OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. június 3.
» Hozzászólások (0)

„Egymás terhét hordozzátok” (Gal 6:2)

Hát igen, zajlanak az események, nyomulnak a nyomulósok, menekül az érték, ahogy Ady Endre mondaná:

Rút zsívány-arcok ékesre derűlnek
S íjjedt szelidek szökve menekűlnek.

Hogy mi a helyzet? A katolikus egyház végtelen eleganciával egy, a ballagás délutánjára időzített e-mailben visszalépett a Teleki átvételétől. (Hál’Istennek – mondjuk néhányan.)

Ez annyira fontos és alávaló ügy, hogy itt válaszolom meg a „helyi” nevű kommentelő kárörvendő kérdését, amelyet a mezotur.com-on tett fel:

„achs!
Mennyi gimis-, szakközép iskolai osztály indul 2012-ben? Mennyi végzett most? Szerintem erről is az egyház tehet, na meg orbánviktor…”

Orbán Viktort hagyjuk most!

Az egyház felelősségéről

Ahogy a történet is mutatja, az egyház paradox módon nagyon rossz helyzetben van. Épp azért, mert győztesnek hiszi magát. És a győztesek mindent vinni akarnak. Nem ismerik a mértéket. A győztes egyház a történelemben gyakran produkált erkölcsi megbillenéseket. A győztes egyházak korában léptek fel a Luther Mártonok. Madáchnál a római szín végén egy sötét korszakban megjelenik Péter apostol egyszerű csuhában, mond egy rövid, de fantasztikus prédikációt, majd a legelesettebb mellé áll nem kis katarzist előidézve az életük ürességére rádöbbenő szereplőkben. Aztán győz az egyház: Konstantinápolyban a főpap már „fejedelmi pompában” jelenik meg, Ádám segítséget kérne tőle, de ő „csekély dolgokra” nem ér rá, mert ki kell végeztetni néhány embert egyetlen i betű miatt. Madách ki is mondja az elembertelenedés okát:

„A bűnös önmaga a győzelem.”

Múlt szombaton gyerekszínjátszókat zsűriztem. Lehangoló volt látni az egyházi iskolából jött csoportot: lélektelenül előadott bibliai történettel próbáltak megfelelni a fenntartó elvárásainak. Másnap Budapesten a többi megye zsűritagjai is sorolták: kicsi gyerekeknek Szent Terézről kellett játszaniuk, egy jónevű rendező nem indult az idén, mert az új fenntartó misztériumjátékot követelt volna tőle.

Igen, kedves „helyi”: a mértéket, ízlést vesztett egyház igenis tehet hányattatásunkról (természetesen nem csökkentve saját fenntartónk felelősségét). Amikor a Rektor Úr Még Személyesen Is megjelent a tantestület előtt, készítettem egy prezentációt. A legelső dián jobbról-balról ütöttek egy pingponglabdát. Pedig akkor még nem is sejtettük, hogy egy fonák pörgetést még kapunk e-mail formájában (az a szint, mint amikor sms-ben szakít valaki).

Hadd fogalmazzak nyersen: ez pofátlanság.

És hogy hány osztály indul ősszel? Tényleg kevés. Azért ezt is lehet többféleképpen értelmezni. Hadd említsek néhány eseményt az elmúlt időszakból.2

Egy holland folyóirat beszámol iskolánkról, holland fordításban közli a Csak azért is Teleki! című írásomat.

Átlépte a tizenhatezres megtekintést az egyik netre feltett előadásunk.

A veszprémi egyetemen és az egri főiskolán az iskolánkban folyó munkáról tartanak órát tanár szakos hallgatóknak.

Kollégáim olyan költészetnapi műsort állítanak össze, amilyet talán az országban sem. Még a másik iskola tanárnője is azt mondja: jó lenne, ha az ő osztálya is részesülhetne ilyen munkában. Hát persze, ezt mondom én is, gondolom magamban…

És így tovább...

Ha még azt is megnézzük, mi történt az elmúlt húsz évben, hát igen impozáns listát tudnánk összeállítani, és nemcsak a drámából.

Úgyhogy, kedves „helyi”, feltehetjük a kérdést. Vajon azért jelentkezett a szokásosnál kevesebb gyerek az idén, mert a szülők, gyerekek utánajártak, hosszasan mérlegeltek, és bármerre nézve sokkal-sokkal képzettebb tantestületeket, jobb pedagógiai programokat, hitelesebb hangot, hozzáállást, igényesebb műsorokat, nagyobb szabadságot, több autonóm gondolkozású embert láttak? Ha így lenne, fel kellene tennünk a kezünket: tök jól áll a magyar pedagógia, vesztettünk. Attól tartok viszont, hogy a magyar iskolai élet messze nem áll ilyen jól, és dehogy néztek utána a szülők mindezeknek, dehogy találtak jobb minőséget, egyszerűen oda íratták a gyereket, ahol több a pénz, nagyobb a duma, biztonságosabbnak tűnik a háttér. Ekkor viszont katasztrófa van: a felnőttek mai érdeke messze felülírja a gyerekek és az ország jövőjének érdekét.

Igen, „helyi”, a pingponglabda szerepe egyszerre kibírhatatlan és nagyszerű. Nagyszerű, mert a pedagógia más logika alapján működik. Ott nem a szupercsillogók érik el a legtöbbet. A pingponglabda-lét közben gyönyörű dolgokat lehet elérni még akkor is, ha elviselhetetlennek érezzük a méltánytalanságot. És ez borzasztó érzés lehet másoknak: ezek még mindig jobbat csinálnak, hiába van több pénzünk, nagyobb hátszelünk.

Igen, „helyi”, teljesen jó érzés tudni, hogy mi nem feketítünk be más iskolákat az oda készülő gyerekek és szüleik előtt. Pedig milyen jó kis vadkapitalista módszer lenne.3

Igen, „helyi”, jó, hogy nem kell minden pillanatunkat kamerára venni, kirakni a nézők elé, mert a pedagógiát intim területnek tartjuk továbbra is. Ami persze közönség elé való és vállalható minőségű, azt fel tudjuk tenni a netre is (18csiga csatornája a jutyúbon).

Igen, „helyi”, mi nem adunk le más iskolák műsorait saját iskolánk neve alatt. És nem sajátítjuk ki azt a versenyt, amelynek érdemi részét más iskolában a más iskola tanárai végzik. Pedig ez is jó kis vadkapitalista eljárás lenne.4

Igen, „helyi”, mi megtiszteljük a gyereket azzal például, hogy a ballagásán róla beszélünk, nem pedig más iskola kárán örvendezünk.

Igen, igen, igen. Viszont nehezen viseljük, hogy az ország (talán a világ is) és az iskolaügy sajnos sehová sem vezető logika szerint kezd működni. Súlyos kérdés: igazodjunk-e ehhez a logikához, vessünk be bármely eszközt, vagy maradjunk meg elveinknél, maradjunk az erkölcs, a pedagógia, a tisztesség szabályainál, még ha „helyi” kárörvendhet is rajtunk. Én ez utóbbira szavazok, még ha nem is tűnik mindenki szemében logikusnak. Át kell vinni az értékeket a kijózanodás utánra is. Ezért örülök, hogy az egyház visszalépésével a Teleki megmaradhat szellemi központnak, hogy megkaptuk az esélyt mi is, a gyerekek is, hogy az önmagát túlnyert, kisgömböcként mindent befalni akaró egyház mellett maradjon lehetőség a szabad, igazi, kreatív, emberi, minőségi pedagógiai munkára.

Az elsősorban a zeneiskola, a Kossuth út és a Teleki által megvalósított csángó jótékonysági esten a szervezők nevében a Főigazgató Úr a következő bibliai idézetet említette: „Egymás terhét hordozzátok”. Szeretném, ha a város komolyan venné szavait, és most egy kicsit segítene a vállainkra méltatlanul rátett teher cipelésében. Azzal, hogy kiáll mellettünk, azzal, hogy gyermekeit a tényleg igen minőségi, messze földön elismert ágazatainkra íratja. Mi az eddigi hányattatásaink közben is meg tudtuk mutatni: a jég hátán is jobbat tudunk.

Ha a város más utat választ, akkor nem tudom, mi lesz. Talán megkérem Mányi Tibit, vegyen maga mellé a játszótérre.5 Mert bár lehet, hogy nem is tudja, dicsekedni meg végképp nem dicsekszik vele: ő tényleg keresztényi módon dolgozik ott.

Achs Károly

1A szöveg a városomnak készült volna, de az újság nem vállalta a várható támadásokat. Lehet viszont, hogy több helyi közösség is hasonló kérdésekkel küzd.

2Kissé dicsekedős rész jön, de a városnak készült, mert végtelenül bosszant, hogy itt nem veszik észre az itt élők munkáját – már Móricz is ide jött anyagot gyűjteni…

3Helyi szokás.

4Van a városban az egyik iskolának napi két órás tévésávja. Ezen előfordult már, hogy más iskolák műsorai a tévétulajdonos iskola felirata alatt mentek. Ugyanez történt egy országos versennyel is.

5Ő egy olyan ember, aki az összes szabadidejét a játszótéren tölti, vigyáz a gyerekekre, játékokra. Néha teleirkálja a város járdáit: pénteken kisállat-simogatás lesz, és büszke, hogy nulla forintból össze tudott csődíteni nyolcvan gyereket.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek