OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. december 7.
» Hozzászólások (4)

Könyörtelenül1

- Más megoldás nincs.
- De van - mondta Moviszter, aki a hintaszéken szórakozottan babrálgatta az óraláncáról lecsüngő Mária-érmet.
- Erre kíváncsi vagyok. Micsoda az a megoldás? - kérdezte Tatár fölvetve kövér, okos fejét.
- Az irgalom.
(Kosztolányi Dezső)

Persze sokszor kifakad az ember. A legutóbb is, amikor a felnőttvilág tükörképeként úgy viselkedtek a gyerekek irodalomórán, mintha a megasztár közönségeként kellene őrjöngeniük, magamból kikelve üvöltöttem: „Ezért lesz új oktatási törvény! Mert a szabadsághoz az kellene, hogy az ember tudjon saját magában rendet tartani! Ha erre nem vagy képes, jönnek a katonatisztek, és sorba állítanak! Jön az új oktatási törvény, amely rendet akar vágni köztetek (az már az ő baja, hogy úgysem tud)! És ez egyikünknek sem lesz jó.” És ma is: matekórán el kellett volna osztani 16,3-at 4-gyel. A tizedikes gyerek azt mondja, nincs nála a számológép. Annál jobb, mondom, hiszen a fejed ezerszer jobb bármiféle számológépnél. Na ne vicceljen már, tanár úr, én ezt nem tudom…

Azaz a mai iskola eléggé lent van a padlón. Lépni kell. Viszont attól tartok, az új törvény semmit se fog javítani a helyzeten, sőt. Törvényszövegek olvasásában nem vagyok járatos, nem mindig fogom fel a nyelv kitekerésével elfedett konnotációkat, igazi szándékokat, viszont az oktatásügyben dolgozóként eléggé érzékeny vagyok az iskolai folyamatokra, na meg olvasom is a nyilatkozatokat; végigültem az országjárás egyik háromórás alkalmát, ahol az előre beadott kérdéseimre csak mellébeszélő válaszokat kaptam. Hadd próbáljam meg érzékeltetni, hogyan képzelem el a törvényt támogató gondolatsort, majd hadd tegyem hozzá, hogyan látom mindezt saját pedagógusi munkám alapján.

I. Ezek a gyerekek nem tudnak semmit. Nem tudják, mi az a tisztelet. Mi az a tekintély. Majd most megtanulják, hogy tanulniuk kell. Hogy egy egyetemet végzett felnőtt embernek mégiscsak több igazsága van, mint egy taknyos tizenévesnek. Különben is: az iskola első számú értéke a rend. És a kilencven százalékban közös műveltség! Mi az, hogy érettségit kap az is, aki nem olvasta Vergiliust? Aki nem olvasta Kármán Józsefet? Csokonai olvasott Vergiliust. Teller Ede olvasott Vergiliust. Akkor talán a mai tizenöt évesektől is elvárható, hogy olvassák. És tudjanak megoldani exponenciális egyenlőtlenség-rendszereket is! Különben is: én, a tanár ezeket tényleg ezerszer jobban tudom, mint ők, itt vagyok biztonságban, itt tudom megmutatni, hogy több vagyok náluk. Csak az boldogulhasson, aki a kezdetektől fogva a komoly dolgok tanulására szenteli ifjú életét. Aki nem alkalmas erre, hulljon ki. Irgalom nincs! A gazdaságnak úgyis kétkezi melósokra van szüksége inkább. Azoknak meg úgyis mindegy. Eleve miért van ennyi gimnázium? Majd mi megmondjuk, hogy ki lehet gimnazista. Hogy melyik gimnázium maradhat gimnázium? Nyilván előnyt fognak élvezni azok az iskolák, akik szilárd értékrenddel bírnak, amelyek képesek már az öndefiníciójuk alapján is az erkölcsi nevelésre. És így tovább, és így tovább… Hogy a harminckét órás előírás tulajdonképpen csak a közgondolkozásban meglévő sztereotípiák (három hónapos nyári szünet, félnapos munkácska) leküzdésére szolgál. Ne folytassuk.

II. A gyerekek tényleg nem tudnak semmit – már ami az iskolában elvárt tudáselemeket illeti. Tényleg tiszteletlennek tűnnek – bár el lennék keseredve, ha valamiféle törvényi előírás miatt kezdenének tisztelni. Csakhogy ezeket a bajokat nem lehet semmiféle oktatási törvénnyel megváltoztatni. Előbb értéket kellene adni a tudásnak. Pezsgő kulturális életet létrehozni, a bóvlit bóvliként mérni, perspektívát adni a felnőtt világnak stb. Nem lehet kimeneti előírásokkal (hogy például ötven százaléktól kettes az érettségi eredmény) színvonalat emelni. Nem lehet előírni a természettudományi érettségit akkor, ha összesen hat(!) fizikatanár végzett az idén az országban. Egyáltalán, az „erkölcsileg rendben levő” kivételezett iskolákban gunyorosan csak „gettó”-nak csúfolt nehezebb sorú iskolákban érdekelni fogja-e a majdnem írástudatlan szülőket, gyakran éhes gyerekeiket a kimeneti követelmény? Milyen hozzáállás az, amely átteszi a felelősséget: hiába lehetsz szuperokos, ha olyan családban nőttél fel, ahol nem érték az, ami csak a többségi társadalom egyre kisebb részében érték, akkor nyugodtan kihullhatsz, magad tehetsz róla!

Úgy adódott, hogy egy nem „elit” gimnáziumban tanítok. (Azért teszem idézőjelbe az elit szót, mert érzem benne a hierarchiát, márpedig nem a munka mennyiségében, értékében különbözünk egymástól, csak irányában.) Nálunk azért érdekes dolgokat is lehet látni. Egyrészt sorsokat. Azt a kicsi lányt, aki őszönként azért hiányzik hetekig, mert a mezőn dolgozik, hogy a családnak legyen pénze. Azt a másikat, aki rendszeresen éhes. Azt a harmadikat, akit kiraktak a szülei. A negyediket, aki a kollégiumból hónapokig az üres lakásba megy haza, mert a szülők külföldön próbálnak boldogulni. A tizediket, huszadikat, századikat, aki már a többedik címre költözik az alkoholista apuka elől menekülve. És azt is lehet látni, hogy nem egyszerre érik meg mindenki. Lehet látni az elsőben, másodikban még reménytelennek tűnő gimnazistát, amint harmadikban észbe kap. Érettségi találkozókon azt, hogy a gimis éveket elkajláskodó szélhámos gyerek huszonkét éves korára megérik, elvégez több felsőfokú képzést, és harminc éves korára megtalálja saját útját. Na, ezek a gyerekek azok, akiknek nem Vergilius kell, meg a majd én megmutatom, hol lakik az Úristen követelményszint, hanem irgalom, megértés, némi türelem.

Úgy adódott, hogy a most érettségizett osztályommal az utolsó évben nagyon érdekes munkákat végezhettünk. Rövid színielőadásra kértek fel bennünket vakokból álló közönségnek, diszkóbaleset-szimulációt tartottunk a rendőrséggel együtt az utcán, hátrányos helyzetű gyerekekről szóló könyvek bemutatójára készítettünk előadást stb. Feltételezem, a munkában részt vevő gyerekek igen sokat tanultak, pedig még az is meglehet, nem kérdeztem ki tőlük az aszklepiadeszi strófa képletét...

Lehetne sorolni a törvénytervezet problémáit. Hamisnak érzem például azt az érvelést, hogy a nem önkormányzati/állami iskolák azért térhetnek el a szabályoktól, mert ha a szülők igénylik a világnézeti nevelést, akkor azt biztosítani kell akár kisebb osztálylétszámmal is. Egy kutatás talán kimutathatná a fordítottját: a szülők elég nagy százaléka inkább a különleges elbánást igényli, netán a cigánymentességet, ezért aztán még a világnézeti nevelést is elviseli…

A harminckét órás rabszolgapasszus is aljas. Nehogy azt higgye valaki, hogy lógni akarnánk: nekem harminc megtartott órám van minden héten, az értekezletekkel, adminisztrációval, műsorkészítéssel, osztályfőnöki teendőkkel és ezer elképzelhetetlen feladattal gyakran negyvenöt órát is az iskolában töltök (és még a dolgozatokhoz hozzá sem nyúltam…) Nyilvánvaló, hogy ez az ötlet burkolt óraszámemelést, magyarán jelentős bércsökkentést jelent. És hogyan kell ezt elképzelni? Az igazgatóknak hetente kell jelentést írniuk, hány százalékosra teljesítették a tervet? Kap-e büntetést az az igazgató, aki nem teljesíti a gazdasági tárca (önnön tehetségtelensége árát mással megfizettetni akaró) kizsigerelési szándékát? Állítólag ezt csak az életpályamodell bevezetésével egyszerre vezetik be. De miért higgyünk egy ilyen mondatnak? Nincs-e meg az a veszély, hogy úgy kell ezt elképzelnünk, mint ahogy a matekórán tanítjuk: a kiemelés egy kijelölt szorzás és egy elvégzett osztás. Mi lesz, ha a törvény megszorító részét valóságosan elvégzik, a dotálást viszont csak kijelölve hagyják?

Hogy csak morogni tudok, de javaslatom nincs? Hát hogyne lenne. Meg kell honosítani a gyerekeket különleges értékként, lehetőségként kezelő mentalitást. Megbecsült, önálló, szabad döntéseket hozó derűs, minőségi tanári társadalmat kell létrehozni. Olyan iskolarendszert, ahol nincs kivételezés, ahol a legnyomorultabbakkal foglalkozó világvégi iskolának legalább annyi a becsülete, mint az öntömjénező szupereknek. És így tovább.

Eltelt húsz év. A japánoknak, koreaiaknak, finneknek ennyi elég volt, hogy elinduljanak. Mi elherdáltuk. Szívesen belegondolnék, mi lett volna, ha a rendszerváltás első évei nem a harácsprivatizációról és társairól, hanem az iskola felépítéséről szólt volna. Helyette ez lett, ami most van. Most már valós megoldások kellenének. De az biztos: egy roncstársadalmat nem lehet „jótanáros” könyörtelenséggel fölemelni.

Achs Károly

1 A cikk a Magyar Nemzet december 6-i számában „Törvényt támogató gondolatsor” címmel jelent meg. Vajon miért? Az egyik lehetséges indok (a szerző szerint) a szerkesztő „egydimenziós” gondolkodása. Én viszont arra gyanakszom, hogy a szerkesztő csak a második bekezdésig jutott el a olvasásban...

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2011. december 23.
Nem olvastam, a neten meg nincs. Nem tudnád beszkennelni?
achs | 2011. december 22.

Bocs, ma kaptam meg a Magyar Nemzet múlt pénteki számában Bardócz-Tódor András válaszát a cikkre. Olvasta valaki? Lehet, hogy igaza van Hoffmann Rózsának: a tanárok támogatják a törvényt?
hanger | 2011. december 8. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
hát tényleg valahogy így: "Meg kell honosítani a gyerekeket különleges értékként, lehetőségként kezelő mentalitást. Megbecsült, önálló, szabad döntéseket hozó derűs, minőségi tanári társadalmat kell létrehozni."
zöldbéka | 2011. december 7. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Karcsi, mindenben egyetértek veled, kivéve az "elherdáltuk" kifejezést: nem, nem elherdáltuk, hanem tudatosan szétvertük (a királyi többes is azt hiszem, hogy helyes, mert nem lehet mindent mások nyakába varrni, akkor se, ha kell lennie "lojalitásnak", meg "összetartozásnak" stb.)
Ha demagógia, ha nem, akkor is állítom, hogy az átkos rendszer iskolája nagyságrendekkel jobb volt, jobb eredményeket ért el sokkal egyszerűbb lehetőségei mellett is, mint a mai "szupervilág". Riasztó látni, hogy alapvető műveltség hiányában a fiatalabb generációk hogyan véreznek el egy egyszerű "illik tudni" kérdés miatt a "műveltségi" vetélkedőkben a médiában. Ugyanígy elborzaszt az általános neveletlenség, a bunkóság, az érzéketlenség, ahogy léteznek - mert nem állítanám, hogy megélik mindennapjaikat.
Abban is egyetértek, hogy itt már pusztán mi, a pedagógusok, tehetetlenek vagyunk - hadd ne soroljam, miért, megírtad már elégszer te is, üvöltjük mindannyian évek óta.
A munkaidőhöz: nem ismerek olyan pedagógust, aki csak a kötelező óraszámát töltené az iskolákban, sőt! Ellenkezőleg: azt gondolom, hogy bőven ledolgozzuk benn is a 30-40 órát és otthon ráteszünk még rengeteget. Magam is minden nap 10-12 órát dolgozom - még hétvégén is. Csak a holnapi fizika órámra ma egész délután készültem, gyártottam az eszközöket, a dt-anyagokat stb. És a többinek még neki sem láttam, mert most megálltam elolvasni a híreket, a napi történéseket. Aztán folytatom. Most fél hét van...
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.17.
Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye!
Eltartja és konzerválja a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló, tömeges árvaházak létezését, sőt, akár családokat szakíthat szét az a mai napig általános gyakorlat, hogy a fejlett...
(Forrás: index)
--
2019.06.16.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfeh...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.16.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.06.16.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.16.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
--
2019.06.13.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.13.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja...
(Forrás: kormány.hu)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek