OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. december 19.
» Hozzászólások (3)
Címkék:
     

Mit nem teszek egy tanteremben?

7. Soha nem döntöm el előre, hogy mire lesznek képesek

„Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!”
Paulo Coelho

Gyógypedagógiai pályafutásom alatt találkoztam leginkább ezzel a nézettel, illetve véleménnyel. A gyógypedagógus elolvasta a gyerekekről írott szakértői véleményeket és azok alapján eldöntötte, hogy mit várhat el a gyerektől és mit nem – úgy, hogy a gyerekkel még nem is találkozott! Szerettem elhagyni ezt a procedúrát, nem olvastam el soha a szakvéleményeket, inkább saját tapasztalataimra hagyatkoztam. Testnevelőként azonban néha rákényszerültem, hogy megismerjem a nálamnál tapasztaltabb, profibb szakemberek véleményét – ők miben látják a gyerek problémáinak okát, milyen fejlesztéseket javasolnak. Valószínűleg ebben benne volt, hogy bár testnevelés szakot tanultam, ám speciális mozgásterápiákat, konduktori munkát nem, pedig sokszor erre lett volna a legnagyobb szükség. A gyerekekről írottakat akkor igyekeztem elolvasni, mikor már elballagtak tőlünk – mi is volt a baj a Bizottság szerint? Nem volt ez gőg vagy egyéb fennhéjázás, mindössze szeretem a gyerekeket az alapján megítélni, amit letesznek az asztalra, amit látok, megtapasztalok. Jelenlegi középiskolás osztályomban is az volt az első, amit a gyerekeimmel közöltem, hogy nem érdekel mi volt eddig, az érdekel, hogy mit fog teljesíteni – ehhez természetesen minden segítséget meg fog kapni tőlem és kollégáimtól.

A legtöbb ilyen előítélettel a Baráti Kör megalakulása után, tevékenységének kezdetekor találkoztam, amikor még közünk volt az iskolához, a pedagógusokhoz. – Ne hozzanak kalapácsot az ásványgyűjtéshez, mert egymást fogják csépelni vele a villamosmegállóban! – mondta igazgatóm, ne menjünk el kirándulni külső helyszínre, mert nincs külön busz és úgysem lesznek képesek ennyit gyalogolni! – mondták a kollégák valahányszor külső helyszínre terveztem volna programot. Egyszer azonban ennek ellenére megjártuk Visegrádot: sérült gyerekekkel, köztük mozgássérültekkel is, a turistaúton, felfelé a gerincen a Fellegvárig. Nem a gyerekek panaszkodtak, hanem a pedagógusok. A Baráti Kör tizennégy éves működése cáfolata ennek a téves felfogásnak. Soha ne add fel! – tanítom a gyerekeknek és erre is nevelem őket. Lehet, hogy tényleg nem fog menni, de meg kell próbálni. Múltkoriban egy továbbképzésen hallottam erre egy gyönyörű mondást Samuel Beckettől :

„ Próbáld újra! Hibázz újra! Hibázz jobban!”

Igen, erről van szó! Hadd próbálkozzon a gyerek, hadd hibázzon, tanul belőle!

A fiú a speciális szakiskola kilencedik osztályának új tanulója. Az első pillanatban feltűnt intelligenciája, tudása. Annak ellenére, hogy tagadhatatlanul sok lemaradással bírt a normál kilencedikesekhez képest, ám az is látszott, hogy nem ebben az osztályban lenne a helye. Eddig többségi iskolába járt, ahol hiperaktivitása és figyelemzavarai arra késztették a pedagógusokat, hogy lemondjanak róla. Ha nem így lett volna, akkor biztos, hogy folytathatta volna tanulmányait egy szakiskolában vagy középiskolában, ám eddigre akkora hátrányt szedett össze, hogy ez nagy munkát követelt volna tőle. Sokszor folytattunk komoly beszélgetéseket az egyéni fejlesztéseken, amelyeket a törvény előír ezeknek a gyerekeknek a számára. Kerestem benne az elhatározást ahhoz a tervemhez, hogy talán le is tudna érettségizni, ha vállalná ezt a komoly munkát. Ha megpróbálna az órákon jobban figyelni, többet tanulni, pótolni a segítségemmel. Mikor megkaptam tőle a választ, mikor ő mondta ki, hogy szeretné és ehhez mindent meg fog tenni, akkor belevágtunk. Most dolgozunk és évek múlva ki fog derülni, hogy megérte-e. Jövőre átkerült a szakiskola 10. osztályába, addig pótolnunk kell a lemaradást. Remélem, hogy sikerülni fog.

Most meg elég ránéznem az órán, mikor érzem, hogy figyelme kisiklik, hogy örökké izgő-mozgó lénye most át akar törni a szabályok adta kereteken – rám néz, szemében és viselkedésében megjelenik a döntése.

Azt hiszem, menni fog neki!

Előttem mindig ott a mászóka felé kétségbeesetten rohanó anyukák és apukák képe: futnak és közben kiabálnak: Maradj ott! Ne mozdulj, mert leesel! Ne mássz tovább! Jobban kétségbe vannak esve, mint a gyerek, aki, szent meggyőződésem, hogy magában vigyorogva várja szülei mentőakcióját.

Kiabálnak, miközben a gyerek eddig is felmászott, és nem esett le. Persze leeshet, eltörheti kezét, lábát – és ez előbb-utóbb meg is fog történni például egy tesi órán vagy a napköziben játszva. A félelmet és ezzel a bizonytalanságot a szülők ilyen viselkedése ülteti el a gyerekekben. – Fúj, ne nyúlj hozzá, mert megcsíp! – mondja a szülő a pókról a kicsinek, aki ezek után valószínűleg, ha elégszer hallja, félni fog ettől az állatkától.

Természetes folyamat ez, a vadonban is a szülők tanítják meg kölykeiket, hogy mit ehetnek meg, mitől óvakodjanak, mitől féljenek. De ők biztosan nem döntik el, hogy képes-e a kismajom felmászni a fára. Magam, ha valamelyik gyermekem felfelé mászott, mindig ott voltam és kezem ott volt a csemetém feneke alatt, hogy elkapjam, ha leesne. De hadd próbálja meg!

Ne döntsük el eleve, hogy képes lesz-e rá vagy sem! Ne tegyünk rá címkéket, ne akarjuk korlátozni erre hivatkozva, a szárnypróbálgatásait. Ne mi nyessük le szárnyait – hadd repüljön az a gyerek!

Valószínűleg nagyon rossz pedagógus lehetek, mert mindig megszegtem „tapasztalt” kollégáim ajánlásait:

Nem hiszem, hogy jó ötlet sziklát mászatni a gyerekeinkkel! Még a végén baleset lesz!
Nem érdemes elvinni kirándulni, mert úgysem tudnak végigjönni és akkor mit fogsz csinálni?
Ne csináljátok úgy, inkább így, mert erre képesek!

Sorolhatnám tovább tanult gyógypedagógus kollégáim véleményét, ám nem érdemes. Kipróbáltunk mindent, volt miben kudarcot vallottunk, tanultunk abból is és volt, mit könnyedén megvalósítottak. Az utóbbiból volt több.

Leiner Károly

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

zoldbeka | 2012. január 15. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Szerintem nem mindegy. Eddig se a fizetésért dolgoztunk, meg az elismerésért - bár kétségtelen, hogy mindannyiunknak hiányzik a megerősítés, vagy a segítő kritika. Kinek ne esne jól egy-egy szakmai elismerés, kitüntetés, "jutalom"??? Szakmailag légüres térben nem jó dolgozni, de ehhez is hozzászokhattunk már.
Csak arról szerettem volna írni, hogy még a "vadhajtásokat" is óvatosan nyesegessük, mert ki tudja?
Egyébként meg, ha becsukod a termed ajtaját, akkor olyan csodát tehetsz, amilyet akarsz, csak rajtad múlik...
anarchista | 2012. január 10.
Már nem mindegy, hogy mit csinálunk?
Nálunk az adó miatt csökkenő bért úgy "kompenzálták", hogy a 40 órás munkahétből "jóváírtak" 5-10 órát, így "csak" 30-at kell dolgoznunk - jóval kevesebbért.
Hát nem mindegy, hogy mit csinálunk?
Katka | 2011. december 24.
Kedves TANÁR ÚR!
Boldog Karácsonyt Önnek és családjának!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek