OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. február 8.
» Hozzászólások (2)

Elektronikus zaklatás

Domonkos Katalin

Eredetileg tanítónő, de évekig az OPNI-ban dolgozott betegfoglalkoztatóként a gerontopszichiátrián. Jelenleg egy általános iskolában dolgozik, felső tagozatos hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik. Tavaly nyáron végezte el a ELTE PPK-n neveléstudomány szakát. Kutatási témái: az agresszió, a hátrányos helyzet és minden, ami mögötte van.

Az infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférés könnyebbé válása lehetővé tette a használat mértékének növekedését, ennek következtében fokozatosan a figyelem középpontjába került a mobiltelefon és az internet, felhasználóra gyakorolt pozitív, valamint negatív hatásának formái, mértéke is. Az iskolai zaklatás jelenségét már hosszú évtizedek óta kutatják, számos, nemzetközi és magyar kutatás központi témájává vált, ezen felül a témával foglalkozók beszámolóikban jelzik a problémakör, IKT használatával való bővülését. Az új technológiák, nyújtotta térben megjelenő agresszív viselkedés jelenségével („cyberbullying”) a nemzetközi kutatások 2004-től kezdtek foglalkozni.

Mi is ez?

Azt, hogy mit takar az elektronikus zaklatás kifejezés a jellemzőivel lehet a leginkább megmutatni. Ezek a következők:

1. Elektronikus eszköz használata

Ez a közeg az, amelyben a gyerekek manapság a legtöbb időt töltik, ahol az egymás közti kommunikáció és a szórakozás legnagyobb része zajlik. Ez a tényező az, ami a mediációt tekintve problémaforrás, hiszen technikai jártasság tekintetében nagy a szakadék a gyerekek, mint digitális bennszülöttek, és szüleik, a digitális bevándorlók között (Kósa, László, 2010).

2. Azonnali és szinte végtelen számú terjesztés

Az iskolainál sokkal nagyobb „színtéren”, az online nyilvánosság előtt zajlik, így az áldozat még inkább megalázottnak érezheti magát.

3. Hozzáférhetőség

A nap bármely időpontjában elérhető az áldozat. Az iskolai zaklatás véget ér az intézmény kapujánál, az elektronikus zaklatás azonban csak ott kezdődik. Sokkal nehezebb elmenekülni előle, ezért a kutatók szerint érzelmileg megterhelőbb, mint a hagyományos formája (Ybarra és Mitchell, 2004; Patchin és Hinduja, 2007; Slonje és Smith, 2007).

4. Anonimitás, álnév de...

A kutatások szerint az ilyen esetek felében nem lehetett kideríteni, hogy kitől eredt a támadás. De fontos azt is megemlíteni, hogy a hagyományos zaklatás indirekt formájánál (pl. pletyka) sem mindig egyértelmű a forrás (Patchin és Hinduja, 2007).

5. Felelősségre vonhatatlanság „látszata”

Az anonimitáshoz hasonlóan ez a jellegzetesség is növelheti a zaklatás gyakoriságát, hiszen lehetőséget ad a visszavágásra azoknak, akik egyébként soha nem bonyolódnának bele egy szemtől szembeni konfliktusba (Wallace, 2007).

6. Metakommunikációs jelek hiánya

A valós kommunikáció egyszerre többcsatornás, az emberek egymás megítélésére a verbális és a nem verbális jeleket értelmezik. A nem szóbeli kommunikációban sokkal nehezebb valótlant állítani, mint szóban. Az interneten a középpontban begépelt szavaink vannak, azonban amit begépelünk nem egészen az, amit személyesen mondanánk. Ez azt jelenti, hogy, kevésbé vagyunk hajlamosak megtenni a személyes társas kapcsolatokban megszokott udvariassági gesztusokat. Hiába magas az érzelmi intelligenciánk a való életben, az online felületen ez kevésbé érzékelhető. (Wallace, 2007)

A kutatás eredményei

Kutatásom célja az iskolai agresszió (bullying) és az elektronikus zaklatás jelenségvilágának feltárása, amelyet városom iskoláiban végeztem. Az adatokat saját kérdőíves vizsgálattal (245 diák; 7. és 11. oszt.) és fókuszcsoportos (57 diák: 7. és 11. oszt.) interjúkkal gyűjtöttem.

A vizsgálat során kiderült, hogy a jelenség létezését a fiatalok nem vitatják, úgy vélik, az e-zaklatás „természetes”, „megszüntethetetlen” velejárója az online világnak. Saját bevallásuk szerint több mint 50 százalékukat soha nem bántották, és közel 90 százalékuk soha nem zaklatta társait elektronikus eszköz használatával.

Az áldozatokat vizsgálva, a kortársak között az abbahagyott híváskísérlet (fiúk:11,3%; lányok: 40,4%) és a vakhívás (fiúk:14,6% ;lányok:39,3%) a leggyakoribb zaklatási forma: „Nem foglalkoztam vele egy ideig. Majd felvettem, elküldtem finoman melegebb éghajlatra. Folytatta, ismételten hívogatott. Fenyegettem. Mikor már fenyegettem, akkor már kapcsolt. Így lett vége.”. Ellenben nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, amit az egyik fiú fogalmazott meg, miszerint a hívások mögött nem feltétlenül zaklatási szándék húzódik meg: „Az szerintem általános, hogy valakinek tetszik a másik, ezért hívogatja, viszont nincs annyi vér a pucájában, hogy megvárja, amíg felveszi a másik.”

A virtuális térben a pletyka a következő „kedvelt” zaklatási forma, tízből két fiatal érintett ebben. Tíz diák közül egyről készítettek már számára kellemetlen, vagy kínos helyzetben készített fényképet, videót, és közel 7 százalékukról ez a fotó, vagy felvétel fel is került az internetre: „Volt egy buli, benyitott a klotyóba lefotózta és felrakta facebookra.”.

A megkérdezettek közel 14 százalékuknak használták már fel fényképét: „Van egy olyan oldal, hogy excsajok. hu, és ott olyan csajok vannak, akik otthagyták a barátjukat. A barátnőmet is felrakta a volt barátja, írt a szerkesztőnek, de nem vették le a képét.” (lány, szakiskola).

A legkevésbé gyakori zaklatási forma az áldozat szemszögéből nézve a fenyegető üzenetek (5,2%) és kirekesztés online csoportból (2,4%).

Az elkövetők száma alacsony (10,6%), a nemek aránya kiegyenlített. Kivétel ez alól az online csoportból való kirekesztés (fiúk: 5,7% ;lányok: 1%), amelyek esetében a fiúk száma magasabb a mintában. Továbbá különbség van még az online követés esetében, ez utóbbinál a lányok (fiúk:2% ;lányok: 8%) magasabb aránya jellemző: „Sokan úgy fogják fel, hogyha összejön valaki valakivel, nem tetszik nekik és elkezdik zaklatni a többiek. Egy ismerősöm, négyen-öten voltak barátnők. Elszakadt tőlük, összejött 1 sráccal. A másik három-négy lány megjegyzéseket tesznek rá, interneten, facebookon meg ilyen helyeken...” (lány, szakiskola).

Az elkövetői körben is az abbahagyott híváskísérlet (fiúk: 7,5% ;lányok: 7,9%) és a vakhívás (fiúk: 7,5% ;lányok: 9%) a leggyakoribb. Azonkívül a diákok 3 %-a ismerte el, hogy megosztott már másokról készült kínos képet, videót. Ez utóbbi kategória a fókuszcsoportos interjún is előkerült, az egyik szakiskolás fiú tolmácsolásában: „Olyan is volt, bántottuk-felraktuk... Megvertük, megrugdostuk, egy osztálytársam felvette, de én nem kértem, hogy jöjjön oda, se azt, hogy vegye fel. ... Akkor kezdett divatba jönni a youtube, és felrakta... De én nem tudtam, hogy felveszi, meg hogy felteszi. Én csak megvertem.”.

A hagyományos, iskolai és az elektronikus zaklatás kapcsolatát vizsgálva arra az eredményre jutottam, hogy az iskolában agresszív viselkedést mutató elkövetők, az e- zaklatás során gyakrabban szintén elkövetőként érintettek (40%). Előbbi adatból következtethetünk arra, hogy ha az iskolai zaklatás megelőzésére, hatékony kezelésére hangsúlyt fektetünk, akkor azzal egy időben az elektronikus zaklatás problémáját is kezelhetjük.

Továbbgondolásra érdemes még az is, hogy az elkövetői körnek, jellemző internet használó helye a közös szoba, valamint az iskola. További vizsgálat dönthetné csak el, hogy ez, valamint a többi csoporthoz képest alacsonyabb arányú saját eszközzel való ellátottság, és a családi-környezeti hatások együttese milyen szerepet játszanak az elkövetővé válás során.

Kutatásom során ismét szembesültem azzal a jól ismert jelenséggel, hogy a fiatalok napi használói az internetnek. Idejük nagy részét a közösségi oldalakon, azonnali üzenetküldő szolgáltatások, online játékok használatával töltik, mindezt sokszor iskolai alkalmazás, „online pedagógusi” jelenlét nélkül. Az e-zaklatásban érintettekre és a nem érintett csoportra egyaránt jellemző, hogy maguktól, egyedül tanultak internetezni. A tanulók és a szülők, pedagógusok közötti technikai jártasságbeli különbségek érezhetőek voltak az interjúk során. Az internetező szülők kisebb része munkához, nagyobb része azonban éppúgy játékkal, közösségi oldalak látogatásával, cseteléssel tölti szabadidejét, mint gyerekeik.

Saját tapasztalatból tudom azonban azt is, milyen nehéz bevezetni a (nemcsak) szabadidőben oly kedvelt alkalmazásokat az oktatási folyamatba („Jaj Tanárnő! Legalább a fészbukot hagyja meg nekünk az iskola!”). Pedig a jelenlétünk, példamutató kommunikációnk, tevékenységünk, online- konfliktusmegoldási módszereink is lényegesek. Ennek érdekében érdemes figyelemmel kísérni azokat a „jó gyakorlatokat”, amelyek sikerrel használják például a skypot, blogot (osztályblogok, tanárblogok), facebook felületét a tanítási-tanulási folyamat során, ahol a tanulók, pedagógusi jelenléttel, támogatással sajátíthatják el a „láthatatlan” partnerrel folytatott online kommunikációt, vitát stb. (pl. bejegyzések, kommentek írása).

Fontosnak tartom még azt is hangsúlyozni, hogy a kis minta miatt az eredmények nem általánosíthatóak, de adalékul szolgálhatnak további vizsgálatokhoz, amelyek hozzájárulhatnak a problémakör alaposabb megismeréséhez, valamint a kezelés, megelőzés módjaihoz is, ami nem lehet csak a pedagógusok feladata. Az informatika, a pszichológia és a pedagógia hatékony együttműködésére van szükség.

Domonkos Katalin kutatási beszámolója (pdf)

A témával foglalkozó hazai oldalak

E-SafetyKit
Célkorosztály: 6-12 év. Szülő, tanár és gyermek oldal. Játékos családi internet biztonsági ismeretterjesztő csomag, interaktív webes tippgyűjtemény, külön részt találhatunk a cyberbullyingról.

Helló Háló
Célkorosztály 6 és 10 év. Külön oldallal kicsiknek (Bit és Bájt), nagyoknak (Mega Mágus, ami gyakorlatilag nem található.), felnőtteknek. A gyermekek biztonságos internetezését segítő kampány az Egyszervolt.hu- val együttműködésben a Microsoft egy a különböző korú gyermekektől kezdve a szülőkön át a tanárokig minden érintett igényeit lefedő tan- és felvilágosító anyagot, valamint online játékokat dolgozott ki.

Szűrőszoftverek

Magic Desktop
Célkorosztály: 2–10 év. A UPC minden előfizetője számára ingyenesen rendelkezésre bocsát egy Windows alapú operációs rendszert, amely a kisgyerekek biztonságos, szülők által is felügyelhető internetezését biztosítja. A számítógép bekapcsolásakor a Magic Desktop jelenik meg a gyerekeknek, hiszen a szokásos Windows képernyő eléréséhez a szülő által kiválasztott jelszóra van szükség.

Csak a szülők által beállított funkciókat engedi használni, az általuk jóváhagyott időpontokban és feltételekkel.

A csomag része az első, kifejezetten gyerekek számára kifejlesztett levelezőprogram is, amely teljességgel vírus és levélszemétmentes e-mailezést biztosít, és minden ismeretlen címzettől érkező levelet blokkol.

Dolphin Knight szoftver
A szoftver letölthető a Biztonságos Böngészés oldalról. Programjuk a szülők, a tanárok, a fejlesztők, a civil szervezetek és az oktatási kormányzat összefogását szorgalmazza.

Legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az internet nélkülözhetetlen eszköze a tudás megszerzésének, de gyermekeink lelki egészsége is fontos kell, hogy legyen.

Konkrét ajánlásokkal, javaslatokkal, valamint eszközökkel és technikákkal (pl. szűrőszoftverek) is segítse a fiatalkorúakat, szüleiket és tanáraikat annak érdekében, hogy biztonságosan tudják használni az internetet.

A szoftver megrendelése az intézmények számára nem jár költséggel, mert az beszerezhető az informatikai normatív támogatás terhére.

Egyesületek, szervezetek, honlapok

Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE)
2001-ben alakult önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók - köztük az Index és az [origo] - hoztak létre annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók egyeztetett és szakmailag megalapozott állásfoglalásokkal, és az önszabályozás eszközeivel járuljanak hozzá a hazai internetes piac fejlődéséhez.

Kialakította az internetes tartalomszolgáltatás szakmai kódexét, valamint a hazai tartalomszolgáltatás etikai normáinak általánosan elfogadható rendszerét tartalmazó etikai kódexet.

Légy online!, az MTE tudásportáljának célja többek között az, hogy egy helyre gyűjtse, miért jó nekünk az internet, és hogyan válhat javunkra használata.

Az online tartalmak, oldalak minősítési rendszerének létrehozását (minősített oldalak) a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete a Minimax és az egyszervolt.hu kezdeményezte az internethasználattal kapcsolatos félelmek, negatív attitűdök csökkentése, valamint a gyermekek számára fenntartások nélkül ajánlható digitális tartalmak fejlesztése és terjesztése érdekében.

Barátságos Internet Fórum (BIF)
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) két másik civil szervezettel együttműködve hozta létre.

A BIF célkitűzése, hogy reális képet adjon az internet valós veszélyeiről, és segítséget nyújtson ezek elkerüléséhez a szülőknek, pedagógusoknak és legfőképp természetesen a gyermekeknek.

Megtalálhatjuk a barátságos oldalak listáját, olvashatunk biztonsági tippeket, továbbá gyerekeknek készült anyagok tölthetőek le, illetve elektronikus tananyagok férhetőek hozzá a témában.

Konzorcium kezdeményezések

Safer Internet Plus Program Az internet és az új online technológiák használatának biztonságossá tétele, valamint a végfelhasználó által nem igényelt tartalom elleni küzdelem hatékonyságának a biztosítása. Ezen a felületen találhatunk kampányfilmeket, többek között az internetes zaklatás ellen is.

Három nagyobb csoportra oszthatóak fel a programhoz kapcsolódó tevékenységek:

1. Forródrótok (hotline) az illegális és káros tartalom elleni küzdelemért. Káros online tartalmak visszaszorítását célzó forródrót szolgáltatásuk.

2. Segélyvonal (helpline) a károsultak segítésére, internetbiztonsággal kapcsolatos kérdések megválaszolására, valamint elektronikus zaklatás érintettjeinek. A telefonos támogatás mellett már cseten is elérhetőek önkénteseik.

3. Tudatosság-növelő központok:
MATISZ
Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
Kék-Vonal
CERT Hungary: Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ

Irodalom

Beran T. és Li Q. (2005): Cyberharassement: a study of a new method for an old behavior, Educational Computing Research, Vol. 32(3) 265-277.
Galácz Anna (2007. szerk.) ITHAKA Kht, h.n., (2010. november 8.)
A magyar társadalom és az internet. World Internet Project (WIP) 2007 gyorsjelentés
Kósa Éva és László Miklós (2010): Internet hatása a gyermekekre és fiatalokra Nemzetközi Konferencián elhangzott előadás, 2010. szeptember 21-22.
Li Q. (2007): New bottle but old wine: A research of cyberbullying in schools, Computers in Human Behavior, Vol. 23. 1777–1791.
Livingstone, S., Haddon, L., Görzig, A., Olafsson, K. (2010): Risks and safety on the internet: The perspective of European children. Initial Findings. LSE, London: EU
Kids Online (2010. október 20.)
Sameer Hinduja és Justin W. Patchin (2007): Offline Consequences of Online Victimization: School Violence and Delinquency, Journal of School Violence, Vol. 6(3), 89.-111.
Slonje R. és Smith P. K. (2008): Cyberbullying: Another main type of bullying? Scandinavian Journal of Psychology, 2008, 49, 147–154.
Tokunaga R. S. (2010): Following you home from school: A critical review and synthesis of research on cyberbullying victimization, Computers in Human Behavior, Vol. 26. 277–287.
Willard, N. E. (2007): The Authority and Responsibility of School Officials in Responding to Cyberbullying, Journal of Adolescent Health, Vol. 41. S64–S65.
Ybarra M. L. és Mitchell K. J. (2004): Online aggressor/targets, aggressors, and targets: a comparison of associated youth characteristics, Journal of Child Psychology and Psychiatry, Vol. 45(7) pp 1308–1316.

Domonkos Katalin

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

hangos | 2012. február 21.
Az iskolák a saferinternet.hu oldalon ingyenes előadást kérhetnek! Ezek nagyon népszerűek és tetszik a gyerekeknek és a pedagógusoknak is.
Terepmunkás | 2012. február 8.
Rettenetesen fontos téma, örülök, hogy itt olvashatunk róla. Külön köszönet a link gyűjteményért!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek