OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. április 5.
» Hozzászólások (0)

KULŐR LOKÁL - Történeti kabaréműsor a Kolibriben

2012. április 15-én, vasárnap délután különleges műsorral ünnepli színházépülete százéves születésnapját a Kolibri. A nagy múltú házban – többek közt Rott Sándor, a „Monarchia legnagyobb komikusa” vezetésével, vagy Medgyaszay Vilma, a „magyar sanzon anyja” alapításával - működtek színházak, mulatók, mozik, kabarék, zenés színpadok. A falak között felléptek a XX. század legnagyobb szórakoztatói, mint Feleki Kamill, a Latabár fivérek, a fiatal Alfonzó, Rodolfó, itt debütált szerzőként Rejtő Jenő is. A Kolibri társulata 15 órakor és 17 órakor konferansziéval, sanzonokkal, kuplékkal, bohózattal, jelenetekkel idézi meg a „hely szellemét”. A Budapest100 programsorozathoz kapcsolódó műsorra a belépés ingyenes, az érdeklődőket 14 órától a ház múltját, és a Kolibri húszéves történetét bemutató kiállítással várják.

„Tudtam, hogy a század első felében kabarék működtek itt, de azzal, hogy milyen figyelemreméltó múltja van a színházépületnek, csak most szembesültünk – mondja Horváth Péter író. - Felemelő ráeszmélni, kik koptatták előttünk ugyanazt a színpadot, amire nap mint nap fellépünk.”

Tavaly a százéves budapesti épületek köszöntésére Budapest100 elnevezéssel önkéntesek, lokálpatrióták és a házukat szerető lakók összefogásával szervezett programot a Kortárs Építészeti Központ (KÉK). A nyitott házak hétvégéjén nem kizárólag a jó karban lévő épületekbe vagy a műemlékekbe látogathatott el a közönség. A program épp annyira szólt a valamikori Budapestről, mint a mairól, a gyakran elhanyagolt, a felismerhetetlenségig szétszabdalt házakról.

A tavalyi sikert megismétlendő, a KÉK munkatársai idén is megkeresték az épp centenáriumukat ünneplő házakat, és a lakók, üzemeltetők együttműködésével április 14-15-én megnyitják őket az egyénileg vagy a Budapest100 szervezte városi sétákkal érkező látogatók előtt.

100 év társaság

A Kolibri Színház Jókai tér 10. alatti szecessziós épülete Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1912-ben készült el, földszintjén az Edison filmszínháznak kialakított terekkel és galériával, utcai bejárattal. A mozi után az obszcén szabadszájúsága miatt elhíresült UHU mulató, majd rövid ideig Pelikán név alatt a megszűnt Apolló Kabaré gárdája használta az épületet.

1927-ben nyitotta meg kapuit a „Monarchia legnagyobb komikusa”, a magyar varieté úttörője, Rott Sándor igazgatásával a Komédia Kabaré, amely később Komédia Orfeum néven Somogyi Kálmán, majd Perényi József, végül Misoga László vezetésével kabaré-varieté műsorokat játszott 1944-ig. Színpadán fellépett többek közt Feleki Kamill, Alfonzó, Rodolfó, Medgyaszay Vilma, Salamon Béla, Rózsahegyi Kálmán és Rátkai Márton.

Ebben az időben sorra nyíltak és zártak be a tiszavirág életű kabarék, részben a politikai tájékozatlanság, részben a magas infláció okozta vesztüket. „A válságos éveket csak a legügyesebbek élték túl, akik a burkolt baloldaliságnak olyan rafinált módszereit alakították ki, amelyekbe nem tudtak belekötni a vájt fülű rendőrtisztek. A konferansziék és a kabarészínészek eszköztárában helyet kapott a mellé- és agyonbeszélés, a túljátszás, az elhallgatás, az elszólás, a nyelvbotlás, az idióta megjátszása, a kétértelműség, amelyekkel szinte bármit ki lehetett fejezni. A közönség gyorsan megtanulta az új nyelvet, s az eredetileg irodalminak indult pesti kabaré a két világháború között politikai kabarévá edződött, természetes reakcióként az elnyomás ellen. Ekkor vált igazán látványossá, hogy a kabaré összjáték: színpad és nézőtér együttes közreműködése. Néha nem is az volt a fontos, mit mondott a kabaré, hanem hogy abból, amit mondott, mit hallott ki a néző. Tehát nemcsak a kabarénak, a nézőnek is bátornak kellett lennie. Elvégre a kabaré csak megkezdte a mondatot, a befejezés a közönségre várt.” (Alpár Ágnes: A pesti kabaré)

„Nem volt kérdés, hogy a KULŐR LOKÁL műsorban Rejtő Jenő is szerepeljen, hiszen itt debütált A hallgatás című tréfájával, amit még Nádasi László társszerzésében írt – magyarázza Horváth. - Mi első önálló bohózatát, A három légionistát állítjuk színpadra, aminek szintén itt, a Komédia Orfeumban volt a premierje. Tökéletes a dramaturgiai szerkezete, remek időzítéssel jelennek meg a szereplők, és nem hiányzik belőle az a sajátságos humor, ami miatt ma is egyedülállóak Rejtő művei.”

Utóvédharc

A világháború után „a magyar sanzon anyja”, Medgyaszay Vilma is vezette rövid ideig a színházat. A színésznő korábban az Opera kivételével Budapest valamennyi színházában megfordult, drámában, vígjátékban, népszínműben egyaránt kimagaslóan szerepelt. Külföldön is elismerték: az első világháború után négy és fél évig német, francia, magyar énekszámokat adott elő magyar íróktól és zeneszerzőktől Európa szerte. Mindenütt lelkes elismerést aratott, és megalapozta hírnevét a legmagasabb művészi körökben.

Az 1945 áprilisában indult Medgyaszay Színpad gyakorlati irányítását, és műsorpolitikájának kidolgozását fél év után átvette Somogyi Kálmán, aki már 1928 és 1938 között is vezette a Jókai téri intézményt – Medgyaszay Vilma háttérbe szorult, bár névadója maradt a vállalkozásnak. A színház mindig jó nevű színészeket szerződtetett, és megélt a szórakoztatásból. Színpadán szerepelt Feleki Kamill és a Latabárok mellett Dayka Margit, Gombaszögi Ella, Fejes Teri is.

Politikai nyomásra 1948-ban az új igazgatói pályázatot már Greguss Zoltán nyerte meg. Az általa vezetett Modern Színház azonban hamarosan csődközelbe került, és első évada végén be is zárt az egyre hevesebben támadott, a „polgári ízlést” kiszolgáló szórakoztatóipari üzem.

Utolsó felvonás

Öt év csönd után 1954-ben a Vidám Színpad kamaraszínháza, a Kis Színpad nyitott meg kapuit a Jókai téren, bohózatokkal, zenés vígjátékokkal a műsorán. Ezekben az évtizedekben kevés olyan hely volt, ahol a rendszer elleni kritikát meg lehetett fogalmazni, Kellér Dezső, Kibédi Ervin, Salamon Béla, Kazal László, Kabos László – a politikai kabaré legszebb éveit idézve - a nézők legrejtettebb gondolatait is kimondták.

A KULŐR LOKÁL-ban ebből az időszakból Kállai István 1958-ban bemutatott Majd a papa című művének egy jelenete szerepel, melynek átütő sikere nagyot lendített a humorista, író pályafutásán – Kállai műveit később vidéken és külföldön egyaránt játszották, a színházi darabok mellett írt filmforgatókönyveket, tévésorozatokat, alapító vezetője volt az MTV Szórakoztató Főosztályának, később a Vidám Színpad, majd az Operett Színház dramaturgja lett.

1970-ben véget ért a színház kabarés-varietés pályafutása. Az egész épületet újjáépítették, immár a gyerekközönség igényeihez igazodva: az Állami Bábszínház költözött a házba, melyből húsz éve, 1992-ben a Kolibri társulata megalakult, s alternatív bábszínházként megkezdte működését. A mára Magyarország egyetlen főhivatású gyermek- és ifjúsági színházává vált Kolibri húszéves történetéről, régi előadásairól egy kis kiállítás tekinthető meg a színház előcsarnokában április 15-én 14 órától.

MŰSOR:

KULŐR LOKÁL
− százéves a házunk –
(kabaré)
Zenei vezető: Kecskeméti Gábor
Dramaturg és rendező: Horváth Péter
A rendező asszisztense: Jobbágy Kata
Konferanszié - Tóth József

Babits: Mozgófénykép (vers) - Bodnár Zoltán és a társulat
Kálmán I. – Heltai J. Dal a moziról (kuplé) - Alexics Rita, Krausz Gábor
Weiner I. – Márkus A.: Nevet a Róth (kuplé) − Szanitter Dávid, Rácz Kármen, Rácz Kriszta

Rejtő: A három légionista
(bohózat)
Őrmester: Németh Tibor
Ribot, a Lyoni Rém: Kormos Gyula
Mautner, újonc: Szanitter Dávid
Violette: Sallai Virág
Ezredes: Pomlényi Attila
Ügynök: Tóth József
Káplár: Bodnár Zoltán
Őr: Krausz Gábor

Szirmai A. - Szép E.: A rapport (kuplé) – Rácz Kármen, Rácz Kriszta, Bodnár Zoltán

Vadnai L.: Hacsek és Sajó (jelenet)
Sajó: Németh Tibor
Hacsek: Tóth József

Cselédnóta (kuplé) - Meixler Ildikó

Ady E. - Reinitz B.: Kató a misén (dal) - Török Ágnes

Kállai István: Majd a papa
(jelenet a darabból)
Papa: Bodnár Zoltán
Borika: Alexics Rita
Gőzné: Erdei Juli
Hej, Hopp – Tisza Bea

Dal a Megyeri Gyalog Galoppból: Tisza Bea

Két dal a Locspocs, a kis tengeri szörnyből: Tempó és Finálé – teljes társulat

Két dal a Macskák társaságából: Miau és Esik – teljes társulat

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek