OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. december 7.
» Hozzászólások (4)

Könyörtelenül1

- Más megoldás nincs.
- De van - mondta Moviszter, aki a hintaszéken szórakozottan babrálgatta az óraláncáról lecsüngő Mária-érmet.
- Erre kíváncsi vagyok. Micsoda az a megoldás? - kérdezte Tatár fölvetve kövér, okos fejét.
- Az irgalom.
(Kosztolányi Dezső)

Persze sokszor kifakad az ember. A legutóbb is, amikor a felnőttvilág tükörképeként úgy viselkedtek a gyerekek irodalomórán, mintha a megasztár közönségeként kellene őrjöngeniük, magamból kikelve üvöltöttem: „Ezért lesz új oktatási törvény! Mert a szabadsághoz az kellene, hogy az ember tudjon saját magában rendet tartani! Ha erre nem vagy képes, jönnek a katonatisztek, és sorba állítanak! Jön az új oktatási törvény, amely rendet akar vágni köztetek (az már az ő baja, hogy úgysem tud)! És ez egyikünknek sem lesz jó.” És ma is: matekórán el kellett volna osztani 16,3-at 4-gyel. A tizedikes gyerek azt mondja, nincs nála a számológép. Annál jobb, mondom, hiszen a fejed ezerszer jobb bármiféle számológépnél. Na ne vicceljen már, tanár úr, én ezt nem tudom…

Azaz a mai iskola eléggé lent van a padlón. Lépni kell. Viszont attól tartok, az új törvény semmit se fog javítani a helyzeten, sőt. Törvényszövegek olvasásában nem vagyok járatos, nem mindig fogom fel a nyelv kitekerésével elfedett konnotációkat, igazi szándékokat, viszont az oktatásügyben dolgozóként eléggé érzékeny vagyok az iskolai folyamatokra, na meg olvasom is a nyilatkozatokat; végigültem az országjárás egyik háromórás alkalmát, ahol az előre beadott kérdéseimre csak mellébeszélő válaszokat kaptam. Hadd próbáljam meg érzékeltetni, hogyan képzelem el a törvényt támogató gondolatsort, majd hadd tegyem hozzá, hogyan látom mindezt saját pedagógusi munkám alapján.

I. Ezek a gyerekek nem tudnak semmit. Nem tudják, mi az a tisztelet. Mi az a tekintély. Majd most megtanulják, hogy tanulniuk kell. Hogy egy egyetemet végzett felnőtt embernek mégiscsak több igazsága van, mint egy taknyos tizenévesnek. Különben is: az iskola első számú értéke a rend. És a kilencven százalékban közös műveltség! Mi az, hogy érettségit kap az is, aki nem olvasta Vergiliust? Aki nem olvasta Kármán Józsefet? Csokonai olvasott Vergiliust. Teller Ede olvasott Vergiliust. Akkor talán a mai tizenöt évesektől is elvárható, hogy olvassák. És tudjanak megoldani exponenciális egyenlőtlenség-rendszereket is! Különben is: én, a tanár ezeket tényleg ezerszer jobban tudom, mint ők, itt vagyok biztonságban, itt tudom megmutatni, hogy több vagyok náluk. Csak az boldogulhasson, aki a kezdetektől fogva a komoly dolgok tanulására szenteli ifjú életét. Aki nem alkalmas erre, hulljon ki. Irgalom nincs! A gazdaságnak úgyis kétkezi melósokra van szüksége inkább. Azoknak meg úgyis mindegy. Eleve miért van ennyi gimnázium? Majd mi megmondjuk, hogy ki lehet gimnazista. Hogy melyik gimnázium maradhat gimnázium? Nyilván előnyt fognak élvezni azok az iskolák, akik szilárd értékrenddel bírnak, amelyek képesek már az öndefiníciójuk alapján is az erkölcsi nevelésre. És így tovább, és így tovább… Hogy a harminckét órás előírás tulajdonképpen csak a közgondolkozásban meglévő sztereotípiák (három hónapos nyári szünet, félnapos munkácska) leküzdésére szolgál. Ne folytassuk.

II. A gyerekek tényleg nem tudnak semmit – már ami az iskolában elvárt tudáselemeket illeti. Tényleg tiszteletlennek tűnnek – bár el lennék keseredve, ha valamiféle törvényi előírás miatt kezdenének tisztelni. Csakhogy ezeket a bajokat nem lehet semmiféle oktatási törvénnyel megváltoztatni. Előbb értéket kellene adni a tudásnak. Pezsgő kulturális életet létrehozni, a bóvlit bóvliként mérni, perspektívát adni a felnőtt világnak stb. Nem lehet kimeneti előírásokkal (hogy például ötven százaléktól kettes az érettségi eredmény) színvonalat emelni. Nem lehet előírni a természettudományi érettségit akkor, ha összesen hat(!) fizikatanár végzett az idén az országban. Egyáltalán, az „erkölcsileg rendben levő” kivételezett iskolákban gunyorosan csak „gettó”-nak csúfolt nehezebb sorú iskolákban érdekelni fogja-e a majdnem írástudatlan szülőket, gyakran éhes gyerekeiket a kimeneti követelmény? Milyen hozzáállás az, amely átteszi a felelősséget: hiába lehetsz szuperokos, ha olyan családban nőttél fel, ahol nem érték az, ami csak a többségi társadalom egyre kisebb részében érték, akkor nyugodtan kihullhatsz, magad tehetsz róla!

Úgy adódott, hogy egy nem „elit” gimnáziumban tanítok. (Azért teszem idézőjelbe az elit szót, mert érzem benne a hierarchiát, márpedig nem a munka mennyiségében, értékében különbözünk egymástól, csak irányában.) Nálunk azért érdekes dolgokat is lehet látni. Egyrészt sorsokat. Azt a kicsi lányt, aki őszönként azért hiányzik hetekig, mert a mezőn dolgozik, hogy a családnak legyen pénze. Azt a másikat, aki rendszeresen éhes. Azt a harmadikat, akit kiraktak a szülei. A negyediket, aki a kollégiumból hónapokig az üres lakásba megy haza, mert a szülők külföldön próbálnak boldogulni. A tizediket, huszadikat, századikat, aki már a többedik címre költözik az alkoholista apuka elől menekülve. És azt is lehet látni, hogy nem egyszerre érik meg mindenki. Lehet látni az elsőben, másodikban még reménytelennek tűnő gimnazistát, amint harmadikban észbe kap. Érettségi találkozókon azt, hogy a gimis éveket elkajláskodó szélhámos gyerek huszonkét éves korára megérik, elvégez több felsőfokú képzést, és harminc éves korára megtalálja saját útját. Na, ezek a gyerekek azok, akiknek nem Vergilius kell, meg a majd én megmutatom, hol lakik az Úristen követelményszint, hanem irgalom, megértés, némi türelem.

Úgy adódott, hogy a most érettségizett osztályommal az utolsó évben nagyon érdekes munkákat végezhettünk. Rövid színielőadásra kértek fel bennünket vakokból álló közönségnek, diszkóbaleset-szimulációt tartottunk a rendőrséggel együtt az utcán, hátrányos helyzetű gyerekekről szóló könyvek bemutatójára készítettünk előadást stb. Feltételezem, a munkában részt vevő gyerekek igen sokat tanultak, pedig még az is meglehet, nem kérdeztem ki tőlük az aszklepiadeszi strófa képletét...

Lehetne sorolni a törvénytervezet problémáit. Hamisnak érzem például azt az érvelést, hogy a nem önkormányzati/állami iskolák azért térhetnek el a szabályoktól, mert ha a szülők igénylik a világnézeti nevelést, akkor azt biztosítani kell akár kisebb osztálylétszámmal is. Egy kutatás talán kimutathatná a fordítottját: a szülők elég nagy százaléka inkább a különleges elbánást igényli, netán a cigánymentességet, ezért aztán még a világnézeti nevelést is elviseli…

A harminckét órás rabszolgapasszus is aljas. Nehogy azt higgye valaki, hogy lógni akarnánk: nekem harminc megtartott órám van minden héten, az értekezletekkel, adminisztrációval, műsorkészítéssel, osztályfőnöki teendőkkel és ezer elképzelhetetlen feladattal gyakran negyvenöt órát is az iskolában töltök (és még a dolgozatokhoz hozzá sem nyúltam…) Nyilvánvaló, hogy ez az ötlet burkolt óraszámemelést, magyarán jelentős bércsökkentést jelent. És hogyan kell ezt elképzelni? Az igazgatóknak hetente kell jelentést írniuk, hány százalékosra teljesítették a tervet? Kap-e büntetést az az igazgató, aki nem teljesíti a gazdasági tárca (önnön tehetségtelensége árát mással megfizettetni akaró) kizsigerelési szándékát? Állítólag ezt csak az életpályamodell bevezetésével egyszerre vezetik be. De miért higgyünk egy ilyen mondatnak? Nincs-e meg az a veszély, hogy úgy kell ezt elképzelnünk, mint ahogy a matekórán tanítjuk: a kiemelés egy kijelölt szorzás és egy elvégzett osztás. Mi lesz, ha a törvény megszorító részét valóságosan elvégzik, a dotálást viszont csak kijelölve hagyják?

Hogy csak morogni tudok, de javaslatom nincs? Hát hogyne lenne. Meg kell honosítani a gyerekeket különleges értékként, lehetőségként kezelő mentalitást. Megbecsült, önálló, szabad döntéseket hozó derűs, minőségi tanári társadalmat kell létrehozni. Olyan iskolarendszert, ahol nincs kivételezés, ahol a legnyomorultabbakkal foglalkozó világvégi iskolának legalább annyi a becsülete, mint az öntömjénező szupereknek. És így tovább.

Eltelt húsz év. A japánoknak, koreaiaknak, finneknek ennyi elég volt, hogy elinduljanak. Mi elherdáltuk. Szívesen belegondolnék, mi lett volna, ha a rendszerváltás első évei nem a harácsprivatizációról és társairól, hanem az iskola felépítéséről szólt volna. Helyette ez lett, ami most van. Most már valós megoldások kellenének. De az biztos: egy roncstársadalmat nem lehet „jótanáros” könyörtelenséggel fölemelni.

Achs Károly

1 A cikk a Magyar Nemzet december 6-i számában „Törvényt támogató gondolatsor” címmel jelent meg. Vajon miért? Az egyik lehetséges indok (a szerző szerint) a szerkesztő „egydimenziós” gondolkodása. Én viszont arra gyanakszom, hogy a szerkesztő csak a második bekezdésig jutott el a olvasásban...

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2011. december 23.
Nem olvastam, a neten meg nincs. Nem tudnád beszkennelni?
achs | 2011. december 22.

Bocs, ma kaptam meg a Magyar Nemzet múlt pénteki számában Bardócz-Tódor András válaszát a cikkre. Olvasta valaki? Lehet, hogy igaza van Hoffmann Rózsának: a tanárok támogatják a törvényt?
hanger | 2011. december 8. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
hát tényleg valahogy így: "Meg kell honosítani a gyerekeket különleges értékként, lehetőségként kezelő mentalitást. Megbecsült, önálló, szabad döntéseket hozó derűs, minőségi tanári társadalmat kell létrehozni."
zöldbéka | 2011. december 7. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Karcsi, mindenben egyetértek veled, kivéve az "elherdáltuk" kifejezést: nem, nem elherdáltuk, hanem tudatosan szétvertük (a királyi többes is azt hiszem, hogy helyes, mert nem lehet mindent mások nyakába varrni, akkor se, ha kell lennie "lojalitásnak", meg "összetartozásnak" stb.)
Ha demagógia, ha nem, akkor is állítom, hogy az átkos rendszer iskolája nagyságrendekkel jobb volt, jobb eredményeket ért el sokkal egyszerűbb lehetőségei mellett is, mint a mai "szupervilág". Riasztó látni, hogy alapvető műveltség hiányában a fiatalabb generációk hogyan véreznek el egy egyszerű "illik tudni" kérdés miatt a "műveltségi" vetélkedőkben a médiában. Ugyanígy elborzaszt az általános neveletlenség, a bunkóság, az érzéketlenség, ahogy léteznek - mert nem állítanám, hogy megélik mindennapjaikat.
Abban is egyetértek, hogy itt már pusztán mi, a pedagógusok, tehetetlenek vagyunk - hadd ne soroljam, miért, megírtad már elégszer te is, üvöltjük mindannyian évek óta.
A munkaidőhöz: nem ismerek olyan pedagógust, aki csak a kötelező óraszámát töltené az iskolákban, sőt! Ellenkezőleg: azt gondolom, hogy bőven ledolgozzuk benn is a 30-40 órát és otthon ráteszünk még rengeteget. Magam is minden nap 10-12 órát dolgozom - még hétvégén is. Csak a holnapi fizika órámra ma egész délután készültem, gyártottam az eszközöket, a dt-anyagokat stb. És a többinek még neki sem láttam, mert most megálltam elolvasni a híreket, a napi történéseket. Aztán folytatom. Most fél hét van...
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.25.
Államosítanák a Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
Kérdés, hogy a kormány képes-e szakmailag irányítani egy ennyire speciális intézményt, ahol a pedagógiai módszerek is teljesen eltérők az egyen köntösbe öltöztetett állami intézmények...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.25.
Három percet kértek Orbántól: a budaörsi pedagógusok kiállnak magukért
A budaörsi pedagógusok emlékeztettek arra is, hogy mára ott tartunk, hogy az ország összes pedagógiai szakmai szervezete, a szakszervezetek, de a kormányt döntései meghozatalában segítő c...
(Forrás: mérce)
--
2019.04.25.
Jogos a diákkövetelés: minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga
A minisztérium intézkedése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen. Rengeteg olyan diák szorul ezzel ki a felsőoktatásból, akiknél a szülőknek nincs anyagi lehetőségük a gyenge iskolai...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2019.04.25.
Az Emmi mentette meg a bezárástól a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
„A napokban megjelent álhírekkel szemben” az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mentette meg az azonnali bezárástól az egyébként nem állami fenntartású, buddhista közösség által...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.25.
Egyre alacsonyabb a fiatal tanárok aránya az általános iskolákban
Égetően hiányzik a fiatal korosztály az oktatásból. 2017-re 13 százalékra csökkent a 35 év alattiak aránya az általános iskolai tanárok között a 2011-es 16 százalékról, az 55 év feletti...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek