OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. február 3.
» Hozzászólások (4)

Azt beszéli már az egész város...1

A Teleki egyik legfőbb erényének tartom, hogy mindenki azonos lehet önmagával. Nem „kommunista iskola”, ahogy a suttogó propaganda terjeszti. Városi ünnepségen két kollégám viszi az evangélikus egyház koszorúját, más csendesnapokra jár a katolikusokhoz, megint más nyugodtan lehet vallástalan. Nyilvánvalóan lehetnek olyan egyházi iskolák, ahol a tantestület túlnyomó többsége ugyanezt meg tudja tenni, mert tényleg fenntartója hitében él, de a sokszínűségből kellene bemennünk egyetlen világnézet alá.

1. Sokaknak elege lehet: mindig az iskolák vannak az újságban. Vagy tágra nyílt szemű gyerekek érnek el csodálatos sikereket csodálatos kirándulásokon, vagy a tanárok nyávognak, pedig más is rosszul érzi magát. Más munkahelyén is vannak változások, mégsem ír. És persze igazuk van. Csak hát mindez annyit mutat, hogy demográfiai katasztrófa van, Mezőtúron különösképpen. Az első kapkodás még az iskoláké, az utolsó az lesz, amikor néhány évtized múlva az idősek otthonaiból jönnek már csak a különböző hírek a tágra nyílt szemű lakók csodálatos kirándulásairól, bizonygatva, hogy melyikük a jobb, melyiket érdemes választania a még meglevő néhányaknak. Aztán néma csönd: Mezőtúr megszűnt létezni.

De hadd szóljak még egyszer. Mert Mezőtúr talán legnagyobb értelmiségi közösségéről van szó. Mezőtúrnak azon épületéről van szó, amelyik még a Körös gátjáról is látszik. Arról az iskoláról, amely sok-sok nem mezőtúri számára elsőként és egyetlenként ugrik be, ha Mezőtúr nevét hallja.

2. Az írás szubjektív, az én álláspontomat tükrözi, nem egyeztettem a kollégáimmal.

3. Az ügy. Karácsony előtt két hosszú értekezletünk volt. Az elsőn ismertették a polgármester úr elképzelését: a katolikus egyház a főiskola épületében felsőoktatást indítana, de hiányolják a középfokot, így előbb-utóbb azt is elkezdenék. Egy harmadik középiskola Mezőtúron tovább növelné a bizonytalanságot, nem lenne jobb, ha a Telekiről elkezdenénk tárgyalásokat a katolikus egyházzal? Hosszú vita után úgy döntöttünk, hogy mi ne kezdeményezzük. Mert pont azt veszíthetjük el, amit iskolánkban szeretünk: a sokszínűséget is, és azt, ami a pedagógia első számú feltétele, a kongruenciát. Azaz hogy a tanár azonos legyen önmagával. És ennek az erősen szekularizált országnak az átlagosnál erősebben szekularizált vidéke biztosan igényt tartana nem egyházi oktatásra is.

A második értekezleten a polgármester úr beszélt a lehetőségekről. Vagy állami fenntartás, vagy a katolikus egyház. (Az állami fenntartással akár még nem is feltétlenül történne baj normális országban, de nem nálunk, ahol semmit sem lehet tudni.) Az egyházzal viszont tárgyalhatunk a feltételekről.

Aztán a tantestület megszavazta, hogy kezdődjenek el a tárgyalások, és a végén eldönthetjük, hogy elfogadjuk-e az eredményt. Egyik értekezleten sem emeltem fel a kezem, hiába mondták: ne legyen tartózkodás. Mert azt látom: az eddigi életemben csakis pillanatnyi, kicsi hátrányaim adódhattak abból, ha csak azért is tartottam magam a meggyőződésemhez, viszont saját hősködésemmel nem veszélyeztethetem sok-sok kedves kolléga egzisztenciáját.

4. Többször megkérdezték már tőlem: ilyen családi örökséggel hogyhogy nem vagyok egyházi iskolában?

A kérdésre két oldalról lehet válaszolni. A családi örökség felől: nagyapám, a nyomorult ormánsági kicsi falu tudós lelkésze bizony nagyon keserű sorokat is le tudott írni saját egyházáról. (Lásd: A lélek harangja c. kötetét). És máig emlékszem arra a rideg hangulatra, amelyet már kicsi gyerekként megéreztem ’61-ben, amikor édesapámat idehelyezték lelkésznek. Ő aztán elkezdett dolgozni, „sajna” a földi macskajancsiknál, a dicsőségnél, pénznél sokkal jobban érdekelték őt a Kun János bácsik, Fadgyas Margit nénik, Herbály Imre bácsik. Arra is emlékszem, hogyan próbált bánni vele olajfestményben megörökített kollégája2.

A hetvenes évek végén a püspök kitalálta, hogy beviszi Debrecenbe, édesanyám majd megy a Református Kollégiumba. Erre édesanyám: „De hát én a Telekiben tanítok, hogy mennék oda?” Ennyit az örökségről.

És hogy miért nem vagyok ott? Pedig lehetnék. Mert hívtak már Budapestre, Pápára. És hívnak mások is: a múlt nyáron is tartottam foglalkozásokat a Csillagpont nevű nagy református ifjúsági táborban. Ebben a táborban hallottam egy mondatot Kálmán Attila tatai igazgató szájából: „Az egyházi iskola több (mint a nem egyházi)”. Ott voltam egy egyházi iskola ballagásán is. A szolgáló lelkész a gyerekeknek(!) mondta a szószékről: ti többek vagytok azáltal, hogy idejártok.

Itt a válasz a kérdésre: ha ez így van, akkor kutya kötelességem a „több” vagy a „nem több” közül a „nem több” iskolát, „nem több” gyereket választani, és úgy dolgozni, hogy ha már az iskolája nevétől nem is, közös munkánktól viszont ő is lehessen több! Saját magánál több persze, nem másokhoz képest! És én sem szeretnék a fenntartóm jogán eleve több lenni. Mert ez a családi örökség.

5. A Teleki egyik legfőbb erényének tartom, hogy mindenki azonos lehet önmagával. Nem „kommunista iskola”, ahogy a suttogó propaganda terjeszti. Városi ünnepségen két kollégám viszi az evangélikus egyház koszorúját, más csendesnapokra jár a katolikusokhoz, megint más nyugodtan lehet vallástalan. Nyilvánvalóan lehetnek olyan egyházi iskolák, ahol a tantestület túlnyomó többsége ugyanezt meg tudja tenni, mert tényleg fenntartója hitében él, de a sokszínűségből kellene bemennünk egyetlen világnézet alá. Néhány kollégám az ismert mondattal érvelt: úgyis becsukjuk az ajtót az osztályba lépve. Na, ez a „becsukott ajtó”elfogadhatatlan számomra. Legalább is világnézetben. Hogy mást játszom kint és bent. Mert rombolja a gyereket.

Egy aprónak tűnő, de a lényeget bemutató példa. Az idei szalagavató műsor részeként az egyik kollégám egy Bibliát tett az útra kelő fiú tarisznyájába. Váltás esetén sokkal nehezebb lesz a dolga. Mert most még megadta az Istennek, ami az Istené, akkor viszont már könnyen megkaphatja a rosszindulatúaktól, hogy megadta a császárnak is, ami a császáré: hozta a kötelezőt...

6. Nagyon kevés ismeretem van a katolikus egyházról. A helyi katolikus iskoláról is csak annyi, hogy rajtuk nem látom a fent említett gőgöt, már láttam jó előadásukat, és hogy a Pink Floyd-műsorunk próbáit jó szívvel kisegítették a tornatermükkel. És tanítottam az Apor Vilmos Katolikus Főiskola néhány dráma szakos osztályában is.

Nyolc éve elkeveredtem egy katolikus tanártáborba. Nagyon jó emberekkel találkoztam, jól éreztem magam. De volt számomra borzalmas pont is: az egyik foglalkozást a pap azzal zárta le, hogy akkor most megmosná a lábunkat, mint Jézus a tanítványokét. Ekkor majdnem elszaladtam. Egy kicsit sokalltam a misék számát is, de én mentem oda, természetesen alkalmazkodtam, és kicsit kívülállóként ugyan, de végigültem őket az utolsó padban.

Itt a lényeg: én mentem oda, én alkalmazkodtam. Vajon megtörténhet-e ez fordítva is? Hogy mi itt vagyunk, idejön az egyház, és alkalmazkodik hozzánk? Hogy azt mondják: az intézményrendszerünk így teljes, szervezési szempontból nekünk így jó, ti pedig tegyétek azt, amit eddig. Már láttam ilyet: egy holland középiskolában csak a harmadik nap derült ki, hogy egyházi fenntartású iskolában vagyok, azóta sem tudom, melyik felekezetében. De Hollandia az Hollandia, nálunk most az egyházaknak a Madách konstantinápolyi színéből ismert nyomulós arcát is látom. Nekem a római szín Péter apostola jobban tetszik – hátha egyszer ez az attitűd erősödik meg.

7. Nagyon nehéz a kérdés. Akarjuk-e, hogy legyen világnézetileg sokszínű középiskolánk? Vagy inkább azt akarnánk, hogy egy (végül is jól működő) szervezet jöjjön, és tegye rendbe a dolgokat, még ha világnézetileg nem is független módon? És mit hoz a jövő? Mert ne legyenek kétségeink: ha a politikai inga átlendül a másik oldalra, épp olyan könyörtelen vissza-össze-szét-átrendezésben lesz részünk, amilyenben most élünk.

8. Mi lesz, ha megtörténik a változás? Semmivel sem vagyunk gyengébb tanárok sem képzettségben, sem gyakorlatban, sem mentalitásban, mint az ötven kilométeres körzetben dolgozó tantestületek. Fantasztikus dolgokat csináltunk az elmúlt évtizedekben, években. A váltás esetén sem fogjuk elfelejteni sok-sok évig tanult szakmánkat. Végig kell gondolni, hogy melyik program fontos a gyereknek. Környezetvédelem, vízgazdálkodás? Mind a kettő a jövő szakmája. Kereskedelem? Milyen komolyan végzik munkájukat az üzletekben gyakorlatozó gyerekek szép fehér köpenyükben. Dráma-kommunikáció? Túlzás nélkül a legkorszerűbb szemléletű koncepció a környéken. Akit részleteiben érdekel, elmesélem. Addig nézze végig a Teleki honlapján a videotár felvételeit a régi János vitéztől a legutóbbi szalagavatóig. Itt meglepő mennyiségben láthat tudást, ízlést, igényességet, friss levegőt - amelyekre szüksége van a gyerekeknek. Budapesten, itt-ott kell beszélnem arról, mi mindent csinálunk, már hétezren nézték meg egyik felvételünket a neten. Ha csak a pénzből ért valaki: a drámaórákon négy éven keresztül ingyen kap a gyerek olyan, könyvből nem megtanulható tudást, amelyhez hasonló tréningekért felnőtt korban akár alkalmanként kell majd tízezret fizetnie.3 Remélem, új fenntartó esetén is folytathatjuk fontos munkánkat.

9. Amikor a 2007-es összevonás után jött a 2008-as összevonás, amit a 2009-es, az évkezdetre időzített ablakcsere követett, én is méltatlankodtam, de aztán kiderült: ebből is lehet pedagógiai hasznot teremteni. Nagyon vicces volt például a színpad feletti öltözőben matekórát tartani. Ahol a sarokban ott volt a vizet már régen nem látott koszlott zuhanyzó. És milyen jó lehetőség volt a két épület közötti vándorlás a gyerekekkel való beszélgetésre. A méltatlan helyzeteknek megvan az az előnye, hogy a gyerek érezheti: a tanárral egy oldalon van.

De meg kell mondanom: méltatlannak tartom azt is, ha ilyen több évtizedes múlttal, ilyen tudással pitiáner beiskolázási harcokba kell keverednünk. A városnak fel kellene fognia, hogy a gyerekeknek égető szüksége van arra a szellemi tőkére, amit nálunk megtalál. E pillanatban úgy vagyok, hogy ha az az ára a Teleki megérdemelt helyére való visszakerülésének, hogy fenntartót váltson, ám tegye. És ha végképp nincs más út, részemről mégiscsak mulatságosabb református lelkészek leszármazottjaként kicsi távolságtartással venni részt a folyamatban.

Ahogy kollégáimat ismerem, mi a váltás esetén sem áltatjuk gyerekeinket azzal, hogy többek másoknál. Nem használjuk őket díszletelemként földi hatalmasságok dicsőségének ünneplésére.

Ha mégis eltévednénk, remélem, lesz bennem erő továbblépni, és keresni egy jó kis „mezítlábas”, emberi iskolát, ha még egyáltalán lesz olyan.

Achs Károly

1Megjelent a Mezőtúr és Vidéke című lapban 2012. január 29-én.

2Ez helyi utalás: konkrétumokat azért nem írnék, mert csak szóban hallottam mondatokat, a városban sokan tudják, kiről van szó, a róla készült olajfestmény egyik iskola dísztermében van kiállítva.

3Ez egy kicsi utalás arra, amikor a szülőtől azt hallottam, hogy azért íratja X iskolába gyermekét, mert ott százezres jutalmakat fizetnek a jó tanulóknak.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Paskayné M. Varga Ida Ágnes | 2012. október 28. | pmv[pont]agnes[kukac]gmail[pont]com
Köszönöm a választ. Elnézést kérek a jócskán megkésett reagálásért. Az okokkal nem untatnám. Sajnos ritkán tehetem meg -gyógyíthatatlan betegségben szenvedő férjem állapotától, a szolgálati beosztásomtól függően-, hogy HAZAutazom (tudatosan írtam így), TÚRRA ! Sok számomra kedves dologból kimaradok. Erőt a továbbiakhoz TANÁR ÚR !
Paskayané M. Varga Ida Ágnes
achs | 2012. április 10.

Április 12-én, csütörtökön 6 órakor a költészet napját ünnepeljük a mezőtúri Városi Galériában.

A műsorban versek, megzenésített versek, versekre készített táncok, drámás jelenetek láthatóak, hallhatóak régi és mostani telekis diákok előadásában.

Az esemény azért különleges jelentőségű, mert az utolsó nagy telekis program a korszakváltás előtt. Szeretnénk megmutatni, mit képviseltünk eddig, és hogy mit szeretnénk mindenképpen megtartani a fenntartóváltás után is.

Épp ezért örülnénk, ha minél többen megtisztelnék előadásunkat.
achs | 2012. március 11.

Köszönöm a megjegyzést. Most éppen nagy a csend nálunk.
Paskayné M. Varga Ida Ágnes | 2012. március 9.
Köszönöm, hogy olvashattam. Unokahúgom Elek Gyöngyvér hívta fel rá a figyelmem, egy telefonbeszélgetés alkalmával, mivel tudja, hogy sóvárgok az otthoni kiemelt jelentőségű hírek után.
Minden jót a továbbiakra!

Tisztelettel:

Paskayné M. Varga Ida Ágnes
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek