OFOE a Facebook-on

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 |
#2575  Tőkés Héditokesh[kukac]gmail[pont]com2013-01-21 18:25
Kedves Kriszti és Petra!
Mindenekelőtt újra hangsúlyozom, hogy egyetértünk. és nemcsak elviekben. Annál is inkább, mivel meggyőződésem, hogy az elvek előbb-utóbb képesek valósággá válni, ha egyre többen elfogadják azokat és cselekszenek azok szerint.
Én mindössze arra igyekeztem fölhívni a figyelmeteket, hogy a társadalom is (a maga ilyen-olyan módján) egy rendszer, mégpedig minden alrendszernél nagyobb, ezért lassúbb is. Igen nagy türelemre van szükség ahhoz, hogy a jó (mert hasznos) elveknek megfelelő irányba elmozduljon. Kicsiket lép, néha alig észrevehetőeket, de azért lép(eget). Ez a haladás abból a távlatból, amelyből én nézem (idő-tudás-tapasztalat), már jól felmérhető. Ha türelmetlen vagyok, akkor ezt kevésnek látom. Ám ha ismerem a társadalom működését, akkor örülök annak, amerre (lassan ugyan, de) elindult.
Köszönöm a "beszélgetést", és eredményes munkát kívánok mindhármunknak, üdv, Hédi
 
#2574  Peer Krisztipeerkrisztina[kukac]gmail[pont]com2013-01-21 16:45
Kedves Hédi,

Szeretnék abban hinni, hogy ezek nem csak elvek. Még akkor is, ha látom a rendszer hibáit. De pont ezért, szakemberként felelősségem az is, merre tart ez a rendszer. És egy elkeseredett szülőnek, nagyszülőnek nem szeretném a rendszer hibáit ecsetelni és a kihátrálásra biztatni, ha létezik más lehetőség is. Én nem ismerem az ottani (iskolai, szociális) rendszert, de benne van a pakliban, hogy nem csak elviekben működik jól. Abban hiszek - és ezt fejtette ki Petra is -, hogy a szemléletet mi alakítjuk.
Azt pedig szintén csak feltételezhetjük, mit miért tesz egy szülő. Vajon az információhiány, a félelem, a gyerekének védelme stb. motiválja-e az iskolaváltásra? Én szeretném, ha a döntését minden lehetséges információ birtokában tudná meghozni. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy az áldozat gyerekek máshol is azok lesznek, az ő esetükben egy iskolaváltás nem oldja meg a problémát. Üdv.: Kriszti
 
#2573  Peer Krisztipeerkrisztina[kukac]gmail[pont]com2013-01-21 16:30
Kedves Nagymama,
Nem tudom, kinek van igaza:) de ez most nem is lényeges. A jó hír az, hogy az unokája iskolai karrierje elindult felfelé, és most a képességeinek megfelelően tud teljesíteni.
Való igaz, egy kiskamasznak nagyon fontos a kortárscsoport, sokszor fontosabb a csoporthoz való tartozás, mint bármi más, és persze bármi áron. Másrészről kutatások is bizonyítják, hogy 5. osztályban a gyerekek többsége picit megborul, az alsó és felső tagozat közti átmenet nem könnyű. A tyúkanyótól átkerültek egy többtanáros rendszerbe, mások az elvárások, és egyszerre sok mindenkihez kell alkalmazkodni. Ehhez pedig idő kell.
De ne aggódjon, ha egy gyermek szeretetben, odafigyelésben nő fel, egyetlen kortárscsoport sem tudja felülírni a családi normákat. Amit a szüleitől, nagyszüleitől kapott, azt fogja tovább adni. Szerencsés az a gyerek, akiért így aggódik a nagymamája. Minden jót kívánok: Peer Krisztina
 
#2572  petrafoldes[pont]petra[kukac]gmail[pont]com2013-01-21 15:10
Kedves Hédi,
nem szeretnélek meggyőzni, pusztán ahhoz a cselekvéshez ragaszkodom (a magam számára), amit másoktól is, igen civilektől is, nemcsak állami műintézményektől, örömmel látnék. Mert azt gondolom, hogy cselekvés rasszista felhangok helyett egy másfajta beszédre példát mutatni, és ezzel másfajta gondolkodásra. Közös felelősségben gondolkodó, megoldáscentrikus, minden kirekesztő felhangot nélkülöző beszédre. Mert nincs az a társadalmi realizmus, ami a rasszista felhangot elfogadhatóvá, tolerálhatóvá tenné. Kriszti példát adott arra a kommunikációra, ami segít józanul és a közös megoldás reményében újradefiniálni a problémát. Én ezt a hangot támogatom. Nagy örömmel üdvözlöm azt az elmozdulást különben, ami Consta és Kriszti beszélgetésében történt. Ezért hiszek ebben a hangban...
 
#2571  Tőkés Héditokesh[kukac]gmail[pont]com2013-01-21 12:11
Petra, kedves! Köztünk nincs vita semmiben. Lépni pedig - kötelezően lépni, és a valódi megoldások irányába - az erre kötelezhető műintézményeknek kell (azt gondolom, most felsorolhatnám az összes magyar minisztériumot, ha azt akarjuk, hogy valóban átfogó és teljes legyen a stratégia) azért, hogy megszülethessenek az eredmények (és ne csak egy-egy kiemelt iskolában), és máris oldódni fog a társadalmi ellenállás és a feszültség is.
Összefoglalás: nincs türelmi idő az állami apparátus számára, de maximális türelmi idő (tolerancia :) ) van a társadalom, a családok számára. Mert ugye azt nem gondoljuk komolyan, hogy ha mi, szabadelvű demokraták összevonjuk a szemöldökünket, és "ejnye-ejnyét" mondunk, azt komolyan veszi bárki, akinek a gyereke veszélyben van, vagy csak nem tudja azt hozni, amit a képességei alapján hozhatna.
De - még egyszer, Petra - közöttünk nincs vita, de alapjában véve tetszik, hogy szeretnél meggyőzni.
 
#2570  Constanesi07[kukac]freemail[pont]hu2013-01-21 09:23
Kedves Krisztina!
Nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Tudja, azért annyira én sem hiszem el, hogy az unokám teljes mértékben ártatlan. Hiszen ebben a korban sokkal nagyobb sikk azokhoz csapódni akik "izgalmasabbak" mint ahhoz az egy eminens tanulóhoz aki az osztályban van. Fél évig jártak pszichológushoz, a vége az lett, hogy többet ne is vigyék mert nincs vele semmi teendő,tehát minden szempontból "normális". Az igazgatónővel való beszélgetés eredménye pedig az volt, hogy nagyon jól tudja az unokám minimális tanulás mellett is kitűnő lehetne. De nincs a kezében semmi ami alapján ebből a környezetből kiemelhetné. Tehát nincs joga másik osztályba rakni, ahol nincs ilyen probléma, pedig ott is van pár "nem jó" gyerek, de ott az osztályfőnök ezt kézben tudja tartani. Azt elértük, hogy minden tanár a tanári asztalhoz ültesse órán, és máris jönnek az ötösök. Pedig ez csak három napja van így! Anyukája pedig szabadságot vett ki és szünetekre bemegy, hozza viszi a gyereket. Én csak azt nem értem, hogy a pedagógus kezében semmi olyan dolog nincs amivel ezt meg lehet oldani? Sokkal könnyebb eltanácsolni? Kérdezem én a cigánygyereknek miért nem hívják be az anyját? Miért nem kap beírást? Megmondom, azért mert a fenyegetőzéseket sem tudják kezelni. Inkább szemet hunynak, csak legyen csend. Kérem javítson ki ha valamit rosszul látok!
Köszönöm!
 
#2569  petrafoldes[pont]petra[kukac]gmail[pont]com2013-01-21 08:46
Hédi, nekem csak az a kérdésem, hogy mitől leszünk közelebb, ha elnézzük, támogatjuk a kirekesztő és menekülő (az eredmény szempontjából az is kirekesztő, ez a spontán szegregáció melegágya) stratégiákat. Igen, értelek, adott szülő szemszögéből nézve, az ő gyereke életében, nincs idő. Csak mondom, hogy az "okként" megnevezett, és nem jószántukból magatartászavaros gyerekeknek is ez az egy élete van, ami épp most foszlik szét a teljes reménytelenségben a fejük fölött. Vagyis, ha nincs idő, úgy nekik sincs, és a felelős társadalomnak se, aki ezt végignézi, és a többségi egyéni stratégiákkal azonosulva fenntartja ezt a folyamatot. Utakat mutatni. Amikor ennyire messziről kérdeznek, akkor innen, ha pedig sikerül közelebb lépni egy történethez, akkor azon a ponton, de mindig a megoldás irányából közelítve - azt gondolom, hogy ezt kell tenni. Egyetértek abban, hogy ehhez a változáshoz hatalmas türelem kell. De nem az első lépések megtételéhez. Mert minden kihagyott lehetőség még távolabb sodor a célunktól.
 
#2568  Tőkés Héditokesh[kukac]gmail[pont]com2013-01-20 22:42
Kedves Petra (és Kriszti)!
Újra mondom: egyetértünk az elvek tekintetében. De egy/a társadalom gondolkodásmódját (amely ott és akkor mindig egyéni/családi formában jelenik meg) átalakítani rendkívül hosszadalmas, fölívelő és lezuhanó utakat bejáró folyamat. Erőltetni lehet, de az mindenképpen kontra-produktív. A családoknak és gyermekeiknek nincs ennyi idejük: itt és most történik mindaz, ami történik. Tüzet olt, hogy megvédje a megvert és megalázott gyerekét. Lehetőleg gyorsan, hogy súlyosabb sérülés ne érhesse. Ez kötelessége is, felelőssége is.
Még egyszer hangsúlyozom: nem engem kell meggyőzni az elvek helyességéről. De ehhez nagy-nagy türelemre, igen hosszú időre, sok-sok jól együttműködő intézményre - és igen - alkalmas pedagógusokra van szükség. Ettől még nagyon messze vagyunk.
 
#2566  petrafoldes[pont]petra[kukac]gmail[pont]com2013-01-20 22:11
Kedves Hédi,
a spontán szegregációs folyamat megállításának - többek között - épp a Kriszti által képviselt szemlélet a záloga. Ennek a szemléletnek a megvalósításához valóban sok mindenre - működőképes ellátórendszerre, nyitott és módszereikben kompetens pedagógusokra és befogadó társadalomra van szükség. Nos, ebben az esetben épp az utóbbiról van szó. Mert a befogadó társadalmat mi csináljuk. Pontosan azzal a szemlélettel, amit Kriszti a hozzászólásában képvisel. És azzal, ha a hozzá szükséges erőforrásokat kiköveteljük.
 
#2565  Tőkés Héditokesh[kukac]gmail[pont]com2013-01-20 21:38
Kedves Krisztina!
Alapvetően egyetértünk mindabban, ami az elveket illeti. A probléma - és már nem is csak probléma, hanem súlyos gond (vö. a hozzászólások özönét és tartalmát) - a gyakorlatban, a megvalósításban van. Mert ami VAN: az a kevés (és valljuk be: igen nehéz utat végig járó) "sikertörténet", más oldalról a sok-sok megoldatlanság. Valami miatt az az együttműködés, amelyről írsz, lassú, nehézkes, amit (próbáljuk ezt is megérteni) nem vállalnak a vegzált gyerekek szülei. Elviszik a gyerekeket - ha megtehetik - másik iskolába. Ezt nem lehet megakadályozni, hiszen a szabad iskolaválasztás a szülők elidegeníthetetlen joga. Így aztán pontosan az a folyamat indult be, amit nem akartunk: immár iskolai szintre kerül a szegregáció... (Azt csak zárójelben: van-e ehhez a feladathoz ELEGENDŐ elkötelezett pedagógus?)
 
#2564  Peer Krisztipeerkrisztina[kukac]gmail[pont]com2013-01-20 19:57
Kedves Nagymama!

A problémát nem a cigány, nem cigány, neveletlen, jól nevelt gyerekekben látom. Teljesen mindegy, ki honnan jött. Az iskola -pedagógusok- és más szakemberek - gyógypedagógus, szociális munkás, pszichológus stb.- dolga, hogy közösen, összefogva a szülőkkel, megoldják a problémát. Ez ugyanis egy rendszer, ami ha nem működik jól, igenis mindenki felelőssége, hogy rendbe tegye. De nem azzal, hogy kihátrál, főleg, ha azzal hátrányok is járnak (pénz, idő stb.). Érdemes lenne úgy megoldani a problémát, hogy abból mindenki nyertesen jöjjön ki, az pedig csak akkor lehetséges,ha segítséget kérnek. Osztályfőnöktől, igazgatótól, nevelési tanácsadó szakembereitől, gyermekjóléti szolgálattól.
Amit leír, abból az következik, hogy mindent a másik gyerek/ek csinálnak, unokája ártatlan, a tanárok tévednek. De valóban, mindegyik, mindig? Érdemes lenne a pedagógusokkal beszélni az unokáról, arról, hogy ők hogyan látják a helyzetet és miben látják a megoldást. Mindezt az unoka jelenlétében, hogy ő is hozzá tudja tenni a magáét.
A hibáztatás helyett sokkal inkább előrevisz az őszinte, nyílt kommunikáció, ezért bátran keresse fel az iskola dolgozóit és kérjen segítséget!
üdvözlettel: Peer Krisztina
 
#2563  Constanesi07[kukac]freemail[pont]hu2013-01-20 17:57
Szép napot Mindenkinek!
Tanácsot, segítséget szeretnék kérni!
11 éves unokám, otthon egy tündéri, segítőkész jólelkű gyerek. Belép az iskolába és máris egy kezelhetetlen, neveletlen kölyök lesz! Mondják ezt a tanárok! Az osztály tele van kisebbséggel, akik persze sosem kapnak beírást. Ma már ott tartunk, hogy az unokámnak betelt az ellenőrzője, és másik iskolát tanácsolnak neki. Csak pár példa a rengeteg közül. Cigány gyerek eldobja a petárdát, elszalad, közelben az unokám, tehát övé a beírás! Cigány gyerek megveri az osztálytársát, elszalad, unokám mellette, tehát övé a beírás. Ha a reggeli szendvicspénzét nem adja oda elveszik tőle. Természetesen ezt a gyerek folyamatosan mondja, hogy nem ő volt, süket fülekre talál. Jelzem 5.-es, eddig különösebb probléma nem volt vele. Mióta 6.-ból lebuktak ezek a renitensek, azóta tart ez a borzalom. 3 osztály van 5.-ből, amikor anyukája kérte, hogy rakják át másik osztályba, a válasz az volt, hogy nem tehetik meg, inkább menjen el a gyerek. Ez nem könnyű, másik faluba áthordani, idő és költség is. Nem értem én ezt!
 
#2562  zoldbekaleinerk[kukac]freemail[pont]hu2013-01-20 13:41
Kedves Mindenki!
Sajnos ma már kevés iskolát kivéve (akik kínosan vigyáznak "szegregációjukra) mindenhol vannak ilyen "problémás" gyerekek: vagy beintegrált SNI-s tanulók, akik "miatt nem lehet haladni", vagy csak egyszerűen neveletlenek, akik bomlasztják a közösséget, terrorizálják a gyerekeket. A pedagógusok tehetetlenek, a gyermekvédelem sem áll a helyzet magaslatán, így valóban nem marad más lehetőség, mint vagy elvinni a saját csemetét másik intézménybe, vagy eltávolítani a renitens diákot, ha van iskola, aki átveszi.
Az SNI-vel más a helyzet: tudomásul kell venni, hogy a velük való foglalkozás egy másik szakma feladata - a gyógypedagógusoké. Az SNI-s tanulók erőszakos és feltétel nélküli integrációja csak ahhaoz vezethet, hogy se ő, se társai nem tudnak tanulni, megfelelő ütemben haladni.
Közel 30 éves gyakorlattal a hátam mögött azt javasolom, hogy az érintett szülők fogjanak össze, járják be a hivatalos utakat(ofők,igazgatók, oktatási bizottságok, segítő szakmák - pszichológusok, gyermekvédelem stb) és kérjenek onnan segítséget. A probléma nagyon jelentős és mindennapos, ám vagy van a pedagógusnak olyan személyisége és kompetenciája, amellyel orvosolni képes a bajt, vagy máshoz kell segítségért fordulni, végső esetben elvinni a gyereket egy másik iskolába, egy elit iskolába. A szakma ma elit iskolának már nem a Fazekashoz hasonló sulikat atrtja, hanem azokat az iskolákat, amelyekben a 25-30 évvel ezelőtti konszolidált állapotok uralkodnak.
Szomorú...
 
#2561  OFOEosztalyfonokok[kukac]gmail[pont]com2013-01-18 11:37
Kedves Mariann! Arra kérünk, hogy a honlapunk Kapcsolat rovatán keresztül lépj velünk elektronikus kapcsolatba, hogy a konkrét tények ismeretében érdemben próbálhassunk segíteni, vagy legalább együtt gondolkodni Veled és szülőtársaiddal.
 
#2560  Juliszekszardi[pont]julia[kukac]gmail[pont]com2013-01-18 11:34
Kedves Laura!
Nagyon ésszerűen, a gyereked érdekében cselekedtél: ha érzem, hogy a fiam/lányom veszélyben van, kimenekítem a csapdahelyzetből. De mégsem lehet a menekülés az egyetlen kiút.
Igazad van: a megoldás az igazán jó pedagógus,aki érti a dolgát, és megoldja a felmerülő gondokat, aki mellett a gyerekemet biztonságban tudhatom.
Mariann ügyében tanácstalan vagyok. Ott néhány nehezen kezelhető (sejthetően hátrányos helyzetű) gyerek miatt nem működik a dolog, és ezért akarják a szülők kimenekíteni a gyereküket. Nem hiszem, hogy csak ez lehet megoldás, persze könnyű nekem a távolból tanácsokat osztogatni.
Mégis azt gondolom, hogy egy igazán jó pedagógus azokkal a gyerekekkel tud megfelelően bánni, akiket rábíztak. Ez a dolga, a szakmája erre készítették fel. Ehhez azonban szövetségesekre van szüksége, és mindenek előtt egy támogató szakmai környezetre, esetenként speciális szakemberekre. Az nyilván nem megoldás, hogy a pedagógusok , feltételezhetően a tehetetlenség miatt "ordítanak". Jobban kellene ismernem az adott körülményeket ahhoz, hogy megalapozottan formálhassak véleményt Mariann ügyében.
 
#2559  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2013-01-18 10:38
Kedves Mariann!
Volt hasonló problémánk, mi úgy oldottuk meg, hogy összepakoltunk, bementünk az igazgató nőhöz, kijelentkeztünk. Elmondtuk, hogy tudjuk, nem sokat tehetnek a pedagógusok ilyen esetben, nekünk a gyerek érdeke a fontosabb, odébbállunk. Az új iskolában egy hétig voltunk az osztályban, nem volt közel sem olyan súlyos a helyzet, mint az előző iskolában, de egy hét múlva átmentünk a párhuzamos osztályba egy tapasztalt "tyúkanyó" szárnyai alá... A gyerekem fél év múlva már a kerületi versenyekről hozta az okleveleket, a zaklatottsága fokozatosan elmúlt, szeretett iskolába járni. Innen is köszönjük Erika néninek. Szakember, politikus biztosan tudna ennél jobb módszert is ajánlani, nekünk ez vált be.
 
#2558  Kovács Marianngenerator33[kukac]freemail[pont]hu2013-01-17 08:11
Kedves Mindenki!Általános iskolában elsős a kisfiam.Egy "kezelhetetlen"gyerekkel kezdődött!Szülőik,rendkívüli szülőik stb.Esélyegyenlőség,ezzel jönnek mindig,most már négyen vannak,akik miatt meg kell állniuk 5 percenként,a tanárok nem tudnak tanítani,kijelentették nekünk.Egy szülő együttműködik,nevelési tanácsadó,Pesten pszihológiai felmérés.Mit tehetnénk mi,a mi gyermekeinknek nincs joga nyugodt körülmények között tanulni,kötelesek vagyunk tűrni..Fél éve türelemmel vagyunk,a tanárok kivannak,egész nap ordítanak,aztán,igazgató,ig.helyettes is bejön..ordít..semmi nem változik,csak hogy "tudnak a problémáról".Heten tervezzük,hogy átíratjuk a gyerekeinket,nekünk kell mennünk???Ez a megoldás?
 
#2557  Juliszekszardi[pont]julia[kukac]gmail[pont]com2013-01-15 16:00
Kedves Nane! Egyetértek Laurával: ha van lehetőség, el kell vinni innen a gyereket. Utólagos engedelmével "kölcsön vettem" a történetét a honlap virtuális szülői értekezlet sorozatának második darabjához. Nagyon remélem, hogy megnyugtatóan sikerül rendezni a gyerek sorsát.
 
#2556  Juliszekszardi[pont]julia[kukac]gmail[pont]com2013-01-15 15:57
Kedves Laura! Ez a legjobb megoldás, és egyetértek azzal is, amit Nanénak írtál. Lehet, hogy egy ilyen helyzetből jobb kilépni. Nagyon köszönöm a tájékoztatást.
 
#2555  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2013-01-15 11:11
Kedves Nane!

A gyereket azonnal át kell íratni másik iskolába! A végén ő lesz a nem életre való, az ideggyenge, a lelki terror előbb a tanulmányi eredményein fog meglátszani, de könnyen lehet, hogy egész életére kiható sérüléseket fog elszenvedni. Az iskola nem fog segíteni, mert nem tud, nem mer. A hatóság már csak akkor avatkozik be, ha vér folyik, ezt megvárni viszont óriási hiba, egyenesen bűn lenne... :(
 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 |
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek