OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Büntetés helyett kárhelyreállítás: jövőorientált, közösségi konfliktuskezelés az iskolában

A „szemtől szembe”-módszer

Háttér

Az elmúlt másfél évtized rohamos társadalmi átalakulásának következtében az iskolai konfliktusok száma megsokszorozódott. Ez nem is csoda, hiszen az iskola falai között megjelentek a különböző egyének és csoportok által artikulált érdekek (diák-önkormányzat, szülői szervezet, az egyes szülők és egyes diákok, különböző tanári csoportok stb.). De a hétköznapok pedagógiájában talán még nagyobb nehézséget okoz a társadalmi különbségek szélsőséges megnövekedése, s ezzel együtt a heterogén tanulócsoportok együttnevelésének feladata.

Tovább bonyolítja a helyzetet az iskola szervezeti felépítése, amely a legkülönfélébb szerepek közötti eligazodásra kényszeríti a szereplőket, mindenekelőtt a pedagógusokat (a diáknak tanár, ám a diák-önkormányzatnak partner; az igazgatónak beosztott, ám ha az igazgató tanít az osztályában, ebben a minőségében kolléga stb.). Fel kell ismerni, hogy ez a helyzet óhatatlanul konfliktusokat szül, ám ezek a konfliktusok mind pedagógiai értelemben, mind a szervezet szempontjából a fejlődés, stabilizálódás lehetőségét jelenthetik. Ennek záloga egy olyan, közösségi és jövőorientált konfliktuskezelő stratégia alkalmazása, amely lehetőséget teremt a konfliktus valamennyi érintettjének részvételére, a résztvevők sajátos és egyéni helyzetének, megélésének érzelmi és értelmi átdolgozására, a konfliktushelyzetben keletkezett károk helyreállítására és a jövőre vonatkozó megállapodások megkötésére.

A „szemtől szembe” konfliktuskezelő módszer az amerikai pedagógus, Ted Wachtel által kidolgozott Real Justice modellre épül. A Zöld Kakas Líceumban immáron négy éve folyik a módszer adaptációja, melynek két pillére a kortárs-facilitátorok sajátélményű képzése és az iskolában létrejött konfliktushelyzetek közösségi, konferencia-módszerrel történő kezelése. A konfliktuskezelés iskolai koordinátora, Hadházi Lívia számos fórumon, élénk érdeklődéstől kísérve mutatta be a módszert pedagógusoknak.

A „szemtől szembe” konfliktuskezelő módszer lényege, hogy a megfelelő viselkedésre való motiválás nem a pedagógus jutalmazó és büntető magatartása, hanem a közösség szabályozó szerepe által valósul meg. A pedagógus nem büntet, hanem felmutatja a konfliktust, és részt vesz annak konstruktív, jövőorientált rendezésében. Vagyis a konfliktus kezelésének célja nem a bűnös felelősségre vonása (és ilyen módon a „múlt rendezése”), hanem olyan megoldás, szabály, kompenzáció kidolgozása, amely a jövőben biztosít garanciát a hasonló konfliktusok elkerülésére. (Az ilyen felfogásban kezelt konfliktusok esetén a bocsánatkérés sem elsősorban a múlt „eltörlésére” irányul, hiszen belátáson alapul, és szerepe a bizalom helyreállításával a további együttműködés megalapozása. A hatalmi pozícióból kikényszerített bocsánatkérés ezzel szemben nem mutat ilyen értelemben a jövőbe, és csak a szorongatott helyzetből való menekülést célozza meg).

A „szemtől szembe” konferenciamódszer az iskolában

A módszer lehetőséget jelent arra, hogy

  • a fegyelmi eljárást humánusabb mederbe tereljük
    Ha valaki részegen jön iskolába, ez súlyos fegyelmi vétség, és akár azonnali szankciókkal járhat. Ám vélhetőleg a gyereknek inkább segítségre, mint büntetésre van szüksége. Ugyanakkor nem eshet csorba az iskolai szabályok betarttatásán sem. Egy konferencia jó lehetőséget kínál arra, hogy mindkét szempontból kielégítő megállapodás szülessen a gyerek és az iskola között.


  • teret kapjon a nem-fegyelmi jellegű – mert írott szabályok alapján nem értelmezhető – konfliktusok kezelése
    Ha a 14–16 éves diákok tanítás után az iskola melletti játszótéren összeverődve nagy csoportban hangoskodnak és dohányoznak, ezt az iskola nem szankcionálhatja, lévén hogy nem iskolai rendezvényről van szó. A tanárok mégis méltán féltik egy ilyen jelenség kapcsán az iskola jó hírét. A konferencia segíthet a diákoknak megérteni, hogy miféle károkat okoznak az iskolának.


  • egy hierarchiamentes eljárásban lehetővé váljon tanár és diák számára egymás jobb megértése
    Az előző példánál maradva: a gyerekek számára gyakran hegyibeszédnek, üres szemrehányásnak vagy éppen fenyegetésnek tűnő felnőtt megnyilvánulások válhatnak hitelessé azzal, hogy az érintettek nem szerep mögé bújva, hanem saját személyiségükkel képviselik az érveiket, gondolataikat, érzéseiket. A gyerekeknek is lehetőségük van arra, hogy a „lázadó” szerepet levetve, egyenrangú félként képviseljék magukat, és tapasztalatot szerezzenek arról, hogy képesek-e erre.


  • a fenyítés, büntetés alkalmazását kiváltsa a jóvátétel, és az ennek kapcsán megélhető feloldozás
    Ha valaki csúnyán „beszól” a tanárnak, és ezért intőt vagy büntetést kap, az nem von maga után a feloldozást. A tanárban megmarad a rossz élmény, a gyerek ellenőrzőjében pedig ugyanígy megmarad az intő. Ezzel szemben a konferencia lehetőséget teremt a történtek valóságos megbánására, a bocsánatkérésre és ezzel együtt a megélhető feloldozásra. (A másik oldalról arra is lehetőséget nyújt, hogy az érintett tanár megérthesse: mivel is váltotta ki a gyermekből a minősíthetetlen reakciót.)


  • védett térben megnyilvánulhassanak az érzelmi konfliktusok, lehetővé váljon a bocsánatkérés és a megbocsátás, az együttélési szabályok újragondolása
    Az előző példa egy bocsánatkéréssel végződő tanár-diák konfliktust mutat be (bár a tanár – pedagógiai eszközökkel – akár konferencia nélkül is meg tudja teremteni a hiteles bocsánatkérés körülményeit). De előfordulhat, hogy két diák, vagy akár diákcsoport kerül súlyos – és egy öngerjesztő folyamatban mind inkább súlyosbodó – konfliktusba. Ez az érzékenyebb gyerekek pszichés fejlődésében komoly károkat okozhat. Ilyenkor sokat segíthet a szembenálló csoportok között egy konferencia (a gyerekek ugyanis gyakran nincsenek tisztában az egymásnak okozott károkkal és fájdalommal, és maguk is megdöbbennek ezen).


  • megfogalmazhatóvá váljanak az írott és íratlan szabályok megszegésével a közösségnek okozott kellemetlenségek és sérelmek, s így erősödjék az iskolai szabályok legitimitása
    Ha két diák nyilvánosan összeverekszik, meg kell érteniük azt, hogy ezzel nem csak a fegyelmi szabályok ellen vétettek, nem csak önmagukat és egymást veszélyeztették, hanem társaik biztonságérzetét is.


  • lévén, hogy bárki kezdeményezhet konferenciát, ez a fórum a diákok számára is legitim lehetőséget teremt a sérelmeik kulturált prezentálására
    Ha a diákok hatalomként élik meg a tantestületet, ez az alávetettség vagy a lázadás attitűdjét váltja ki belőlük. Ha viszont teret kapnak a saját képviseletükre, az a felelősségérzetüket növeli. A megfelelő keretek között kezelt tanár-diák konfliktusok tehát nemhogy csökkentenék, éppen ellenkezőleg: növelik az együttműködés hatékonyságát.


  • az alkalmazott kommunikációs technikával, a védett közeg megteremtésével példát ad a konstruktív konfliktuskezelésre, így a konkrét konfliktus megoldásán túlmutató pedagógiai hatása van
    Az iskolának ma már deklarált célja a konfliktuskezelés tanítása. Ez nehezen képzelhető el pusztán steril tanórai körülmények között, fiktív konfliktusok tárgyalásával. A konferenciamódszer alkalmazásával a valóságos konfliktusok kezelése az iskola pedagógiai munkájának szerves részévé válik. Növeli a gyerekek felelősségérzetét, javítja kommunikációs készségeiket, segíti az érzelmek verbalizálását, fokozza a szolidaritást és az empátiás készséget.

A „szemtől szembe” konfliktuskezelő módszer és a kortárs képzés megismerhető a Zöld Kakas Líceum gyakorlatában, illetve megbeszélés alapján szervezett bemutatókon és tréningeken. Szükség esetén, megkeresésre, a konferenciamódszer alkalmazásával segítünk a közösségi konfliktuskezelésben. Bővebb tájékoztatást az alábbi e-mail címeken kaphatnak az érdeklődők:
hadliv[kukac]freemail[pont]hu (Hadházi Lívia),
foldes[pont]petra[kukac]chello[pont]hu (Földes Petra).

A resztoratív (helyreállító) konfliktuskezelés szemlélete
különbözik az igazságszolgáltatás vagy fegyelmi felelősségre vonás szemléletétől, mert:

tárgya, témája
nem valamely szabály vagy törvény, hanem valaki vagy valakik megsértése, tehát a személyeknek, közösségnek okozott kár. Vagyis az elvont szabályok síkjáról visszahozza a történetet abba az emberi közösségbe, ahol történt;

célja
nem a büntetés, hanem a belátáson alapuló jóvátétel;

a megközelítés módja
sok szempontból eltér az igazságszolgáltatásban (fegyelmi eljárásban) megszokottól:

  • az érzelmekkel is dolgozik, nem csak a tényekkel;
  • lehetőséget teremt az áldozatnak érzelmei kifejezésére és a megbocsátásra;
  • kitágítja az érintettek körét, ezzel mutatva a tettek tényleges súlyát, és kompetenciát adva a nagyobb közösségnek;
  • támogató közeget biztosít az elkövetőnek is;
  • segíti az elkövetőt a szabályok tényleges jelentésének megértésében;
  • segíti a közösséget a deviáns viselkedések értelmezésében;
  • példát ad a konstruktív kommunikációra.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek