OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. május 18.
» Hozzászólások (0)

Iskolai e-értékelés – II. rész

Papír és ceruza helyett

Nincs többé helye a papír-ceruza teszteknek az angol vizsgarendszerben – jelentette ki Isabel Nisbet, a brit vizsgaközpontokat felügyelő Ofqual testület elnöke. A digitális bennszülött korosztály számára ezek mára elveszítették érvényességüket – mondta. Ha az iskolák nem állnak át az elektronikus vizsgákra, a számonkérés elkülönül a tanulás folyamatától, amely e generáció számára már leginkább számítógépekhez kötődik. A testület célja az, hogy rövid időn belül minden (általában 16 évesen letett) középiskolai GCSE és (a magyar érettséginek megfelelő) A-level vizsgát számítógépen oldjanak meg az angol diákok.

De mi is az e-értékelés? Minden olyan értékelést ide sorolhatunk, amelynek van elektronikus része. Ilyen például az elektronikus teszt, amit a gépre letöltött programon vagy online tölt ki a vizsgázó, és javítása automatikusan történik. Ide tartoznak a kézzel megírt vizsgafeladatok is, amiket aztán beszkennelnek, majd az értékelő szoftver és/vagy az erre felkészített szakemberek manuálisan javítanak (értékelő szoftver segítségével). A tesztek persze tartalmukat és megjelenésüket tekintve igen sokfélék: az egyszerű feleletválasztós (multiple choice) kérdésektől a beszédfelismerő programokkal használt mondatkiegészítéseken át az esszéírásig, vagy az elektronikus portfóliókig minden megtalálható. A leginkább személyre szabható vizsgák az ún. adaptív tesztek, amelyek feladatsorait úgy váltogatja a számítógép, hogy azok pontosan megfeleljenek a vizsgázó szintjének. Az első néhány válasz alapján könnyebb vagy nehezebb kérdéseket kap a vizsgázó, vagyis teljesen egyedi szerkezetű tesztet tölt ki, amely kevesebb feladatból gyorsabban állapítja meg a megfelelő szintet, mintha az összes feladatot meg kellett volna oldania. Az ilyen típusú teszt nem csupán a nyelvtanulók megfelelő szintű csoportba való besorolásakor hasznos; a brit vizsgaközpontok a papír-ceruza érettségi vizsgákat mihamarabb online adaptív tesztekkel kívánják felváltani.

Vizsgázni a legjobb pillanatban

Bár az e-vizsgákról meglepően kevés kutatási eredmény született, a tanárok személyes tapasztalatai szerint ezeknek az a legnagyobb előnye, hogy felkelti és fenntartja a diákok érdeklődését. Az online tesztek bárhol és bármikor elérhetőek, ez főleg az önálló felkészülést és az önértékelést segíti elő. Számos kutatás rávilágított, hogy az emberek eltérő cirkadián ritmussal élnek – a „pacsirták” reggel aktívabbak, a „baglyok” inkább este találnak magukra. Ezek a tesztek lehetővé teszik, hogy mindenki a felkészültségének és aktivitási szintjének legmegfelelőbb pillanatban vizsgázzon – vagyis a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa. Sok esettanulmány rámutat, hogy az online vagy elektronikus tesztek nagyban segítik a tanulást, hiszen azonnali visszajelzésre is alkalmasak. Az e-tesztek hozzájárulhatnak a diákok közti esélyegyenlőség megteremtéséhez is. A kinagyítható, akadálymentesíthető interfész segíti a gyengénlátókat; olvasóprogram olvashatja fel a feladatokat a nem látó vagy diszlexiás tanulók számára; szövegszerkesztő segítheti a diszgráfiást (már ha éppen nem a helyesírás a vizsga témája).

Témazáró helyett terepgyakorlat

A Cambridge-i Egyetem vizsgaközpontja, a Cambridge Assessment egyik földrajzvizsgája már kizárólag elektronikus formában létezik. Ennek során a diákok egy virtuális terepgyakorlaton vesznek részt, ahol a folyók felszínformálása a téma. Hat témában váltogatja egymást 18 elméleti és gyakorlati feladat, a háttérben egy hegyek lábánál, zöld mezőben csordogáló gyönyörű folyó látható. A diákot segíti a folyamatosan elérhető bevezető szöveg, továbbá egy információs file fotókkal, térképpel és eszközökkel, valamint egy virtuális számológép és jegyzettömb, amely inaktív állapotban is megjegyzi a leírtakat. A hátralévő idő és a feladat sorszáma is folyamatosan látható.

A teszt sokféle feladattípust használ: az egyszerű vagy legördülő feleletválasztástól (pl. a helyes magasságszint bejelölése) a sorba rendezésen át (pl. a vízesések kialakulása képekben) egészen az adatok táblázatban vagy mozgatható grafikonon történő rögzítéséig. Az esszéírást is a virtuális környezet teszi izgalmassá: egy rövid animáció megtekintése után például a vízben tovagörgő törmelékdarabok mozgásáról kell írni; vagy a fotókon látható folyórészletek és az üledék alakjának összefüggése a téma. A legizgalmasabbak a mérési feladatok, ezek egyben a leginteraktívabbak is. Az egyikben a folyó két pontján mélységmérést és üledéknagyság-mérést kell végezni: a folyó keresztmetszeti képén az egérrel kell behúzni a mérőrudat a megfelelő helyre, ott leolvasni az értéket, majd beírni a megfelelő táblázatba. Az üledékmérésnél pedig a kavicsot kell az egérrel beleilleszteni a tolómércébe, majd az értéket leolvasni és rögzíteni. A szép képek, valamint az elméleti és az ötletes, interaktív feladatok váltakozása folyamatosan fenntartja a vizsgázó érdeklődését. (Az elektronikus földrajzvizsga további változatai itt letölthetőek.)

(A feladatokat illusztráló képek egy része az írás előző részében található. A szerk.)

Elektronikus javítás Nemcsak maga a vizsga, hanem a feladatok javítása is történhet számítógéppel – ennek előnye, hogy csökkenti az emberi tévedés okozta értékelési hiba lehetőségét, s nem csupán az egyszerű feleletválasztós teszteknél használható, hanem akár esszéknél is: az USA egyetemi felvételi vizsgarendszerében (SAT) használatos rövidebb, tényszerű tudást mérő esszéket ma már számítógépek javítják. Ezek egy szakemberhez viszonyítva ugyanannyira megbízhatóak, amennyire két humán értékelő egymáshoz képest – és minél korlátozottabb a helyes válaszok száma, annál megbízhatóbb a gépi értékelés. A finomabb részleteket (pl stílust, retorikai készségeket, változatos szókincset) megkívánó hosszú esszéket viszont még mindig szakemberek javítják, számítógépes értékelőprogamok segítségével. Saját kutatásaim során meggyőződtem arról, hogy még többoldalas érettségi történelemdolgozatok javítása esetén is igaz: a végeredményt, vagyis az értékelés kimenetelét illetően nincs különbség a papír-ceruza esszék kézzel, illetve a beszkennelt esszék értékelőprogrammal történő javítása között. A számítógépes értékelés viszont jóval gyorsabb volt, és más módon elérhetetlen funkciókat is lehetővé tett – például az oldal felnagyítását vagy az értékelő korábbi megjegyzéseinek törlését.

Nem mondunk újat azzal, hogy egy mai iskolás már csupán az iskolában ír oldalakon át kézzel, és csak itt használ szinte kizárólag nyomtatott, lineáris információt. Ám a digitális világot kirekesztő iskola nem készíti fel a diákokat a mindennapi életre, ahol a vonatmenetrendtől az adóbevallásig minden digitálisan megoldott – és nem készíti fel a (részben vagy egészben) szinte minden területen jelen lévő számítógép használatát megkívánó munkahelyi követelményekre. Ráadásul – kontrasztot képezve a mindennapok világával – régimódi szigetet alkot, ahol a kint szerzett élmények az iskolában nem használhatóak, az iskola által preferált eszközök és készségek viszont az iskola falain kívül visszaszorulóban vannak. Ahogy Dr Miles Berry, a Roehampton-i Egyetem adjunktusa mondta: az iskoláknak „hasznosítaniuk kell a tanórán kívüli, informális tanulást… hiba lenne megtagadni ezt a gyerekektől”. A digitális eszközöket mellőző oktatás azt sugallja, az iskola nem az a hely, ahol a diákok érdekes, élvezetes feladatmegoldások során az életben is hasznos tapasztalatokat szerezhetnek – ami pedig minden oktatási intézmény elsődleges feladata lenne.

A cikk megjelent a Mindennapi Pszichológia 2012. 1. számában

Nádas Rita

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek