OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. január 10.
» Hozzászólások (9)

28. esélyegyenlőségi napló

Szakma, kritika, politika

Valamikor, amikor az iskolát megalapítottam, azt hittem, függetleníteni tudom magam a politikától. Ezt hinni persze, ma már tudom, hülyeség volt. Bár akkor még, 12 évvel ezelőtt voltak olyan jegyek, amelyek azt mutatták, lehet a szakma mentén is működni. Hogy nem írja ezt felül a politikai lojalitás.

Aztán változott minden, változott a helyzet, a légkör, a politika, és szinte észrevétlenül lett ellenséggé a másik. Mindkét oldalon. Még akkor is hittem, hogy mint civil szervezet és mint iskola is távol tudom tartani magam és magunk ettől, ahogy azt a törvény is előírja. Én csak a szakmát akartam, akartam jól csinálni, a gyerekekért dolgozva. Aztán, ahogy romlott minden, romlott még ez is tovább. És az ember, ha a szakmát, a gyerekeket nézi, óhatatlan, hogy kritikát fogalmaz meg. Ám a kritika a mindenkor regnáló kormány felé veszélyes terep. Mert az, aki kritizál, az a másik oldalhoz tartozik. Nyilván.

Most nincs figyelembe vett, szakmai alapon történő kritika. Vagyis van, de az megítéltetik. És ez után természetesen nem vehető figyelembe. Mert ha kritika van, az csak a posztkommunistáké lehet.

Az a baj, hogy én nem akarok a baloldallal sem azonosulni. Nem vagyok posztkommunista sem. Én csak a szakmát akarom jobbá tenni. De ma a jobbá tétel szándéka csak a regnáló kormány elképzeléseivel egybeeső szándék lehet. Aki ennek ellentmond, az ellenség.

Érthetetlen. Sokan mondják, jobb hallgatni. Főleg nekem, mikor bizonytalan a helyzetünk, nem tudni, mi lesz az alapítványi művészeti iskolák sorsa. Az elfogadott törvény nem sok jót ígér. Próbálok mérleget készíteni magamban. Mit akarok, és mi az, ami vállalhatatlan.

Nagyon nehéz. „Minek küzdesz? Semmi értelme…csak megjegyezteted magad…” – mondja egy ismerős. Igen, ez a megjegyeztetés…azt hiszem, ez a legrosszabb. Mert ebben benne van a bosszúállás lehetősége is. Hogy jöhet egy olyan idő, amikor a megjegyeztetettek, a listára kerültek elszámoltattatnak. Még mindig próbálom azt hinni, hogy nem történhet ilyesmi.

Álmatlan éjszakák, vívódás önmagammal. Az egyik hang: szólj, kiabálj, kell, muszáj, mert látod, mennyit romolhat a helyzet. Látod, hogy visszafelé megyünk. A másik: kussolj, mert túl sokan függenek tőled. A saját véleményed miatt nem lehetetlenítheted el a kollégáidat, és a támogatott családokat. Túl sokan vannak. És megélted már, hogyha rajtad nem találtak fogást, kerestek azokon, akikért harcoltál.

Nézek persze körbe is, ki, mit csinál. A többség hallgat. Leginkább kivár. Bedugja a fülét, nem hall, nem is akar hallani semmit, elkapja a szemét, ha bele akarok nézni. De van olyan is, ahol még a gyerekek pólója is narancssárga. A megfelelés jegyében mindent….. Van, aki nem is követi a történéseket. Belefásult. Belefásultan vezet iskolát. Paradoxon. Más láthatatlan utakon próbálkozik. Lehet, a suliért ez is beleférne. Erre ott a másik dilemma: az ügyért harcolj, vagy magadért? Ma a „csak magadért” megfelelőbbnek látszik. És ahhoz nem kell nyilvánosság.

Azt hiszem, ez a legelkeserítőbb. Ahogy az ügy lassan személyes túlélésekké válik. És ebben a kusza megfelelésben, ügyeskedésben eltűnik a jó és a rossz, a vállalható és a vállalhatatlan, innen elindulhat a másik rossz helyzetbe hozása bárhogy, csak azért, hogy te boldogulhass.

Próbálom keresni magamban a lelkes iskolalapítót, az állandóan innoválót, bíztatva magam, hogy annyi visszajelzést kaptam, jól csinálom...de nem megy. Lassan felőrlődöm az erkölcsi kérdéseken való tipródásban, félek, elveszítem a hitem a jogkövető magatartásban, és lassan elveszítem a szakmában is.

Mert felülírja mindezt a mindenkinek előírt új törvény, ami ellen minden porcikám tiltakozik, amit szakmailag tarthatatlannak tartok, mert azt, amiért dolgoztam eddig, a gyerekszerető, az esélyteremtő, a művészettel nevelő, a világnézetileg semleges pedagógiát nem találom a kötelezettségekben.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Katona Éva | 2012. február 6. | logieva[kukac]gmail[pont]com
Kedves Nóra!
Logopédus-gyógypedagógus vagyok Budapesten.Ha bármikor bármiben segíteni tudnék,értesíts.Drukkolok magunknak..
Jolan | 2012. január 23.
Kedves Nora!
Nagyon szoritunk neked!
Hidd el, hogy sokan vannak, akik nem szoktak meg a kommentezgetest, mert nem akarnak tul okosnak latszani. Talan mindenkinek uj strategiat kell kitalania az uj helyzethez.
Bodóczky István | 2012. január 21.
Sajnos nagyon igaz amit a cikk is állít: az emberek félnek, nem mernek szólni, mert aki kritikusan szól azt ellenségnek tekintik a felelős politikusok (mert nekik is van félnivalójuk). Így eltűnik a szakmaiság, a szolidaritás, az együttérzés. A kritikus hangok elnémítása pedig óriási károkat okoz, mert kiiktatja a társadalom természetes immunrendszerét. Politikusaink még a rendszerváltás előtt jártak iskolába, ahol akkor nem ismerhették meg a ”pozitív attitűd” fogalmát, a riogatások, tiltások, büntetések helyett pozitív példákkal, biztatással való nevelést, ahogy a konszenzus gyakorlatának elsajátítását segítő kooperatív nevelésben sem volt részük.
Azért minden rosszban van valami jó is: hála az internetnek a hasonlóan gondolkodók hálózatai megerősödnek, ami új megoldásokhoz vezethet.
Ha nem akarjuk feladni szakmai céljainkat és önbecsülésünket pláne nem, akkor új lehetőségeket, új formákat kell keresni. ha nem megy úgy mint eddig, hát másként kell csináljuk – azt amiben hiszünk!
L. Ritók Nóra | 2012. január 14. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Egyrészt jó, hogy ti is így látjátok, másrészt elkeserítő, hogy ti is így látjátok. Persze, nem lehet abbahagyni...ha meg tudnám tenni, valószínűleg nem emészteném magam ilyen gondolatokkal.
Csak rémes, hogy mi minden mehetne jól, ha...
zöldbéka | 2012. január 14. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Kedves Nóra ennyire igaz, éppen ezért olyan nehéz megszólalni. Igyekszünk túlélni, erőt merítve egymásból. De hát így élünk lassan évtized óta, nem? És még mindig a gyerekekért, egymásért, mert másra nem számíthatunk. Magadért te sem tudtál sosem harcolni - hiszem, meg sem fordult a fejedben, másképpen most te sem ott lennél és nem az, aki, nem azokat a mindennapos harcokat vívnád, amiket vívsz és egészen más problémáid lennének, mint most.
Lám, mi itt (ott) végezzük, együtt velük, mert nélkülük nem lehet. Mert a kölyköket otthagyni nem lehet...
Asztalos György | 2012. január 14.
Szerintem se add fel!
Gyuri
L. Ritók Nóra | 2012. január 14. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen, Csilla, azt hiszem, már csak egymás támogatása, életben tartása marad. Kérdés, hogy ez mire elég, meddig....Kívülállók lettünk, kirekesztettek, akikkel csak úgy megtörténnek a dolgok, akikkel csak úgy megtesznek dolgokat, akiket rákényszerítenek arra, ami ellentétes mindazzal, amiben hittek, amit tanultak, minden erőfeszítésünk ellenére, és tipródunk, nem magunkért, hanem azokért, akiknek már csak mi vagyunk. Szomorú. De még mindig inkább őrjítőnek látom. És ez egy fokkal jobb talán. Mert ez még nem beletörődés. Bár ki tudja, melyik a jobb....
csilla | 2012. január 13.
Drága Nóra!
Én ezen dimenziók mentén adtam fel azt, amire óvodás korom óta készültem, akartam. Pontokba lehet szedni a stációkat. Olyan, mint egy utolsó ima azért, azokért, akik miatt csináltuk, megtalálva benne magunkat, mindig is magunkat találva meg és a végén már senkit sem találtunk benne, csak azokat, akikért kitaláltuk.
Iszonyú a magunkra maradás érzése. A félelem érzése a kollégák létbizonytalansága, az elvek feladása a biztonságért, a szabadság megszűnt. Nem most, dehogy. Csak voltak foszlányok, amikbe még a Valakik, mint TE erőt próbáltak közvetíteni: nekünk. Én ezért, ma is hálás vagyok. A politika nekem az embertelenséget jelenti. Én elvesztem benne. Én, nagyon kicsi helyen, de nagyon. Mégis bizakodom. Ez a hit, máshol, ugyanazoknak kell, hogy nyisson új kaput. Így akarom érezni, ezt akarom hinni.
támadj föl újra, higyj, vagyunk még, alul. De nekik akikért csináljuk tudják: érdemes , egy érintéssel részükről is tudom, hogy nekik számítunk, számítanak ránk. megélni belőle, sajnos nem lehet. életbe lehet tartani embereket ezzel? nem, csak reményt adhatunk, hogy a hozzád hasonlók még nem adták fel. Drága Nóra, Soha ne add fel!
L. Ritók Nóra | 2012. január 13. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Senkinek nincs véleménye? Ennyire igaz, vagy ennyire nem, amit írtam?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.13.
Nkt - lakossági tájékoztató
LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS a köznevelési törvény egyes változásairól és várható hatásairól.A dokumentum nyilvános, szabadon sokszorosítható, elektronikus úton is terjeszthető
(Forrás: resuli)
--
2019.07.13.
Osztrák magánegyetemi akkreditációt kapott a CEU
A döntést Dr. Iris Rauskala, Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere hagyta jóvá. „A CEU-val egy új tudományos központtal gazdagodik Ausztria. Az egyetem magyarországi helysz...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.07.13.
Osztrák magánegyetemi akkreditációt kapott a CEU
A döntést Dr. Iris Rauskala, Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere hagyta jóvá. „A CEU-val egy új tudományos központtal gazdagodik Ausztria. Az egyetem magyarországi helysz...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.07.13.
Köznevelési törvény: Áder Jánoshoz fordulnak civil szervezetek
A törvénymódosítást nem előzte meg szakmai egyeztetés; miközben a módosítások gyermekek, tanárok, szülők millióit érintik. A törvénymódosítás ellen több mint 40 civil szervezet é...
(Forrás: eduline)
--
2019.07.12.
Bódis József: Semmilyen jogosítványt nem akarunk korlátozni
Az iskolai osztályozással és szöveges értékeléssel kapcsolatban több koherenciazavart is észlelnek a jogászok a jelenlegi köznevelési törvény és az arra váró módosítások között –...
(Forrás: Magyar)
--
2019.07.12.
Nem lesz kötelező az osztályzat, de megszavazták a köznevelési törvény minden más változtatását
A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Múlt hét kedden az előterjesztő emberi erőforrások minisztere kérésére – indoklás n...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.07.12.
Jövőtlen jövő – A kormány bezárja az oktatási kiskapukat is
A köznevelési törvény ilyen irányú módosítása illeszkedik azon rendelkezések hosszú sorába, amelyek mind-mind Orbán Viktor társadalmi víziójának kialakításához vezetnek. E vízióban...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.07.12.
Kezdődik: ma szavaznak az alternatív iskolákról, egy év múlva visszavonhatják a működési engedélyüket
El kell érni, hogy visszavonják ezt a tervezetet. Akkor is, ha ma megszavazza az Országgyűlés – mondta lapunknak Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.12.
Ma szavaz a parlament az új oktatási törvényről, ami a szülők és a szakértők szerint is többet árt, mint használ
A tervek szerint ma szavaznak a parlamentben a köznevelési törvény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által az országgyűlésnek június 11-én benyújtott módosító javaslatairól. A csomag...
(Forrás: Qubit)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek