OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. május 29.
» Hozzászólások (1)

„Mentés másként”, avagy mi kerüljön a jövő digitális iskolatáskájába?

Tisztelt Látogató,

Ön az alábbiakban kibővített hozzászólásokat olvashat a Digitális pedagógus-konferencia résztvevőinek kerekasztal-beszélgetéséből. A szervezők kérésére a kerekasztal megszólalói röviden összefoglalják, amit a konferencián elmondtak, illetve amit még elmondtak volna, ha hosszabb idő áll a rendelkezésükre. Az egyes „kiselőadás”-ok szövegei folyamatosan kerülnek fel a honlapra (terveink szerint hetente).

MENTÉS MÁSKÉNT, avagy mit pakoljunk bele a jövő digitális iskolatáskájába – hangzott a beszélgetés címe, mely ezúttal elsősorban nem a WORD szövegszerkesztő program legismertebb parancsára utalt, hanem egy Titanic-párhuzamra. Mégpedig arra, hogy szeretnénk, ha a digitalizációs paradigmaváltás az iskola világában nem olyan szerencsétlen mentési módszerekkel zajlana, mint amilyenek a Titanic tragikus kísérletei voltak – éppen száz évvel ezelőtt –, hanem olyan értékőrzés lenne e mostani, amely minél többet tud átvinni a múlt kultúrájából a jövő kultúrájába (lásd erről György Péter gondolatait!).

A beszélgetés részvevői mindannyian részt vesznek a szinte spontán módon indult, ám a jövőben remélhetőleg szervezett keretekben is működő „IIROM Társulás”-ban (Irodalomtanítás Innovációjának Országos Műhelye). A várhatóan szombathelyi–debreceni „tengely” mentén működő egyesülés célja, hogy egybefogja azokat az innovatív kezdeményezéseket kelettől nyugatig, melyek az irodalomtanítással kapcsolatosak, s azzal a céllal szerveződnek egybe, hogy minél hatékonyabban képviseljék e tantárgy megújulásának – megmentésének – lehetséges irányait. (Az itt közölt „kiselőadások” később az IIROM Füzetek sorozatban nyomtatásban is megjelennek majd. Sorozatunk első darabja – mely idén februárban rendezett innovációs konferenciánk kibővített anyagát közli –2012 szeptemberében lát napvilágot.)

Az IIROM Társulás köszöni a megtisztelő felkérést – kívánjunk hát jó szelet mindannyiunknak a vitorlákba! Akkor is, ha végül majd kiderül, hogy mi voltunk a Titanic zenekara, s akkor is – vagy tán éppen azért! –, ha jól tudjuk, hogy „a könyv egyre kevesebb embernek a jelentés kikötője” (Ivan Illich).

Fűzfa Balázs
irodalomtörténész

Sz. Tóth Gyula jegyzete

Tanári notesz 7. (részlet – kézirat)

Digitalizálódásunk. „Digitális pedagógus”, ilyen címmel rendeztek konferenciát szombaton az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. Engem Fűzfa Balázs kért fel, hogy vegyek részt egy általa moderált kerekasztal-beszélgetésen, melynek címe: Mentés másként – avagy mit pakoljunk bele a jövő (digitális) iskolatáskájába? Vaskos téma, a kérdésre illik válaszolni, röviden, öt percben csak ennyit. A tervezés oldaláról két felfogás. Az egyik szerint, ha utazik a család, pakoljunk bele mindent, gyerekek, valamire hátha jó lesz. A tantervi tervezésnél is gyakori: túlpakolják a táskát, a mennyiségi kérdés dominál. (Franciaországban most szabályozzák az iskolatáska súlyát: tíz kiló, a kisiskolásnak éppen elég. Lám, ott is kilóra mérik a tudást…) A másik felfogás a funkcionalitás oldaláról, ahogy Erőss Zsolt hegymászó és Rakonczay Gábor a tenger kenusa teszi: azt pakol bele, ami kell. Így is sok a pakk, de ők cipelik a terhet, és ők hajtják végre a cselekvést. És kik azok az oktatástervezők, akik pakolnak? És milyen elvek szerint végzik az összeállítást? Identitásalakítás, a múlt értékeinek átadása, vagy „radar”-elv szerint koordinátákhoz juttatás? Továbbá: több, transzformációs szinten folyik a munka, minden szinten beletesznek valamit, még a tanár is készít óratervet. De ki a címzettje a tervezetnek? A tanuló, ő cipeli a táskát, ő végzi cselekvést, ő a fogyasztó. (A tervezésbe nincs beleszólása.)

Miközben digitális galaxison élünk, az iskola nem ilyen üzemmódban működik. A digitális létmód digitális filozófiát kíván; a digitális mindennapokban élő szereplő (inkább használom ezt a fogalmat, mint az egyik előadó, Ollé János által bevezetett „digitális állampolgárt”, ami, többek között, jogi, államelméleti, kultúra- és civilizációelméleti kérdéseket vet föl, ebben Egedy Gergely adhat eligazítást), a pedagógus és gyermek útjai az iskolában szétválnak: a működés két síkon folyik. A gyermek, aki gyorsan cselekszik, szeretne játszani, kalandozni, száguldani, vívni, ujjongani, az iskolában nem teheti, az iskola lefékezi kalandvágyát – nem száguld, nem vív, nem ujjong vele a pedagógus. Jön a nyomtatott mennyiség. A diák tűrésre van ítélve. És persze teljesítsen jól. (Amúgy, pakolhat bárki bármit, a diák csak „pipázik”, fütyül az egészre, dönt, mert a személyiség önszerveződő rendszer.) Más technológiára, más üzemmódra van szükség. Éppúgy, ahogy mondjuk az autóiparban vagy az elektronikában (de sorolhatnánk): a csúcstechnológiák hozzák meg a csúcsteljesítményeket.

Már nem „szemléltetésről” van szó, nem néhány diaképet kell felvillantani, nem egy magnókazetta-részletet meghallgatni csupán. A hetvenes-nyolcvanas években sokan azt gondolták, hogy ha nyelvi labort telepítenek az iskolába, akkor megoldódik az idegen nyelvtanítás-nyelvtanulás. Nem így történt. Ma nem arról van szó, hogy az iskolába telepített informatika-terem megoldja a digitális oktatást, az eszközöknek, a számítógépnek az osztályteremben a helye, legyen a diák keze ügyében. Nem tiltani kell tőle, hanem tanítani és szabályozni ezek felhasználását, kezelésüket úgyis jobban tudják, mint sok pedagógus. Konfliktushelyzet: figyelmetlen (tehát fegyelmezetlen) diák, rossz tanuló és „lúzer tanár” találkozása a katedra körül. (Ez utóbbi egy fiatal kerekasztaltárs, Boldog Zoltán, az Irodalmi Jelen szerkesztőjének lendületes néven nevezése.) Ezt feloldandó: szerepváltás – szerepváltozás az iskolában. Pendüljünk egy húron. Az internet veszélyeket rejt, hangzik el jogosan, meg ódzkodásba bújtatott tiltással is. (Ez nem „kirekesztés”? Még valakik annak találják.) Veszélyeket rejt bizony, meg örömöket is. Az autózás, a mozi, a tévézés, a biciklizés is veszélyes, még a rollerrel is nagyot lehet esni. Tehát, érvényesen használva Nyíri Tamás nézeteit: „A gyermek ember. (…) A gyermeket már személyes döntését megelőzően is el lehet rontani. A hatások kényszerű korlátozása vagy megszüntetése a nevelés folyamán történik. Hogy a gyermek nevelésre szorul, az azt bizonyítja, hogy szabadság és megkötöttség nem zárja ki egymást. (Kiemelés tőlem.) A gyermek szabadsága, létének bizonytalanságával együtt, esélyeket ad neki arra, hogy azzá legyen, ami voltaképpen lehet. Szabadsága azonban vezetésért kiált.” A digitális korszakban éppúgy, mint eddig, vagy még inkább.

Paradox helyzet: miközben digitális galaxisról beszélünk, s nagyüzemben működik a digitális létmód, a globalizációban mégis a szöveg uralkodik, hogy mást ne mondjunk a politikában és a politikaközeli médiában – sok a szöveg. A szövegfilozófia dominanciája helyett a képfilozófiára van szükség. A szövegelők az előbbit szeretnék, igyekeznek megdumálni a népeket, hogy nekik mi a jó, mi a demokrácia, az emberi jog…) A képnek higgyünk, ne a narratíváknak. Legalábbis vessük össze őket.

„Digitális pedagógus nem születik, hanem lesz”. Ez az összegző mottó Sirató Ildikó (kerekasztaltársnő) érzékeny hozzágondolásával áll össze, ajánlva „digitálisan született” ifjú kutatóknak. Egy kiváló digitális dizájner, művészeti könyvszerkesztő, Szabó László (Krónika Nova) is azt mondja, hogy a ma digitálisan tervező építészmérnöke ismeri az ókori és az egyiptomi építkezés tudományát, mindaz benne van mai művében, mégpedig úgy, hogy olvasható, követhető, vagyis az „egyszerű” kőműves is megérti. Mit megérti? Építeni tud általa. És ha elromlik a számítógép, megáll a munka? Nem, van róla papírja: nyomtatott alapokon folytatódik a falazás. Folyamatosan. (A tudás nem az újszülöttel kezdődik.) Éljen a digitális kőműves!

És egy jó hír az iskola világából. Tévéhíradó, május 5. Ballagás, Pécs, Leőwey Klára Gimnázium, fiúk, lányok, együtt a lépcsőn. (Bezzeg az én gimnazista koromban, a hatvanas évek elején, más idők jártak, nem volt koedukáció: mi, (Nagy) lajosista fiúk távolról szemléztük a leőweysta lányokat.) A lányok matrózblúzban (mint annak idején), a fiúk fekete öltönyben (mint annak idején). A diákok nyilatkoznak, jól kommunikálnak, összeszedettek. A leány: felsőfokú nyelvvizsgája van franciából, szép továbbtanulási terveket sző, csillogó tekintettel sorolja. Majd az iskola igazgatója mosolyogva, a virágos ballagási ünnep és az érettségi vizsga között természetes szakszerűséggel ezt mondja: az élet megy tovább, előbb az írásbeli, majd a szóbeli érettségi vizsgák. És nincs megállás: meg kell felelni a kihívásoknak, a „digitális korszakban vagyunk”. Matrózblúz és elektronika, jól megfér együtt.

Ez több lenne, mint a jegyzet elején ígért öt perc? Digitalizálódásunkra a valóságban ennél sokkal több időre lesz szükség. És mindenképpen a Perjés István dékánhelyettes megnyitó előadásában higgadtan, szélesen fölvázolt kultúrfilozófiai mezőben igyekezve koordinátákat keresni, a „Mentés másként”-produktumok segítségével is.

2012. május 27.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2012. május 31.
Érdemes megnézni ezt a 10 perces összevágott anyagot a konferenciáról és a kerekasztalról. Még csattanója is van, és nagyszerűen érzékelteti az ottani hangulatot.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek