OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. június 1.
» Hozzászólások (0)

Kiabáld azt, hogy „mazsola”!

Konfliktuskezelés egy 7. osztályban

Az osztályközösség

Budapesten, Angyalföld egyik általános iskolájában tanítok 24 éve matematikát és fizikát, rendszeresen vagyok osztályfőnök is. Jelenleg egy 7. osztálynak vagyok főnöke.

Osztálylétszámunk 28 fő, ebből 12 lány. Az osztályban 17 olyan tanuló van, akik az 5. osztályt együtt kezdték. Már harmadikos koruktól figyelemmel kísérem őket, sokat hospitáltam alsós korukban náluk.

Minden tanév végén elmennek tanulók, és szeptember-október folyamán újak jönnek. Véleményem szerint ez a nagy mozgás nem feltétlenül tesz jót a közösségnek, nincs nyugalmi időszak, amelyet a serdülőkori bizonytalanság és a pozícióharc is nehezít. A tavalyi tanév végén 3 tanuló (3 fiú) távozott és 2 lány érkezett, az idei tanév elején pedig 4 fiú jött.

A konfliktus főbb szereplői

1. szereplő: Mola

Második tanévét tölti iskolánkban egy ázsiai-dél-európai nemzetiségű, nagyon szép lány, Mola. (A nevek nem valódiak.) Eleinte több lánnyal barátkozott, az elmúlt másfél év alatt 3 „nagy” barátnője volt, de mindegyikkel csak kizárólagos kapcsolatot tudott fenntartani. Kapcsolatait sokszor jellemzi a manipuláció. Szépsége elszigeteltté is teszi, és a fiúk rajongásával - amely sokszor erőszakos -, nem tud mit kezdeni. Többször előfordult, hogy sírva keresett meg, már megint ki piszkálta, és mondott neki csúnyákat a folyosói szünetekben. A tavalyi évben más osztályba járó, két évvel idősebb lányok találták meg céltáblának. Természete csendes, igyekvő, tanulmányi eredménye jó, magyarul jól tud. Igyekszik a közösségbe beilleszkedni, már az osztály néhány fiútagjával is baráti kapcsolatot tudott kialakítani. Jelenlegi barátnője Andi.

2. szereplő: Andi

Elsős kora óta jár ebbe az osztályba. Csendes, jól tanul, igyekvő. Kissé peremhelyzetben van, véleményét nem mindig meri megmondani. Édesanyja egyedül neveli a három gyereket (Andi a középső), mert édesapjuk Andi 4 éves korában, betegségben meghalt. Ez az élmény azóta is feldolgozatlan lehet, mert ha valamilyen konfliktusba került, szinte azonnal elkezdett sírni, elfordult, és nem lehetett vele kommunikálni. Ezzel is megakadályozta a konfliktus kezelését.

Konfliktushelyzetre „hisztérikusan” reagál. Ez kissé változott mára, mert a többieket arra kértem, hogy ilyen helyzetben várjuk ki, amíg újra tud beszélni, és néhány perc elteltével már képes és akar is kommunikálni. Legjobb barátnője Mola.

3. szereplő: Rila

Ő is elsős kora óta jár az osztályba. Nincs kizárólagos barátnője, de általában a közösségben meghatározó szerepe van. Hallgatnak a szavára, józan ítélőképesség, nyugalom jellemzi, sok munkát végez az osztálynak (szereplések előkészítése, iskolarádió, farsang, faliújság). Tanulmányi munkája jó, nagyon komolyan sportol: vízilabdázik. Legjobb barátnője is sporttársa: Vanda. Komoly „párkapcsolati” múlttal is rendelkezik, már egy éve ugyanazzal a fiúval jár (nem az iskolából), személyisége korosztályához képest érett.

A láthatatlan Vanda

Bár Vanda nem jár a mi iskolánkba, mégis szerepet kapott ebben a konfliktusban. Andi óvodai és kisgyerekkori legjobb barátnője Vanda volt, aki most Rila legjobb barátnője és edzéstársa.

A konfliktus kirobbanása

November közepén Mola sírva keresett meg, hogy néhány lány – köztük Rila is – a háta mögött kibeszélik, csúnya hazugságokat terjesztenek róla, és úgy néznek rá, mintha meg akarnák ölni. Andi is elkísérte, és ekkor került szóba Vanda. Ekkor Andi elmesélte, milyen kapcsolatban van Vandával. Másnap Rilát kértem, mondja el, hogy mi a véleménye erről a konfliktusról. Rila Andi édesanyját hibáztatta, hogy miért szól bele az ő dolgukba, szerette volna maga intézni és megbeszélni. Azonban szólt egy nyolcadikos barátjának, aki megfenyegette Molát és Andit, így ők aznap félve mentek haza. A többi lány (kilenc fő) közül három pártatlan maradt, hat lány azonban Rila pátját fogta. A helyzet egyre inkább elmérgesedett, már nem tudtam, ki kire mit mondott. Csak azt láttam tisztán, hogy Mola és Andi alkotnak egy oldalt, hatan pedig Rila oldalán állnak. Aggódó anyákkal kellett telefonon beszélnem, hogy a konfliktust megpróbáljuk tisztázni. A helyzetet nehezítette, hogy Andi édesanyja nem megérteni igyekezett a helyzetet, hanem tovább szítani a gyerekek közti feszültséget, illetve az, hogy Vandát nem ismertem, bár édesanyja telefonon felvette velem a kapcsolatot.

Konfliktus-megoldás 1.

Ezek után elhatároztam, hogy egy tisztázó, ventilláló beszélgetést kezdeményezek a lányok között. Azt is láttam, hogy bár vannak kívülállók, fontos mind a tizenkét lány részvétele, hiszen az osztályközösség egészségesebbé tételében ez nagy szerepet játszhat.

Az osztályterem egy világos sarkát átrendeztük úgy, hogy körbe ülhessünk (más olyan helyiség, amely alkalmas lett volna egy ilyen zárt beszélgetésre, és elférünk tizenhárman, nincs az épületben). A beszélgetést 45-50 percre terveztem, de mindenképpen úgy időzítve, hogy ne legyen már több órájuk. Az osztályban lévő fiúkat természetesen nagyon érdekelte ez a beszélgetés, ezért az ülés elején megkérdeztem, hogy kulcsra zárhatom-e az ajtót. Erre a lányok engedélyt adtak, így téve zártkörűvé az ülést.

Először Andi, Mola, és Rila mondta el, hogy mi történt, és mi bántja őket.

Ezután a többi lány is elmondhatta, hogy ők mit láttak, tapasztaltak, és elmondták sérelmeiket.

A következő gyakorlatban a három kívülállót megkértem, hogy legyenek megfigyelők, és nézzék az arcokat, a kifejezéseket, hogy később el tudják mondani, amit láttak. Ők a körön kívül ültek le. A kilenc érintett a körben ült, én voltam a tizedik. A feladat az volt, hogy a párok, akik kedvelték egymást, szembe kerültek, és csak a nézéssel a barátságukról kellett biztosítaniuk egymást (20 mp-ig). Ezt kellett megismételni úgy, hogy gyűlölettel kellett a másikra nézni. Ugyanezt elismételtük úgy, hogy a szembenálló (konfliktusban lévő) felek játszották el mindkét szerepet. Ez kb. 20 percet vett igénybe, majd a megbeszélő körben mindenki elmondhatta érzéseit, amikor adott illetve kapott valamilyen érzést. A kívülállók is elmondták, mit láttak. A gyakorlattal az volt a célom, hogy a gyerekek váltakozva éljenek át rájuk irányuló érzelmi üzeneteket, anélkül, hogy kifelé erre reagálniuk kelljen. Az így szerzett tapasztalat segíthet nekik abban, hogy először a belső válasz-történéseikre figyeljenek, és csak azután reagáljanak kifelé.

A gyakorlat után megbeszéltük, hogy ez a lányok ügye, és nem szeretnénk, ha más is beleszólna (szülők, osztálytársak, barátok), és titoktartást fogadtunk.

Konfliktus-megoldás 2.

Úgy gondoltam, hogy már másnap folytatnunk kell a beszélgetést, hiszen éppen csak felszínre hoztunk érzelmeket. Ezért szintén az utolsó órában találkoztunk, és arra kértem a lányokat, vegyenek kabátot, de nem árultam el, hová megyünk. Ezután lementünk az iskolaudvar legtávolabbi sarkába, és két sorba álltunk, egymással szemben. Az összes dühünket beleadva kellett a másik emberre kiabálnunk azt, hogy „mazsola”. Ezután az egyik sor odábbcsúszott, majd kezdődött a kiabálás. Ezt annyiszor ismételtük, ameddig a kiindulási sorhoz értünk.

A gyakorlat után visszamentünk a terembe, és a már szokásos módon körbeültünk. Megkérdeztem tőlük, szerintük mi volt az értelme ennek a gyakorlatnak. A levegőzésen kívül ilyen válaszok is születtek: hogy kiadjuk magunkból a feszültséget, hogy rákiabálhassunk az ellenségünkre és a barátunkra is. A lányok jól meg tudták fogalmazni a célt, és az, hogy egy semleges szót kellett kiabálni, nem szította fel az intenzív érzéseket.

Ezután arra kértem az összes lányt, mondja el, milyen ötlete van a békésebb egymás mellett éléshez. Ez alkalommal Andi és Rila szóba hozták a láthatatlan Vandát is, illetve azt, hogy Andi édesanyja és nővére is telefonon hívja naponta többször őt, számon kérve rajta a konfliktust. Itt kérdeztem meg a lányokat arról: ők felelősek-e a szüleik cselekedeteiért? Andi egyértelműen igennel válaszolt, a többiek bizonytalanok voltak, Rila pedig úgy gondolta, hogy érdemes sok mindent megbeszélni a szülőkkel, de a döntés mindenkinek a saját felelőssége. Spontán módon az édesapjáról is beszélt, akivel legalább 6 éve nem találkozott. Édesapja börtönben is volt már, Rilával egyáltalán nem foglalkozik, anyagilag nem támogatja őket.

Megállapítottam, hogy mindenki családjában található olyan esemény, amely erősen befolyásolhatja egy gyerek érzelmeit.

Megoldási javaslat:

Szóbeli szerződést kötöttünk a következő három pontban:
1. Ha nem akar valaki a másikkal szóba állni, kerülje el, ne provokálja.
2. Ha mégis problémája van valakivel, menjen oda, és a szemébe mondja azt el, ne a háta mögött.
3. Mindezekre törekedni kell, és nem azt várni, hogy az osztályfőnök oldja meg a már kialakult konfliktust.

Az utolsó gyakorlatra egy olyan játékot választottam, amely vidám, lehetett nevetni, de nem kellett beszélni. Fontos volt, hogy a mellettünk ülők lábát kellet megérinteni. Ez a játék kicsit feloldotta az addig felhalmozódott feszültséget.

Utánkövetés:

Ezen események után egy héttel Mola és egy osztálytársa Cili újra összevesztek, Mola újra sírt, és véleménye szerint Cili nagyon csúnyán nézett rá, és a többiekkel sugdosott róla, nem tartotta be a szerződést. Behívtam a két lányt egy üres terembe, és azt mondtam nekik, hogy kapnak 10 percet. Ezt az időt a terem két külön sarkában is eltölthetik, de meg is beszélhetik a konfliktusukat. Egy kicsit félve a kudarctól otthagytam őket, de úgy gondoltam, most már nekik egyedül is törekedniük kell a megoldásra.

Tíz perc múlva egymással szemben ülve találtam őket, éppen egy mondat közepén.

Természetesen nem váltak barátokká, de már képesek voltak emberi hangot megütni egymással.

A közben eltelt öt hónapban azt láttam, hogy Mola és Andi több kapcsolatot is ki tudott alakítani osztálytársaival. A februári farsangi bulin pedig kifejezetten felszabadultnak láttam az összes lányt.

Reflexiók, összegzés

A konfliktus kirobbanásakor azonnal azt gondoltam, ki kell beszélnünk és tisztáznunk a helyzetet. Sajnos Andi édesanyja sokat rontott a lehetőségeinken, és összezavarta az addig tisztázott szálakat. Vanda édesanyja viszont érteni akarta, és természetesen segíteni saját lányának a konfliktus feloldásában. Vele egy hosszabb telefonbeszélgetést folytattam ismeretlenül, elmondta lánya érzéseit, és hogy hogyan változott meg ennek kapcsán pozitívan közöttük az anya-lánya kapcsolat.

Nagyon intenzíven éltem át én is ezt a folyamatot, és sokat tanultam belőle. A lányok elsősorban tőlem várták a megoldást, én pedig igyekeztem olyan helyzeteket-gyakorlatokat létrehozni, amelyben kimondhatják érzéseiket, de a megoldásra nekik kellett javaslatokat tenniük. Amit nehezen értettek meg: saját felelősségük abban, hogy képesek legyenek együttműködni másokkal, és betartani s maguk alkotta szabályokat.

Kádár Rita

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek