forrás: Infostart)
--
2018.10.19.
Ez vár a cukorbeteg diákokra az iskolában?
Elmondható, hogy a diabéteszes gyerekek óvodai és iskolai ellátásának szabályai, valamint a képzéshez szükséges jogszabályi feltételek adottak.- írja Rétvári Bence államtitkár, Mesterh...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.19.
Újra kinevezték a korábbi igazgatót, még a portás is felmondott a gimnáziumban
Viszonylag gyakori forgatókönyv, hogy egy iskola élére kineveznek egy arra alkalmatlannak tűnő embert, amire a korábban összeszokott és összezáró tanári kar felháborodik és tiltakozik,...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek