OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. március 25.
» Hozzászólások (7)

Vargabetű

Az első félév végén jártunk a szakiskolában, valamikor januárban. Túl voltunk már egy magyar-cigány konfliktuson, a nevelési programom közepén jártam, az ön- és társismeret után, a közösségépítés kellős közepén. Még nem volt igazi a banda, ami nem is csoda, hiszen a kilencedik osztályban teljesen új, egymás számára ismeretlen fiatalok verődtek össze: mind „problémás”, olyan emberke, akik máshol nem kellettek már. Olyan mentalitással, szociokulturális eltérésekkel, lemaradásokkal, amelyek leküzdése ebben az életkorban szinte lehetetlen - meg kellett volna történnie már jóval korábban.

Az osztályban mindössze két teljes család van, a többiek csonka családokban élnek, többen nevelőotthonban állami gondoskodás keretei között. A családok egy részének anyagi lehetőségei a legalját súrolják a létminimumnak, de a többség alatta él. Szinte valamennyien nagycsaládból kerülnek ki. Mindenki értelmi „fogyatékos”, F-70-es sajátos nevelési igényű fiatal, 60%-uk cigány. Szinte érzelemmentesek voltak, legalábbis annak mutatták magukat, de belül tele voltak kétségekkel, bizonytalansággal. A többség kommunikációjában az agresszív formák domináltak, a bizalmatlanság még ennyi idő után is érezhető volt, minden nap meg kell nyerni őket. Jó úton haladtunk, mikor baj történt.

Hogyan kezdődött?

A válságot az egyik lány robbantotta ki az osztályban. Bár nem is nevezném válságnak, inkább jelenségnek, vagy a jelenség kicsúcsosodásának, mikor ezek a fiatal felnőttek el kezdtek hivatkozni szegénységükre, hátrányos helyzetükre, szerencsétlen életükre – ami mind - mind igaz, de ezzel csak saját életüket nehezítették meg. Sajnáltatni akarták magukat és ezzel valamennyire felmentést szerettek volna kapni kötelezettségeik alól.

A lánynak megváltoztak az életkörülményei: szülei szétváltak, az anya lebetegedett, az apa elment, nem maradt kereset a családban, csak a segély, a támogatás. Aztán egy nap nem jött iskolába. Vonatbérletét egy „nemtörődöm” kalauz, bár érvényes volt, széttépte a diákigazolványról hiányzó matrica miatt (hiába mutatta ellenőrzőjét, iskolalátogatási igazolását), és ezzel lezárult az út a Pest melletti kisvároskából az iskola felé. Hosszas egyeztetés a gyermek- és családvédelemmel, telefonálás mindenhova, aki illetékes lehetett az ügyben, emailek tömkelege, majd saját zsebből bérlet fizetése – de semmi nem oldotta meg a problémát. Sőt! A szerencsétlen eset kapcsán az osztály többi tagja is „felmentést” szeretett volna az iskolába járás, a tanulás alól. El kezdtek késni, egyre többet, hiányozni, nem figyelni és nem tanulni. Megjelentek a szokásos sztereotípiák: „Persze, mert én cigány vagyok!”; „Nem tudtam bejönni, mert a ...”

Lépnem kellett. A lány ügyében nem tehettem többet, tudtam és éreztem, hogy elvesztettem őt. Így is lett. A második félévben nem járt be, osztályozó vizsgákon a sok-sok könyörgés ellenére nem vett részt. Kimaradt, elmaradt. Az osztály érdekében viszont minél hamarabb meg kellett értetnem a fiatalokkal, hogy sokan élünk hasonló körülmények között, de nem adhatjuk fel. Éppen ez az egyik legnagyobb kihívás, aminek meg kell felelniük.

„Mondottam ember: Küzdj és bízva bízzál!” - helytállni akkor is, mikor nagyon nehéz. Iskolába járni, szakmát tanulni, hogy esély legyen a munkára, a normális életre, a kiútra mostani helyzetükből.

A gondolkodáskor teljesen egyértelmű volt, hogy a direkt, a problémára ráutaló beszélgetés nem vezet sehova. A fiatalok nem szeretik, ha valaki megmondja nekik a „tutit” – arra volt szükségem, hogy maguk gondolják végig, fogalmazzák meg, mondják ki, mi lenne a helyes. Erre sok mindent használhattam volna: cikkeket a napi sajtóból, irodalmi alkotásokat, ismert példák felidézését, ám én a filmeket választottam. Úgyis beterveztem osztályfőnöki munkámba, ám nem gondoltam, hogy ekkora súllyal kell alkalmaznom. Régóta ismertem már Kékesi Attila dokumentumfilm rendezőt, aki több, fogyatékkal élőkkel, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal, sorsukkal, jövőjükkel foglalkozó filmet készített. Mikor tudtam, hogy feljebb lépek és az általános iskolák világa után a középiskolák életének leszek részese, kilencedikes osztályom lesz, akkor azonnal felvettem a rendezővel a kapcsolatot, mert filmjeit sehol nem lehetett megszerezni. Empátiájának, jóindulatának köszönhetően megkaptam tőle ezeket az alkotásokat, melyek nem csak nagyszerűek, de tökéletesen alkalmasak az iskolai nevelőmunka megerősítésére, alátámasztására – nem mellesleg gyakorlatilag egy tanítási óra alatt levetíthetőek és a fiatalok a hozzácsapott szünetet sem fogják követelni, hiszen teljesen magával ragadják őket az alkotások. A Vargabetű, a Kimaradtak, A kor szelleme mind-mind kiválóan alkalmas arra, hogy saját korosztályukból, életükből adhassanak példát, motivációt a hasonló problémákkal küszködő mai fiataloknak. A Vargabetű drogozó, alkoholproblémákkal küzdő négy szakmát tanuló fiatal életét mutatja be, kitörési vágyaikkal és tetteikkel a még egy esélyt adó Vargabetű Klub-Műhely Egyesületnél. A kor szelleme a Gandhi Gimnáziumban tanuló cigány fiatalok álmairól, nézeteiről, gondolatairól szól elsősorban, de a benne megfogalmazódó gondolatok általánosíthatóak a mai fiatalokra is, nem csak a cigányság számára adhat példát, de a teljes populációnak is. Ezt a két filmet választottam tőle, és harmadiknak a csodálatosan szép, megható Árvácskát, amit egy „plázából”, mint „értéktelen” alkotást, alig 300Ft-ért gyűjtöttem be (szemben a több ezres akciófilmekkel).

A tematikám az volt, hogy egy osztályfőnöki órát szántam az egyik filmre, majd a következő tanítási órán, melyet szintén én tartottam az osztályban (volt, hogy óracserére volt szükség) spontán megbeszélés zajlott. A gyerekek már a köztes kis időben is a filmről beszélgettek, látszott, hogy nyomot hagyott bennük. Kezdetben, elcsípve egy-egy mondatukat, cikizték a benne szereplőket, nem akartak közösséget vállalni velük, aztán mintha történt volna valami. A többség szembesült azzal, hogy saját életük hasonló keretek között zajlik. Persze a viszonylag rendezett körülmények között élők ezt nem élhették át, ám őket is megragadták és elgondolkodtatták a látottak. Ezek az élmények alkalmasak voltak arra, hogy általánosítsuk a problémákat, rámutassunk a lehetséges megoldásokra, melyek gyökere minden esetben a tanulás volt. Maguk fogalmazták át azokat a szabályokat, amelyeket szeptemberben közösen hoztak „szerződés” gyanánt, s melyet az utóbbi időben nem tartottak be. A feldolgozás folyamatában a facilitátor szerepét töltöttem be, különösen óvakodtam attól, hogy kijelentéseket, állításokat fogalmazzak meg. A vitákban, melyek óhatatlanul generálódtak, egyik oldalra sem állhattam, türelmesen ki kellett várnom, míg a csapat konszenzusra jut az adott kérdésben. A feldolgozások során sok-sok olyan gyakorlatot, játékot játszottunk, amelyek segíthettek a folyamatban, sőt, távolabbi nevelési céljaimat is erősíthették. Döbbenetes erejű volt a Kétperces játék, amelyben párokat alkottak és egymást kérdezhették életükről, családjukról, terveikről, bármiről, amire a társ hajlandó volt válaszolni. A gyerekek megnyíltak és rengeteget tanultak egymástól – természetesen a párokat folyamatosan alkottuk más és más felállásban.

Végül úgy éreztem a közben eltelt egy hónap után, hogy ideje direkt módon a lány sorsával foglalkozni. Az egyik közösségi oldalon fenn van ez a lány, ott a mai napig kapcsolatot ápol társaival, ezért sorsának alakulásáról nagy vonalakban tudtak az osztálytársai. Annál többet, mint amit itt elárult a lány magáról és életéről, magam sem mondhattam, de azért ezek között is voltak új információk a többség számára, kik sem Internet hozzáféréssel nem bírtak, se olyan kapcsolatot nem ápoltak a lánnyal, mint a szűk baráti kör. És éppen ők voltak azok, akik általánosítottak: „Ha ő lóghat, akkor én is, ha ő be sem jön az iskolába, akkor én sem!”. A valódi okokat persze eddig nem nagyon ismerték, most azonban sok dolog kiderült. Párhuzamot vontak életük, a lány sorsa, a filmekben szereplők között és kezdett letisztulni minden. Talán erőt meríthettek a látottakból, remélem megcsillant valami fény a sötétnek tetsző jelenükben.

Kevesebb lett a lógás, persze nem szűnt meg (és lógás-e, ha egy fiatal az éppen munkát kapó családanya helyett vigyáz otthon a kicsikre iskolaidőben? Lógásnak számít-e, ha a pénztelenség miatt éhező fiatal éjjel munkát talál és vállal és másnap nem tud bejönni, mert elalszik? – nem akarom menteni ezeket a gyerekeket, de ez a valóság.) és valamennyit javult a tanulmányi munka is. Érezhetően lágyabbá váltak a gyerekek, egymás és tanáraik felé is kevesebb agresszió volt tapasztalható a tanév végéig.

A lány családgondozója a héten hívott, érdeklődött, hogy hogyan folytathatja a tanulmányait. Semmi sem rendeződött, de talán ...talán visszatér, talán újra tanulni fog, talán szakmát és ezzel munkát szerez, talán maradt még esélye a „normális” élete is.

Szurkolok neki.

Leiner Károly / Zöldbéka tanár úr

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Dóri | 2012. április 19.
Kösz, megpróbálom.
zöldbéka | 2012. április 19. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Bocs, de ígéretet tettem a szerzőnek, hogy nem adom tovább munkáit. És ez így korrekt. De megkeresheted a közösségi oldalakon és meg lehet vele egyezni...
Dóri | 2012. április 18.
Nem lehetne tovább "kunyerálni" ezt a filmet?
Esetleg bedigitalizálni és feltenni a data.hu-ra?
Bocsi, nem munkát akarok adni, csak ötletet.
zöldbéka | 2012. április 18. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Bocs, Attila és nem Zoltán (épp beszéltem telefonon egy Zoltánnal)!
zöldbéka | 2012. április 18. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Sajnos a filmek nem kaphatóak, magam is úgy "kunyeráltam" el Kékesi Zoltántól. De az OFOE által ajánlott portálon lehet hasonlókat találni.
OFOE | 2012. április 16.
Kedves Érdeklődők!
Itt találhattok használható videókat: http://www.socialtransport.net/
akovita | 2012. április 11.
Érdekelnének a filmek. Hol lehet hozzájuk jutni?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.15.

Hátrányos helyzetű magyar gyerekek rajzai láthatók a meglehetősen drága kézműves tűzzománc ékszereiről ismert osztrák cég kendőin. A limitált számú – mindössze száz darabos –...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.15.
A szakképzés és az ország sorsa
Csaknem egy évtizede sulykolja a hatalom: „Nincs szükség érettségire. A jó szakma többet ér egy diplománál.” Ennek jegyében számolták fel az oktatás szabadságát. A tanuláshoz való...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.15.
Egyre homályosabb a szakoktatók jövője, friss adatok a tanárok leterheltségéről
"Önként vállalt túlmunkában" tartanák a betöltetlen munkakörhöz tartozó órákat a szakoktatók, a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében pedig nincs szó a megígért béremel...
(Forrás: eduline)
--
2019.12.12.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.12.12.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan é...
(Forrás: Klubrádió)
--
2019.12.12.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk,...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2019.12.12.
Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás
És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült...
(Forrás: Független Diákparlament)
--
2019.12.12.
A gyerekek minden reggel kirázzák az iskolatáskát, ha a poloska nem is, de a csótány legalább kiesik
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.12.
Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek