OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. június 5.
» Hozzászólások (1)

„Mentés másként”, avagy mi kerüljön a jövő digitális iskolatáskájába? 2.

Bejelentkezés

A kulturális korszakváltásokat nehezen kezelik a benne élők. A napjainkban lezajló eseményekhez az elmúlt kétezer évben talán csak a kereszténység kialakulása és a könyvnyomtatás elterjedése fogható. A kereszténység a maga monoteizmusával komoly problémát jelentett a politeista hagyományokon és a princeps istenítésén nyugvó római kultúrában. Az új eszme azonban – a mindenféle tiltó rendeletek és keresztényüldözések ellenére is – megállíthatatlanul terjedt, mégis 313 évet kellett várni arra, hogy a vezetők felismerjék, a paradigmaváltás már megtörtént, épp csak nem volt hitelesítve. Kányádi Sándor gondolatára alapozva – „Az internet jelentősége a kereszténység felvételéhez mérhető.”1 – mertem előhozakodni ezzel az érzékeny párhuzammal, bízva abban, hogy nekünk, oktatásban résztvevőknek, nem kell 313 évet várnunk arra, hogy a vezetők felismerjék: a kulturális paradigmaváltás nem most zajlik, már megtörtént.

Éppen ezért nem szabad Pató Pál módjára kezelni a helyzetet, hiszen ez csak növelné az egyébként sem csekély lemaradásunkat. Igaz, hogy az Információs kor folyamatosan, szinte napról-napra változik, újabbnál-újabb technikai eszközök kerülnek piacra, és ember (tanár) legyen a talpán, aki követni tudja ezt a pergő változást, de az alap már állandósult, és ezt nem lehet megkerülni. Ez a digitalizáció.

A köztévé egyik műsorában a fogyasztói társadalomról és az internet által átformált, digitális világról folyt az eszmecsere. A beszélgetőpartnerek végül az oktatást jelölték meg az új világra való felkészítés alfájának. Ez persze nem újdonság, több évszázad bölcselői, tudósai és politikusai vélekedtek és vélekednek ma is úgy az oktatásról és a nevelésről, mint az élet – a társadalmi normáknak megfelelő élet – kulcsáról. Napjainkban mégis az a legnagyobb, ám úgy tűnik, mégsem eléggé „hangos” kifogás a magyar oktatási rendszer ellen, hogy nem az életre készíti fel a diákokat. A kulcs beletörött a zárba? Meglehet. Vagy csak rossz kulccsal akarjuk kinyitni az Életbe vezető ajtót. Amivel a magyar oktatás – tisztelet a kivételnek – próbálkozik, leginkább a középkori várbörtönök óriási vaskulcsaira hasonlít. Ez a múltba vezető ajtókat nyitja csak. A jelenhez és a jövőhöz már nem is kulcs, belépési kód kell.

A félreértések elkerülése végett fontosnak tartom megjegyezni, hogy az oktatás innovációja, XXI. századivá tétele nem azt jelenti, hogy le kell számolni mindennel, ami eddig volt. A tanár személye például továbbra is az egyik legfontosabb része az oktatás folyamatának. A szakmailag felkészült, hiteles, lelkes és innovatív oktatókat nem pótolhatják még a legmodernebb technikai eszközök sem. Igaz, nem is ez a céljuk. A technika csak egy lehetőség az órák érdekesebbé tételére, a motiváció növelésére és a nagyobb hatásfokú megőrzés, memorizálás elősegítésére. Nem technofilnak kell lenni, de nem is technofóbnak. Egy pedagógus esetében a technorealista álláspont a legmegfelelőbb, vagyis merjen hozzányúlni az újdonságokhoz, de közben ne felejtse el megőrizni és továbbadni a régi értékeket. Mert igenis „át kell vinni a túloldalra” azokat az általános értékeket és tapasztalatokat, amelyre az Információs korban is szüksége lehet a felnövekvő nemzedékeknek. Sőt, talán soha nem is volt akkora szükség az erkölcsi normák átadására, mint ma. Vagyis ebben a digitalizált társadalomban nagy szükség van az analógra is, az emberre, a tanárra. A kultúra válsága már régóta érezhető, ennek köszönhetően jelentős értékszemléletbeli problémák vannak nemcsak Magyarországon, hanem a világban is. Az identitás válságát pedig az internet és a PhotoShop jellegű programok hozták el. A mai fiatalok jelmondata már nem az „Ismerd meg önmagad!”, hanem sokkal inkább az „Alkosd meg önmagad!”. Az iskoláknak és a tanároknak továbbra is kötelességük az iránymutatás. Most különösen az.2 A megfelelő kalauzoláshoz azonban elengedhetetlen, hogy a kalauz ismerje azt a környezetet, amelyben utat akar mutatni.

Mire van hát szükség? Először is, ami talán a legnehezebb: elfogadásra. A pedagógusoknak el kell fogadniuk, hogy ez a világ más, mint amiben felnőttek, más, mint amiben esetlegesen sok-sok évet tanítottak. Ez a világ más eszközöket és más módszereket követel. Ha továbbra is a magyar oktatásra jellemző poroszos, kinyilatkoztatáson alapuló, múlt századi eszközöket használó oktatást preferáljuk, azzal nem érünk el mást, csak azt, hogy a diákok a világ legunalmasabb helyének fogják tartani az iskolát.

Modern eszközök kellenek. Nem ülhetünk csodálkozva és értetlenül, mint kódexmásoló szerzetes a nyomdagép előtt. Használni kell a technika vívmányait. Dessewffy Tibor szerint a technika humanizálható, és egyik feladatunk, hogy ezt megtegyük.3 Balázs Géza is hangoztatja, hogy nem kell félni az új eszközöktől,4 az internettől, hiszen alapvetően ezek igenis jó dolgok, más kérdés, hogy az emberek hamar megtalálják a módját, hogy a jó dolgokat rosszra használják.

Be kell vinni az oktatásba az internetet, a Facebookot, a Youtube-ot, a Google-t, a Twittert és az E-bookokat. Ezzel elérhetjük, hogy a tanulók otthonosabban érezzék magukat az iskolában, hiszen gondoljunk csak bele, milyen érzés lehet egy mai közép- vagy akár általános iskolásnak krétával írni a táblára az érintőképernyős mobilok, iPhone-ok és Tabletek korában!? Mintha az iskolaajtó egy olyan időgépbe vezetné őket, amely egyetlen időpontra van beprogramozva: vissza, 50 évvel ezelőttre. A tanulókkal való kommunikáció szempontjából is fontos, hogy a tanárok ismerjék és alkalmazzák azokat az eszközöket, programokat, amelyeket diákjaik nap, mint nap használnak, mivel ez egy non-verbális jelzés is a diákok számára: egy nyelvet beszélünk!5 A tanár nem lehet kívülálló. Nem lehet idegen, hiszen ez jelentősen ronthatja munkájának az eredményességét is. A gyerekek figyelme és teljesítménye is fokozódik, ha a számukra ismerős eszközöket használhatják a feladatok megoldásában, vagy ha a tanár ilyen eszközökkel egészíti ki a tananyag bemutatását. A Facebook például kiváló lehet otthoni, csoportos feladatok megvitatásához és megoldásához, a Youtube pedig szinte bármelyik órán alkalmazható audiovizuális szemléltető-forrástár. Egy amerikai kutatás szerint az E-book egyre népszerűbb a gyerekek körében6 – pusztán azért, mert digitális, mert az ő világukból való –, így talán az olvasáshoz is vissza lehet csábítani néhány fiatalt a technika segítségével.

Az Információs kor tehát már javában zajlik. Éppen itt az ideje, hogy ezt az oktatás is figyelembe vegye. Nincs mese, be kell jelentkeznünk. A jelszót az Élet üvölti. Kérdés, hogy végre be merjük-e ütni.

Varga Richárd egyetemi hallgató
NYME SEK BTK, Szombathely

1Aki az ihletre vár, nem jut sehova (Mézes Gergely interjúja Kányádi Sándorral) In: Vasárnapi Kisalföld, 2009. március 29. 15. p.

2Don Tapscott és Susan Greenfield szerint a XXI. század tanárainak a feladata nem az adatok megtanítása lesz – hiszen arra ott a Google – hanem az információ-tengerben való eligazítás, a megértés segítése, az iránymutatás és a tartalmasítás. (Tapscott, Don: Digitális gyermekkor. Az internetgeneráció felemelkedése. Budapest, Kossuth Kiadó, 2001. 188. p.; Greenfield, Susan: Identitás a XXI. században. Budapest, HVG könyvek, 2009. 164. p.)

3Dessewffy Tibor: Bevezetés a jelenbe. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 117. p.

4Balázs Géza: Az új média retorikája. = Vigilia 2003/1. 16. p

5Nyíri Kristóf: Virtuális pedagógia. A 21. század környezete. = Kőrösné Mikis Márta (szerk.): Iskola – Informatika – Innováció. Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 2003. 12. p.

6http://tatkalmamater.csx.hu/hu/110038/Egyre_nepszerubb_az_e_book_a_gyerekek_koreben.page (2012.05.31.)

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

terepmunkás | 2012. június 6.
Halljuk..próbálkozunk.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek