OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. február 5.
» Hozzászólások (2)
Címkék:
   

Mit nem teszek egy tanteremben?

9. Soha nem ütöm meg a gyerekeket

„A hallgatás, mint büntetés, hatásosabb, mint egy pofon vagy a szidalmazó szavak özöne.”
(Anton Pavlovics Csehov)

Elképzelni nem tudom, hogyan lehet egy gyermeket megütni! Egy gyengét, egy nálunk elesettebbet! Ugyanakkor tudom és személyesen is megtapasztaltam a pályám során, hogy vannak olyan pedagógusok, akik szívesen alkalmazzák rendszeresen a „makarenkói”1pofont. Korábban, a szocializmus idején, a legendák szerint több pofon csattant el a tantermek zárt világában – állítják a szakértők. Ha ez igaz is, akkor is csak annak tudható be, hogy a jelenlegi törvények keményen szankcionálják a pedagógus esetleges tettlegességét. Magam nem így emlékezem. Tény, hogy voltak erőszakos jelenségek, én is átéltem hasonlót, de egy életre tanultam belőle. Olyan mélyen azonban nem érintett meg, hogy akár csak a pontos idejét meg tudnám mondani. Valamikor második, vagy harmadik osztály táján nem jelentkeztem óra elején azokkal, akik nem készítették el a leckéjüket. Természetesen kiderült a turpisság – nem is értem, hogy miben bíztam? – és a tanító nénim kivitt az osztályból a mosdóba. – Te pedagógusgyerek vagy, nem teheted meg, hogy nem mondasz igazat! – valami ilyesmit mondott és lekevert egy, nekem annak tűnő, hatalmas pofont. Soha többet nem próbáltam megúszni ezeket a kínos pillanatokat, nem is fordult elő többé ilyesmi. Mint, ahogy az osztályban sem. Lehet, hogy csak szerencsénk volt? Nem tudom. Az biztos, hogy se előtte, se utána nem találkoztam erőszakkal az iskoláim során.

Meglepő és megrendítő módon épp ott találkoztam ezzel ismét, ahol a legkevésbé vártam: a sérült gyermekekkel foglalkozó pedagógusoknál. Kerestem a magyarázatot abban a helyzetben, az összefüggést, hogy miért éppen ott, de nem találtam, így azt kell hinnem, hogy ott és akkor a két dolog – a fogyatékos gyerek, vagy a fogyatékosság ténye és a tettlegesség – nem volt összefüggésben egymással. Így csak az emberi jellemre foghatom a tapasztaltakat. Az biztos, hogy a sérült emberkékkel foglalkozó kollégákat sokkal nagyobb stressz éri, mint az egészséges társaikat nevelő pedagógusokat. Ezzel meg kell birkózni, meg kell tanulni kezelni ezt a hatást, semlegesíteni magunkban a fájdalmat, tehetetlenséget, értelmetlennek tűnő momentumokat. Kibeszélni, kiírni magunkból, mert másképpen nehezen elviselhető teher lesz rajtunk. Ilyenkor válunk gyakran érzéketlenné, kedvtelenné, olyanná, akik el tudnak menni egy síró gyermek mellett anélkül, hogy csak egy-egy érzés megmozdulna a lelkükben.

Persze álságos dolog lenne, ha nem vallanám be, hogy magam is sokszor voltam a határán annak, hogy megpofozzam a tisztelt csemetét, annyira aljasul próbált meg viselkedni, de időben sikerült visszafognom magam. Talán az fogta meg a kezem, hogy az agyam gyorsabban közölte velem, mint mozdult a kezem: lehet, hogy a csemete nem is érti, hogy mit tett, mit mondott?! Olyannyira hiányoznak a gyerekek életéből az útmutató példák, a normák, hogy lassan nem is lehet csodálkozni a diákok tettein, elképzelésein, elvárásain. Ahol a családi nevelés és példa gyenge lábakon áll, vagy nem is létezik, ott ezek az esetek gyakrabban fordulnak elő. Az elmúlt évtizedek legnagyobb vesztesei a gyerekek voltak! A rendszerváltás kétségtelenül tönkre tett családokat, életeket, hiszen közvetlenül akkor és utána munkahelyek százezrei szűntek meg: a munkanélküliség alig néhány év alatt a 0,6 százalékról majd 14 százalékra nőtt. Ezzel kezdődött meg egyre szélesedő rétegek folyamatos lecsúszása, ami mára odavezetett, hogy a magyar társadalom szerkezete teljesen felbomlott, megváltozott, felborult. A sokgyerekesek, az alacsonyan képzettek, a cigánylakosság a mélyszegénységbe csúszott le és ma már ismét olyan történetekkel szembesülünk, melyeket klasszikus íróink könyveiben olvastunk gyermekkorunkban az iskolákban. Ma már nem csak segélyért állnak sorba az emberek, hanem cipőért, ruháért, élelemért. Ugye valamennyien emlékszünk Móricz Hét krajcár történetére, Móra ebédre kökényt evő bice-bócájára?

Ezek a gyerekek felnőttek, utódaik születtek, kik most koptatják a padokat – ha bejárnak. Vajon ezekben a családokban, ahol most már sokgenerációs a munkanélküliség, a szegénység, az egyre mélyebbre lecsúszás, működhet-e megfelelő nevelési tényezőként a család?

A választ mindannyian tudjuk.

Nem vagyok pszichológus, csak szülő. Ha lehetne is az iskolákban alkalmazni a „makarenkói” pofont, vajon lenne-e értelme? Azoknál a gyerekeknél, kik így élnek, akiknek életterük az utca és annak minden mocska, eredményes lenne-e egy kijózanító, figyelemfelhívó tasli? Biztos, hogy nem. Ők ennél sokkal keményebb dolgokat élnek meg, fel sem vennék az egészet, illetve természetes reakciójuk az agresszió lenne – visszaütnének – mint teszik is.

A fiú nevelőotthonos. Se apja, se anyja, mindent társaitól tanul és az utcától, ahol a legtöbb idejét tölti, pedig még csak 12 éves. Kisegítő iskolába jár, most ment ötödikbe, noha könnyen elképzelhető, hogy ha szerető és gondoskodó családban nő fel, akkor útja nem ide vezeti.

Most azonban ide jár és nagyon nehezen viseli a kötöttségeket, bizonyos pedagógusok „beszólásait”, megjegyzéseit. Alsós tanítója szeretettel és megértéssel viszonyult hozzá, mostani osztályfőnöke azonban nem szereti. A köztük levő erőviszonyokat már a kezdetek kezdetén tisztázni igyekezett, s míg az alsós tanító is szóvá tette a fiú „kilengéseit”, addig ő ezeken folyamatosan lovagol. Gyanítom, hogy valamelyik ilyen csínytevést követően ordíthatta le a fiú fejét, minek dulakodás lett a vége. Megpróbálta lefogni az egyre jobban megvaduló fiút, ám nem bírt annak erejével. A fiú bizony megverte a pedagógust, majd kiszökött a suliból és egész a nevelőotthonig rohant – nyomában egy asszisztens kollégával.

Az erőszak, az ütni próbálás itt sem érte el a kívánt eredményt, nem is érhette el, hiszen ez a kölyök megszokta, hogy meg kell védenie magát mindenkivel szemben.

Ülök szemben egy fiatal felnőtt sráccal. Hallgatom a történetét, nincs étségem afelől, hogy amit mond, az igaz. Eddigi történetei is mind-mind a harcról, az erőszakról szóltak, ez is ilyen. Elmeséli, hogy baráti társaságával hogyan vertek meg egy kislányos apukát az egyik tömegközlekedési eszközön csak azért, mert a férfi rászólt valamiért a lánykára. Beszóltak neki, hogy képzeli, hogy így beszélhet a lányával? A férfi, nyílván feldúlva, visszaszólt és ez elég volt a társaságnak, hogy belekössenek és megverjék – a síró kislány előtt.

Mikor végére ér a történetnek, kolléganőm megpróbálja rávezetni arra, hogy mennyire helytelen,, amit tettek. Okosan teszi, nem dörgöli a kölykök orra alá a bűnüket, hanem hasonló sztorit képzeltet el a fiúval és utána elemzik együtt: ki a sértett, ki a bűnös. Megbeszélik.

Más-már azt hiszem, hogy eredményes lesz a módszer, de a rávezető kérdésre adott válasz, a végső konklúzió levonására tett próbálkozás eredménytelen: a fiú szentül meg van győződve, hogy amit tett, az úgy volt jó és az volt a helyes. Magyarázata annyi, hogy ő az utcán él, meg kell védenie magát, és ha nem teszi, akkor abba bele fog pusztulni. Ez olyan mélyen gyökerezik benne – mellesleg ilyen szempontból teljesen igaza van – hogy ég azt sem fogja fel, amit pedig maga mondott ki nem sokkal előtte. Nevezetesen azt, hogy most nem ő volt fenyegetett helyzetben, nem őt provokálták. Neki mindegy, az erőszakos válasz beleégett, nem is tud már nélküle élni.

Nincs még 20 éves sem.

Ezekkel a gyerekekkel szemben „erőszakot alkalmazni” botor dolog lenne – azontúl, hogy maga az erőszak ténye is elfogadhatatlan.

Hogy mégis van rá példa, azt mindannyian tudjuk. Akkor is, ha a híradások egyelőre csak a másik fél: a pedagógus sértettségéről szólnak. Vannak azonban balga emberek, kik tehetetlenségükben kezükkel akarják megvédeni vagy visszaszerezni rég elveszett tekintélyüket. Hiábavaló törekvés!

Leiner Károly

1Valószínűleg nem olvasták Makarenkó műveit, hiszen egyértelműen kiderül ezekből, hogy Makarenkó éppen az erőszak ellen volt!

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

zöldbéka | 2012. február 6. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Vállalom - de így gondolom, amióta gyakorlom a hivatásom. Biztos szerencsés vagyok...
anarchista | 2012. február 6.
Ez színtiszta idealizmus! A ma iskolája nem ilyen, nem is működhet így! Tiszteljük a nagy csibészeket, akik testi erejükkel fenyegetik a tanító néniket? Jó, ne üss, de hogyan védd meg magad? Könnyű eljátszani a demokratát, de valóban ilyenek a mai iakolák és így kell(ene) benne élni, dolgozni?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.25.
Tízezrekbe kerül az iskolakezdés, sokan csak hitelből tudják megugrani
A REGIO Játék idei kutatása szerint alapvető tanszerekre 10-15 ezer forintot, iskolatáskára további 5-15 ezer forintot költenek a családok, 10 ezer forint alatt az esetek csupán 12 százalé...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.25.
Microsoft-botrány: szerződéseket kért be az ügyészség
A Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya egy levélben arra kérte az Esterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatóját, hogy legkésőbb augusztus...
(Forrás: napi.hu)
--
2019.08.25.
Segítség, nem merem alternatív iskolába íratni a gyerekem!
Nyár közepén fogadta el az országgyűlés azt a törvénymódosítást, ami több szempontból is megbolygatja az eddig megszokott oktatási rendet. A magántanulóságot felváltja az egyéni munkarend...
(Forrás: Nők Lapja Café)
--
2019.08.24.
Gulyás: az aktuális komoly feladatok indokolják, hogy a közoktatást ismét államtitkár felügyelje
A kormány úgy döntött, hogy a felsőoktatás irányítása az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteki...
(Forrás: eduline)
--
2019.08.24.
„Nem több nyelvvizsgát, hanem kevesebb diákot akar a kormány”
Szél Bernadett szerint ha az általa megismert dokumentum valóban egy nyelvoktatási stratégia, akkor nem sok jóra lehet számítani. – Semmilyen konkrétum nincs benne, csak korábbi kutatások...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.24.
Ők lehetnek a felsőoktatást hirtelenjében bekebelező Palkovics új emberei nepszava.hu Publikálás dátuma 2019.08.23. 08:22
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán közölte, hogy idén szeptember elsejétől az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül át a felsőoktatás irányítása....
(Forrás: népszava)
--
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek