OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. május 29.
» Hozzászólások (1)

„Mentés másként”, avagy mi kerüljön a jövő digitális iskolatáskájába?

Tisztelt Látogató,

Ön az alábbiakban kibővített hozzászólásokat olvashat a Digitális pedagógus-konferencia résztvevőinek kerekasztal-beszélgetéséből. A szervezők kérésére a kerekasztal megszólalói röviden összefoglalják, amit a konferencián elmondtak, illetve amit még elmondtak volna, ha hosszabb idő áll a rendelkezésükre. Az egyes „kiselőadás”-ok szövegei folyamatosan kerülnek fel a honlapra (terveink szerint hetente).

MENTÉS MÁSKÉNT, avagy mit pakoljunk bele a jövő digitális iskolatáskájába – hangzott a beszélgetés címe, mely ezúttal elsősorban nem a WORD szövegszerkesztő program legismertebb parancsára utalt, hanem egy Titanic-párhuzamra. Mégpedig arra, hogy szeretnénk, ha a digitalizációs paradigmaváltás az iskola világában nem olyan szerencsétlen mentési módszerekkel zajlana, mint amilyenek a Titanic tragikus kísérletei voltak – éppen száz évvel ezelőtt –, hanem olyan értékőrzés lenne e mostani, amely minél többet tud átvinni a múlt kultúrájából a jövő kultúrájába (lásd erről György Péter gondolatait!).

A beszélgetés részvevői mindannyian részt vesznek a szinte spontán módon indult, ám a jövőben remélhetőleg szervezett keretekben is működő „IIROM Társulás”-ban (Irodalomtanítás Innovációjának Országos Műhelye). A várhatóan szombathelyi–debreceni „tengely” mentén működő egyesülés célja, hogy egybefogja azokat az innovatív kezdeményezéseket kelettől nyugatig, melyek az irodalomtanítással kapcsolatosak, s azzal a céllal szerveződnek egybe, hogy minél hatékonyabban képviseljék e tantárgy megújulásának – megmentésének – lehetséges irányait. (Az itt közölt „kiselőadások” később az IIROM Füzetek sorozatban nyomtatásban is megjelennek majd. Sorozatunk első darabja – mely idén februárban rendezett innovációs konferenciánk kibővített anyagát közli –2012 szeptemberében lát napvilágot.)

Az IIROM Társulás köszöni a megtisztelő felkérést – kívánjunk hát jó szelet mindannyiunknak a vitorlákba! Akkor is, ha végül majd kiderül, hogy mi voltunk a Titanic zenekara, s akkor is – vagy tán éppen azért! –, ha jól tudjuk, hogy „a könyv egyre kevesebb embernek a jelentés kikötője” (Ivan Illich).

Fűzfa Balázs
irodalomtörténész

Sz. Tóth Gyula jegyzete

Tanári notesz 7. (részlet – kézirat)

Digitalizálódásunk. „Digitális pedagógus”, ilyen címmel rendeztek konferenciát szombaton az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. Engem Fűzfa Balázs kért fel, hogy vegyek részt egy általa moderált kerekasztal-beszélgetésen, melynek címe: Mentés másként – avagy mit pakoljunk bele a jövő (digitális) iskolatáskájába? Vaskos téma, a kérdésre illik válaszolni, röviden, öt percben csak ennyit. A tervezés oldaláról két felfogás. Az egyik szerint, ha utazik a család, pakoljunk bele mindent, gyerekek, valamire hátha jó lesz. A tantervi tervezésnél is gyakori: túlpakolják a táskát, a mennyiségi kérdés dominál. (Franciaországban most szabályozzák az iskolatáska súlyát: tíz kiló, a kisiskolásnak éppen elég. Lám, ott is kilóra mérik a tudást…) A másik felfogás a funkcionalitás oldaláról, ahogy Erőss Zsolt hegymászó és Rakonczay Gábor a tenger kenusa teszi: azt pakol bele, ami kell. Így is sok a pakk, de ők cipelik a terhet, és ők hajtják végre a cselekvést. És kik azok az oktatástervezők, akik pakolnak? És milyen elvek szerint végzik az összeállítást? Identitásalakítás, a múlt értékeinek átadása, vagy „radar”-elv szerint koordinátákhoz juttatás? Továbbá: több, transzformációs szinten folyik a munka, minden szinten beletesznek valamit, még a tanár is készít óratervet. De ki a címzettje a tervezetnek? A tanuló, ő cipeli a táskát, ő végzi cselekvést, ő a fogyasztó. (A tervezésbe nincs beleszólása.)

Miközben digitális galaxison élünk, az iskola nem ilyen üzemmódban működik. A digitális létmód digitális filozófiát kíván; a digitális mindennapokban élő szereplő (inkább használom ezt a fogalmat, mint az egyik előadó, Ollé János által bevezetett „digitális állampolgárt”, ami, többek között, jogi, államelméleti, kultúra- és civilizációelméleti kérdéseket vet föl, ebben Egedy Gergely adhat eligazítást), a pedagógus és gyermek útjai az iskolában szétválnak: a működés két síkon folyik. A gyermek, aki gyorsan cselekszik, szeretne játszani, kalandozni, száguldani, vívni, ujjongani, az iskolában nem teheti, az iskola lefékezi kalandvágyát – nem száguld, nem vív, nem ujjong vele a pedagógus. Jön a nyomtatott mennyiség. A diák tűrésre van ítélve. És persze teljesítsen jól. (Amúgy, pakolhat bárki bármit, a diák csak „pipázik”, fütyül az egészre, dönt, mert a személyiség önszerveződő rendszer.) Más technológiára, más üzemmódra van szükség. Éppúgy, ahogy mondjuk az autóiparban vagy az elektronikában (de sorolhatnánk): a csúcstechnológiák hozzák meg a csúcsteljesítményeket.

Már nem „szemléltetésről” van szó, nem néhány diaképet kell felvillantani, nem egy magnókazetta-részletet meghallgatni csupán. A hetvenes-nyolcvanas években sokan azt gondolták, hogy ha nyelvi labort telepítenek az iskolába, akkor megoldódik az idegen nyelvtanítás-nyelvtanulás. Nem így történt. Ma nem arról van szó, hogy az iskolába telepített informatika-terem megoldja a digitális oktatást, az eszközöknek, a számítógépnek az osztályteremben a helye, legyen a diák keze ügyében. Nem tiltani kell tőle, hanem tanítani és szabályozni ezek felhasználását, kezelésüket úgyis jobban tudják, mint sok pedagógus. Konfliktushelyzet: figyelmetlen (tehát fegyelmezetlen) diák, rossz tanuló és „lúzer tanár” találkozása a katedra körül. (Ez utóbbi egy fiatal kerekasztaltárs, Boldog Zoltán, az Irodalmi Jelen szerkesztőjének lendületes néven nevezése.) Ezt feloldandó: szerepváltás – szerepváltozás az iskolában. Pendüljünk egy húron. Az internet veszélyeket rejt, hangzik el jogosan, meg ódzkodásba bújtatott tiltással is. (Ez nem „kirekesztés”? Még valakik annak találják.) Veszélyeket rejt bizony, meg örömöket is. Az autózás, a mozi, a tévézés, a biciklizés is veszélyes, még a rollerrel is nagyot lehet esni. Tehát, érvényesen használva Nyíri Tamás nézeteit: „A gyermek ember. (…) A gyermeket már személyes döntését megelőzően is el lehet rontani. A hatások kényszerű korlátozása vagy megszüntetése a nevelés folyamán történik. Hogy a gyermek nevelésre szorul, az azt bizonyítja, hogy szabadság és megkötöttség nem zárja ki egymást. (Kiemelés tőlem.) A gyermek szabadsága, létének bizonytalanságával együtt, esélyeket ad neki arra, hogy azzá legyen, ami voltaképpen lehet. Szabadsága azonban vezetésért kiált.” A digitális korszakban éppúgy, mint eddig, vagy még inkább.

Paradox helyzet: miközben digitális galaxisról beszélünk, s nagyüzemben működik a digitális létmód, a globalizációban mégis a szöveg uralkodik, hogy mást ne mondjunk a politikában és a politikaközeli médiában – sok a szöveg. A szövegfilozófia dominanciája helyett a képfilozófiára van szükség. A szövegelők az előbbit szeretnék, igyekeznek megdumálni a népeket, hogy nekik mi a jó, mi a demokrácia, az emberi jog…) A képnek higgyünk, ne a narratíváknak. Legalábbis vessük össze őket.

„Digitális pedagógus nem születik, hanem lesz”. Ez az összegző mottó Sirató Ildikó (kerekasztaltársnő) érzékeny hozzágondolásával áll össze, ajánlva „digitálisan született” ifjú kutatóknak. Egy kiváló digitális dizájner, művészeti könyvszerkesztő, Szabó László (Krónika Nova) is azt mondja, hogy a ma digitálisan tervező építészmérnöke ismeri az ókori és az egyiptomi építkezés tudományát, mindaz benne van mai művében, mégpedig úgy, hogy olvasható, követhető, vagyis az „egyszerű” kőműves is megérti. Mit megérti? Építeni tud általa. És ha elromlik a számítógép, megáll a munka? Nem, van róla papírja: nyomtatott alapokon folytatódik a falazás. Folyamatosan. (A tudás nem az újszülöttel kezdődik.) Éljen a digitális kőműves!

És egy jó hír az iskola világából. Tévéhíradó, május 5. Ballagás, Pécs, Leőwey Klára Gimnázium, fiúk, lányok, együtt a lépcsőn. (Bezzeg az én gimnazista koromban, a hatvanas évek elején, más idők jártak, nem volt koedukáció: mi, (Nagy) lajosista fiúk távolról szemléztük a leőweysta lányokat.) A lányok matrózblúzban (mint annak idején), a fiúk fekete öltönyben (mint annak idején). A diákok nyilatkoznak, jól kommunikálnak, összeszedettek. A leány: felsőfokú nyelvvizsgája van franciából, szép továbbtanulási terveket sző, csillogó tekintettel sorolja. Majd az iskola igazgatója mosolyogva, a virágos ballagási ünnep és az érettségi vizsga között természetes szakszerűséggel ezt mondja: az élet megy tovább, előbb az írásbeli, majd a szóbeli érettségi vizsgák. És nincs megállás: meg kell felelni a kihívásoknak, a „digitális korszakban vagyunk”. Matrózblúz és elektronika, jól megfér együtt.

Ez több lenne, mint a jegyzet elején ígért öt perc? Digitalizálódásunkra a valóságban ennél sokkal több időre lesz szükség. És mindenképpen a Perjés István dékánhelyettes megnyitó előadásában higgadtan, szélesen fölvázolt kultúrfilozófiai mezőben igyekezve koordinátákat keresni, a „Mentés másként”-produktumok segítségével is.

2012. május 27.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2012. május 31.
Érdemes megnézni ezt a 10 perces összevágott anyagot a konferenciáról és a kerekasztalról. Még csattanója is van, és nagyszerűen érzékelteti az ottani hangulatot.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.23.
A Fidesz szerint semmiség a közoktatási törvény módosítása, a TASZ Alkotmánybíróság elé viszi
A vita után sajtótájékoztatót tartottak a tiltakozó szervezetek, ahol Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája elmondta, lelkiismereti és szakami kérdés felszólalni a törvénymó...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Nem kaptak választ a bérkérdésre a tanárok, felkészülnek az őszi akciósorozatra
A Pedagógusok Szakszervezete nemrég kijelentette, eddig tartott a türelme, a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért ősztől akciósorozatot hirdetnek. A szakszervezet ugyanis úgy látja,...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Kaotikus a helyzet a nyári gyermektáboroknál
Még mindig nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, ki lehet táboroztató, nincs személyi, vagyoni feltételhez kötve a tábor szervezése. Egyetlen feltétel, hogy maga a táborhely feleljen...
(Forrás: Infostart)
--
2019.06.23.
Egy pomázi iskolában kipróbálták azt, ami egyszerre jó a szülőknek, tanároknak és a háziorvosoknak is, és fényesen bevált
Van már pár iskola, ahol kipróbálták, hogy bizalmat szavaznak a szülőknek, és háromról 15-re emelték a szülők által igazolható napok számát. Ezt ugyanis saját körben eldönthetik. Ilyen...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.06.23.
A Kárpát-medencei oktatási együttműködést erősíti egy uniós projekt
A Kárpát-medencei oktatási együttműködés erősítése a célja az Oktatási Hivatal (OH) valamint a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem közös uniós projektjének – közölte Gloviczki...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.23.
A Budapest School a „mit” helyett a „hogyan”-ra adja meg a választ a tanulóknak
A Budapest School működési elve az, hogy a diákok – akik magántanulók – ugyanúgy kapnak bizonyítványt, csak az ehhez szükséges tudást más metódus szerint sajátítják el, ami egyben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.23.
Pölöskeiné: Nem lényeg a tankötelezettség
Pölöskeiné szerint jó döntés volt, hogy a szakképzést a gazdasághoz kapcsolták, bár szerinte jobb volt, amikor még a Nemzetgazdasági Minisztérium felelt a területért, igaz, most az Innov...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.23.
Messze még a Diákváros: csak az egyetemisták felének jut kollégium
Tény: kollégiumi férőhelyből továbbra sincs elég, országosan mintegy 54 ezer férőhely érhető el (ebbe beletartoznak az egyházi és magánkollégiumok is), miközben a nappali tagozaton tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.23.
Rugalmas iskolakezdés? A kormány ezt is eltörölné
A tervezet módosító csomag szerint, ha egy gyerek betöltötte a 6. életévet, kötelező elmennie iskolába. Akkor is, ha ő egy nappal a megadott határidő előtt, mondjuk augusztus 30-dikán sz...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek