OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. április 1.
» Hozzászólások (0)

Erkölcsről, igazságról...

Olvasónapló

Az erkölcstan, illetve az etika hangsúlyának növekedése az oktatáspolitikában és az iskolai gyakorlatban elkerülhetetlenné teszi, hogy felvessük az erkölcs fogalmával, az erkölcsi értékek tartalmával kapcsolatos vitatott és további vitát igénylő kérdéseket. Ezért ajánlom valamennyi pedagógus figyelmébe Felcsuti Péter1 írását, amelyben a szerző Michael J. Sandel Mi az igazságos és mi nem, a helye cselekvés elmélete és gyakorlata2 című könyvéhez kapcsolódva vet fel rendkívül időszerű, és a pedagógia számára is izgalmas gondolatokat.

Részletek Felcsuti Péter írásából

Arisztotelész óta elvárás, hogy a közélet szereplői a köz érdekében tevékenykedjenek, magatartásukat az erény uralja (hiszen ezért kapták a hivatalukat). Ez a gyakorlatban természetesen gyakran nem így van, de hogy mennyire gyakran, az korántsem közömbös. Sok (legtöbb?) közéleti szereplő (...) mintha egyáltalán nem vesződne ezzel a kolonccal, és eleve azt gondolja, hogy az erkölcs végső soron magánügy, amellett az ember otthon hagy, mielőtt a közélet színterére lépne. Ott ugyanis a szakértelem, de még inkább a hatékonyság, és mindenekfelett az eredményesség számít.(...)

A magát jobboldaliként, illetve konzervatívként meghatározó jelenlegi kormányerő sokat foglalkozik az erkölcsi-igazságossági mozzanatokkal, és szívesen használja fel ezeket a koncepciókat, hogy megalapozza politikai-kormányzati aktusainak legitimációját. Más kérdés, hogy ezek a nézetek nagyon gyakran avíttak, ha pedig nem azok, csak kommunikációs célokat szolgál, és a ténylegesen folytatott gyakorlattal köszönő viszonyban sincsenek.

A bal- illetve liberális oldal viszont (...) vonakodik a közéletben olyan „puha” kérdésekkel megvitatásától, mint a vallás, a család, a nemzet, a hagyományok, vagy mert felkészületlen ezen a téren, vagy mert a politikát alapvetően racionális és értéksemleges tevékenységnek tartja. (...)

Michael J. Sandel könyvében „a modern (amerikai) ember számára fontos kérdések/esetek ismertetése és ezen kérdésekre adott lehetséges válaszok révén mutatja be a különböző erkölcsfilozófiai – haszonelvű, libertiánus, liberális, közösségelvű – iskolákat. Ilyen kérdések például a piac és erkölcs viszonya (bankmentések), a terrorizmus elleni harc (szabad-e megkínozni az elfogottt terroristákat), mi indokolhatja a pozitív diszkriminációt az oktatásban és a foglalkoztatásban, engedélyezhető-e a házasság azonos neműek között stb.

A szerző magát közösségelvű iskolához tartozónak vallja és ebben a minőségében bírálja a Rawls-féle klasszikus politikai liberalizmust, amely semlegességet hirdet morális és vallási kérdésekben, mondván, hogy ezek olyan magánügyek, amelyen nem tartoznak a közpolitika szférájába. Kant nyomán Rawls úgy véli, hogy előbb meg kell állapodnunk abban, hogy mit tekintünk erkölcsi értelemben vett igazságnak, és utána mindenki eldöntheti, hogy a maga szempontjából mit tekint jó életnek szemben a közösségelvűekkel, akik Arisztotelész nyomán ennek fordítottját gondolják, azaz szerintük az igazságosságról csak akkor beszélhetünk, ha előtte tisztáztuk, mit értünk jó élet alatt. A tét természetesen nem csekély: mi van, ha a közösség tagjainak nem sikerül megállapodnia abban, hogy mit tekintenek jó életnek, ki döntse el a vitát: az állam, netán a többség? Másfelől az egyéni autonómia kizárólagosságát hangsúlyozó politikai liberalizmust sokat felelőssé teszik a fejlett világban eluralkodó individualizmusért, a fogyasztói társadalom elsekélyesedéséért. Sandel válasza e dilemma feloldására a demokratikus vita. (...)

Függetlenül attól, hogy ki melyik iskola mellett teszi le a voksot, Sandel egy gondolata (...) vitathatatlanul érvényes: szerinte a közpolitikai viták értéksemlegességét (azaz a politikai korrektséget) valló politikai liberalizmus az elmúlt évtizedekben egy sor kérdés tekintetében átengedte a teret a vallási és erkölcsi fundamentalizmus képviselőinek, akik egyáltalán nem restellik nézeteiket nyilvánosan képviselni, sőt arra törekednek, hogy érvényesítsék ezeket a törvényhozás, illetve a közpolitizálás más területein. Ha a politikai korrektség jegyében nem veszünk tudomást a nekünk nem tetsző nézetekről, állítja Sandel, akaratlanul is hozzájárulunk e nézetek térhódításához, és ennek nyomán a közéleti viták kiüresedéséhez. (...)

A rendszerváltás ellentmondásos jelenségeiből kiábrándult, válságról válságra bukdácsoló magyar társadalmat mindig is foglalkoztatták, és most, a globális válság idején különösen foglalkoztatják például a nemzeti hagyományokkal, a múlttal kapcsolatos kérdések, amelyekre a hazai baloldal és a liberalizmus nem tudott vagy nem akart választ adni. (...)

Nem vitatható, hogy Trianontól, a magyarországi zsidók elhurcolásában játszott felelősségen keresztül a Kádár-rendszer tárgyilagos vizsgálatán át a rendszerváltás és egészen a 2006-os események értelmezéséig mindenütt a jobboldali narratíva vált uralkodóvá, elfogadottá a lakosság körében. Ezzel nemcsak az a baj, hogy meghamisítja a történelmet, de folyamatosan rombolja a magyar társadalom torzulásoktól amúgy sem mentes értékrendjét, amely az ország jelene és jövője szempontjából is komoly veszélyeket jelent.

Sandel (...) könyvében így fogalmaz: „nincs garancia arra, hogy a nyilvános vita valamilyen kemény morális kérdésről (...) megoldáshoz, vagy akárcsak a másik fél morális és vallási nézeteinek értékeléséhez vezet. Nagyon is lehetséges, hogy minél jobban megismerünk egy erkölcsi vagy vallási doktrínát (...) annál kevésbé fog tetszeni (...) Az erkölcsi alapú részvétel politikája nem csupán inspirálóbb ideál, mint a félrenézésé. Valójában ígéretesebb alapot jelent egy igazságos társadalom számára is.”

SZJ

1Élet és Irodalom, 2012. március 23. 8. o.

2Fordította: Felcsuti Péter, Corvina Kiadó, 2012

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.25.
Államosítanák a Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
Kérdés, hogy a kormány képes-e szakmailag irányítani egy ennyire speciális intézményt, ahol a pedagógiai módszerek is teljesen eltérők az egyen köntösbe öltöztetett állami intézmények...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.25.
Három percet kértek Orbántól: a budaörsi pedagógusok kiállnak magukért
A budaörsi pedagógusok emlékeztettek arra is, hogy mára ott tartunk, hogy az ország összes pedagógiai szakmai szervezete, a szakszervezetek, de a kormányt döntései meghozatalában segítő c...
(Forrás: mérce)
--
2019.04.25.
Jogos a diákkövetelés: minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga
A minisztérium intézkedése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen. Rengeteg olyan diák szorul ezzel ki a felsőoktatásból, akiknél a szülőknek nincs anyagi lehetőségük a gyenge iskolai...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2019.04.25.
Az Emmi mentette meg a bezárástól a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
„A napokban megjelent álhírekkel szemben” az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mentette meg az azonnali bezárástól az egyébként nem állami fenntartású, buddhista közösség által...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.25.
Egyre alacsonyabb a fiatal tanárok aránya az általános iskolákban
Égetően hiányzik a fiatal korosztály az oktatásból. 2017-re 13 százalékra csökkent a 35 év alattiak aránya az általános iskolai tanárok között a 2011-es 16 százalékról, az 55 év feletti...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek