OFOE a Facebook-on

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 |
#72  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-15 11:49
Kedves JuliEgyetértve Veled két „apróságra” térnék csak ki: én nem a fantasztikus és nem is a kritikán aluli iskolákról beszélek (ilyenek akkor is lesznek, ha már itt lesz a Kánaán), hanem a zömről, arról az uszkve 88%-ról. Ami a példákat illeti, mégiscsak szükség van rájuk, de nem véletlenül hoztam fel Margóék esetét Csenyétével, mert az valóban inkább atipikus, de arra mégis remek útmutatást ad, hogy mit lehet kezdeni azzal, amikor a szülők már a fizikai valóságában kezdik szétszedni az iskolát. Hiányukban egyébként valóban megfordult a folyamat.
Szeretettel
Péter
 
#71  Zsuzsavoke[kukac]freemail[pont]hu2003-04-15 11:47
Juli,
csakhogy több mint 400 csak alternatív sziget van
És: bár rosszul kommuniálják, da a közoktatás jó irányba vánszorog: szöveges értékelés, kerettanterv nem kötelező, integrálás...; EU-s felsőoktatási programok indulnak (Twinning -prgram dánokkal pl.)

Zs.
 
#70  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-15 10:48
(folytatás)
A paradigmaváltásra az egész rendszerben szükség lenne, az ezt akadályozó tényezők felsorolására nem alkalmas ez a rovat. Azért mindenképpen lendítene az ügyön, ha érdemi kommunikáció folyna az érdekeltek (pedagógusok, szülők, közoktatáspolitikusok, elméleti szakemberek, fenntartók stb.) között, és ez a kommunikáció a lényegről (pl. a gyerekek jövőjükre történő felkészítéséről, ennek feltételeiről stb.)szólna. Akkor talán az együttműködésnek is lenne némi esélye.
A szülőkkel való kapcsolat valóban "sarokkő", de érdemes lenne megnézni, hogy miért romlik mégis az iskola-család viszony, miért ennyire általános a bizalmatlanság. Fel hívnám a figyelmet a 47. pontban található hozzászólásra (próbáltam is reagálni rá), amiben sok igazság (és az érintettség közvetkeztében sok indulat is) van.
Ami a csenyétei példát illet, valóban tanulságos, de egyedi példa, nem is szólva arról, hogy a kiváló pedagógus házaspár távozásával az iskola sem tudott többé tudomásom szerint úgy működni, mint korábban. Vigyázzunk az egyedi példákkal (ne Csenyétét vagy a Waldorf iskolát esetleg az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot tekintsük jellemzőnek. Jó hogy vannak ilyenek, de ezek csak "szigetek".)
 
#69  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-15 10:48
Péter "szellemiségével" egyet tudnék érteni, de néhány részletkérdésben azért van vitám.
Az egész közoktatási rendszer olyan, amilyen, pillanatnyilag szétzilált és áttekinthetetlen. Úgy látom, hogy szakmai kérdések még mindig politikai síkon dőlnek el, a megengedettnél nagyobb szerephez jutnak a lobbik és a közvetlen piaci érdekek, és a tudomány nem hogy segítene, hanam valami maga építette elefántcsonttoronyból elemezget. Szerintem azért működik még úgy ahogy az iskola, mert vannak pedagógusok, akik olykor heroikus erőfeszítések árán működtetik, s akadnak közöttük egészen nagyszerűek is. Léteznek fantasztikusan jó intézmények, és kritikán aluliak, mint mindenütt.
 
#68  Janmjan[kukac]mail[pont]datanet[pont]hu2003-04-14 01:12
Ez csak próba...
 
#67  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-13 07:12
Egyébként én úgy kezdtem az első írást (#53), hogy az iskolát, mint intézményformát neveztem gyatrának, s talán ez a kihívó mondat is megér egy rövid magyarázatot. Úgy látom, hogy a mai világban, az információs társadalomban (na jó, a küszöbén) egyre anakronisztikusabb az iskoláztatásnak ez a módja: azonos korú gyermekek elszigetelt csoportjai; 45 perces egyfelvonásosok forgószinpad-szerű előadása órarend címén; gyorsan avuló tankönyvekből, gyorsan avuló ismeretek cizellált kimunkálása az agyi barázdák felszínén stb. Olyan mértékű paradigmaváltásra lenne szükség, amit sem a hatalom, sem a családok, sem a szakma nem tud, nem mer megengedni/megtenni. Az egyik sarokkő (Julival egyetértve) az lehetne, hogy miként vonja be az iskola a figyelme, a szolgáltatási körébe a szülőket, a családokat. (Komaság Margó és Pólya Zoli se tudta volna megmenteni az iskolát Csenyétén, ha nem a szülők megnyerésével, kiszolgálásával kezdik.) Péter
 
#66  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-10 04:08
Kedves Juli Jaj de nagyon örülök, hogy más is így gondolja
Megkérdeztétek, hogy mit csinálunk mi, hogy szeretnek hozzánk járni a gyerekek, én meg továbbítottam a kérdést nekik. Három dolgot soroltak fel:
1)sokat beszélgetünk velük (bizony még az is előfordul hogy egy egész órát rá-rászánunk és "lecke" helyett megtárgyaljuk a világ sorát. - szerintem ez legalább olyan jó lecke tud lenni. Nem egyszer az is előfordul, hogy szünetben kihívnak a tanáriból, csak azért hogy beszélgessünk egy kicsit.)
2)bármit megbeszélhetnek a tanárokkal mindenféle retorzió veszélye nélkül (azt gondolom ennél nagyobb dícséretet egy nevelőtestület ritkán kap)
3)a mi iskolánkban állítólag nagyobb szabadság van mint sok más iskolában.
Hát ezt mondták az én 12-es diákjaim, és ha jobban belegondolok, lehet hogy nem egy gyerek esetében az iskola az egyetlen hely, ahol odafigyelnek rá, ahol odafigyelnek arra amit mond vagy csinál.
Én optimista vagyok amig mosolyogni tudok a diákjaimra.
 
#65  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-09 09:52
Csináljuk a dolgot mégis derüsen Ezért választottam a mosolygó arcot, pedig nem vagyok feltétetel nélkül optimista. Annak ellenére, hogy itt az utóbbi üzenetekben pozitívumokat lehet olvasni az iskola világáról. Feltétlenül fel szeretném hívnia figyelmet arra a vitára, amely az És hasábjain (az Agora rovatban) folyik az elmúlt hetekben, és amelynek során többen reagáltak már egy a Vekerdy Tamással és Mihály Ottóval készült korábbi interjúra. A vita egyes részletei rajta vannak ezen a honlapon is hozzászólást remélve. A legfrissebb lapban (a hálón is megtekinthető: www.es.hu) Varga Zoltán pszichológus szállt be a vitába. Nagyra becsülöm az ő munkásságát, de úgy vélem, eszmefuttatásából s ugyanígy az általa megvédett Vekerdy Tamáséból is hiányzik egy lényeges gondolat.A gyerekeket ugyanis testileg és főleg lelkileg nem első sorban az iskola "betegíti", hanem sokkal inkább a tágabb környezet, amelynek a követelményeit az iskola közvetíteni kényszerül. Úgy tűnik, mintha az iskola és főleg a pedagógusok lennének az első számú felelősök a teljesítmény- és versenycentrikus szemléletért, az elszemélytelenedésért, az érzelmi elsivárosodásért az általános bizalmatlanságért, az értékválságért stb. Persze, van felelőssége, de semmiképpen kizárólagos felelőssége az iskolának, amit vállalnia is kell, de nem jutunk előbbre, ha bűnbakot csinálunk a pedagógusokból. Az ő testi-lelki egészségük sem elhanyagolandó szempont
 
#64  viktorvikt[kukac]hotmail[pont]com2003-04-08 08:33
Az első mondatban a "diák" helyett "diákok"-at akartam írni. Mindig ez a kapkodás...
 
#63  viktorvikt[kukac]hotmail[pont]com2003-04-08 08:32
Gyermekem középiskolájában (budapesti gimnázium) az aula a végzős diák fényképével van kitapétázva. Nagyon megejtő látvány. A gyerekek ott - persze nemcsak emiatt - fontosnak érzik magukat. Tényleg jó oda bemenni.
Viktor
 
#62  klarahklara[kukac]freemail[pont]hu2003-04-08 07:22
Ami a gyerekek iskolába járási kedvét illeti: optimizmusra kevés az ok, de azért mi is próbálkozunk programokkal, versenyekkel, sporttal, házi színjátszással, kórussal, szakkörökkel, nyári táborokkal. Ugyanis ha valami vonzó és emlékezetes egy gyerek számára, az a tanításon kívüli igen tartalmas időtöltés jól szervezett programokkal egy reggel 7-től este 6-ig "nyitott" iskolában. Nagyobb a hatás az órán, ha a "tanár" szerepkörhöz egy gyerek számára nemcsak a szigorúan vett óratartás, számonkérés, a napi rutin élménye kötődik, hanem egyéb élethelyzetekkel kapcsolatos kellemes benyomások is. Legalábbis ez a tapasztalatom.
Üdvözlettel: Klára
 
#61  Évakoszosallaiszabo[kukac]axelero[pont]hu2003-04-06 10:06
Kedves Márta
Miért szeretnek iskolába járni a ti iskolátokban a gyerekek Szivesen olvasnék arról, hogyan tudjátok ezt elérni. Mit kell tenni a tanároknak ahhoz, hogy az iskola olyan hely legyen, ahol örömmel tud tanulni minden gyerek
Üdvözlettel: Éva
 
#60  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-04-03 06:23
Kedves Márta
Örülünk, hogy ide kattintottál erre az oldalra, s megosztottad velünk gondolataidat. Az iskoládról írtakhoz gratulálok, szerintem is alapvető dolog, hogy szeressenek az iskolába menni azok, akik oda járnak. Péterrel azokról az előforduló negatív jelenségekről, tendenciákról és a mögöttük álló okokról diskuráltunk, melyek e jó közérzet megrontói vagy megrontói lehetnek. Véleményed mindenképpen megerősít abban a véleményemben, hogy vagyunk még "szép számmal" a pályán, akik nem pályatévesztettek, nem véletlen vannak a pályán és optimizmusunk is van ahhoz, hogy jó túlélési eséllyel nézzünk a meglévő és leendő problémák elé.
Üdvözlettel: Juco
 
#59  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-02 12:31
Kedves Mindenki
Már jó ideje nézegetem a honlapot, de erre az oldalra most kattintottam először. Mondhatom nagyon tetszikIgaz ugyan, hogy egyelőre még enm igazán tudom miről is folyik itt a beszélgetés de lassanként végigolvasok minden hozzászólást és megértem. Az már eddig is világos hogy egy gyermekközpontú iskola felé tendál a többség, amivel csak egyet tudok érteni, hogy mi a mi iskolánkban próbálunk minél többet meg is tenni ezért.(Nem dicsekvésként mondom - vagy talán mégis). Egyik erősségünk a jó hangulat úgy a diákok mint a tanárok között. A diákjaink szívesen járnak ide iskolába - azt gondolom ez lehet az egyik első lépés-. Na máskor majd okosabbakat fogok írni. Üdv mindenkinek
 
#58  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-04-01 11:23
Kedves Péter
Úgy érzem, hogy ha egyszer az ilyen egy gondolaton lévőket tényleg egy csapatban hagynák játszani, akkor csodákra lennénk képesek
Teljes tisztelettel olvasom gondolatait, melyekkel maximálisan azonosulni tudok. Jó optimista módjára reménykedjünk a jövőben Reménykedjünk abban, hogy a jövő nemzedékének ügye előbb vagy utóbb a "fentieknek" is fontosabb lesz a gyorsan illanó jelennél, s ha mi már nem is érjük meg - bár nem tudom, csak sejtem az Ön korát - unokáink talán teljes bizakodással fordulhatnak majd az oktatás-nevelés "szentélyéhez".
Sok szeretettel kívánok további munkájához sok sikert és örömet: Juco
Kedves honlaposok, drága Julikám Régen nem szóltatok már hozzánk Igaz, mi Péterrel jól "elbeszélgettünk", s biztosan nem akartatok megzavarni egy ilyen mélységesen mélyről jövő elmélkedést. Pedig a Ti biztató szavaitokra is szükségünk lenne Vagy nincs semmi biztató
Üdv mindenkinek
 
#57  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-01 08:14
Kedves Juco
Úgy érzem, nem csak egy pályán, de egy csapatban is játszunk, mert amit az attitüd elsődlegességéről írt, az szívemből szólt. Úgy gondolom, ha egy tanító semmi mást nem tenne, mint kongruens, harmonikus, nyitott személyiséggel lenne jelen a gondjaira bízott gyermekek között, akkor már nagyrészt megtette, ami tőle elvárható. A gyerekek meg – kis túlzással – maguktól is megtanulnak írni, olvasni, vagy egy kicsit kevésbé elrugaszkodottan fogalmazva, kiudvarolják a tanítóból ezeket az ismereteket, mert szükségük van rájuk. Ehelyett mi van. Számtalan hajtó (tanmenet, szülők, igazgató, szomszéd osztály stb.) által űzött vadként érzékeljük a tanítót az osztályban, világossá téve a gyermekek számára, hogy itt súlyos erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a munka el legyen végezve, aminek az lesz a legfőbb jutalma, hogy aztán lehet pihenni, és nem foglakozni ezzel a szörnyű és starpás dologgal, úgymint a világ csodáinak felfedezése stb. Szeretettel Péter
 
#56  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-03-31 09:14
Kedves Péter
Ha jól értem Önt, akkor "egy pályán focizunk", s mindketten a belülről látható problémákról szóltunk. Én, vidéki pedagógusként továbbra is fenntartom azt a tapasztalaton alapuló véleményemet, hogy "szép számmal" vannak még a pályán igazi mesteremberek. Igaz, hogy a tétjét vizsgálva tevékenységünknek, már a kevés pályára tévedt egyén is sok lehet Sajnos a szűk környezetemben is egyre égetőbb a probléma, mert nem csak Ön általánosít, s bizony ez a mi bőrünkre is megy.
Iskolai minőségfejlesztő munkánk során most találkoztunk először élesben azzal az ellentmondásossággal, hogy a toleranciának, a mások elfogadásának és tiszteletben tartásának szükségessége mellett, muszáj a változtatásra is törekednünk e téren. De hogyan Pedagógusokról, azaz felnőtt és értelmiségi emberekről van szó, akik alapvetően jó "szakemberek". A továbbképzések ehhez adhatnak kis rásegítő hátteret, de alapvetően emberi attitűdökről lévén szó, a pályaalkalmassági vizsgálatok hiánya merül fel mindinkább problémaként. Házi továbbképzéseink tapasztalatai alapján kialakult véleményem szerint ugyanis a tudatot még csak lehet felnőtt fejjel formálni, de az empátiakészséget... S valahol ezen áll, vagy bukik a mi pályánk.
Örülök reagálásának, s köszönöm megtisztelő véleményét. Szeretettel: Juco
 
#55  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-03-31 10:38
Kedves Jucó Köszönöm az együttérzését ValóbanNehéz egy ilyen rövid szösszenetben nem általánosan fogalmazni, s az általánosítást vállalva továbbra is fönntartom a véleményemet. Csodálkozni pedig egyáltalán nem csodálkozom a helyzeten, ahhoz túl közel vagyok hozzá, hogy megengedhetném magamnak a szempillarebegtetést Mindazokkal a súlyos általánosításokkal egyetértek viszont, amit az írása második felében ír, talán csak a "szép számmal" nem, bár nyilván mást ért mindenki ez alatt. Néhány kiváló pedagógussal már találkoztam persze, de ez csak abból adódik, hogy van egy ilyen találkozási felület, s ez a pedagógus-továbbképzés. Szeretettel Péter
 
#54  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-03-27 11:39
Kedves Péter
Azt kell, hogy mondjam sajnálom a rossz tapasztalataiért. Méginkább sajnálom, hogy csak rossz tapasztalatai vannak, mert ilyenfokú általánosítást leszűrni nem lehetett könnyű. Magvas gondolatai mögé persze én is oda tudom társítani egyes negatív megtapasztalásaimat, én is érzem az iskolarendszer és a pedagógus társadalom hiányosságait, sőt az utóbbi idők valóban negatív tendenciáit is e téren, de
Vajon szabad-e csodálkozni a "szűklátókörű, csalódott, intellektuális, érzelmi és neveltetési deficitekkel terhes felnőttek" megszaporodásán ezen a pályán. Hosszú évtizedek során sokadrangú oktatásügyünk nem tett meg ez ügyben mindent a "sikeres"()leépítésért
Az iskolapolitika a politika játékszere lett.A feltételek, a körülmények, a "vonzó" perspektívák vajon a legjobbak, a legrátermetebbek pályára csalogatására szolgált
Igen, valóban erősen felhigult a pálya, csökkent a fanatikusan elkötelezett pedagógusok száma, de azért vannak szép számmal. Sajnálom, hogy még nem találkozott velük, mert akkor nem ítélne ilyen könyörtelenül egyértelműen. Kívánom, hogy legyen kellemes tapasztalata is jövőben
 
#53  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-03-26 07:27
Az iskola úgy általában az egész világon egy meglehetősen gyatra intézményforma. Magyarországon az súlyosbítja a helyzetet, hogy a pedagógusokat nem sokra tartja a társadalmi közgondolkodás. Még egy hatékonyan és gazdaságosan működő konzervgyárat is képtelen lenne kiszolgálni ez a rendszer, noha alapvetően sokkal inkább egy gyári késztermék előállítására van beállítva, semmint gondolkodó, érző lények fejlesztésére. Mindig is az volt a túlélés záloga, hogy a gyermek meglehetősen ellenálló és rezisztens fajta, s az iskola és a pedagógusok határozott törekvései ellenére él és virul. Egy hatéves gyermeknek nem kell több mint két hét, hogy az addig áhított iskolát megutálja, és még egy-két hét, hogy megfelelő túlélési stratégiát dolgozzon ki. Ha ez a hihetetlen életerő nem volna, az iskola már rég kipusztította volna az emberiséget. A helyzet talán öröktől fogva és végzetesen paradox. Béklyózatlan gondolkodású, lehetőségekkel teli, nagyszerű gyermekek felett uralkodnak szűklátókörű, csalódott, intellektuális, érzelmi és neveltetési deficitekkel terhes felnőttek, akik súlyos árat fizettetnek a gyermekekkel saját meg nem élt életükért, be nem teljesített vágyaikért és általában minden önmagukkal kapcsolatos csalódottságukért. Nehéz ezzel szembenézni, olyan nehéz, hogy nem is tesszük meg. (Kristóf Péter)
 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 |
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
--
2018.10.19.
Személyes motivációja lehetett a kercsi ámokfutó diáknak
A lőfegyverhez - egy Bekasz típusú, csőtáras vadászpuskához - amelyet a támadás előtt mintegy egy hónappal szerzett be, törvényesen jutott hozzá. A történtek miatt az orosz parlament als...
(Forrás: Infostart)
--
2018.10.19.
Ez vár a cukorbeteg diákokra az iskolában?
Elmondható, hogy a diabéteszes gyerekek óvodai és iskolai ellátásának szabályai, valamint a képzéshez szükséges jogszabályi feltételek adottak.- írja Rétvári Bence államtitkár, Mesterh...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.19.
Újra kinevezték a korábbi igazgatót, még a portás is felmondott a gimnáziumban
Viszonylag gyakori forgatókönyv, hogy egy iskola élére kineveznek egy arra alkalmatlannak tűnő embert, amire a korábban összeszokott és összezáró tanári kar felháborodik és tiltakozik,...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek