OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. február 8.
» Hozzászólások (2)

Elektronikus zaklatás

Domonkos Katalin

Eredetileg tanítónő, de évekig az OPNI-ban dolgozott betegfoglalkoztatóként a gerontopszichiátrián. Jelenleg egy általános iskolában dolgozik, felső tagozatos hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik. Tavaly nyáron végezte el a ELTE PPK-n neveléstudomány szakát. Kutatási témái: az agresszió, a hátrányos helyzet és minden, ami mögötte van.

Az infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférés könnyebbé válása lehetővé tette a használat mértékének növekedését, ennek következtében fokozatosan a figyelem középpontjába került a mobiltelefon és az internet, felhasználóra gyakorolt pozitív, valamint negatív hatásának formái, mértéke is. Az iskolai zaklatás jelenségét már hosszú évtizedek óta kutatják, számos, nemzetközi és magyar kutatás központi témájává vált, ezen felül a témával foglalkozók beszámolóikban jelzik a problémakör, IKT használatával való bővülését. Az új technológiák, nyújtotta térben megjelenő agresszív viselkedés jelenségével („cyberbullying”) a nemzetközi kutatások 2004-től kezdtek foglalkozni.

Mi is ez?

Azt, hogy mit takar az elektronikus zaklatás kifejezés a jellemzőivel lehet a leginkább megmutatni. Ezek a következők:

1. Elektronikus eszköz használata

Ez a közeg az, amelyben a gyerekek manapság a legtöbb időt töltik, ahol az egymás közti kommunikáció és a szórakozás legnagyobb része zajlik. Ez a tényező az, ami a mediációt tekintve problémaforrás, hiszen technikai jártasság tekintetében nagy a szakadék a gyerekek, mint digitális bennszülöttek, és szüleik, a digitális bevándorlók között (Kósa, László, 2010).

2. Azonnali és szinte végtelen számú terjesztés

Az iskolainál sokkal nagyobb „színtéren”, az online nyilvánosság előtt zajlik, így az áldozat még inkább megalázottnak érezheti magát.

3. Hozzáférhetőség

A nap bármely időpontjában elérhető az áldozat. Az iskolai zaklatás véget ér az intézmény kapujánál, az elektronikus zaklatás azonban csak ott kezdődik. Sokkal nehezebb elmenekülni előle, ezért a kutatók szerint érzelmileg megterhelőbb, mint a hagyományos formája (Ybarra és Mitchell, 2004; Patchin és Hinduja, 2007; Slonje és Smith, 2007).

4. Anonimitás, álnév de...

A kutatások szerint az ilyen esetek felében nem lehetett kideríteni, hogy kitől eredt a támadás. De fontos azt is megemlíteni, hogy a hagyományos zaklatás indirekt formájánál (pl. pletyka) sem mindig egyértelmű a forrás (Patchin és Hinduja, 2007).

5. Felelősségre vonhatatlanság „látszata”

Az anonimitáshoz hasonlóan ez a jellegzetesség is növelheti a zaklatás gyakoriságát, hiszen lehetőséget ad a visszavágásra azoknak, akik egyébként soha nem bonyolódnának bele egy szemtől szembeni konfliktusba (Wallace, 2007).

6. Metakommunikációs jelek hiánya

A valós kommunikáció egyszerre többcsatornás, az emberek egymás megítélésére a verbális és a nem verbális jeleket értelmezik. A nem szóbeli kommunikációban sokkal nehezebb valótlant állítani, mint szóban. Az interneten a középpontban begépelt szavaink vannak, azonban amit begépelünk nem egészen az, amit személyesen mondanánk. Ez azt jelenti, hogy, kevésbé vagyunk hajlamosak megtenni a személyes társas kapcsolatokban megszokott udvariassági gesztusokat. Hiába magas az érzelmi intelligenciánk a való életben, az online felületen ez kevésbé érzékelhető. (Wallace, 2007)

A kutatás eredményei

Kutatásom célja az iskolai agresszió (bullying) és az elektronikus zaklatás jelenségvilágának feltárása, amelyet városom iskoláiban végeztem. Az adatokat saját kérdőíves vizsgálattal (245 diák; 7. és 11. oszt.) és fókuszcsoportos (57 diák: 7. és 11. oszt.) interjúkkal gyűjtöttem.

A vizsgálat során kiderült, hogy a jelenség létezését a fiatalok nem vitatják, úgy vélik, az e-zaklatás „természetes”, „megszüntethetetlen” velejárója az online világnak. Saját bevallásuk szerint több mint 50 százalékukat soha nem bántották, és közel 90 százalékuk soha nem zaklatta társait elektronikus eszköz használatával.

Az áldozatokat vizsgálva, a kortársak között az abbahagyott híváskísérlet (fiúk:11,3%; lányok: 40,4%) és a vakhívás (fiúk:14,6% ;lányok:39,3%) a leggyakoribb zaklatási forma: „Nem foglalkoztam vele egy ideig. Majd felvettem, elküldtem finoman melegebb éghajlatra. Folytatta, ismételten hívogatott. Fenyegettem. Mikor már fenyegettem, akkor már kapcsolt. Így lett vége.”. Ellenben nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, amit az egyik fiú fogalmazott meg, miszerint a hívások mögött nem feltétlenül zaklatási szándék húzódik meg: „Az szerintem általános, hogy valakinek tetszik a másik, ezért hívogatja, viszont nincs annyi vér a pucájában, hogy megvárja, amíg felveszi a másik.”

A virtuális térben a pletyka a következő „kedvelt” zaklatási forma, tízből két fiatal érintett ebben. Tíz diák közül egyről készítettek már számára kellemetlen, vagy kínos helyzetben készített fényképet, videót, és közel 7 százalékukról ez a fotó, vagy felvétel fel is került az internetre: „Volt egy buli, benyitott a klotyóba lefotózta és felrakta facebookra.”.

A megkérdezettek közel 14 százalékuknak használták már fel fényképét: „Van egy olyan oldal, hogy excsajok. hu, és ott olyan csajok vannak, akik otthagyták a barátjukat. A barátnőmet is felrakta a volt barátja, írt a szerkesztőnek, de nem vették le a képét.” (lány, szakiskola).

A legkevésbé gyakori zaklatási forma az áldozat szemszögéből nézve a fenyegető üzenetek (5,2%) és kirekesztés online csoportból (2,4%).

Az elkövetők száma alacsony (10,6%), a nemek aránya kiegyenlített. Kivétel ez alól az online csoportból való kirekesztés (fiúk: 5,7% ;lányok: 1%), amelyek esetében a fiúk száma magasabb a mintában. Továbbá különbség van még az online követés esetében, ez utóbbinál a lányok (fiúk:2% ;lányok: 8%) magasabb aránya jellemző: „Sokan úgy fogják fel, hogyha összejön valaki valakivel, nem tetszik nekik és elkezdik zaklatni a többiek. Egy ismerősöm, négyen-öten voltak barátnők. Elszakadt tőlük, összejött 1 sráccal. A másik három-négy lány megjegyzéseket tesznek rá, interneten, facebookon meg ilyen helyeken...” (lány, szakiskola).

Az elkövetői körben is az abbahagyott híváskísérlet (fiúk: 7,5% ;lányok: 7,9%) és a vakhívás (fiúk: 7,5% ;lányok: 9%) a leggyakoribb. Azonkívül a diákok 3 %-a ismerte el, hogy megosztott már másokról készült kínos képet, videót. Ez utóbbi kategória a fókuszcsoportos interjún is előkerült, az egyik szakiskolás fiú tolmácsolásában: „Olyan is volt, bántottuk-felraktuk... Megvertük, megrugdostuk, egy osztálytársam felvette, de én nem kértem, hogy jöjjön oda, se azt, hogy vegye fel. ... Akkor kezdett divatba jönni a youtube, és felrakta... De én nem tudtam, hogy felveszi, meg hogy felteszi. Én csak megvertem.”.

A hagyományos, iskolai és az elektronikus zaklatás kapcsolatát vizsgálva arra az eredményre jutottam, hogy az iskolában agresszív viselkedést mutató elkövetők, az e- zaklatás során gyakrabban szintén elkövetőként érintettek (40%). Előbbi adatból következtethetünk arra, hogy ha az iskolai zaklatás megelőzésére, hatékony kezelésére hangsúlyt fektetünk, akkor azzal egy időben az elektronikus zaklatás problémáját is kezelhetjük.

Továbbgondolásra érdemes még az is, hogy az elkövetői körnek, jellemző internet használó helye a közös szoba, valamint az iskola. További vizsgálat dönthetné csak el, hogy ez, valamint a többi csoporthoz képest alacsonyabb arányú saját eszközzel való ellátottság, és a családi-környezeti hatások együttese milyen szerepet játszanak az elkövetővé válás során.

Kutatásom során ismét szembesültem azzal a jól ismert jelenséggel, hogy a fiatalok napi használói az internetnek. Idejük nagy részét a közösségi oldalakon, azonnali üzenetküldő szolgáltatások, online játékok használatával töltik, mindezt sokszor iskolai alkalmazás, „online pedagógusi” jelenlét nélkül. Az e-zaklatásban érintettekre és a nem érintett csoportra egyaránt jellemző, hogy maguktól, egyedül tanultak internetezni. A tanulók és a szülők, pedagógusok közötti technikai jártasságbeli különbségek érezhetőek voltak az interjúk során. Az internetező szülők kisebb része munkához, nagyobb része azonban éppúgy játékkal, közösségi oldalak látogatásával, cseteléssel tölti szabadidejét, mint gyerekeik.

Saját tapasztalatból tudom azonban azt is, milyen nehéz bevezetni a (nemcsak) szabadidőben oly kedvelt alkalmazásokat az oktatási folyamatba („Jaj Tanárnő! Legalább a fészbukot hagyja meg nekünk az iskola!”). Pedig a jelenlétünk, példamutató kommunikációnk, tevékenységünk, online- konfliktusmegoldási módszereink is lényegesek. Ennek érdekében érdemes figyelemmel kísérni azokat a „jó gyakorlatokat”, amelyek sikerrel használják például a skypot, blogot (osztályblogok, tanárblogok), facebook felületét a tanítási-tanulási folyamat során, ahol a tanulók, pedagógusi jelenléttel, támogatással sajátíthatják el a „láthatatlan” partnerrel folytatott online kommunikációt, vitát stb. (pl. bejegyzések, kommentek írása).

Fontosnak tartom még azt is hangsúlyozni, hogy a kis minta miatt az eredmények nem általánosíthatóak, de adalékul szolgálhatnak további vizsgálatokhoz, amelyek hozzájárulhatnak a problémakör alaposabb megismeréséhez, valamint a kezelés, megelőzés módjaihoz is, ami nem lehet csak a pedagógusok feladata. Az informatika, a pszichológia és a pedagógia hatékony együttműködésére van szükség.

Domonkos Katalin kutatási beszámolója (pdf)

A témával foglalkozó hazai oldalak

E-SafetyKit
Célkorosztály: 6-12 év. Szülő, tanár és gyermek oldal. Játékos családi internet biztonsági ismeretterjesztő csomag, interaktív webes tippgyűjtemény, külön részt találhatunk a cyberbullyingról.

Helló Háló
Célkorosztály 6 és 10 év. Külön oldallal kicsiknek (Bit és Bájt), nagyoknak (Mega Mágus, ami gyakorlatilag nem található.), felnőtteknek. A gyermekek biztonságos internetezését segítő kampány az Egyszervolt.hu- val együttműködésben a Microsoft egy a különböző korú gyermekektől kezdve a szülőkön át a tanárokig minden érintett igényeit lefedő tan- és felvilágosító anyagot, valamint online játékokat dolgozott ki.

Szűrőszoftverek

Magic Desktop
Célkorosztály: 2–10 év. A UPC minden előfizetője számára ingyenesen rendelkezésre bocsát egy Windows alapú operációs rendszert, amely a kisgyerekek biztonságos, szülők által is felügyelhető internetezését biztosítja. A számítógép bekapcsolásakor a Magic Desktop jelenik meg a gyerekeknek, hiszen a szokásos Windows képernyő eléréséhez a szülő által kiválasztott jelszóra van szükség.

Csak a szülők által beállított funkciókat engedi használni, az általuk jóváhagyott időpontokban és feltételekkel.

A csomag része az első, kifejezetten gyerekek számára kifejlesztett levelezőprogram is, amely teljességgel vírus és levélszemétmentes e-mailezést biztosít, és minden ismeretlen címzettől érkező levelet blokkol.

Dolphin Knight szoftver
A szoftver letölthető a Biztonságos Böngészés oldalról. Programjuk a szülők, a tanárok, a fejlesztők, a civil szervezetek és az oktatási kormányzat összefogását szorgalmazza.

Legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az internet nélkülözhetetlen eszköze a tudás megszerzésének, de gyermekeink lelki egészsége is fontos kell, hogy legyen.

Konkrét ajánlásokkal, javaslatokkal, valamint eszközökkel és technikákkal (pl. szűrőszoftverek) is segítse a fiatalkorúakat, szüleiket és tanáraikat annak érdekében, hogy biztonságosan tudják használni az internetet.

A szoftver megrendelése az intézmények számára nem jár költséggel, mert az beszerezhető az informatikai normatív támogatás terhére.

Egyesületek, szervezetek, honlapok

Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE)
2001-ben alakult önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók - köztük az Index és az [origo] - hoztak létre annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók egyeztetett és szakmailag megalapozott állásfoglalásokkal, és az önszabályozás eszközeivel járuljanak hozzá a hazai internetes piac fejlődéséhez.

Kialakította az internetes tartalomszolgáltatás szakmai kódexét, valamint a hazai tartalomszolgáltatás etikai normáinak általánosan elfogadható rendszerét tartalmazó etikai kódexet.

Légy online!, az MTE tudásportáljának célja többek között az, hogy egy helyre gyűjtse, miért jó nekünk az internet, és hogyan válhat javunkra használata.

Az online tartalmak, oldalak minősítési rendszerének létrehozását (minősített oldalak) a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete a Minimax és az egyszervolt.hu kezdeményezte az internethasználattal kapcsolatos félelmek, negatív attitűdök csökkentése, valamint a gyermekek számára fenntartások nélkül ajánlható digitális tartalmak fejlesztése és terjesztése érdekében.

Barátságos Internet Fórum (BIF)
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) két másik civil szervezettel együttműködve hozta létre.

A BIF célkitűzése, hogy reális képet adjon az internet valós veszélyeiről, és segítséget nyújtson ezek elkerüléséhez a szülőknek, pedagógusoknak és legfőképp természetesen a gyermekeknek.

Megtalálhatjuk a barátságos oldalak listáját, olvashatunk biztonsági tippeket, továbbá gyerekeknek készült anyagok tölthetőek le, illetve elektronikus tananyagok férhetőek hozzá a témában.

Konzorcium kezdeményezések

Safer Internet Plus Program Az internet és az új online technológiák használatának biztonságossá tétele, valamint a végfelhasználó által nem igényelt tartalom elleni küzdelem hatékonyságának a biztosítása. Ezen a felületen találhatunk kampányfilmeket, többek között az internetes zaklatás ellen is.

Három nagyobb csoportra oszthatóak fel a programhoz kapcsolódó tevékenységek:

1. Forródrótok (hotline) az illegális és káros tartalom elleni küzdelemért. Káros online tartalmak visszaszorítását célzó forródrót szolgáltatásuk.

2. Segélyvonal (helpline) a károsultak segítésére, internetbiztonsággal kapcsolatos kérdések megválaszolására, valamint elektronikus zaklatás érintettjeinek. A telefonos támogatás mellett már cseten is elérhetőek önkénteseik.

3. Tudatosság-növelő központok:
MATISZ
Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
Kék-Vonal
CERT Hungary: Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ

Irodalom

Beran T. és Li Q. (2005): Cyberharassement: a study of a new method for an old behavior, Educational Computing Research, Vol. 32(3) 265-277.
Galácz Anna (2007. szerk.) ITHAKA Kht, h.n., (2010. november 8.)
A magyar társadalom és az internet. World Internet Project (WIP) 2007 gyorsjelentés
Kósa Éva és László Miklós (2010): Internet hatása a gyermekekre és fiatalokra Nemzetközi Konferencián elhangzott előadás, 2010. szeptember 21-22.
Li Q. (2007): New bottle but old wine: A research of cyberbullying in schools, Computers in Human Behavior, Vol. 23. 1777–1791.
Livingstone, S., Haddon, L., Görzig, A., Olafsson, K. (2010): Risks and safety on the internet: The perspective of European children. Initial Findings. LSE, London: EU
Kids Online (2010. október 20.)
Sameer Hinduja és Justin W. Patchin (2007): Offline Consequences of Online Victimization: School Violence and Delinquency, Journal of School Violence, Vol. 6(3), 89.-111.
Slonje R. és Smith P. K. (2008): Cyberbullying: Another main type of bullying? Scandinavian Journal of Psychology, 2008, 49, 147–154.
Tokunaga R. S. (2010): Following you home from school: A critical review and synthesis of research on cyberbullying victimization, Computers in Human Behavior, Vol. 26. 277–287.
Willard, N. E. (2007): The Authority and Responsibility of School Officials in Responding to Cyberbullying, Journal of Adolescent Health, Vol. 41. S64–S65.
Ybarra M. L. és Mitchell K. J. (2004): Online aggressor/targets, aggressors, and targets: a comparison of associated youth characteristics, Journal of Child Psychology and Psychiatry, Vol. 45(7) pp 1308–1316.

Domonkos Katalin

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

hangos | 2012. február 21.
Az iskolák a saferinternet.hu oldalon ingyenes előadást kérhetnek! Ezek nagyon népszerűek és tetszik a gyerekeknek és a pedagógusoknak is.
Terepmunkás | 2012. február 8.
Rettenetesen fontos téma, örülök, hogy itt olvashatunk róla. Külön köszönet a link gyűjteményért!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
--
2019.04.13.
Fergeteges magyar siker a lányoknak rendezett matematikai diákolimpián
Kerekes Anna aranyérmet, Hámori Janka ezüstöt, Kocsis Anett és Mészáros Anna bronzérmet szerzett, ezzel Magyarország összesítésben a 8. lett az idén kilencedszer megrendezett Európai Leá...
(Forrás: Qubit)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek