OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. április 20.
» Hozzászólások (5)

30. esélyegyenlőségi napló

Antiszemitizmus, rasszizmus

Amikor az ember olvassa az újságban, távol érzi. És ha távol van, talán nem is olyan fenyegető. Én is így voltam vele. Mindig azt gondoltam, hogy nem, itt, ahol én élek, itt nem lehet zsidózás, ide sosem jöhet a Gárda, hiszen itt nőttem fel, tudnám, ha valami ilyesmi készülne. Azt gondoltam, itt nem „olyanok” az emberek.

Aztán jó pár éve már, hogy szembesülnöm kellett vele, hogy nem így van. Antiszemita hangok kaphattak publicitást a helyi lapban. Tiktakoztam. Akkor még sikerült.

Amikor aztán egy polgármesterrel, akinél éreztem az elutasítást a munkám iránt, leültem beszélgetni, és megkérdeztem, mi a gondjuk velem, már tudtam, valami nem stimmel. Pedig ez sem most volt. Azt válaszolta ugyanis, hogy a zsidó kapcsolataim a baj. Aztán, gondolom, látva arcomon az elképedést, hozzátette: na, neki személy szerint semmi baja velük, de itt a házban sokaknak szemet szúr…és ő csak figyelmeztet…

Később, ahogy a „nagy” politikában teret kapott a szélsőségesebb hang, hát teret kapott itt is.

Nemrég felröppent a hír, hogy városunk szülöttét, a nemzetközi hírű írót meg akarják fosztani a díszpolgári címtől. Nem hittem. Utánakérdeztem. Megtudtam, az egyik párt képviselője tárta a javaslatot a képviselőtestület elé. A bizottság is, és a testület is elutasította.

Még el. Mert még többen voltak azok, akik józanul tudtak dönteni.

Egy másik hír is szárnyra kapott ezzel párhuzamosan. Hogy a Holokauszt Emléknapon, amire a műsort most egy általános iskola készíti, szintén letiltott lett az író, pedig kézenfekvő, hogy adekvátabb szemelvény, mint az ő visszaemlékezése a deportálásra, nem nagyon van errefelé. Ezt sem hittem. Felhívtam az igazgatót, és megkérdeztem. Azt mondta, nem. Nem így van. Hiszek neki. És megkönnyebbülten, bár még mindig kissé bizonytalanul várom a hétfői műsort.

Hogy mi köze ennek az oktatáshoz? Nagyon sok. Mert a sok erről történő beszélgetés, az erről alkotott felnőtt vélemények a gyerekeik előtt hangzanak el. Akik így szereznek tapasztalati képet valamiről, amit szerencsére még szüleik sem élhettek meg, és így alkotnak véleményt, a felnőtt minta alapján. És nem biztos, hogy az oktatás, bármilyen tényszerű adatokkal is szolgál, elégséges lesz ennek a hatásnak a kivédésére. Lassan sokszorozódik valami, aminek érzésem szerint nem kellene.

Nemcsak ezen a területen. A minap dühösen hívott telefonon egy apuka. Mert táncórán a kislánya konfliktusba keveredett egy csoportbeli cigányfiúval. És, bár megítélése szerint a tanár helyesen járt el, és megoldotta a problémát, mégis úgy érzi, nekem is el kell, hogy mondja.

Természetesen figyelmesen hallgattam.

De nem a konfliktusról beszél. Arról nem tudok meg részleteket. És a kollégám helyzetkezeléséről sem. Viszont az összes sérelmét a cigányokkal kapcsolatban rám zúdítja. Hogy miattuk fizet ő, mint vállalkozó ennyi adót. Mert nem dolgoznak, csak „döglenek” otthon. Válogatott jelzőket használva mesél arról, hogy betörtek hozzá, régebben, és a kocsiját is fel akarták törni. Persze azok is cigányok voltak. Miattuk tartunk itt. Hosszan, dühödten ecseteli a véleményét róluk. Mert itt van, tessék, pl., hogy még a művészeti iskoláért sem fizetnek… próbálnám mondani, hogy az nem a cigányság tényéhez kötött, hanem a jövedelemhez, és jó néhány vállalkozó szülőt tudok neki mutatni, aki szintén nem fizet, de nem azért, mert nem telne rá, hanem mert annyi jövedelmet vall be…de nem teszem.

Mert érzem, csak olajat öntenék a tűzre, hisz indulatos, már önbíráskodást emleget, és megingathatatlan abban a hitében, hogy van egy csoport, aki minden bajnak az okozója, és ez a gyerek most az ő szemében megtestesíti az összes bűnt, amit ő valaha megtapasztalt, vagy hallott.

Persze utánanézek a dolognak. A fiúval, ha hibás volt, nyilván boldogulok majd. Hogy a kislányt, ilyen családi hátszéllel hogyan fogom arról meggyőzni, hogy el kell viselnünk egymást, azt még nem tudom.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2013. december 7.
Kedves Marcell! Nagyon egyetértek. Ezek az emléknapok (mindegyik) általában csak arra alkalmasak, hogy az ellentéteket felerősítsék és a gyűlöletet szítsák ebben az amúgyis feszült légkörben. Ez igaz kivétel nélkül valamennyi emléknapra a Trianontól a Holocaustig. Általában kellene elfogadást, empátiát, konszenzuskeresést, konstruktív konfliktuskezelést tanítani, ami nem csupán az erre szánt napokon segíthet abban, hogy szűnjenek az előítéletek, csökkenjen a gyűlölködés, és végre híd épüljön a kettészakadt ország két két része között, még mielőtt teljesen áthidalhatatlan lesz a szakadék. És természetesen feladata az iskolának a tényekről való pontos tájékoztatás, a történelem felelős és szakszerű megtanítása. Figyelmébe ajánlom Gerő András cikkét a múlt heti És-ben (A holokauszt látványa). "Többet érzékelünk a holokausztból, ha nem lezárt végű történetként kezeljük." Nem jó műfaj a kommentelés ennek a bonyolult és igen érzékeny problémának a kifejtésére. Muszáj lesz ennek a kérdéskörnek a pedagógiai vetületével részletesebben is foglalkozni majd. Nagyon köszönöm a hozzászólását. Jogos indulata feltételezhetően nem e cikk szerzőjének: Ritók Nórának szól, akit nem illethet a hiteltelenség vádja.
Marcell | 2013. december 4.
Na azért álljon meg a menet egy pillanatra. Ezzel a holokauszt emléknappal kapcsolatban annyi a véleményem, hogy semmi keresni valója nincs az oktatásban. Nem csak ott, hanem sehol sincs. Nagyon régóta verik az asztalt már emiatt. Mocskos dolgokra használják fel ennek a tragikus eseménynek az emlékét. Ha tényleg annyira nagy lenne a vágy annak irányában, hogy a gyerek egyenlőnek érezze társát, akkor az iskolába belépve nem úgy kéne kezdeni a pályafutást, hogy ő zsidó, de ettől még ugyan olyan ember mint te, hanem kapásból úgy, hogy ő ugyan olyan ember mint te. Nem tudom érzékelhető-e a különbség. Ha viszont valaki hangoztatja, hogy igen én zsidó vagyok, igen én cigány vagyok, akkor ne csodálkozzon ha zsidózzák, avagy cigányozzák, és mi most ezt tesszük. Sulykoljuk gyerekeinkbe hogy igenis vannak cigányok, vannak zsidók, de nem rosszak ám. Vannak statisztikák is arról, hogy 10 elkövetőből mennyi cigány, de ezek nem jelentenek semmit, mert nem. Az hogy nem tudok végigmenni a városon úgy hogy belém ne kössön egy 5 fős banda, és csak azért nem vernek el és veszik el a cuccaimat mert kettő közülük osztálytársam volt általánosban. Körül kéne nézni, nem pedig a magaslatról írogatni ilyen végtelenül álszent dolgokat. Egyenlőséget akarok, de ez a fajta ál-harc a rasszizmus ellen nem vezet sehova, az is biztos.
rita | 2012. május 16.
Sajnos nem valószínű, hogy nálunk még mindig díszpolgár lenne Konrád, hacsak nem külső tiltakozásra. Ennek ellenére nem vagyok biztos benne, hogy jó ötlet az összegyűjtés és nyilvánosságra hozatal. Ez az egri ügy is megmutatta, egy Orosz Lászlóné magával ránt egy egész bizottságot,normális embereket, azt is, aki megdöbbenésében "büdös zsidózik" és azt is, aki ironikusan listát kér. Vagy azt, aki csak fél megszólalni. (Egyébként sok esetben tényleg rizikós.)
S mi az eredmény? Kinyilvánítják, hogy nincs is lista. Persze hogy nincs, mert az egy sosem teljes és mindig formálódó névsor az agyakban és a metapedián. Én azt hiszem, helyben kell és azonnal felhívni a figyelmet az ilyesfajta beszédre, akkor is, ha az csak a tudjukkik tartományban mozog. Már az is eredmény, ha legközelebb magukba fojtják az ostobaságukat, s nem fertőzik vele a tágabb környezetüket. Igen, elsősorban a gyerekeket.
L. Ritók Nóra | 2012. május 12.
Ó, tényleg...ez "megnyugtató"...jó lenne, valaki összegyűjtené az utóbbi időszak hasonló történéseit.És tudod, az a legdurvább, ahogy észrevétlen kerülnek be ezek az elemek a települések életébe. Ahogy nem tűnik fel a közösségeknek. Ki tudja hány van, ami nem éri el a sajtó ingerküszöbét? Mert ki sem megy a településekről. Ott meg mindenki elfogadja, jó így. A gyerekekbe meg minden baromira beépül (lásd Juhász Oszkár gyermekének a rajza).
rita | 2012. május 7.
Ugyan, kedves Nóra, ezek elszigetelt esetek, csak itt-ott,
itt, esetleg amott történhetnek meg!

Amott ez így ment:

http://www.stop.hu/belfold/tovabb-dagad-az-egri-listabotrany-le-is-zsidoztak-a-nemkivanatos-muveszt/1035158/
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek