OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. április 1.
» Hozzászólások (0)

Erkölcsről, igazságról...

Olvasónapló

Az erkölcstan, illetve az etika hangsúlyának növekedése az oktatáspolitikában és az iskolai gyakorlatban elkerülhetetlenné teszi, hogy felvessük az erkölcs fogalmával, az erkölcsi értékek tartalmával kapcsolatos vitatott és további vitát igénylő kérdéseket. Ezért ajánlom valamennyi pedagógus figyelmébe Felcsuti Péter1 írását, amelyben a szerző Michael J. Sandel Mi az igazságos és mi nem, a helye cselekvés elmélete és gyakorlata2 című könyvéhez kapcsolódva vet fel rendkívül időszerű, és a pedagógia számára is izgalmas gondolatokat.

Részletek Felcsuti Péter írásából

Arisztotelész óta elvárás, hogy a közélet szereplői a köz érdekében tevékenykedjenek, magatartásukat az erény uralja (hiszen ezért kapták a hivatalukat). Ez a gyakorlatban természetesen gyakran nem így van, de hogy mennyire gyakran, az korántsem közömbös. Sok (legtöbb?) közéleti szereplő (...) mintha egyáltalán nem vesződne ezzel a kolonccal, és eleve azt gondolja, hogy az erkölcs végső soron magánügy, amellett az ember otthon hagy, mielőtt a közélet színterére lépne. Ott ugyanis a szakértelem, de még inkább a hatékonyság, és mindenekfelett az eredményesség számít.(...)

A magát jobboldaliként, illetve konzervatívként meghatározó jelenlegi kormányerő sokat foglalkozik az erkölcsi-igazságossági mozzanatokkal, és szívesen használja fel ezeket a koncepciókat, hogy megalapozza politikai-kormányzati aktusainak legitimációját. Más kérdés, hogy ezek a nézetek nagyon gyakran avíttak, ha pedig nem azok, csak kommunikációs célokat szolgál, és a ténylegesen folytatott gyakorlattal köszönő viszonyban sincsenek.

A bal- illetve liberális oldal viszont (...) vonakodik a közéletben olyan „puha” kérdésekkel megvitatásától, mint a vallás, a család, a nemzet, a hagyományok, vagy mert felkészületlen ezen a téren, vagy mert a politikát alapvetően racionális és értéksemleges tevékenységnek tartja. (...)

Michael J. Sandel könyvében „a modern (amerikai) ember számára fontos kérdések/esetek ismertetése és ezen kérdésekre adott lehetséges válaszok révén mutatja be a különböző erkölcsfilozófiai – haszonelvű, libertiánus, liberális, közösségelvű – iskolákat. Ilyen kérdések például a piac és erkölcs viszonya (bankmentések), a terrorizmus elleni harc (szabad-e megkínozni az elfogottt terroristákat), mi indokolhatja a pozitív diszkriminációt az oktatásban és a foglalkoztatásban, engedélyezhető-e a házasság azonos neműek között stb.

A szerző magát közösségelvű iskolához tartozónak vallja és ebben a minőségében bírálja a Rawls-féle klasszikus politikai liberalizmust, amely semlegességet hirdet morális és vallási kérdésekben, mondván, hogy ezek olyan magánügyek, amelyen nem tartoznak a közpolitika szférájába. Kant nyomán Rawls úgy véli, hogy előbb meg kell állapodnunk abban, hogy mit tekintünk erkölcsi értelemben vett igazságnak, és utána mindenki eldöntheti, hogy a maga szempontjából mit tekint jó életnek szemben a közösségelvűekkel, akik Arisztotelész nyomán ennek fordítottját gondolják, azaz szerintük az igazságosságról csak akkor beszélhetünk, ha előtte tisztáztuk, mit értünk jó élet alatt. A tét természetesen nem csekély: mi van, ha a közösség tagjainak nem sikerül megállapodnia abban, hogy mit tekintenek jó életnek, ki döntse el a vitát: az állam, netán a többség? Másfelől az egyéni autonómia kizárólagosságát hangsúlyozó politikai liberalizmust sokat felelőssé teszik a fejlett világban eluralkodó individualizmusért, a fogyasztói társadalom elsekélyesedéséért. Sandel válasza e dilemma feloldására a demokratikus vita. (...)

Függetlenül attól, hogy ki melyik iskola mellett teszi le a voksot, Sandel egy gondolata (...) vitathatatlanul érvényes: szerinte a közpolitikai viták értéksemlegességét (azaz a politikai korrektséget) valló politikai liberalizmus az elmúlt évtizedekben egy sor kérdés tekintetében átengedte a teret a vallási és erkölcsi fundamentalizmus képviselőinek, akik egyáltalán nem restellik nézeteiket nyilvánosan képviselni, sőt arra törekednek, hogy érvényesítsék ezeket a törvényhozás, illetve a közpolitizálás más területein. Ha a politikai korrektség jegyében nem veszünk tudomást a nekünk nem tetsző nézetekről, állítja Sandel, akaratlanul is hozzájárulunk e nézetek térhódításához, és ennek nyomán a közéleti viták kiüresedéséhez. (...)

A rendszerváltás ellentmondásos jelenségeiből kiábrándult, válságról válságra bukdácsoló magyar társadalmat mindig is foglalkoztatták, és most, a globális válság idején különösen foglalkoztatják például a nemzeti hagyományokkal, a múlttal kapcsolatos kérdések, amelyekre a hazai baloldal és a liberalizmus nem tudott vagy nem akart választ adni. (...)

Nem vitatható, hogy Trianontól, a magyarországi zsidók elhurcolásában játszott felelősségen keresztül a Kádár-rendszer tárgyilagos vizsgálatán át a rendszerváltás és egészen a 2006-os események értelmezéséig mindenütt a jobboldali narratíva vált uralkodóvá, elfogadottá a lakosság körében. Ezzel nemcsak az a baj, hogy meghamisítja a történelmet, de folyamatosan rombolja a magyar társadalom torzulásoktól amúgy sem mentes értékrendjét, amely az ország jelene és jövője szempontjából is komoly veszélyeket jelent.

Sandel (...) könyvében így fogalmaz: „nincs garancia arra, hogy a nyilvános vita valamilyen kemény morális kérdésről (...) megoldáshoz, vagy akárcsak a másik fél morális és vallási nézeteinek értékeléséhez vezet. Nagyon is lehetséges, hogy minél jobban megismerünk egy erkölcsi vagy vallási doktrínát (...) annál kevésbé fog tetszeni (...) Az erkölcsi alapú részvétel politikája nem csupán inspirálóbb ideál, mint a félrenézésé. Valójában ígéretesebb alapot jelent egy igazságos társadalom számára is.”

SZJ

1Élet és Irodalom, 2012. március 23. 8. o.

2Fordította: Felcsuti Péter, Corvina Kiadó, 2012

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
--
2019.06.13.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.13.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja...
(Forrás: kormány.hu)
--
2019.06.13.
Gyarmathy Éva: Az ideális iskola hat jellemzője
Ha valamire biztosan felkészít a magyar oktatás, az a sumákolás címmel a minap a hvg.hu-n megjelent cikkemre rengeteg komment érkezett. Általában elolvasom ugyan a cikkeimre érkező vélemé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Ónody-Molnár Dóra: Vége a magántanulói státusznak, több ezer tanuló kerül bizonytalan helyzetbe
Ahelyett, hogy az Orbán-kormány eltűnődne azon, hogy a 2011-ben elindított oktatási átalakítások rossz irányba mozdították az oktatási rendszert, inkább megszünteti ezt az állami iskol...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.06.11.
Tanárok jelentkezését várják, akik beülnének egy ingyenes képzésre a netes átverésekről
A tudatos médiahasználat iskolai keretek közötti fejlesztésére hozott létre közös képzési csomagot a Televele Médiapedagógiai Egyesület és az álhírek, átverések terjedésével több...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.11.
Az új, felpörgött generáció felőrli a tanárokat?
Gyakran halljuk, hogy a tanári pálya választásának, illetve a pályán maradásnak motivációja bizonyos fajta elhivatottság, hogy a tanárjelölt vagy a tanár szereti a gyerekeket szeretne adni...
(Forrás: HAON)
--
2019.06.11.
Ónody-Molnár Dóra: Ahol a gyerek az első
Aztán meglett az újabb kétharmad, és nem jönnek sem a migránsok, sem a magyar gyerekek. Az előbbiek a kormánytól függetlenül maradnak távol, az utóbbiak viszont a kormány minden igyekezete...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek