OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Büntetés helyett kárhelyreállítás: jövőorientált, közösségi konfliktuskezelés az iskolában

A „szemtől szembe”-módszer

Háttér

Az elmúlt másfél évtized rohamos társadalmi átalakulásának következtében az iskolai konfliktusok száma megsokszorozódott. Ez nem is csoda, hiszen az iskola falai között megjelentek a különböző egyének és csoportok által artikulált érdekek (diák-önkormányzat, szülői szervezet, az egyes szülők és egyes diákok, különböző tanári csoportok stb.). De a hétköznapok pedagógiájában talán még nagyobb nehézséget okoz a társadalmi különbségek szélsőséges megnövekedése, s ezzel együtt a heterogén tanulócsoportok együttnevelésének feladata.

Tovább bonyolítja a helyzetet az iskola szervezeti felépítése, amely a legkülönfélébb szerepek közötti eligazodásra kényszeríti a szereplőket, mindenekelőtt a pedagógusokat (a diáknak tanár, ám a diák-önkormányzatnak partner; az igazgatónak beosztott, ám ha az igazgató tanít az osztályában, ebben a minőségében kolléga stb.). Fel kell ismerni, hogy ez a helyzet óhatatlanul konfliktusokat szül, ám ezek a konfliktusok mind pedagógiai értelemben, mind a szervezet szempontjából a fejlődés, stabilizálódás lehetőségét jelenthetik. Ennek záloga egy olyan, közösségi és jövőorientált konfliktuskezelő stratégia alkalmazása, amely lehetőséget teremt a konfliktus valamennyi érintettjének részvételére, a résztvevők sajátos és egyéni helyzetének, megélésének érzelmi és értelmi átdolgozására, a konfliktushelyzetben keletkezett károk helyreállítására és a jövőre vonatkozó megállapodások megkötésére.

A „szemtől szembe” konfliktuskezelő módszer az amerikai pedagógus, Ted Wachtel által kidolgozott Real Justice modellre épül. A Zöld Kakas Líceumban immáron négy éve folyik a módszer adaptációja, melynek két pillére a kortárs-facilitátorok sajátélményű képzése és az iskolában létrejött konfliktushelyzetek közösségi, konferencia-módszerrel történő kezelése. A konfliktuskezelés iskolai koordinátora, Hadházi Lívia számos fórumon, élénk érdeklődéstől kísérve mutatta be a módszert pedagógusoknak.

A „szemtől szembe” konfliktuskezelő módszer lényege, hogy a megfelelő viselkedésre való motiválás nem a pedagógus jutalmazó és büntető magatartása, hanem a közösség szabályozó szerepe által valósul meg. A pedagógus nem büntet, hanem felmutatja a konfliktust, és részt vesz annak konstruktív, jövőorientált rendezésében. Vagyis a konfliktus kezelésének célja nem a bűnös felelősségre vonása (és ilyen módon a „múlt rendezése”), hanem olyan megoldás, szabály, kompenzáció kidolgozása, amely a jövőben biztosít garanciát a hasonló konfliktusok elkerülésére. (Az ilyen felfogásban kezelt konfliktusok esetén a bocsánatkérés sem elsősorban a múlt „eltörlésére” irányul, hiszen belátáson alapul, és szerepe a bizalom helyreállításával a további együttműködés megalapozása. A hatalmi pozícióból kikényszerített bocsánatkérés ezzel szemben nem mutat ilyen értelemben a jövőbe, és csak a szorongatott helyzetből való menekülést célozza meg).

A „szemtől szembe” konferenciamódszer az iskolában

A módszer lehetőséget jelent arra, hogy

  • a fegyelmi eljárást humánusabb mederbe tereljük
    Ha valaki részegen jön iskolába, ez súlyos fegyelmi vétség, és akár azonnali szankciókkal járhat. Ám vélhetőleg a gyereknek inkább segítségre, mint büntetésre van szüksége. Ugyanakkor nem eshet csorba az iskolai szabályok betarttatásán sem. Egy konferencia jó lehetőséget kínál arra, hogy mindkét szempontból kielégítő megállapodás szülessen a gyerek és az iskola között.


  • teret kapjon a nem-fegyelmi jellegű – mert írott szabályok alapján nem értelmezhető – konfliktusok kezelése
    Ha a 14–16 éves diákok tanítás után az iskola melletti játszótéren összeverődve nagy csoportban hangoskodnak és dohányoznak, ezt az iskola nem szankcionálhatja, lévén hogy nem iskolai rendezvényről van szó. A tanárok mégis méltán féltik egy ilyen jelenség kapcsán az iskola jó hírét. A konferencia segíthet a diákoknak megérteni, hogy miféle károkat okoznak az iskolának.


  • egy hierarchiamentes eljárásban lehetővé váljon tanár és diák számára egymás jobb megértése
    Az előző példánál maradva: a gyerekek számára gyakran hegyibeszédnek, üres szemrehányásnak vagy éppen fenyegetésnek tűnő felnőtt megnyilvánulások válhatnak hitelessé azzal, hogy az érintettek nem szerep mögé bújva, hanem saját személyiségükkel képviselik az érveiket, gondolataikat, érzéseiket. A gyerekeknek is lehetőségük van arra, hogy a „lázadó” szerepet levetve, egyenrangú félként képviseljék magukat, és tapasztalatot szerezzenek arról, hogy képesek-e erre.


  • a fenyítés, büntetés alkalmazását kiváltsa a jóvátétel, és az ennek kapcsán megélhető feloldozás
    Ha valaki csúnyán „beszól” a tanárnak, és ezért intőt vagy büntetést kap, az nem von maga után a feloldozást. A tanárban megmarad a rossz élmény, a gyerek ellenőrzőjében pedig ugyanígy megmarad az intő. Ezzel szemben a konferencia lehetőséget teremt a történtek valóságos megbánására, a bocsánatkérésre és ezzel együtt a megélhető feloldozásra. (A másik oldalról arra is lehetőséget nyújt, hogy az érintett tanár megérthesse: mivel is váltotta ki a gyermekből a minősíthetetlen reakciót.)


  • védett térben megnyilvánulhassanak az érzelmi konfliktusok, lehetővé váljon a bocsánatkérés és a megbocsátás, az együttélési szabályok újragondolása
    Az előző példa egy bocsánatkéréssel végződő tanár-diák konfliktust mutat be (bár a tanár – pedagógiai eszközökkel – akár konferencia nélkül is meg tudja teremteni a hiteles bocsánatkérés körülményeit). De előfordulhat, hogy két diák, vagy akár diákcsoport kerül súlyos – és egy öngerjesztő folyamatban mind inkább súlyosbodó – konfliktusba. Ez az érzékenyebb gyerekek pszichés fejlődésében komoly károkat okozhat. Ilyenkor sokat segíthet a szembenálló csoportok között egy konferencia (a gyerekek ugyanis gyakran nincsenek tisztában az egymásnak okozott károkkal és fájdalommal, és maguk is megdöbbennek ezen).


  • megfogalmazhatóvá váljanak az írott és íratlan szabályok megszegésével a közösségnek okozott kellemetlenségek és sérelmek, s így erősödjék az iskolai szabályok legitimitása
    Ha két diák nyilvánosan összeverekszik, meg kell érteniük azt, hogy ezzel nem csak a fegyelmi szabályok ellen vétettek, nem csak önmagukat és egymást veszélyeztették, hanem társaik biztonságérzetét is.


  • lévén, hogy bárki kezdeményezhet konferenciát, ez a fórum a diákok számára is legitim lehetőséget teremt a sérelmeik kulturált prezentálására
    Ha a diákok hatalomként élik meg a tantestületet, ez az alávetettség vagy a lázadás attitűdjét váltja ki belőlük. Ha viszont teret kapnak a saját képviseletükre, az a felelősségérzetüket növeli. A megfelelő keretek között kezelt tanár-diák konfliktusok tehát nemhogy csökkentenék, éppen ellenkezőleg: növelik az együttműködés hatékonyságát.


  • az alkalmazott kommunikációs technikával, a védett közeg megteremtésével példát ad a konstruktív konfliktuskezelésre, így a konkrét konfliktus megoldásán túlmutató pedagógiai hatása van
    Az iskolának ma már deklarált célja a konfliktuskezelés tanítása. Ez nehezen képzelhető el pusztán steril tanórai körülmények között, fiktív konfliktusok tárgyalásával. A konferenciamódszer alkalmazásával a valóságos konfliktusok kezelése az iskola pedagógiai munkájának szerves részévé válik. Növeli a gyerekek felelősségérzetét, javítja kommunikációs készségeiket, segíti az érzelmek verbalizálását, fokozza a szolidaritást és az empátiás készséget.

A „szemtől szembe” konfliktuskezelő módszer és a kortárs képzés megismerhető a Zöld Kakas Líceum gyakorlatában, illetve megbeszélés alapján szervezett bemutatókon és tréningeken. Szükség esetén, megkeresésre, a konferenciamódszer alkalmazásával segítünk a közösségi konfliktuskezelésben. Bővebb tájékoztatást az alábbi e-mail címeken kaphatnak az érdeklődők:
hadliv[kukac]freemail[pont]hu (Hadházi Lívia),
foldes[pont]petra[kukac]chello[pont]hu (Földes Petra).

A resztoratív (helyreállító) konfliktuskezelés szemlélete
különbözik az igazságszolgáltatás vagy fegyelmi felelősségre vonás szemléletétől, mert:

tárgya, témája
nem valamely szabály vagy törvény, hanem valaki vagy valakik megsértése, tehát a személyeknek, közösségnek okozott kár. Vagyis az elvont szabályok síkjáról visszahozza a történetet abba az emberi közösségbe, ahol történt;

célja
nem a büntetés, hanem a belátáson alapuló jóvátétel;

a megközelítés módja
sok szempontból eltér az igazságszolgáltatásban (fegyelmi eljárásban) megszokottól:

  • az érzelmekkel is dolgozik, nem csak a tényekkel;
  • lehetőséget teremt az áldozatnak érzelmei kifejezésére és a megbocsátásra;
  • kitágítja az érintettek körét, ezzel mutatva a tettek tényleges súlyát, és kompetenciát adva a nagyobb közösségnek;
  • támogató közeget biztosít az elkövetőnek is;
  • segíti az elkövetőt a szabályok tényleges jelentésének megértésében;
  • segíti a közösséget a deviáns viselkedések értelmezésében;
  • példát ad a konstruktív kommunikációra.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek